Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-19 / 297. szám

T Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A M EG Y El ■ T AN ÁC S LAPJA 1968. DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM. 297. SZÁM Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt a legfőbb törvényhozó testület, az országgyűlés idei utolsó ülésszaka. Az ülésen részt vett Losoncét Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradal­mi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője foglalt he­lyet. Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A szerdai ülés kegyeletes aktussal kezdődött. Kállai Gyula megemlékezett az elhunyt Dobi Istvánról. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés ez­után elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: O A Népköztársaság Elnöki Tanácsának be­számolója; O A Magyar Népköztársaság 1969. évi költ­ségvetéséről és a tanácsok költségvetésé­nek 1969—1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat: o Interpelláció. Napirend szerint ezután a Népköztársaság El­nöki Tanácsának beszámolója következett, majd az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Taná­csának beszámolóját, valamint a legutóbbi ülés­szak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Napirend szerint ezután a Magyar Népköztár­saság 1969. évi költségvetéséről és a tanácsok költségvetésének 1969—1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat tárgyalást következett. Vályi Péter pénzügyminiszter emelkedett szó­lásra. Vályi Péter pénzügyminiszter beszéde Tisztelt Országgyűlés! Az 1968. évi gazdálkodás ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy az új gazdaságirányítási rendszer alkalmas eszköz gazdaságpoliti­kánk megvalósítására és a terv- gazdálkodás továbbfejlesztésére. A népgazdaság fejlődése ebben az évben is töretlen volt. A nemzeti jövedelem növekedése hasonló, mint az elmúlt évek átlaga. Az ipari termelés 6 százalékkal emelkedett A mezőgazdaság brut­tó termelése elsősorban az állat­tenyésztés növekedése miatt némi­leg meghaladja a tavalyit. A la­kosság fogyasztásának bővülése megegyezik a nemzeti jövedelem növekedésével. Az export emelke­dése meghaladja a termelés növe­kedését. A beruházások volumene is nőtt, de lassabban, mint a ki­emelkedő 1967-es évben. A gazdasági egyensúlyra való törekvésben különösen a fogyasz­tói piacon értünk el eredménye­ket. A felhalmozásnál az új köz- gazdasági szabályozók hatása — a dolog természeténél fogva — csak fokozatosan bontakozik ki. Nemzetközi fizetési mérlegünk bizonyos javulást mutat, de még további céltudatos munkára van szükség e téren is. Az ez évi fejlődésben szerephez jutottak az átmeneti időszak je­lenségei és nem kis mértékben a múlt évek gazdasági döntései­hez kapcsolódó tartós irányzatok, de emellett már kialakulóban vannak és erősödnek az új, po­zitív irányú változások. E sokirá­nyú hatás tükröződik az állami költségvetés 1968. évi gazdálko­dásában is. Az elmúlt évekhez képest a társadalmi tiszta jövedelemből a vállalatok ma többet, az állami költségvetés kevesebbet kap. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalatok önállóbb és felelősebb gazdálko­dást folytathassanak. Az állami költségvetésnek a társadalmi tiszta jövedelem — nyereségen kívüli — tényezőiből származó bevételei összességük­ben a tervezett szinten alakulnak. Magasabb viszont a számítottnál a vállalati nyereség nagy részben azért, mert az induló árak a fel­tételezettnél nagyobb nyereséget tartalmaznak. Ez természetesen növelte a nyereségadóból szárma­zó bevételeket is. összességükben a vállalati gazdálkodásból szárma­zó jövedelmek mintegy 4—5 mil­liárd forint többletbevételt ered­ményeznek 1968-ban az állami költségvetésben. Megnövekedtek ugyanakkor a költségvetés kiadásai is; elsősor­ban a felhalmozási terhek. Emel­te a kiadásokat az útfenntartás és korszerűsítés, egyes dotációk, ár- kiegészítések többlete és a tár­sadalombiztosítási kiadások nö­vekedése is. A jövő évi terv megalapozott és mértéktartó Mindez együttesen az előirány-i népgazdaság kiegyensúlyozott to­latnak megfelelő hiánnyal záró vábbfejlesztése és a gazdasági ha- költségvetést eredményez. tékonyság növelése. Változatlanul A népgazdság 1969. évi terve a nagy gondot fordítunk a fogyasz- jövő évi fejlődés megítélésében tói piac stabilitására; tervezzük a 'megalapozott és mértéktartó. Két beruházási tevékenység hatásfo- legfontoßabb célunk jövőre is: a a beruházási javak iránti kereslet és kínálat összhangjának megte­remtését. Fokozni kell áruink és szolgáltatásaink külföldi verseny- képességét, az export gazdaságos­ságát. E követelményeknek meg­felel a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem 5—6 százalé­kos növekedése. A népgazdasági terv és a válla­lati szándékok — ahogyan erről gazdasági felmérések tanúskod­nak — általában egyirányú törek­véseket mutatnak. Az 1969. évi állami költségvetés előkészítése mindezek alapján történt. Az állami költségvetés jövő évi bevételei meghaladják a 154 mil­liárd forintot. Ez csaknem 10 százalékkal magasabb az ez évi­nél. A leggyorsabban a vállalatok és szövetkezetek befizetései nő­nek. A nyereség várható erőteljes növekedése miatt a tiszta jövede­lemből a vállalatoknál maradó hányad tovább nő. A jövő évi nyereségből az államot mintegy 43 milliárd forint nyereségadó il­leti meg, 3 milliárd forinttal több, mint ez évben, részben a gazdál­kodás javulása, részben a terme­lés és a forgalom növekedése kö­vetkeztében. A vállalatok és szövetkezetek 1969-ben eszközlekötési járulék címén kereken 25 milliárd forin­tot fizetnek be. Január elsejétől kezdve a hitelből finanszírozott készletek és állóeszközök után is fizetni kell eszközlekötési járulé­kot. 1969-ben a vállalatok és szövet­kezetek forgalmi adó befizetései mintegy 20 milliárd forint bevé­telt jelentenek. Ez 5 százalékkal nagyobb az ez évinél. A növeke­désben a kiskereskedelmi árufor­galom emelkedése jut kifejezésre Az állami költségvetés kiadásai 1969-ben megközelítik az 156 mil­liárd forintot A kiadásokon be­lül nagy súlya van még mindig a különböző támogatásoknak. Ezek aránya az 1968. évihez képest bár — pénzügyi intézkedések hatásá­ra — javuló tendenciát mutat, azonban még mindig kedvezőtlen: az összes vállalati befizetéseknek csaknem egyharmadát alkotja. A támogatások egy része természe­tesen a jövőben is indokolt és távlati gazdaságpolitikai, árpoli­tikai és szociális célokat szolgál. A támogatások másik részét vi­szont átmenetinek kell tekinteni, mivel ezek a kevésbé jövedelme­ző tevékenységet folytató vállala­toknak kívánnak időleges segítsé­get nyújtani a szükséges átállás­hoz. 1969-ben ezért — ha kis mér­tékben is, de — fajlagosan csök­kentjük az állami költségvetés­ből nyújtott támogatások, mente­sítések és a külkereskedelmi ál­lami visszatérítés mértékét. Ez­után is folyamatosan figyelemmel kísérjük, vizsgáljuk és elemezzük a támogatások alakulását, egyfe­lől a gazdálkodás hatékonysága, másfelől a költségvetés egyensú­lya szempontjából. Arra kell tö­rekednünk, hogy a kevésbé jöve­delmező tevékenység fokozatosan visszaszoruljon, s helyébe gazda­ságosabb tevékenység kerüljön. A költségvetés feladatainak másik nagy és a gazdasági növe­kedés szempontjából fontos része a felhalmozás finanszírozása. A költségvetés beruházásokra és ehhez kapcsolódó tartós forgóesz­közlekötés növelésére együtt 30,4 milliárd forintot irányoz elő a termelőszövetkezeti beruházás ál­lami támogatása és az állami kölcsönből finanszírozott beruhá­zások nélkül. Ez 14 százalékkal több, mint az 1968. évi. Ebből az állami és vállalati fejlesztések költségvetési hozzájárulása 21,3 milliárd forint, a tanácsi fejlesz­tési alap kiegészítéseként csak­nem 7 milliárd forintot biztosí­tunk és 2,2 milliárd forintot for­dítunk forgóalapnövelésre. Több mint ötmilliárd forint a tsz-ek segítésére Az állam a továbbiakban is te­kintélyes összegekkel kíván részt venni a mezőgazdasági termelés fellendítésében, a termelőszövet­kezetek pénzügyi helyzetének meg­szilárdításában. Az 1969. évi ál­lami költségvetés a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek részére 5,2 milliárd forintos kiadást vett számításba, amelynek fele a be­ruházási támogatás, másik fele pedig főként a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetek külön állami támogatását és az állatte­nyésztés fejlesztését szolgálja. A szarvasmarhatenyésztés ösztönzé­se a népgazdaság alapvető érdé- j ke, ezért 1969-ben mintegy 3001 millió forinttal emeljük a szarvasmarhatartás támogatását Ugyanakkor egyes olyan támoga­tási formákat — például a mező­kának javítását, segíteni kivánríút- ^zdasági gépjavítások«! nyújtott díjkedvezményt —, amelyek az új ár- és jövedelmezőségi viszo­nyok ismeretében már nem indo­koltak. mérsékelünk. A társadalmi közös fogyasztás intézményeinek fenntartására és fejlesztésére a költségvetésben 52 milliárd forintot irányoztunk elő, ami az összes kiadás több mjnt egyharmadának felel meg. Az el­múlt években hozott szociálpoliti­kai intézkedések eredményeként a társadalmi közös fogyasztásra fordított kiadások gyorsabban nő­nek, mint a nemzeti jövedelem. Az 1969. évi állami költségve­tés bevételeinek és kiadásainak egyenlege 1,6 milliárd forint hi­ányt mutat. A hiány tükrözi a gazdaságban meglevő feszültsége­ket, nagysága azonban nem szá­mottevő. A hiány pénzügyi fede- (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött a csehszlovák nemzetgyűlés ülésszaka A Prágai Vár spanyol termében szerdán reggel megkezdődött a csehszlovák nemzetgyűlés négy­napos ülésszaka, amellyel gyakor. lati lag befejeződik az 1964. július 14-én megválasztott legmagasabb törvényhozó testület megbízatása. Mint ismeretes, a jövő év első napjaiban a föderációs elrendezés­nek megfelelően átalakul a jelen­legi nemzetgyűlés. szövetségi gyű­léssé, illetve népi gyűléssé. A nemzetgyűlés jelenlegi ülés­szakának igen nagy programja van, összesen huszonkét napi­rendi pont kerül megvitatásra. Ezek között szerepel a Romá­niával, Magyarországgal és Bul­gáriával megkötött barátsági és együttműködési szerződések, va­lamint más nemzetközi megálla­podások ratifikálása. A nemzetgyűlés ülésén elsőnek Bohumil Sucharda, pénzügymi­niszter kezdte meg az 1969. évi állami költségvetésről szóló expo­zéját. (MTI) Saigon felé haladnak a gerillák? Saigon Dél-vietnami jelentések arról számolnak be, hogy a szabadság- harcosok keddről szerdára virradó éjjel támadást intéztek Quang Nam tartomány székhelye, a négy amerikai támaszpontnak otthont adó Tam Ky ellen. Ugyanakkor Da Nangtól negyven kilométerrel dél-nyugatra amerikai haditenge­részeti és dél-vietnami gyalogos egységek lendültek támadásba a partizánok állásai ellen. Amerikai katonai forrásokból nagyfokú csa­patmegmozdulásokról érkezett je­lentés. Eszerint amerikai pilóták gerilla-csapatokat figyeltek meg, amint Saigon felé haladnak. A Pentagon titkos hadserege Moszkva „A Pentagon militaristái azt tervezik, hogy a diverzáns akna­munkát globális méretekben ki­terjesztik” — írja a Pravda szer­dai számában Számon jan vezér­őrnagy. A Pentagon növeli azoknak a különleges egységeknek a létszá­mát, amelyek a titkos, felforgató tevékenység és aknamunka első számú megvalósítói. „Az Egyesült Államok különleges egységeinek létszáma az elmúlt években 3000- ről 25 000-re emelkedett, és a kö­zeljövőben azt tervezik, hogy lét­számukat 50 000-re növelik.” E különleges alakulatok meg­különböztetett figyelmet tanúsíta­nak a szocialista közösség orszá­gai iránt, amikor Csehszlovákiá­ban bonyolulttá vált a helyzet a szocializmusellenes erők aktivi­zálódása kapcsán, az amerikai vezetés speciális egységeket vetett be az események meggyorsítására. Amerikai diverzánsok civilruhába öltözve, magukat békés turisták­nak álcázva, kisebb-nagyobb cso­portokban szivárogtak be Cseh­szlovákia területére. A diverzió azonban nem sikerült, hiszen az imperialista összeesküvést időben hiúsította meg a szocialista or­szágok együttes, határozott fellé­pése.” A különleges alakulatokat a leg­újabb felszerelésekkel, a legkor­szerűbb fegyverekkel látják el, beleértve a kis térfogatú atom­fegyvereket is. Befejezésül a cikk rámutat, hogy a különleges alakulatok lét­számának növekedése nyilván­való bizonyítéka annak, hogy a világimperializmus fokozza ag­resszív tevékenységét.

Next

/
Thumbnails
Contents