Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-19 / 297. szám
2 Csütörtök i9!x. ti. csailii- 19. Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) zete állami pénzkészletünkből, illetve költségvetésen kívüli forrásokból biztosítható. Nyilvánvaló azonban, hogy erre tartósan nem rendezkedhetünk be. Előzetes számítások szerint a következő években a bevételek további növekedése és az állami terhek mérséklődése folytán az államháztartás helyzete tovább javuL Tisztéit Országgyűlés! Ez évben mintegy 68—70 milliárd forintot költöttünk beruházásokra, 2—1 milliárd forinttal többet, mint a múlt évben. Nagy a beruházási kedv a népgazdaság minden ágazatában és szektorában. A beruházási szándékok azonban nincsenek mindig összhangban a lehetőségekkel és a pénzügyi forrásokkal. A népgazdaság egészében a beruházási javak kereslete meghaladja a kínálatot A beruházási piac ellentmondásossága elsősorban az építőiparban jelentkezik, mert jóllehet, az építőipar termelése gyorsan nő, mégis sok beruházó vár arra, hogy kivitelezőt kapjon. Az építőipari vállalatok válogathatnak a megrendelésekben, mert az lényegesen több, mint amit el tudnak vállalni. Ezért van itt érezhető áremelkedés és ezért tart sokáig egy-egy elkezdett építkezés. Amíg az építési, szerelési munkák piacán nem jön létre elegendő kapacitás a szükségletek kielégítésére, addig az építési piacot közgazdasági, pénzügyi eszközökkel lehet csak az egyensúly irányába befolyásolni. Ezért a kereslet-kínálat befolyásolására, a járadék jellegű jövedelmek egy részének elvonására 1909. évtől építési, szerelési adó kerül bevezetésre, melyet szabadáras munkáik után fizetnek az építési tevékenységet végző vállalatok. Az adó bevezetését sokoldalú megfontolás előzte meg. Nem vonatkozik az adó többek között az állami támogatással megvalósuló beruházásokra, valamint a lákási- építkezésekre. Meggyorsítják a nagy beruházások üzembe helyezését A népgazdasági terv 1969-ben összesen mintegy 72—74 millárd forint beruházással számol. Ezen belül az ipari beruházások 34 milliárd forintot tesznek ki. A költségvetés beruházási kiadásai a jövő évben az ez évihez képesít 14 százalékkal növekednek. Egyes beruházási csoportok, úgymint a kőolaj- és földgázvezetékek építése, a lakásépítés, valamint a közművesítés állami kiadá_ sai — nagyobbak az ez évinél 1969-ben arra törekszünk, hogy a folyamatban levő termelő célú nagy beruházások üzembe helyezését meggyorsítsuk. Jelentős összegeket költünk olyan épülő ipari beruházások befejezésére, mint a szászhalombattai hőerőmű, a Kismotor- és Gépgyár, a Vásárosnaményi Forgács- Láda- gyár. Megfontolt válogatás után indítunk — az elmúlt évekénél lényegesen kevesebb — új beruházást. Ilyen a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár fejlesztése, a Borsodi Sör- és Malátagyár, a Szegedi Házépítő Kombinát. A mezőgazdaság beruházásai az összberuházásból mintegy 13,5 milliárd forintot tesznek ki, ami a beruházásoknak közel egyötöde. A mezőgazdasági beruházások növekvő részaránya összhangban van a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseivel. A mezőgazdaságra fordított beruházási eszközökből 100 szarvasmarha- és sertéstelep építését kezdik el, 28—30 000 szarvasmarha-férőhely, illetőleg 70—80 000 sertésférőhely létesül. A fejlesztés keretében 1500 vagon befogadóképességű gyümölcshűtő. tároló építését kezdik meg, és bővül az üzemek szőlőfeldolgozó kapacitása is. A beruházások pénzügyi szabályozása terén fő céljaink: az állami költségvetés beruházási terheinek fokozatos mérséklése, a vállalati eszközök erőteljesebb részvétele a beruházások finanszírozásában. Ennek éx’dekében egyes beruházásoknál 1969-töl új finanszírozási forma kerül bevezetésre. Ez azt jelenti, hogy egyes termelő nagy beruházásokat részben az állam által nyújtott fejlesztési kölcsönből és részben vállalati saját eszközből finanszírozunk. E beruházások eldöntésénél tiszteletben tartjuk a vállalatok jogát, hogy maguk dönthessenek, akarják-e a beruházást, vagy sem. Az állam megjelöli a célokat, amire hajlandó fejlesztési kölcsönt adni és megjelöli a kölcsön maximális mértékét A vállalat ajánlatot tesz, hogy mennyi saját erőt tud biztosítani a beruházáshoz, mennyi a befektetés megtérülési ideje, milyen a gazdaságossága a létesítménynek. Ezek alapján bírálja el az állam, hogy melyik vállalatnak ad fejlesztési kölcsönt. A vállalati beruházások arányáról és a jövő évi szándékokról fél. méréseket végeztünk. 1968-ban a vállalati beruházások részaránya majdnem eléri a 40 százalékot. A beruházások műszaki összetétele azonban e szférában sem változott; nem nőtt a gépi beruházások aránya, az építési hányad magas. A kibocsátott beruházási hitelék közel kétharmada a már megkezdett beruházások finanszírozását szolgálja. A beruházási hitelek nagyobb részét a bank középlejáratú hitelként folyósította. Valójában a vállalatok 1969-ben képeznek először előző évi nyereségükből az új rendszer szerint fejlesztési alapot, ezért a saját források jelentősebb növekedésével számolhatunk. A hiteligények összege jelentősen meghaladja a lehetőségeket. A nagy kereslet miatt különösen vigyázni fogunk arra, hogy csak a gazdaságos, gyorsan megtérülő, a devizaszem- oontokat kellően figyelembe vevő beruházásokra nyújtsunk hitelt. éreztették kedvező hatásukat. Ezek között a legfontosabb az, hogy összekapcsoltuk a külső és belső piaci értékesítés eredményét, a vállalatokat érdekeltté tettük a külső piaci értékesítésben és az így elérhető nyereség növelésében, a kedvezőbb értékesítési & beszerzési lehetőségek felkutatásában, meggondolásra késztettük őket a külső és belső források ésszerűbb felhasználásában. A kivitel 1968-ban mintegy 6 százalékkal haladja meg a tavalyit. A szocialista export körülbelül 9—10 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. A nem szocialista országokba irányuló kivitelben változaitlanul nagy a szerepe a mezőgazdasági cikkeknek. A gépkivitel az előző évekhez képest növekedett, ez azonban a dollár-viszonylatban történő értékesítésnél — miután részaránya nem számottevő —» még így sem jelentős. A külkereskedelmi árak mellett az állami visszatérítési rendszer is hatást gyakorol az exportforgalomra. Az első időszak tapasztalatai kedvezőek, az állami visszatérítési rendszer stabil közgazda- sági szabályozóként funkcionál; segíti, hogy a vállalatok gazdaságosabb termékstruktúra kialakítására törekedjenek. Az állami visszatérítési rendszer a kedvezőtlenebb termelékenységű vállalatok számára lehetővé teszi a kiviteli struktúra fokozatos átalakítását, vagyis annak elérését, hogy egy idő múlva ne szoruljanak állami támogatásra. Egyébként is a változó piaci körülmények és a vállalatok helyes orientálása szükségessé is teszi a visszatérítések mértékének megfontolt, lépésről lépésre való csökkentését Az állami visszatérítés 1969-re számításba vett összege összhangban van a export várható jövő évi növekedésével. A devizák egységére jutó állami visszatérítést átlagosan némileg csökkentjük, de az export növekedésének hatására az előirányzott állami visz- szatérítés a múlt évivel közel azonos összegű marad. A Külkereskedelmi Minisztérium felhatalmazást kapott arra, hogy a kereskedelempolitikai alapból adóvisszatérítést nyújtson olyan vállalatok részére, amelyek meghatározott export bővítésére vállalkoznak és azt teljesítik. A korszerű export növelését célzó beruházásoknál a hitelezésben előnyös feltételeket biztosítunk. Mivel a külkereskedelmi forgalom szabályozói beváltották kés megemlíteni, hogy a vállalatok véleményéről szerzett információk szerint a feldolgozóipar vezetőinek nagy része úgy látja, hogy a vállalat termelési kapacitásánál nagyobb a kereslet. Közel egyharmaduk egyensúlyról beszél és csupán egyötödük érzi úgy, hogy termelési lehetőségeiknél kisebb a kereslet A vállalatok egyötödének nincsen belföldi versenytársa. Ez kedvezőtlen, s szükségszerű, hogy a jövőben az eddigieknél többet foglalkozzunk a gazdasági viszonyaink között kibontakazó egészséges verseny kérdéseivel. A piaci helyzet ismeretében a hozzájuk fűzött reményeket, a termékek forealmazási rendszeré tőkés relációból származó gépim- termekeR torgalmazasi rendszereporttal kapcsolatos letét mértékét 150 százalékról 100 százalékra csökkentjük. Tisztelt Országgyűlés! A vállalatok gazdálkodása — az irányítási rendszer reformja következtében — jelentős átalakulásnak indult. A vállalatok és szövetkezetek 1968. évi jövedelmiéi magas szinten alakultak ki és a megnövekedett vállalati feladatok teljesítéséhez, a nagyobb vállalati önállósághoz kedvező feltételeket teremtettek. A vállalati összjövedelem 11 százalékkal, azon belül a nyereség több mint 20 százalékkal magasabb az előirányzottnál. A magas nyereség főként az 1968. január 1. óta érvényes árak nagy nyereségtartalmának, továbbá a kereslet változásához jobban igazodó termelés és forgalom emelkedésének, egyes importárak csökkenésének következménye. Növelte a nyereséget — a vállalatok javuló munkája révén — a gazdasági hatékonyság fokozódása is, ennek jelei különösen az év második felében mutatkoztak. Itt rámutatott Vályi Péter: minthogy az ár- és nyereségviszonyok a számítottnál jóval kedvezőbben alakultak, számos vállalat viszonylag kényelmes helyzetbe került, s nincs kellően rászorítva a hatékonyság javítására. Két és fél százalékkal növekszik a dolgozók átlagbére Hatvankétezer lakás épül jövőre Fontos életszínvonal-politikai j célkitűzésünk a lakásépítések növelése. 1969-ben mintegy 62 000 lakás építését tervezzük. A negyedik ötéves tervben kiugróan nagy lakásépítési program megvalósítását tűzzük ki célul. E feladat teljesítéséhez már a következő két évben előkészületeket kell tenni. Már ez évben megkezdte termelését a győri és miskolci házgyár, ezenkívül folyamatban van még három házgyár építése. A tervezett lakásépítések megvalósítasa- nak feltétele a közműhálózat fejlesztése. A vállalatok a vállalat- fejlesztési alapból támogathatják dolgozóik társasház- és családihaz- építését és a tanácsokkal együttműködhetnek az építkezések megvalósításánál. Ezután a pénzügyminiszter nemzetközi gazdasági kapcsolataink további fejlődéséről számolt be. A szocialista országokkal folytatott árucsere volt ez évben is külkereskedelmünk leggyorsabban növekvő szektora. A szocialista országok iránti kötelezettségeinknek eleget tettünk. Továbbra is fejlődésünk kulcskérdésének tartjuk — tehát nagy jelentőségű számunkra — a szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlesztése, a közös célok és érdekek alapján. — A külkereskedelem közgazda- sági szabályozói már ez évben A magas nyereségekkel ösisze-1 függésben a vállalati alapok a korábbiaknál lényegesen több eszközt biztosítanak a vállalati fejlesztésekre és a személyi jövedelmek növelésére. A vállalatok mintegy 15 milliárd forint fejleszt tési alapot képezhetnek, ami körülbelül 3 milliárd forinttal több a tervezettnél. Az átlagbérek mintegy 2—2,5 százalékkal nőnek, emellett a tavalyinál átlagosan 5—6 nappal több nyereségrészesedés fizethető ki a dolgozóknak. A tartalékalapok feltőltődese kedvező ütemben folyik. összességében a vártnál nagyobb vállalati nyereségek hozzájárultak a biztonságos átmenethez. Most azon van a sor, hogy az intenzívebb fejlődés válóra váltása érdekében egyes szabályozókat korrigáljunk, hogy a nyereségnövekedés a jövőben még inkább az eredményesebb munka révén legyen elérhető. Az 1969. évi nyereség várható alakulása már tükrözi a szabályozók következetesebbé tételével kapcsolatos intézkedések hatását is, úgymint a támogatósok fajlagos csökkentését, a kivételek szűkítését és egyes átmeneti kötöttségek enyhítését. Számítások szerint 1969-ben a gazdaságban realizálódó mintegy 68—70 milliárd forint nyereség nyolc—tíz százalékkal haladja meg az ez évit, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül számítva. A jövedelmezőség alakulásáfordnit, ezen belül a fejlesztési alap 16—18 milliárd forint, a részesedési alap 8—9 millárd forint. A közgazdasági szabályozás következetesebbé tételével, a piaci viszonyok erősítésével járó nagyobb kockázat indokolttá tette a vállalati tartalékalapok kötelező szintjének felemelését is. Ez év folyamán a piaci egyensúly általában kielégítő volt. A termékforgalmazás új rendszere fokozatosan kibontakozott. Volt ugyanakkor néhány termék, pL a hengerelt acél, az építőanyagok, egyes műanyagok, a fenyőfűrészáru, amelyből nem lehetett hiánytalan ellátást biztosítani. A hiányok felszámolására növelni kellett az importot Kialakulóban vannak a termelők és felhasználók közötti új kapcsolatok. A vállalati kapcsolatokban azonban még sokszor fellelhetők a régi gazdaságirányítási rendszer jegyei is. A termelővállalatok nagy része — a jelentős kereslet és monopolhelyzet miatt — biztonságos helyzetben érzi magát. Érdének egyszerűsítésére van szükség, az ez évi kötöttségek egy része jövőre már feleslegesnek látszik. Szűkíthető például a szerződéskötési kötelezettség köre és ugyanakkor a vállalatok közvetlen megállapodása alapján forgalmazható termékek köre bővül. Az új árrendszer és ármechanizmus, a szabályozó rendszer egészével együtt hozzájárult az eddigi kedvező eredmények eléréséhez, hatására erősödnek a termelés és fogyasztás kapcsolatai, jobban érzékelhetővé válik a külföldi piacok értékítélete. Az építőipar kivételével egyetlen olyan ágazat sincsen, ahol jelentősebb áremelkedés következett volna be. Az azonban, hogy a termelő szférában sok még a költségektől jelentősen eltérő ár, azt is jelzi, hogy még nem elég aktív a vállalatok árpolitikája. Gazdasági fejlődésünk indokolttá tenné, hogy a vállalatok gyorsabban reagáljanak a piaci viszonyok változására, csökkentsék, de — gazdaságilag indokolt esetekben, amikor az áruk minőségének javítása, a választék bővítése érdekébe« ez szükségessé válik — emeljék is az árakat. 1969. év folyamán a termelői és a fogyasztói árakban módosításokat tervezünk végrehajtani. A termelői árak módosítását főleg termeléspolitikai szempontok és kereslet-kínálati meggondolások; a fogyasztói árak változtatását pedig az értékarányokhoz való közelítés és a forgalmi adórendszer szükséges egyszerűsítése indokolja. A fenyőfűrészáru termel® árát január 1-ével átlagosan több mint 20 százalékkal emeljük, a farostlemez termel® árát viszont 7 százalékkal mérsékeljük. A fenyőfűrészáru áremelését az teszi szükségessé, hogy a jelenlegi belföldi árak mellett a gyorsan növekvő belföldi igényeket szocialista importból nem tudjuk kielégíteni, a jelenlegi belföldi ár a tőkés beszerzési árhoz képest pedig alacsony. A nyersbőr világpiaci árának számottevő csökkenése lehetővé teszi a készbőrök termelői árának mintegy 10 százalékos csökkentését, egyúttal sor kerül a cipő és bőripari termékek adóztatásának újjárendezésé- re, ami a fogyasztói árak némi csökkenését eredményezi. Változnak egyes baromfiféleségek árai is. Ennek első jeleként már az elmúlt napokban csökkent a vágott csirke felvásárlási í fogyasztói ára. Január 15-tői olcsóbb lesz a brikett és a tűzifa Ármódosításokat hajtunk majd j időpontban, amikor az árcsökkei végre a tüzelőanyagok termelői és fogyasztói áraiban, módosítjuk a szénárrendszert, ezen belül egyes magas kalóriájú és kisebb hamutartalmú szenek termelői árát hazai termelésű tés technikai és szervezeti feltételei megteremthetők lesznek. Az 1968. évi kedvező tapasztalatok alapján 1969-ben bővíteni kívánják azoknak a termékeknek a körét, amelyeknek áralakulását __________ ____ nem kötik állami árszabályozó t űzifa fogyasztói árát 14 i előírások. ban fontos tényező, hogy a vállalatok jobban keresik a nagyobbI m^keijü£ A jovedelmezoseget biztosító értéké-■ .. .' ,. sítési és beszerzési lehetőségeket, ! brikett fogyasztói arat 20 százaS^aSlé1Ss^rv^Í 'százalékkal csökkentjük 1969. ja-1 A forgalmiadó-módosítás szé- eszköaeiket jobban kihasználni, nuár 15-ével. 1969 folyamán sor le*ebb körben érinti a ruházati a nyereségből képezhető alapok kerül a fűtőolaj fogyasztói árának "ikkeket es az italféleség»' összege mintegy 28—29 milliárd 130 százalékos mérséklésére, olyan I (Folytatás a 3. oldalon)
