Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-23 / 301. szám
1968. december 23. 3 Hétfő Mentesítő vonatjáratok 23-án ás 26-án — Tartalék-autóbuszok állnak készenlétben — Ugyeletet tartanak a gépkocsiszerelők — Zavartalannak ígérkezik az ünnepi csúcsforgalom a karácsonyi szünidőre utazó béA vállalati készletgazdálkodásról Beszélgetés Kaplony Mihállyal, az MNB Békés megyei igazgatóság osztályigazgatójával Naponta átlagosan 10 ezer ember fordul meg a békéscsabai állomáson. A sok évS tapasztalatok alapján, az ünnepi csúcsidőszakban legalább 15 ezer utasra számítanak. Huszonharmadikán, az első igazán nagy forgalmú napon, Budapestre öt mentesítő járatat indítanak, visszafelé pedig hat mentesítő szerelvény érkezik. Más vonalakon, így például a gyulai— vésztőin megerősített szerelvények közlekednek. Huszonhatodi- kán, a rokonlátogatásról, szabadságról viszatérők teszik zsúfolttá a vagonokat. E napon a főváros felé öt, vissza két mentesítő járat közlekedik majd. (A mentesítő járatok részletes menetrendjét 21- én közöltük.) Az előrelátó utasok már elővételben megváltották a menetjegyet, mert a következő napokban bizony tumultus várható a pénztárak előtt. Annak ellenére, hogy a rendszeresen nyitvatartó két pénztárablakkal szemben négy árusít majd jegyet. Az autóközlekedési vállalat már túl van az első erőpróbán, hiszen Nyolcórás pihenők közbeiktatásával, éjjel-nappal dolgoznak ezekben a napokban a békéscsabai pékek. A megyeszékhely és a békési járás boltjai nyolc és fél vagon kenyeret rendeltek a karácsonyi ünnepekre. Huszonharmadikán. zárásig az üzletekbe kerül a cipók zöme, 24-én reggel már csak a kétműszakos árudákba szállítanak. Lesz elég péksütemény és kar kescsabai, gyulai, oroshá2á kisdiákok 21-én szálltak autóbuszra. Az ünnepek alatt 15—20 százalékos forgalomnövekedésre számít a MÁVAUT. Éppen ezért Csabán hat, Gyulán kettő. Orosházán pedig három autóbusz áll készenlétben. Ezeket szükség esetén szintén útnak indítják a rendszeres járatok mellett. Felkészült a vállalat a javítások, szerelések gyors elvégzésére is: az állomásokon szerelők, műhelykocsik tartanak ügyeletet és gondoskodtak elegendő tartalék-alkatrészről is. A forgalom zavartalansága érdekében az iskolai szünet alatt is közlekedtetik az úgynevezet diákjáratokat, például Battonya és Békéscsaba, illetve Kondoros és Békéscsaba között És még egy hír, amely már a szilveszterrel kapcsolatos: a vigasságnak szentesit éjszakán, egészen reggelig óránként közlekedik az egyes számú autóbusz Békéscsabán, Er- zsébethely és a belváros között B. D. lács is az ünnepi asztalokra, A hagyományos péksüteményekből százezret sállít a vállalat, finom fonott kalácsból 90—100 mázsát Nem hiányozhat természetesen a hagyományos karácsonyi édesség a beigll és a kelt-tekercs sem. Az előbbiből ezer rudat, azaz ötmázsát, az utóbbiból ugyancsak ezer darabot, tíz mázsát rendelt és kap a kereskedelem. Gazdálkodó szerveink, a vállalatok és a szövetkezetek termelési tevékenységükhöz szükséges készleteikre a fedezetet részben saját alapjaikból, részben kölcsö- nökbóL biztosítják. Az induláshoz szükséges készletek meghatározott hányadára az állam forgóalapot juttatott, amit a vállalatoknak a nyereségükből folyamatosan ki kell egészíteniük. A forgóalappal nem fedezett vagy az átmenetileg megnövekedett készletek forrása a bankhitel. Erről a kérdésről beszélgettünk Kaplony Mihállyal, az MNB Békés megyei Igazgatóság osztályigazgatójával, aki bevezetőben elmondta, hogy a készletek az utóbbi években és 1968-ban az új gazdaságirányításra való áttérés időszakában az elfogadható szintet meghaladó mértékben emelkedtek, ami kedvezőtlen jelenség — Mi a hátránya a készletek túlzott növelésének? — A készletek alakulása (nagysága, összetétele, minősége) a vállalatok számára sem közömbös, népgazdasági szempontból pedig különösen fontai. Túlzott növelés esetén a nemzeti jövedelem beruházási és fogyasztási hányadának egy részét is leköti. Mivel pedig a készletnövekedésnek a hitel is forrása, a bankszervezet feladata, hogy a kormány hitelpolitikájának végrehajtásával a készletek alakulására befolyást gyakoroljon. — Milyen konkrét tapasztalatokat szerzett eddig az MNB Békés megyei Igazgatósága a vállalatok és a szövetkezetek készletgazdálkodására vonatkozóan? — A működési körükbe tartozó gazdálkodó szervekre általában jellemző, hogy az 1968. évi készletemelkedésük szintben, nagyságrendben és összetételben egyaránt eltér az előző évitől. Az ipari készletek csaknem mindenütt a termelés bővülését meghaladó mértékben futottak fel. Irányváltozásként jelentkezik, hogy 1967- ig túlnyomórészt az alapanyag- készlet nőtt, az idén pedig a késztermék növekedése is számottevő. A tanácsi iparban például 1967. január 1-től szeptember 30-ig a készletemelkedés értékben számítva 14,3 százalék volt, 1968. nasonló időszakában pedig 33,8 százalék. A III. negyedév végén az összes készlet 29, ezen belül az anyagkészlet 36, a késztermékkészlet 167 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, a termelési érték növekedése pedig 17,8 százalék. A kisipari szövetkezeteknél 1967- ben háromnegyed év alatt 14,1 százalékos készletemelkedéssel szemben 1968. hasonló időszakában a felfutás 35,5 százalékos volt, míg a termelési érték a 11 százalékos emelkedést sem érte eL — Tudna-e Kaplony elvtárs néhány példát említeni: hol helyes és hol helytelen a vállalati készletgazdálkodás? — Kedvezően alakult az idén az egyik közlekedési vállalat készletgazdálkodása ahol 1967-ben január 1-től szeptember 30-ig a készletek 600 ezer forint értékkel növekedtek, míg 1968. hasonló időszakában 1,4 millió forint ösz- szegű csökkenés következett be. Az új gazdaságirányításra való áttérés kezdeti nehézségeire számítva jelentős mennyiségű készletet szerzett ugyan be, de az egyik társvállalattal havonkénti, folyamatos szállításban állapodott meg, és ezzel is gyorsította a készletgazdálkodása, ahol 1967-ben lami gazdaságok készlethelyzetét is megfelelőnek tartom. A termelés 1968, évi jelentős felfutása ellenére a készleteik mindössze fél százalékkal haladják meg a tavalyit. — Az élelmiszer egyik ágában a termelés a tavalyihoz hasonló, összkészlete azonban 26,3, késztermék-készlete pedig 64,3 százalékkal emelkedett. A termelőeszköz kereskedelmi vállalat gépkészletének összetétele nem kielégítő, így aztán — a helyi igényeknek nem megfelelő géptípus — nagyrészt eladatlan marad. A egyik gépipari vállalat termelési értéke a tavalyihoz ké- ! pest csökkent, készlete viszont 10, befejezetlen készletállománya 53 százalékkal emelkedett, összkész- letén belül csaknem 3 és fél millió forint értékű az immobil készlet — A készletek túlzott felhalmozása milyen következményeket von maga után? — Először az eszközlekötési járulékot említem, amit 1969. január 1-tol minden — tehát a nem hitellel fedzett készletek után is — fizetni kell. Hátrányos az is, hogy a készletek tartós növekedését a vállalatoknak a fejlesztési alapjukból kell biztosítaniuk. A fejlesztési lap lekötése viszont meghiúsítja a beruházási, fejlesztési célkitűzések megvalósítását Azt is tudni kell hogy a túlzott készletekhez nemcsak többlet- eszközlekötési járulék, hanem egyéb (kamat tárolási, anyag- mozgatás, selejt stb.) költség is hozzájön. Mindez gyakran idézhet elő fizetési zavarokat, minthogy a készletnövekedést nem minden esetben támogathatjuk hitelnyújtással. A túlzott befejezetlen és késztermék-készlet értékesítési nehézségekre mutat és az emiatt esetleg szükségessé váló leértékelés, árengedmény érzékeny veszteséget okoz. — Hogyan lehet a készletek túlzott emelkedését megelőzni? — Népgazdaságunk szerkezetében a gazdasági reform folyamata olyan változásokat hoz, amelyek a nagyobb önállósággal dolgozó vállalatainkat képessé teszik arra, hogy tevékenységükkel hatékonyan tudják befolyásolni készleteik kedvező alakulását A vállalatok szorosabb együttműködése, a tartóssá váló piaci kapcsolatok, a kiegyensúlyozott ellátási helyzet, a kisebb fogyasztók — elsősorban a helyiiparra gondolok — közös anyagbeszerző és készletező szervezetének létrehozása megítélésem szerint a túlzott készletbeszerzést előidéző leggyakoribb okot., a túlbiztosítása törekvést jórészt megszünteti. Ezen túlmenően szükséges esetben a hitelezés meggyorsításával (a felesleges készleteket nem vagy csak igen rövid lejárattal hitelezzük), a kormány hitelpolitikájának végrehajtásával, a bank sajátos eszközeivel kívánunk hozzájárulni a túlzott készletek keletkezésének megakadályozásához. A bank lehetőségei természetesen korlátozottak, minthogy a vállalatok gyakran bőségesen rendelkeznek olyan szabad forrásokkal, mint például többletnyereséggel, szállítóállománnyal, amelyeket felhasználhatnak készletnövelésre. A hitel és a kamat a többi pénzügyi és gazdasági szabályozóval együtt 1969-től — véleményem szerint — jobban befolyásolja majd a készlethelyzetet. A kormány az új hitelpolitikától és pénzügyi szabályozóktól e hatás kifejtését várja. — Vannak-e olyan gazdálkodó szervek, amelyek nem vesznek igénybe hitelt? — Megyénkben a szocialista gazdálkodó szervek mintegy nyolc százaléka működik bankhitel nélkül. Azért nem szorulnak hitel igénybevételére, mert forgóalap- ellátottságuk magas, általában gyors átfutású alapanyagot dolgoznak fel. E vállalatok és szövetkezetek körébe a termelés vagy forgalom szempontjából inkább a kis vagy közepes egységek tartoznak. Várható viszont, hogy az elkövetkező évek során egyre több gazdálkodó szerv olyan mérvű forgóalapfeltöltést hajt végre, amely szükségtelenné teszi ké&z- lethitel igénybevételét, sőt egyre több lesz a tartós betétet elhelyezők száma. Jelentékeny anyagi előny származik abból, ha a gazdálkodó szervek felszabaduló és átmenetileg nélkülözhető pénzforrással rendelkeznek és ezt helyezik eL Abban az esetben például, ha egy vállalat vagy szövetkezet 1 millió forint szabad pénzforrással rendelkezik és ezt a készletek növelésére fordítja, a beszerzett készlet után 5 százalék eszközlekötési járulékot fizet, tehát 50 ezer forint évi többletköltsége merül feL Ha tartós betétbe helyezi el az egymillió forintot, az említett 50 000 forintot megtakaríthatja és 2 éves lekötés esetén, 7 százalék kamat- térítést is kaphat. — Milyen elbírálásban részesülnek az import anyaggal és készletekkel dolgozó vállalatok? — Alapelv: a vállalatok maguk döntsék el, hogy mekkora és milyen készletekkel oldják meg termelési célkitűzéseiket. A bank hitelnyújtással, a hitelpolitikai irányelveknek megfelelően támogatni vagy bizonyos esetekben a nem kívánatos vállalati elképzeléseket fékezni kívánja s ezért megtagadja a hitelt Az import eredetű anyagok, készletek beszerzése — különösen, ha kedvező szocialista importról van szó — annyira előnyös lehet, hogy a szóban forgó termék esetlegesen nem gazdaságos belföldi termelését is háttérbe szorítja. Az ilyen import természetesen hiteltámogatásban részesül. Nem támogathatjuk viszont az olyan importot, amely túlzott készletfelhalmozásra irányul — fejezte be nyilatkozatát Kaplony Mihály. Pásztor Béla Megjeleni a Körös menti Hon.smereii Közlemények második száma A napokban került ki a nyomdából a Körös menti Honismereti Közlemények második száma. A Békés megyei Népművelési Tanács helytörténeti bizottságának antológiája több mint száz oldalon közöl érdekes, megyei vonatkozású tanulmányokat és cikkeket. Hagyományaink című fejezetben Petrovszki István és Pelle Ferenc írásai foglalkoznak a jubileumi évforduló jelentőségével és helyi eseményeivel. Dr. Szabó Ferenc, Szilágyi Miklós, és dr. Végh József módszertani jellegű dolgozataikban a levéltári kutatáshoz, a visszaemlékezések gyűjtéséhez és a földrajzi nevek gyűjtéséhez adnak részletes, a gyakorlatban konkretizálható segítséget. Az eleki gimnázium történelem-helytörténeti szakkörének munkájáról Vigh Ferenc, a Sárréti Napok eseményeiről Miklya Jenő számol be. A vitaindítás szándékával közli az antológia szerkesztőbizottsága Beck Zoltán gondolatait; A néprajzi szakköri tevékenység feltámasztása ügyében címmel. Érdekes, olvasmányos írásokat közölt a Helytörténet és népművelés című fejezetrész. A cikkek szerzői a Dürer-hagyományokról, nyomdaipari szakközépiskolánk helytörténeti munkájáról és a mezőkovácsházi könyvtár helytörténeti gyűjteményéről számolnak be. Az ízléses kivitelű, közérdeklődésre számot tartó tanulmányokat közlő Körös menti Honismereti Közlemények második száma a szerkesztő Takács László és a lektor dr. Dömötör János munkáját dicséri. —s—ő dalmi bizottságok, s a pártvezetésből kiszorultak Mao ellenfelei, sót elérkezett az idő Liu Sao-csi nyilvános és név szerinti bírálatára, leváltására — amit a hatalmi harcnak kétségkívül figyelemre méltó állomása. Politikai céljai megvalósításában a kínai vezetés nem tud számottevő eredményeket felmutatni. Kína sem bel-, sem külpolitikájában nem tudott kikerülni rendkívül nehéz helyzetéből, sőt újabb ellentmondások hívják fel magukra a figyelmet. A legkiáltóbb a párttal kapcsolatos. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága XXII. plenáris ülésének összehívása több mint kétesztendős szünet után, a KKP IX. kongresszusa időszerűségének említése és sok más jel • arra mutat, hogy a kínai vezetés a jövőben fel akarja használni a pártot hatalma és politikája céljaira. Teszi ezt akkor — s ez a nagy ellentmondás —, amikor a pártot a valóságban megfosztotta az ország sorsát irányító funkciójától, vezető szerepétől, amikor számításon kívül hagyta a pártot a forradalmi bizottságokban. Szinte úgy tűnik, mintha ezekből a bizottságokból szeretne kialakítani egy maoista pártot. Mindebből az a következtetés adódik, hogy az újjáélesztett Kínai Kommunista Pártnak szánt szerep eltér az egykori marxista—leninista kommunista párt funkciójától! A kínai külpolitika új jelenségei is gondolkozásra késztetnek. Amellett, hogy Kína durvábban támadja a Szovjetuniót, mint az imperialista Egyesült Államokat, s nem hajlandó a többi szocialista,. országgal összehangolni a vietnami nép hősi harcának támogatását, legújabban a kínai—amerikai megbeszélések varsói felújítását kezdeményezte, sőt: kétoldalú megállapodást javasolt Washingtonnak a „békés egymás mellett élés öt alapelvének” elismeréséről. Tévedés ne essék: önmagában azt a tényt, hogy a Kínai Államok társaság és az Egyesült Államok közötti viszony normalizálódik, csak üdvözölni lehet, minthogy ez az út elvezethetne a kétségtelen realitások, a KNK létének és törvényes jogainak elismeréséhez. Ehhez azonban az szükséges, hogy Kína amerikai és más nyugati kapcsolatait a szocializmus érdekeit szem előtt tartva alakítsa. A jelek azonban mást mutatnak. Amennyiben Kína elvtelen, a szocializmus érdekeitől idegen kompromisszumokra lép, amit az Egyesült Államok természetesen önző imperialista célokra siet majd kihasználni, akkor a kapcsolatjavítás nem segíti elő a nemzetközi feszültség enyhülését, s nem szolgálja Kína igazi érdekeit sem. Csak egy példa: a kínai külkereskedelem helytelen orientációja— a szocialista országokkal folytatott kereskedelem felgöngyölítésének és a kapitalista országokkal lebonyolított kereskedelem bővítésének tendenciája — miatt fokozódott Kína függősége a tőkés országoktól. A kínai helyzet tehát újabb ellentmondásokkal terhes. 1969 sem ígér mást. P. T. Sül az ünnepi kenyér, kalács Nyolc óra pihenővel dolgoznak a csabai pékek
