Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-13 / 266. szám
1968. november 13. 3 Szerda ff PISZKOS** ÜGY Az egyre nagyobb mennyiségben kimutatható szennyeződések, váratlan halpusztulások arra intenek, hogy veszélyben van Közép-Európa mindeddig legtisztábbnak tartott folyóinak „vízminősége”. A mi szőkébb hazánk természetes vizeiről van szó. Ezért szervezett állandó figyelőszolgálatot a Körösök partján, s készített az ipari melléktermékeket kibocsátó üzemekről ..szennyvízkatasztert'’ a Körös- vidéki Vízügyi Igazgatóság vízminőségi felügyelete. A most összesített adatok szerint 80 üzem engedi felszíni vizekbe szennyeződéseit. A felvilágosító tevékenység, minőségvédelmi szaktanácsadás és különböző megelőző intézkedések mellett egyre gyakrabban sújtják pénzbüntetéssel azokat a vállalatokat, amelyek ludasak a folyók „piszkításában”. Az utóbbi években másfél millió bírságot fizettek az ebben a kérdésben elmarasztalt vállalatok. Csupán a Békéscsabai Konzervgyár „kiadás” rovatában 800 ezer forintnyi büntetés szerepel vízügyben. Az idén húsz üzem megbüntetésére tettek javaslatot. S vajon mire fordítják a bírságolásból befolyt összegeket? Ülepítőberendezéseket, szűrőket, csatornákat építenek belőle. Kérdésünk — mely egyben „korszakalkotó” javaslatot is magában foglal — ekképp hangzik: Nem lenne-e célszerűen kettévágva az érintett vállalatok „megbántottságából”, s a bírság jogosultságát, de legalábbis ösz- szegét vitató protestálásukból eredő gordiuszi csomó, ha büntetés helyett ők maguk hasznosítanák szennyvízderítő berendezések létesítésére a kérdéses összegeket? — ajda — Doktorrá fogadom Diákok, pedagógusok gazdag programmal készülnek a nagy történelmi évfordulók megünneplésére Az általános és középiskolákban, Budapesten és vidéken egyaránt javában készülnek a közelgő nagy jelentőségű történelmi évfordulók — a KMP megalakulása és a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltása fél évszázados jubileumának méltó megünneplésére. A KMP megalakulásának fél évszázados jubileumát az általános iskolákban ünnepélyes út- törő-csapatgyűléseken, a középiskolákban ünnepi KlSZ-taggyű- léseken köszöntik. Budapesten, a X. kerületi I. László Gimnáziumot például Kelen Jolán, a Párt- történeti Intézet munkatársa, a magyar munkásmozgalom egyik köztiszteletben álló régi harcosa kereste fel a párt- és a KISZ- szervezet meghívására. Nem véletlenül esett rá a választás, hiszen Kelen Jolán lakásán alakult meg fél évszázaddal ezelőtt a Kommunisták Magyarországi Pártja. Egy példa a vidéki előkészületekről : Hajdú megyében a pedagógusok szakszervezetének megyei bizottsága pályázatot hirdetett az általános iskolák történelem szakkörei számára az 1918—1919. évi forradalmi események helytörténeti vonatkozásainak feldolgozására; Választmányi és titkári értekezlet Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról.) A hozzászólások következtek ezután, amelyekből általában a bizakodás és a jó munkára való törekvés hangja csendült ki. Baumann Ferenc eleki kisiparos többek között a szakmai továbbképzés fontosságát hangsúlyozta és kérte, hogy a KIOSZ megyei titkársága nyújtson több támogatást a járási és helyi csoportoknak. Dénes Sándor, az orosházi járási csoport titkára az olcsóbb termelésre hívta fel a figyelmet. Ehhez kisgépek beszerzését, illetve a beszerzés lehetővé tételét javasolta- Jass Mihály békéscsabai kisiparos arra hívta fel a figyelmet, hogy különösen a működési engedéllyel rendelkezők képezzék tovább magukat. Buzár András battonyai kisiparos az utánpótlással, a nyugdíjjal és a táppénzzel kapcsolatos kérdésekről beszélt. Dr. Dankó János, a megyed tanács vb ipari osztályának vezetője elismerően nyilatkozott a megye’ kisiparosainak tevékenységéről. Javasolta, tegyenek még többet a szolgáltatás fejlesztéséért. Különösen a tanyákon és a peremkerületekben lakók várják ezt. Felhívta a figyelmet a számviteli jellegű továbbképzésre és arra, hogy a jogszabályokról is kellően tájékozódjanak. Az értekezlet Berényi József zárszavával ért véget, majd ismertette a féléves verseny eredményét A járási csoportok között első a szarvasi, második a békési, harmadik az orosházi. A helyi csoportok között első a nagyszénást második a kondorosi, harmadik a dévaványai. A két első helyezetthez került a vándorzászló és mind a hat csoport titkára és valamennyi alkalmazottja jutalmat kapott Jutalomban részesült tevékeny munkájáért Vaják Pál, a KIOSZ meŰJSAGHÍR: A szegedi József Attila Tudományegyetem tanácsülésén „Sub auspiciis rei pubücae populáris” kitüntetéses doktorrá avatták Pataki Mária ügyvédjelöltet. A népköztársaság címerével díszített aranygyűrűt Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Pataki Mária a kitüntetettek között. számú Ügyvédi i hogy elnyerheti e magas A Szegedi I. Munkaközösség Széchenyi téri irodájában vaskos periratok fölé hajló ügyvédek, gond.juk-baiuk orvoslására váró ügyfelek között, a hétköznapok érdekes, izgalmas forgatagában találkoztam az ünnepelttel. Ha nem ismertem volna, mint egykori tanítványt, s valaki ügyvédjelöltként mutatja be, minden bizonnyal úgy vélném, tréfál az illető, hiszen szinte diáklányos a megjelenése. Inkább hihető, hogy az elmúlt évben érettségizett, most I. éves „gólya” áll előttem, semmint a legmagasabb kitüntetéssel doktorrá avatott ügyvédjelölt, akinek nagyszerű teljesítményére méltán büszke az egyetem éppúgy, mint egykori iskolája, a Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium. A nyugodt beszélgetésre alkalmasabb Virág-cukrászdában azután sorra fölelevenednek az elmúlt 10 év eseményei, izgalmas1 percei, sikerei. Hogyan jött létre ez a nagyszerű eredmény? Ügy, hogy a négy középiskolai és az öt egyetemi év során valamennyi tantárgyból a legjobb osztályzat került a bizonyítványomba — hangzik a felelet. Így, első hallásra túl egyszerűnek, szinte természetesnek, sőt így utólag magától értetődőnek tűnik a válasz, pedig rengeteg munka és tanulás, kitartó szorgalom van e nagyszerű teljesítmény mögött. Mikor gondolt először arra. kitüntetést? Őszintén szólva a III. év végén ötlött fel bennem ennek lehetősége, amikor túl voltam egyetemi tanulmányaimnak több mint a felén, a legnehezebb szigorlatokon — jeles eredménnyel. A tanuláson kívül szórakozásra jutott-e ideje? Szigorú beosztással — igen. A polgári jogi diákkörben — melynek titkára voltam — tudományos munkásságot folytattam (ez a munka szórakozásnak számított), emellett a SZEAC-ban tornáztam, sőt még énektanulásra is jutott idő. Rendszeres látogatója voltam és vagyok a színház előadásainak, a hangversenyeknek is. Melyek további tervei? Először az ügyvédi vizsgát kívánom letenni, s azután is jelenlegi munkahelyemen szeretnék tovább dolgozni, örülnék, ha sok érdekes, jelentős üggyel bíznának meg, s ezeket olyan sikerrel tudnám majd megoldani, ahogyan ezt tőlem elvárják. • Az egyetemi évek alatt úgy megszerettem Szegedet, annyira szívemhez nőtt ez a város, hogy itt kívánok letelepedni. Azért továbbra is békéscsabainak vallom magam, s mindig szeretettel emlékezem vissza ottani diákéveimre. Búcsúzóul azt kívánjuk, hogy tervei, vágyai maradéktalanul váljanak valóra, s az életben, a munkában is mindig jelesen, sőt kitüntetéssel viszgázzon. Dr. Papp János Szomorú történet — szép folytatással gyei vezetőségi tagja is. P. B. wvwwwv%wwwwwwww%wwwwvwwvwwvww ncwwwvwvwvww»vwvw»wwwwwvwwwv% Mit tudhat egy nyolcéves kislány a halálról? Csupán annyit, hogy édesanya nincs többé. Hiába várja, hogy egyszer majd csak megjelenik az ajtóban, mosolyogva úgy, mint régen. Azt sem érti egészen, hogy édesapa miért oly szomorú mindig. Aztán nyolv évvel később, amikor az édesapa is meghalt, már mindent megértett. Nehéz ezekre az évekre visszaemlékezni. Nem is szeret... Élete akkor vált szebbé, amikor a Szarvasi Ruházati Ktsz-be került, ahol ma is dolgozik. Segítő kezek nyúltak feléje. BABÁTOKRA LELT és ami a legfőbb: olyan emberekre, akik az Régeit jártam erre, a Rekesz mellett, ahol a Holt-Körös a község fete kanyarodik, így október végén, november elején festőién szépek erre is a fák, a Körös-játszó növényzete, az egész környék. Lassan lépkedek a gáton a szopori híd irányába, meg-megállva, nézelődve. Ifjú koromra gondolok. Szinte mindennapos voltam itt. Üres zsebbel, állás nélkül sok időt töltöttem el horgászással, tépelődés- sel, a reménytelenség éveiben egyedülw vagy nagy ritkán valaki-lány- nyal, a közös élettelen- ségben. Meg-megállok és emlékezem. A Horthy-vi- lágban, itt a part mellett M. nagygazdának volt sok hold földje. Arattak. Húzták a. kaszát a részesek. A vakmelegben egy-egy gyengébb ember kidőlt. Ilyenkor a két mellette levő fogta fel a rendjét, Régi úton míg szusszanthatott a harmadik. Segiteni kellett mindenképpen egymáson, mert aki nem tartott a többivel, másnap mehetett. Emtéksxem, jött a nagygazda. Hófehér inget, fekete nadrágot, barna kalapot viselt. Meggyfabotjával veregette fényes csizmája szárát lépés közben. Ahogy közeledett, gyorsabb lett a munka a kaszásoknál, a marokszedőknél. Hajtották magukat, ahogy csak bírták, mert így kívánta a nagygazda, de így követelte az ő rossz sorsuk is, hiszen a családjuk téli kenyere forgott kockán. M. nagygazda az aratókat figyelte, én meg őt mustráltam. Zömök, testes ember volt. Cseppe- zett nyakán az izzadság. Kapkodva szedte a levegőt. Egyszerre megpirosodott és elkiáltotta magát: — Hé, az anyátok! Gyertek csak ide! Két rongyos gyerek közeledett remegve, kezükben a szedegetett búzacsomókkal. — Hogy mertek lopni? Mi?! Azonnal tegyétek le a csomókat, aztán takarodjatok innen! A két gyerek ijedten odavitte a négy csomót, amit reggeltől szedegetett. A nagygazda odaintette az egyik marokszedő lányt: — Kösd a kévébe ezeket! Aztán a bandagazdát hívta. — Idefigyelj, a vakapádat! Ha még egy szedegető lesz itt, az én földemen, mehettek a fenébe! Értetted? — Nem tudtam, hogy ennyi sok búzából... — Elég! Fogd be a szád! Amit mondtam, megmondtam! Ahhoz tartsátok magatokat! A bandagazda villámló szemmel távozott. Én meg nagyot köptem a nagygazda felé felháborodásomban. Észrevette. — Hallod, öcskös, vigyázz, hogy mit teszel, mert a tanító apád is minket szolgál! ... Esek, ilyenek jutnak eszembe, ahogy lépkedek a szopori híd felé. Milyen más most minden! Se nagygazda, se szedegetők. De még kaszások is alig. Gépek végzik a munkát. Közös a föld, közös a termés. Mindenkinek megvan a kenyere, újig, a legnépesebb családnak is. Előttem a szopori híd. Mennyi emlék fűz hozzá! De most túl nézek rajta. A mát, a valóságot élem az ősz szín- özönében. És látom: megnőtt az ember. Bíró Gy. Lajos édesanyát, édesapát igyekeznek pótolni. Szebegyinszki Katalin 16 éves sem volt még, amikor felvették a ktsz-be. Ennek négy éve, s az első perctől kezdve érezte, a ktsz dolgozóinak és vezetőinek szerető gondoskodását, Itt vált emberré, felnőtté. S hogy munkájában becsülettel helytáll, azt is az Ittenieknek köszönheti. Soha nem feledkezik meg erről. Amikor öccse — akit egyik rokonánál helyezték el, édesapja halála után — elvégezte a nyolc általánost, Kati kérésére őt Is felvették ipari tanulónak. A kőműves szakmában ipari tanuló, ma már másodéves. A ktsz-ben szükség van ilyen szakemberekre, hiszen nagyarányú fejlődés folyik. Üj üzemrészek épülnek, s rövidesen valóságos gyárrá alakul át a szövetkezet. A ktsz vezetői ennél tovább is mentek. Amikor megtudták, hogy a két ifjú embernek nincsen lakása, az egyik nyugdíjas dolgozójukat kérték meg, adjon otthont nekik. Az elnök és több vezetőségi tag személyesen járt el ebben. A KÜLDETÉS sikerrel zárult. Ezután a szövetkezet anyagiakkal is hozzájárult a helyiség átalakításához. Így sikerült két külön szobát biztosítani a nagylánynak és fiútestvérének. A fiú lakbérét — amíg önálló keresettel nem rendelkezik — a ktsz fedezi. A történetet itt be is lehetne fejezni hiszen mindketten révbe iutottak. Ám még nincs egészen vége. Katinak kedve támadt a tanuláshoz Beiratkozott a közgazdasági technikumba. A szövetkezet most is mellé állt. Egy műszakra. irodába helvezte. hogy több szabad ideje legyen, s mivel Orosházára kell járnia az iskolába hetenként egvszer, az útiköltségét a ktsz fizeti Kasnyik Ju<P*
