Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-10 / 264. szám

1968. november 10. 3 Vasárnap Vállalatok válaszúton A reform kezdeti, nyiladozó hatásai között tarthatjuk számon, hogy elkezdődött a vállalatok és az iparágak differenciálódása. Az alakuló különbségeket jelzik az eszközarányos nyereség alakulá­sának eltérő százalékai. Nem sza­bad azonban elfelejteni, hogy a félévi mérlegadatok még nem al­kalmasak a gazdálkodás haté­konyságának pontos és megbíz­ható rangsorolására. A reform — nagyon is indokoltan — a nyere­ség hosszú távúra kedvező alaku­lásában tette érdekeltté a vállala­tokat. Rövid időszak, hat hónap vagy egy év alatt még erősen érvényesülhetnek a nyereségnö­vekedés ideiglenesen ható ténye­ŐSZI DIVAT PÁRIZSBÓL PS wAIw9k§ wwflwW Patou modell: I MR MM Katonás gallér és érdekes övbeállitás jellemzi ezt a modellt. Anyaga türkizkék gyapjúszövet, s különleges fekete sapka meg fekete szarvasbőrcipő egészíti ki az öltözéket. ződ. Most, a reform kezdeti idő­szakában, ezeknek az átmeneti tényezőknek a szerepét bizonyos tapasztalatok hiánya (például a kelleténél nagyobb „ráhagyás­sal” kialakított termelői ár vagy állami visszatérítés) pedig fel is erősítette. Az alacsony vagy a magas vál­lalati nyereséghányad önmagában tehát keveset mond. De az első tapasztalatok megfelelő elemzé­sekkel, konkrét adatokkal, helyi elképzelésekkel, tervekkel, piaci kilátásokkal kiegészítve — és a gazdasági szabályozó eszközök esetleges szigorításával is számol­va — alkalmasak a vállalatok „betájolására”. A fejlődés menet­iránya például nagy vonalakban mindenütt megállapítható, leg­alábbis olyan mértékben^ aho­gyan ez szükséges a negyedik öt­éves terv helyi feladatainak ki­alakításához. A tapasztalatok sze­rint éppen azok a vállalatok ide­genkednek a messzire látó terve­zéstől, a jelen és jövő őszinte szembesítésétől, amelyeket vá laszút elé állított a reform, s nem képesek a szükséges nagyobb ará­nyú átalakulások és változások végrehajtására a megszokott éves tervek keretei között. Nyilvánvaló például, hogy né­hány, főleg exportra termelő könnyű- és nehézipari vállalat kénytelen termelésének összeté­telét gyökeresen átalakítani ah­hoz, hogy megteremtse normális működéséhez, fejlődéséhez szük­séges minimális nyereséget és pénzügyi alapokat. Egyes belföl­di szükségletre termelő vállalatok értékesítési gondja is várhatóan növekszik, főleg a szélesedő im- port-verseny hatására. Végül, de nem utolsósorban, több tanácsi vállalat és szövetkezet szintén az új követelményeknek megfelelő­en kell, hogy kialakítsa profilját. profilú, tartós piacú, gazdaságos vállalatoknál is nehéz a belső módszereket, a szervezetet az új követelmények­hez igazítani. A szokás hatalma, a konzervativizmus még erősebb a nagy elhatározásokra érett válla­latoknál. Többnyire még a követ­kezetes és őszinte helyzetfeltáró elemzésig sem jutnak el, az önál­ló, merész döntésektől még inkább húzódoznak. Egyetlen értékesíté­si gondokkal küszködő vállalatnál sem került sor Idáig például létszámleépítésre, s tudomásunk szerint sehol nem is tervezik ezt. Pedig az ipari centrumokban, ahol nagy a munkaerőhiány, a gazdaságos és keresett termékek gyártását korlátozzák a meglevő létszám mindenáron való foglal­koztatásával. Több helyen, a vállalaton kívül álló objektív okokkal — a koope- ácdós termékek, anyagok magas beszerzési árával, a piaci kereslet csökkenésével — magyarázzák a ráfizetéses munkát. A reform sokféle hatása közül talán a leg­nehezebb tudomásul venni, hogy a vállalati gazdálkodás hatékony­sága az objektív piaci helyzettől is függ. Az olcsóbb beszerzési források választása, az anyagárak csökkenése ugyanúgy növelt a Courreges modell: Homokszínű esőkabát új kidolgozású szatén gyapotszövetből. Széles öv, kü­lönleges lekerekített zsebek, fe­kete bőrrel bevont gombok és csat díszíti. K. M. feldolgozóüzem nyereségét, mint termékeinek kedvező piaci fogad­tatása, emelkedő áron. Ám a pi­ac nyereségcsökkentő hatását vállalni kell. Világszerte túlmére­tezett például a vasúti jármű­gyártó-kapacitás vagy a fejlődő országok elárasztják olcsó takaró­val a piacot, s így az éles kon­kurencia miatt olyan nyomottak az árak, hogy még a világszín­vonalú gyártás költségei * sem té­rülhetnek meg. A. *lazal mozdony-, vagon­vagy takarógyártók csak átmene­tileg igényelhetnek türelmet, ál­lami támogatási, amíg rendezik termelési, piaci helyzetüket. Gaz­dasági érdekük, hogy minél előbb a hazai és külföldi kereslethez, a kedvező árviszonyokhoz igazít­sák a vállalat profilját és piaci kapcsolatait. A tanácsi vállalatok, a szövetkezetek sem hivatkozhat­nak arra, hogy technikai felsze­reltségben a nagy vállalatoknál hátrányosabb helyzetben vannak. Á reform nyomán megszűntek például a kirívó különbségek a helyi- és a minisztériumi ipar anyagellátásában, s most a taná­csi vállalatokon, a szövetkezete­ken a sor, hogy a lakosságnak végzett szolgáltatásokkal, az egye­di igények kielégítésével, a kéz­műves kis sorozatokkal évről évre elismertessék létjogosultságukat, a piacon. Mint ahogy nem egy üzem közülük ezt már a régi mecha­nizmusban is megtette. Nehéz túlhangsúlyozni: a vál­lalatok versenyképességüket csak nem minden esetben saját dón téseikkel alapozhatják meg. Sok­felé félnek ma még a felelősség vállalásától, és az irányító szer­vek határozatára, intézkedésére várnak. Pedig a kormány, az 11 letékes minisztériumok, a tanácsi és szövetkezeti irányitó szervek, bár sok esetben segíthetnek, nem dönthetnek a vállalatok helyett A döntés — következményeivel együtt természetesen — a válla­latot illeti. Ahol ezt nem vállal­ják, s bátortalanul hűzzák-ha­lasztják a hosszú előkészítést igénylő döntések meghozatalát, ott egyre nehezebb helyzetbe ke­rülnek, Végül is központi intéz­kedésekre kerülhet sor — hiszen az állam nem lehet közömbös a tulajdonban levő vállalatainak sorsa iránt — ám az ilyen külső beavatkozások nem kívánatosak, célszerűbb azokat helyi kezdemé­nyezésekkel, időben hozott dönté­sekkel megelőzni. Remélhetőleg , ritkán vá­lik szükségessé llyen központi be­avatkozás. A súlyos átállási gon­dokkal küszködő vállalatok szá­ma egyébként sgm nagy, zátonyra futásuk az Irányító szervek köz­reműködésével megelőzhető, ha nyíltan és határozottan szembe­néznek a tényekkel. A helyzeten nincs mit szépíteni vagy kendő«' ni. Tulajdonképpen a reform csak konkretizálta régi problémá­inkat. vállalati hatáskörbe utalta a hatékonyság pövelését, a ter­melés és ,az értékesítés szerkeze­tének átalakítását. Kovács József Jutalmazzák a legjobb siitöipari üzemeket A Békés megyei Tanács 1. szá­mú Békéscsabai Sütőipari Válla­latának 180 dolgozója vesz részt az éves munkaversenyben, akik az anyagtakarékosségra, a ter­mékek minőségének javítására tettek vállalást. A vállalat a ver­senyt havonta értékeli és a leg­jobb üzemeket jutalmazza. A ne­gyedik negyedévben — havi fel­osztással — a kitűzött jutalom összege meghaladja a 91 ezer fo­rintot. Az idén 2 százalékkal növeke­dett a dolgozók átlagbére, a célfel­adatok megoldására még 2 száza- ‘ékos fejlesztést kapott a vállalat. Januártól központilag jóváhagyott további 4 százalékos bérfejlesztés­re kerül sor. Első ízben tartottak megbeszélést Gyulán az újonnan megválasztott alapszervezeti párivezetők • Néhány nappal ezelőtt tar­tották Gyulán első ízben a vá­ros újonnan megválasztott párt- alapszervezeti vezetői részére a havonta Ismétlődő munkameg­beszélést. összegezték a vezető­ségválasztás tapasztalatait és ismertették, hogy a taggyűlése­ken a párttagság több mint 96 százaléka megjelent. Az alap­szervezeti párttitkárok 70 szá­zalékát, a vezetőségi tagoknak pedig 65 százalékát választották újra, régebbi jó munkájuk alapján. Megbeszélték a további feladatokat,. > Kinek a keze? „Nem tudja a jobb kéz, mit tesz a bal.” Így vélekedünk az olyan emberekről, akiknek el­lentmondóak a cselekedeteik. Az Orosházi Városi Tanács V. B. pénzügyi oszályának tényke­désére nagyon Is ráillik ez a mondás. Ők pedig: „az ügyme­net javult, kevesebb az Ügyfelek bellcitálása” — statisztikával áltatják magukat. Véleményem szerint sok esetben maguk sem hiszik, hogy minden jó, ami a statisztikában szerepel. Egyéb­ként többeknek nagyon is rossz véleménye van az ottani ügyme­netről — köztük nekem is. ügy­felet csináltak belőlem, — olyan tartós ügyfelet! Kellemetlen megírni, de soha nem tettem volna szóvá, ha va­lóban egyedi eset lenne. Nem tudom kinek és kiknek a keze játszik közbe, hogy az adó­ügyekkel, az ingatlanok lemon­dásával olyan sok baj van. Áll­jon itt egy kétszáz négyszögöles porta 23 éves ügye. 1945-ben, a földosztáskor ne­kem is — mint akkori katoná­nak — 200 négyszögöles házhe­lyet írattak a szüleim, őket nem okolom ezért, hiszen a család­jukról akartak gondoskodni. Nem gondolhatták, hogy 23 év alatt annyi idézés, végzés, hatá­rozat, emlékezik meg a portá­ról, ami talán bekerítené a? egész területet. Szó. ami szó, lett házhelyem. Erről 1948-ban sze­reztem tudomást, a fogságból való hazatérésem után. A por­támon vidáman lépkedtek a ka­tonák — ugyanis laktanya épült rá. Hivatalosan lemondtam róla az állam javára. Ezzel az illeté­kesek egyet is értettek. Az évek teltek, a papírok jöt­tek: adóbevallás. Ugyan mire? A csereingatlant kilátásba he­lyezték. Erről tudomást 1952- ben szereztem, amikor arról Is lemondtam, amit ismét vissza­igazolt az osztály. Meg is nyu­godtam olyannyira, hogy vala­mennyi végzést elraktároztam — biztosítéknak, Nyilván jól tettem, mert 1960-ban újra meg­kerestek egy felszólítással, hogy a 200 négyszögöles házhelyem megváltási árát, 800, azaz nyolcszáz forintot fizessem be. Amennyiben stb., stb„ stb. Én semennyiben nem fizettem be a soha nem látott portáért az ósz- szeget, mivel, két év alatt be kellett volna építeni. Követke­zett az Ismétlődő lemondás és az Ismétlődő visszaigazolás. Az építésügyi osztály 1966. április 1-én kelt határozatából idézek: „Megkeresem a Járásbíróságot, hogy a 3883/22. hrsz. alatti Jutta­tott házhelyről (név) tulajdonjo­gát törölje és egyben a magyar állam tulajdonaként jegyezze be...” Utána a járásbíróság 1966. április 18-án 1208/1988. tk. szám alatt meghozta a végzést. Nincs portám! Megmondom, örömömben kö- rUltáncoltam a családot. Elha­tároztam. hogy ezt a végzést be- kereteztetem, lehet, hogy éppen aranykeretbc. Sajnos, csak két és fél évig örülhettem, mert 1968 októberében kaptam egy újabb idézést a pénzügyi osz­tálytól. miszerint a kétszáz négyszögöles házhelyről 1967- ben elmulasztottam adóbeval­lást beadni. Elmentem, bevallot­tam, hogy nekem csak papíron volt portám, és ezeken a papíro­kon nem „termeti” más, mint a bürokrácia pecsétje. Arról is meggyőződtem ottlétemkor, hogy nem egyedül csavargók az út­vesztőben. Egymás után jöttek a „sorstársak”, kinek 150, kinek 200 forintos „borsot törtek" az orra alá. Szendl Horváth Sándor is másfél év óta „kedves ügyfél” hasonló ügyben. Kinek a keze tesz pontot rá, nem tudom. Csak egyet tudok, hogy minden végzésen láttam az ügy útját: Irattár. Sajnálom az Irattárost, ha minden csinált ügyből ennyi papírt raktároz el. Végül, hogy kimerítsük a pa­naszlistát, mondjuk meg, hogy általában a tanácsok végrehajtó bizottságai Irányítják és ellen­őrzik a szakigazgatási szervek munkáját és összehangolják azok tevékenységét. Az oroshá­ziak e „területét” nézve az ösz- szehangolás még nem kielégítő. És még egy nyomós érv ami ta­lán elfogadható a bürokrácia csökkentésére: higgyenek a sa­ját kezükkel aláírt határozat hi­telében. s akkor majd megtudja a jobb kéz, mit tesz a bal. Rocskár János Az idén még több építkezést befejeznek A Békéscsabai Építőipari és Épületkarbantartó Ktsz a napok­ban adott át Békéscsabán, a Mokri utcában három lakóépüle­tet, 48 lakással. Az építkezésen különösen kitűnt Szarka Imre 11 tagú köművesbrigádja, amely kezdettől fogva részt vett a mun­kában. Még két emeletes ikerlakás átadására kerül sor ebben az év­ben Békéscsabán. Csabaszabadi- ban az italbolt és egy üzlethelyi­ség december 31-ig készül el. A BOV békéscsabai gyáregységében ugyancsak az idén jelentős átala­kítási munkákat fejez be a szö­vetkezet. Épül a Mokri utcai bisztró is. Számos más, kisebb-nagyobb tatarozási és átalakítási munka is elkészült. A ktsz termelési értéke az idén ismét meghaladja majd a 13 millió forintot, ami a tavalyi­hoz hasonló, de csaknem 20 szá­zalékkal kisebb létszámmal érték el. Az idén kezdődött meg a Két- egyházi úton a szövetkezet új te­lepének kialakítása, ahol előre­láthatólag még az év vége előtt befejezik a raktár és a műhelyek építését. A KPM Békéscsabai Közúti Kirendeltsége azonnali felvételre keres békéscsabai telephelyi foglalkoztatással: általános mérnöki oklevéllel rendelkező mérnököket, út- és hídépítésben Jártasak előnyben; gépészmérnöki oklevéllel rendelkező gépészmérnököt, technikumi végzettséggel rendelkező, útépítésben jártas előkalkulátort. Felvételre jelentkezés személyesen vagy levélben: Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 19, I. emelet, a kirendeltség személyzeti és munkaügyi csoport vezetőjénél. Vidékiek felvétele esetén útiköltséget térítünk. A fenti munkakörök betöltésére FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. _________ 19161

Next

/
Thumbnails
Contents