Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-23 / 301. szám

IMS. december 23. 4 Hétfő A Komssomol-küldöttség látogatásai A szovjet Komszomol-küldöttség megyei tartózkodása során — töb­bek között — ellátogatott a Békés­csabai Kötöttárugyárba is. Talál­koztak az üzem mozgalmi és mű­szaki vezetőivel, baráti beszélgeté­seket folytattak a műhelyék fia­tal dolgozóival. A küldöttség tag­jait nagyon érdekelte, hogyan él­nek, milyen körülmények között dolgoznak a békéscsabai gyár if­jú munkásai A megyénkben tartózkodó Kormzomol-küidöttség koszorút he­lyez el Kulicli Gyula szobránál Szabadon bocsát] ák a Puebló legénységét A szovjet vendégek Vári Ilona varrónővel beszélgetnek, mun­kájáról érdeklődnek a kötöttárugyárban. A képen (szemben) balról jobbra: J. V. Bondar a küldöttség vezetője, Szemenkár Mátyásné tolmács, I. O. Tkacs, Ny. V. Pavljuk és A. V. Ma­ga! jász járási, illetve városi Komszomol-titkárok. Fotó: Dcmény — Esztergály Robert Mcloskey, az amerikai külügyminisztérium szóvivője vasárnap, délután bejelentette, hogy hétfőn, magyar idő szerint hajnali három órakor szabadon bocsátják a január 23-án koreai felségvizeken elfogott Puebló amerikai kémhajó legénységét. Az erre vonatkozó megállapodás vasárnapra virradóra született Panmindzsonban, a koreai fegy­verszüneti tárgyalások színhelyén. Az amerikai szóvivő nem volt hajlandó további részleteket kö­zölni a megállapodásról. A kém­hajó 82 fős személyzetét helikop­tereken egy Szöul környéki ka­tonai kórházba szállítják, majd később a dél-koreai oszani légi- támaszpontról viszik tovább Ho­noluluba. Az amerikai bejelentés nem szól arról, hol adják át a KNDK hatáságai a foglyul ‘ejtett tengerészeket az amerikai fél kép­viselőinek. CiTI) Vállalatok, figyelem! A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat hőkezelő üzeme 1969. évre nagy mennyiségű kötőelem nemesítését vál­lalja, rövid határidőre. Ezenkívül vállal: . betétedzést, lágyítást, normalizálást, öregbítést, valamint szerszám edzést. Ár: megy egyezés szerint. Érdeklődni lehet: a vállalat termelési osztályán. Címünk: VESZPRÉM, Viola u. 12. Telefon: 121—72. Ünnepi ülés a KIMSZ jubileumának tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról.) az ellenséggel. Felrobbantják a Gömbös-szobrot, szétverik a nyi­las gyűléseket, részt vesznek az újpesti, pesterzsébeti akciókban. A 25 esztendős Horthy-ellenfor- radalom az ifjú kommunisták so­rait is megtizedelte, olyan ki­váló harcosok és vezetők estek áldozatul, mint Kilián György, Kulich Gyula, Geisler Eta, Braun Éva, Ságvári. Endre, Róna Ferenc, Pesti Barnabás, Pataki István és sokan mások, akik mély meggyő­ződéssel hirdették és önfeláldozó harcukkal bizonyították, hogy a fasizmus legkegyetlenebb erősza­ka ellenére sem lehet a magyar ifjúsági életre keltett erőit elnyom­ni A szabadság megszületése for­dulópontot jelentett népünk, ifjú­ságunk életében. A felszabadulást követő esztendőben így jött létre a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a MADISZ, amely kez­dettől a fiatalok demokratikus egységének megteremtésén mun­kálkodott és beírta nevét a há­ború sújtotta Magyarország újjá­építésének krónikájába. A párt a hatalomért, az újjá­építésért, a munkásosztály szerve­zeti egységéért és a munkás-pa­raszt szövetség megteremtéséért folytatott harc közepette szünte­lenül dolgozott az ifjúság egysé­ges, a kommunisták vezette szer­vezet megteremtéséért, amely 1950-ben a KISZ megalakulásával sikeresen végződött. A DISZ mozgósította a fiatalo­kat az építésre, hasznos segítőtár­sa volt a pártnak a gazdasági, po­litikai és a kulturális életnek szin­te minden területén. Az ellenforradalom időszakában sok fiatal, az ifjúság legjobbjai szembeszegültek a szennyes ellen­forradalmi áradattal. A párt együttmaradt kiváló egyéniségei­vel és a szovjet hadsereggel ösz- szefogva, lyen érzelmileg kötődik az inter­nacionalista szovjet néphez, ifjú­sághoz, mely mindig önzetlenül segítette és segíti népünk harcát, szocializmust építő terveinket. • Az ünnepi beszéd után Pápai János, a KISZ Központi Bizottsá­ga KISZ Érdemérem kitüntetését adta át az ifjúsági mozgalom ki­emelkedő veterán harcosainak. Kitüntetést kapott Botyánszky Pál, Dumitrás Mihály, Kovács Pál, Krisztoff Andrásné, dr. Südy Ernő és Vizsnyiczai János. To­vábbi harmincán megkapták a KISZ Békés megyei Bizottságának diplomáját, melyet az 50. évfor­duló tiszteletére alapították. Ezután szólásra emelkedett J. V. Bondar, aki a szovjet fiatalok baráti üdvözletét tolmácsolta me­gyénk ifjúságának. A fanfárok hangjára, dobpergés kíséretében úttörők vonultak be, s virággal köszöntötték az elnökség tagjait. Ezután dr. Szabó Sándor szólalt fel. A párt megyei bizottsága, a kommunisták nevében üdvözölte fegyverrel a kézben védték a nép hatalmát a szocializmus vívmányait és so­kan életüket is áldozták a harc­ban. Az ellenforradalom leverése utáni első napokban ezek a fia­talok bontották ki az MSZMP ve­zetésével a kommunista ifjúsági mozgalom új zászlaját, a KISZ- zászlót. 1957. március 21-én hangzott el a KISZ történelmi jelentőségű meghatározása, mely egyértel­műen leszögezi, hogy a KISZ, a KIMSZ forradalmi hagyományai­nak örököse és folytatója. Megyénkben is a KISZ alapítói fáradságot nem ismerő munkával, éles és szenvedélyes viták során győzték meg a fiatalokat a párt politikájának helyességéről. Ezál­tal meggyorsították a Viharsa­rok politikai konszolidációját, hi­szen a KISZ-be belépő fiatalok helytálltak if iá, akik e helytállással megvédték és helyreállították az ifjúsági mozga­lom becsületét. A magyar kommunista ifjúsági mozgalom az elmúlt 50 év alatt otthon, a családban is folytatták a munkát A legjobbak azok az elvtársak, a- kik most itt ünnepelnek közöttünk, a gazdasági élet helyreállításában is ott álltak a pártszervezetek mellett. Termelési mozgalmat, munkaversenyeket, társadalmi munka-akciókat szerveztek. Lel­kesedésük nagy hatással volt a velük vállvetve dolgozó idősebb dolgozókra is. 1957 tavaszán már ezres töme­geket vont hatása alá Békés me­gyében a kommunista ifjúsági mozgalom. Erősödött az ország, erősödött megyénk is. A Kommunista Ifjú­sági Szövetség az ifjúság képvi­selőjévé vált. Jogos, elismert kép­viselőjévé, hiszen a legsúlyosabb napokban, de az alkotó hétközna­pokban is tommunistáinh, sokszor megpróbáltatok a nem­zetköziség mércéjén nap mint nap megmérettetett. A próbát és a mércét mindig becsülettel kiállta és a jövőben is kiállja, mert mé­az ülés résztvevőit. Majd Vizs­nyiczai János kért szót. Kereset­len, meghatott szavakkal mon­dott köszönetét a kitüntetett vete_ ránok nevében. Az ünnepség záróakkordjaként a KISZ történelmi színpada be­mutatta „Kulich Gyula” című dokumentum-műsorát. Koszorúzás a Kulieh-szobornál A KIMSZ megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére szombat délután a békéscsabai Szabadság téren megkoszorúzták Kulich Gyula Szobrát. Az ünnepségen részt vett a megyénkben tartóz­kodó szovjet Komszomol delegá­ció. A koszorúzás után a város fia­taljainak festői szépségű fáklyás menete végigvonult a Bartók Bé­la úton, majd az Orosházi úton egészen a Tégla- és Cserépipari Vállalat művelődési házáig. Itt rendezték meg az esti órákban a három nemzedék találkozóját. V. J. Tíz karácsonyfa Lehet-e múltja egy csecsemő­nek? Egyáltalán, hány éves kor­tól beszélhetünk múltról egy embernél? Ha a múlt alatt saját cselekedetek, tettek, kalandok, si­kerek és kudarcok összességét értjük, akkor nyilván hosszabb idő, legalább évtizedek kellenek ahhoz, hogy valakinek múltja le­gyen. Történetünk szereplőire azonban ez úgy látszik, nem ér­vényes, mert azt mondja a fő­orvosasszony: — Nézzük csak meg Péter múltját A nővér elővesz egy kartont és átnyújtja. Sűrűn teleírt oldal. (A név áll legfelül, de az olvasó szí­ves elnézését kérem, a későbbiek­ből ki fog derülni, hogy ezt cél­szerűbb, tapintatosabb elhallgat­ni. Valószínűtlen ugyan, hogy ez a riport tíz vagy tizenöt év múl­va Péter kezébe kerül, ennél az intézménynél azonban írott sza­bály a titoktartás. Péter ennél­fogva még csak nem is Péter). „Végérvényesen lemondok ••• Miközben Péter „múltját” olva om, őt éppen tisztába teszik. Mi­el nincs is még egészen két- ónapos. Leányanya szülte, s az •ás szerint nincs olyan helyzet­en, hogy nevelhesse. Szülei nem lnek, nincs önálló lakása, egyéb aás indokok miatt aláirt egy yilatkozatot, mely szerint gyer- lekéről végérvényesen lemond. így lett Péter állami gyerek, s nyolcvanketted magával egy bu­dapesti csendes utcában levő cse­csemőotthon lakója. Szép gyerek, nagy szemű kis­fiú. A főorvosasszony ágya fölé hajol, beszél hozzá, Péter neve­tésfélét rögtönöz és kapkod a sztetoszkóp után. — Róla végérvényesen lemond­tak — egyenesedik fel a doktor­nő. — Vannak aztán olyan gye­rekeim, akikről lemondattuk a szülőket. Züllött életmód, alko­holizmus vagy más súlyos ok miatt Laci már nincs itt, elmúlt egy éves, így másik intézetbe került. Neki is volt múltja, már közvet­lenül születése után. Történetét máig is emlegetik az otthonban. Az utcán született, elhagyatott peremvárosi autóbusz-megállóban. A busz ritkán közlekedik arrafelé, s a megállóban fékező sofőr elő­ször balesetre gondolt, amikor megpillantotta a földön összeku- ‘ porodva fekvő asszonyt. Leugrott, hogy segítsen, s akkor látta, hogy az élet legtermészetesebb esemé­nye történt ezen a szokatlan he­lyen. Született egy gyerek. Nem jött zavarba, elvágta és elkötötte a köldökzsinórt, köpenyébe bu- gyolálta az asszonyt és a párper­ces életet, majd az autóbusszal — eltérve a hivatalos útvonaltól — a legközelebbi kórházhoz haj­tott. Laci, mint kiderült, hetedik gyermek. Testvérei közül azért csak négyen állami gondozottak, mert ketten halva születtek. Melyik az öt perccel öregebb? Szomorú történet. Kövesse egy másik, amelyre viszont ráillik, hogy minden jó, ha jó a vége. Élt az otthonban egy leány, aki úgy került ide, dajka-anyának, hogy ikreket szült. „Előélete” bő­velkedett tragikus eseményekben. Héttagú család, a szülők züllött életet éltek, a gyerekek az utcán nőttek fel. A lány volt a legidő­sebb, évek óta rá maradt minden gond kistestvérei ellátásában. Idegösszeroppanást kapott és egy elborult pillanatában átvetette magát a bérház körfolyosójának korlátján. A negyedik emeletről ugrott le — csodával határosán életben maradt, de úgyszólván minden csontja összetörött. Hóna­pokig feküdt gipszágyban, s ami­kor felgyógyult, nem ment haza. S addig csavargott, míg befogad­ta egy „galeri”. Nemsokára a fi­atalkorúak börtönében találta magát betöréses lopásért. Kisza­badulása után ott folytatta, ahol abbahagyta, s kilenc hónapra egészséges ikerpárt szült Az otthonban szorgalmasan dolgozott és rajongásig Szerette a két kislányt. A kerületi nőta­nács segítségével állást szereztek számára. És külön-külön minden­ki szurkolt, hogy csak sikerüljön megkapaszkodnia a tisztességes munka lehetőségében. Még akkor se nagyon tudták elhinni a vál­tozást. amikor a lányanya hétről hétre derűsebben, kiegyensúlyo- zottabban jött be látogatni a két

Next

/
Thumbnails
Contents