Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-14 / 267. szám
1968. november 14. 3 Csütörtök Barát9 barát, szürkebarát Kesernyés füst, pálinkaszag a csabai Kossuth-söntésbcn. A polcon borospalackok sorakoznak. Óriás demizsonokban a folyó bor szunnyad. Szunnyad és savanyodik. Sajnos. Persze nem mindegyik savanyodik. A legolcsóbb fajta legalábbis nem, gyorsan kiürül egy- egy kancsó és demizson, kis- fröccsként vagy hosszúlépés- ként távozva a pultról. A drágább, márkás borok azonban hétszámra melegszenek a tízliteres üvegekben. Viszonylag ritkán akad páciens, amelyik például a szürkebarátból kér, de valószínű, hogy a hívők kis tábora is minimálisra zsugorodik, ha a pár fillér híján 40 forintos bor inkább valami lőréhez hasonlít, olyan savanyú. A magyarázat roppant egyszerű, ám korántsem elfogadható. A pincéből üvegdemizsonokban fuvarozzák fel az italmérésbe a nedűt, s amíg az ki nem fogy, a langyos helyiségben enyészik. Kézenfekvőnek látszana kisebb palackokba lefejteni, s a fogyasztásnak megfelelően előhozni a pince hűvös rejtekéből. de ez ugye már meghaladja az ..igényes kiszolgálás” kereteit. Így aztán a jobb sorsra érdemes vendég vagy beéri a garantáltan karcos homokival, tizennyolcért vagy pedig a savanyú szürkebaráttal kísérletezik, negyvenért. Persze, amíg futja a pénze. És a türelme. (br) Miért vált formálissá a szocialista brigádmozgalom a békési Járásban? Erre a kérdésre igyekezett | kentették az érdeklődést. Pél- választ kapni legutóbbi ülésén az | ólául a már kialakult és össze- MSZMP Békési Járási Végrehajtói szokott brigádokat „munkahelyi Bizottsága. A vitát megelőzően szakemberek két munkacsoportja az ipar és kereskedelem, illetve a mezőgazdaság területén folytatott vizsgálatot. A párt-, szakszervezeti és a gazdasági vezetőkön kívül sok dolgozóval is beszélgettek, kikérték véleményüket. Jelentésükben hangsúlyozták, hogy a Szovjetunióban megalakult a kommunista munkabrigádok hatására hazánkban 1958- ban szerveződött szocialista brigádok kezdeményezései a járás területén is követőkre találtak. A Békési Kosárfonóban, illetve a átszervezés” címen sokszor meg bontották. Vagy vállalásaikat nem vették nyilvántartásba, és így a felelős vezetők meg is „feledkeztek” annak értékeléséről. Ezek bizony nem hatottak valami lelkesítőén a dolgozókra. Mindezek ellenére vitathatatlan, hogy a munkások igyekeztek a követelményeknek megfelelni, azonban inkább csak a tervek mennyiségi teljesítéséig jutottak el. Kisebb részben játszott szerepet az anyaggal való takarékoskodás és a társadalmi munka. A szocialista módon élni jelszó Mezőberényi Pamutszövőben ala- . , kultak az első brigádok, melye- ! glta a munka fegyelmeket a hidasháti és a Vizesfási Állami Gazdaságok dolgozói kö- j vettek. A termelőszövetkezetek-1 ben csak 196f— 65-ben sikerült I az érdeklődést felkelteni. E területen azonban a kívánt eredményt még nem tudták elérni. A mozgalomban részt vevő mintegy 800 ember kezdettől fogva igyekezett megfelelni a „szocialista módon élni, dolgozni és tanulni” követelményeinek. Azonban már a szervezésnél mutatkoztak olyan jelenségek, melyek kétségessé tették a sikert és csökmális vonásait és feladatul tűzte ki a párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetőknek a fogyatékosságok mielőbbi kijavítását. Ennek lényege: többet törődni az emberekkel, meghallgatni véleményüket, segíteni kezdeményezéseiket és rendszeresen értékelni munkájuk, tevékenységük eredményeit. — P. I. Első lelt a sarkadi Fazekas Éva A közelmúltban került sor Békéscsabán, a MÉSZÖV kultúrtermében a megye fmsz-i önkiszolgáló pénztárosainak megyei^ versenyére. A korábbi területi döntőket követően 14 pénztáros került a megyei döntőbe. Több mint három óra hosszás kemény küzdelem után a verseny első helyezettje Fazekas Éva, a Sarkadi Fmsz önkiszolgáló boltjának pénztárosa lett, aki tíz vevő száz tételét 3.04 perc alatt ütötte a gépbe, illetve számolta el. angyalcsináló“ A tárgyalóteremből: ff A fiatalabbak közül sokan már nem is tudják, mit takar ez a szó: „angyalcsinálás”. Eltűnt a bűnügyi krónikákból, mert az orvosi ellátás fejlődése és a néhány évvel ezelőtt született abortusz- törvény kihúzta a talajt a falusi javasasszonyok, magzatelhajtók lába alól. Ugyan mi szükség lenne arra, hogy primitív, életveszélyes eljárással szüntesse meg a terhességét bárki, amikor viszonylag olcsón szakszerű orvosi ellátásban részesülhet? — kérdezheti csodálkozva a ma embere most, amikor arról olvas, hogy a Szeghalmi Járásbíróság magzatelhajtásért ítélt el nemrégiben négy asszonyt Az elsőrendű vádlott, Homoki Sándorné 64 éves, tudatlan pa- j rasztasszony. Iskolába nem járt, bár a bíróság előtt „ünneplősen” jelent meg, a szemtanú következtethetett arra, hogy milyen kétes tisztaságú körülmények között végezte el a „műtéteket”. Eszköze egy katéter volt, amit a háború alatt csent el abból az őrizetlenül hagyott orvosi lakásból, ahol korábban betegségét kezelték. A felszabadulást követő években — vallomása szerint — saját terhességét szüntette még több alkalommal a katéter segítségével. 1967-ben használta először arra, hogy más „baján” is segítsen. Első páciense az ugyancsak füzesgyarmati Sz. Károlyné volt. Arról panaszkodott ismerősének, Homokinénak, hogy bár elvált, úgy érzi terhes. Mindössze családi állapota késztethette arra a negyven év körüli gondozónőt, hogy elfogadja a felkínált segítséget, sőt, miután a barbár beavatkozást eredményesnek találta, barátnőjének, L. Kálmánné- nak is ajánlotta a módszert. Az utóbbi fiatalasszony sorsa_ annyiban hasonlatos az előzőéhez, hogy szintén különváltan él a férjétől. Ezt csak azért jelezzük meg, mert a bírósági eljárás során sem merült fel alaposabb indok arra, hogy a Homokinénál jóval fiatalabb, tanultabb asszonyok a tiltott magzatelhajtásra vetemedtek. Nyilván attól tartottak, hogy ha orvoshoz fordulnak, valahogy kitudódik a dolog. Félzett elvégzésén kívül a brigádok nagy többségében csak formális. Pedig a mozgalom tudatformáló I és erkölcsi nevelő hatása lega- i lább olyan értékű, mint a ter-1 melés. Hiszen a tudati és gyakorlati tevékenység egymásra hat, egymást kölcsönösen befolyásolja. ' tek a falu szájától, az előítéletektől. Mindehhez hozzátartozik | még az is, hogy nem sikerült megállapítani: Sz. Károlyné és L. Kálmánné valóban terhes volt-e. mielőtt az „angyalcsiná- ló”-hoz fordult. Homokiné harmadik páciense S. Istvánná volt. Ö azzal indokolta kérését, hogy rosszul él férjével és ezért nem akar több gyermeket. Homokiné lakásán végezték el a magzatelhajtást, ami után a fiatalasszony rosszul lett. Két nap múlva be kellett szállítani a szülőotthonba és tulajdonképpen itt fejezték be a terhesség megszakítását, mivel Homokiné csak elindította a folyamatot szörnyű módszerével. Tanulhatott volna ebből és főleg tanulhattak volna a páciensek. L. Kálmánné ez év májusában mégis ismét felkereste a javasasszonyt. Terhessége a három hónapot már meghaladta és a gyulai nőgyógyászaton éppen ezért nem is vállalták a művi beavatkozást. Nem így Homokiné. Ismét működésbe került a katéter, s ez a magzatelhajtás köny- nyen az életébe kerülhetett volna Lm. Kálmánnénak. Lázasan, erősen vérezve került röviddel később a füzesgyarmati orvoshoz, aki haladéktalanul Gyulára szállíttatta a kórházba. Csak a szakszerű orvosi kezelés tudta helyrehozni azt, amit a tanulatlan parasztasszony művelt. Ezért a „műtétért” egyébként Homokiné 200 forintot kapott. A Szeghalmi Járásbíróság — tekintettel hajlott korára és büntetlen előéletére — négy hónapi szabadságvesztésre ítélte Homoki Sándomét. A három fiatalasszony pénzbüntetést kapott. Cikkünk elején azt mondtuk, hogy a ma embere értetlenül áll az ilyenfajta bűnügy előtt. Hogy mégis „angyalcsinálással” vádol va állt négy asszony a bíróság előtt, az arra intbennüket, vannak még fehér foltok az egészség- ügyi felvilágosítás területén. Lám, a tudatlanság, az előítéletektől való félelem Füzesgyarmáton újraélesztett egy már-már elfelejtett bűnt, a tiltott magzatelhajtást. Békés Dezső II kezdeti fellendülés a már i említett szervezeti hiányosságok j ellenére is mutatott fel eredményeket : az üzemek vezetői számíthattak a munkások vállalásaira, és sok becsületes ember ne- | velődött párttaggá. Ennek eile- i nére azonban az utóbbi években ! mind a társadalmi, mind a gazdasági vezetés figyelme elterelő- döt a mozgalomról. Ügy gondolták, ha lassan is, de megy ez magától... Jelentek meg különböző felhívások és megnyilatkozások, melyekről az illetékes brigádok sokszor nem is igen tud- j tak. Hiba volt, hogy amikor a brigádok szervezését, munkájuk értékelését, a helyi pártszervezetek jó része „megfeledkezett” a brigádokról. így azután kialakult egy olyan helyzet, hogy legtöbb helyen érdemben jóformán senki sem foglalkozott a brigádokkal. Ezek után érthető, hogy a nyilvántartott brigádok ötven százaléka sem éri el a szocialista brigád szintet. A tagság között pedig nem tapasztalható olyan hangulat, mellyel a hármas feladatot külső segítség nélkül is meg tudnák valósítani. B pár'-vb nyíltan, a való tények alapján tárgyalta meg a szocialista brigádmozgalom for/V! esz sikáló könyvtár Két évvel ezelőtt hívták életre a szeghalmi járási könyvtár zenei részlegét. A kellemesen berendezett kis szobában, fülhallgatós zenepult előtt ülve élvezhetik a 420 hanglemezt a zenebarátok, s ezenkívül rendelkezésükre áll sok száz kötet zenetörténettel foglalkozó munka is. A járási művelődési otthon kebelében működő ifjú zenebarátok körét, a bérletes koncert-sorozatot jól kiegészítheti a könyvtár muzsikáló részlege. Sokat tehet azért, hogy a fiatalok ne csak a divatos beat-zenét ismerjék, hanem megszeressék Kodály és Bartók művészetét, a magyar népzene kincsestárát és természetesen ezenkívül a hazai és külföldi j mesterek műveit is. Jó lenne tehát, ha az iskolák, KISZ-szerve- j zetek az eddiginél jobban élné- l nek a lehetőségekkel és segítenének a könyvtárnak abban, hogy i bővítse hallgatótáborát. I A szakszervezetek a mezőgazdaságban A földmunkás szervezkedés több mint félévszázados forradalmi hagyományaiban gyökerező mai szakszervezeti munka a mezőgazdasági üzemekben és intézményekben évről évre szép sikereket ér el. A Mezőgazdásági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, közkeletű nevén a MSDOSZ, 270 ezer embert tömörít soraiban, az összes állami gazdasági, gépjavító állomási és vízügyi dolgozók 90 százalékát. Munkásságát most különösen érdemes — ha röviden is — szemügyre venni, hiszen az új gazdasági mechanizmus viszonyai között jelentősen bővült a szak- szervezetek, így a MEDOSZ jogköre, a dolgozókért viselt felelőssége is. Elsőrangú feladatának, amint az természetes is, a termelőmunka hathatós segítését tartja. Munkásságával nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy működési területén ma már 3500 szocialista brigád dolgozik. Felkarolja, segíti az újító mozgalmat is, amely jelentősen élőbbre viszi a termelés korszerűsítését. Ide tartozik az a nem lebecsülendő tevékenység is, amelyet a MEDOSZ a dolgozók szakmai képzése érdekében folytat. Évről évre tízezrekre tehető azoknak a száma, akik a szakszervezet különféle tanfolyamain bővítik tudásukat, s szereznek képesítést a különféle továbbképző tanfolyamokon. A technika előretörésével megnövekedett a baleseti veszély a mezőgazdaságnak csaknem valamennyi munkaterületén. A munka- és balesetvédelmi tanfolyamokon, amelyeket nagy részt a szakszervezetek hathatós segítségével hoznak létre és működtetnek, igen sokan sajátítják el vagy tökéletesítik magukban a gépek biztonságos üzemeltetésének tudományát. N apjainkban minden eddiginél jobban előtérbe kerül a szakszervezet munkájában a dolgozók érdekvédelme. A MEDOSZ tavalyi, XXII. kongresz- szusán a központi vezetőség beszámolójában Kovács István főtitkár egyebek között hangsúlyozta: „Szakszervezetünknek joga és kötelessége, hogy közreműködjék a vállalati tervek kialakításában és különösen nagy figyelmet fordítson a dolgozók munkakörülményeit, életszínvonalát illető intézkedésekre”. Ezeknek a szavaknak a komolyságát érzékelteti az a nagy horderejű munka, amelyet a szakszervezet a mezőgazdasági dolgozók munkaidejének csökkentésére vonatkozó intézkedések kimunkálásában végez. Az állami gazdaságokban, a gépjavító állomásokon, s a vízügyi vállalatoknál a tervek szerint 1970-ig fokozatosan valósítják meg a munkaidőcsökkentést. Először az egészségre ártalmas foglalkozási körökben került sor erre, majd pedig a legnehezebb fizikai munkát végző dolgozóknál, s ott, ahol a munkaidő a leghosszabb. Különösen fontos feladatának tartja a szakszervezet a dolgozó nők és a fiatalok munkaidejének megnyugtató rendezését. A munkaidővel kapcsolatban az a szakszervezet álláspontja, hogy a működési területükön dolgozó üzemekben havi munkaidőkeretet határozzanak meg olyanformán, hogy éves átlagban a munkaidő ne haladja meg a napi nyolc órát. A nagy munkák idején, különösen tavasszal és ősszel természetesen a napi munkaidő a nyolc órát meghaladhatja az összetorlódott időszerű munkákat másként nem tudnák elvégezni. Egyéb időszakokban pedig ennél rövidebb lehet, mindig a termelés követelményei szerint. F ontos elv, amelynek betartásáért a MEDOSZ mindent elkövet, hogy a munkaidő csökkentése nem járhat bér- csökkenéssel. Az érdekvédelmi tennivalók körébe tartozik az üzemi munkásszállások bővítése, korszerűsítése, kényelmesebbé tétele. Ide tartozik a dolgozók lakásépítésének támogatása, s annak lehetővé tétele, hogy a szervezett üdülésben a lehetőségek szerint minél több dolgozó részesüljön. Az érdekvédelemnek ez a része nem olyan feladat, amit egyik évről a másikra meg lehet oldani. Fontos azonban látnunk a jó szándékot, s azt, hogy évről évre több a normálisan berendezett munkás- szállás, mind több kislakásépítkezéssel találkozunk az állami gazdaságban és hogy növekszik a kedvezményes üdültetésben részt vevők száma. A MEDOSZ komoly erőfeszítéseket tesz arra vonatkozóan is, hogy bekapcsolja a városi kultúra áramkörébe a perifériákon élőket. Minden évben milliókra rúg az az összeg amit a szakszervezet juttat kultúrhá- zak, klubok létesítésére, a meg- levőek korszerűsítésére. Számottevő munkásságot fejt ki a falusi sportmozgalom erkölcsi és anyagi támogatása terén. Sok helyen a MEDOSZ tesz a legtöbbet azért, hogy zavartalanul működjék a futball-, kézilabda- és röplabda-szakosztály. V ázlatos áttekintésünk is azt bizonyítja, hogy a korszerű magyar faluban az új. városias életforma kialakításában a MEDOSZ igen eredményes munkát végez. Az első sorokban küzd, harcol azért, hogy mielőbb valóság legyen a szocialista falu kialakításának nagy célkitűzése. K. I.
