Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-10 / 264. szám
1968. november 10. 3 Vasárnap Vállalatok válaszúton A reform kezdeti, nyiladozó hatásai között tarthatjuk számon, hogy elkezdődött a vállalatok és az iparágak differenciálódása. Az alakuló különbségeket jelzik az eszközarányos nyereség alakulásának eltérő százalékai. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a félévi mérlegadatok még nem alkalmasak a gazdálkodás hatékonyságának pontos és megbízható rangsorolására. A reform — nagyon is indokoltan — a nyereség hosszú távúra kedvező alakulásában tette érdekeltté a vállalatokat. Rövid időszak, hat hónap vagy egy év alatt még erősen érvényesülhetnek a nyereségnövekedés ideiglenesen ható tényeŐSZI DIVAT PÁRIZSBÓL PS wAIw9k§ wwflwW Patou modell: I MR MM Katonás gallér és érdekes övbeállitás jellemzi ezt a modellt. Anyaga türkizkék gyapjúszövet, s különleges fekete sapka meg fekete szarvasbőrcipő egészíti ki az öltözéket. ződ. Most, a reform kezdeti időszakában, ezeknek az átmeneti tényezőknek a szerepét bizonyos tapasztalatok hiánya (például a kelleténél nagyobb „ráhagyással” kialakított termelői ár vagy állami visszatérítés) pedig fel is erősítette. Az alacsony vagy a magas vállalati nyereséghányad önmagában tehát keveset mond. De az első tapasztalatok megfelelő elemzésekkel, konkrét adatokkal, helyi elképzelésekkel, tervekkel, piaci kilátásokkal kiegészítve — és a gazdasági szabályozó eszközök esetleges szigorításával is számolva — alkalmasak a vállalatok „betájolására”. A fejlődés menetiránya például nagy vonalakban mindenütt megállapítható, legalábbis olyan mértékben^ ahogyan ez szükséges a negyedik ötéves terv helyi feladatainak kialakításához. A tapasztalatok szerint éppen azok a vállalatok idegenkednek a messzire látó tervezéstől, a jelen és jövő őszinte szembesítésétől, amelyeket vá laszút elé állított a reform, s nem képesek a szükséges nagyobb arányú átalakulások és változások végrehajtására a megszokott éves tervek keretei között. Nyilvánvaló például, hogy néhány, főleg exportra termelő könnyű- és nehézipari vállalat kénytelen termelésének összetételét gyökeresen átalakítani ahhoz, hogy megteremtse normális működéséhez, fejlődéséhez szükséges minimális nyereséget és pénzügyi alapokat. Egyes belföldi szükségletre termelő vállalatok értékesítési gondja is várhatóan növekszik, főleg a szélesedő im- port-verseny hatására. Végül, de nem utolsósorban, több tanácsi vállalat és szövetkezet szintén az új követelményeknek megfelelően kell, hogy kialakítsa profilját. profilú, tartós piacú, gazdaságos vállalatoknál is nehéz a belső módszereket, a szervezetet az új követelményekhez igazítani. A szokás hatalma, a konzervativizmus még erősebb a nagy elhatározásokra érett vállalatoknál. Többnyire még a következetes és őszinte helyzetfeltáró elemzésig sem jutnak el, az önálló, merész döntésektől még inkább húzódoznak. Egyetlen értékesítési gondokkal küszködő vállalatnál sem került sor Idáig például létszámleépítésre, s tudomásunk szerint sehol nem is tervezik ezt. Pedig az ipari centrumokban, ahol nagy a munkaerőhiány, a gazdaságos és keresett termékek gyártását korlátozzák a meglevő létszám mindenáron való foglalkoztatásával. Több helyen, a vállalaton kívül álló objektív okokkal — a koope- ácdós termékek, anyagok magas beszerzési árával, a piaci kereslet csökkenésével — magyarázzák a ráfizetéses munkát. A reform sokféle hatása közül talán a legnehezebb tudomásul venni, hogy a vállalati gazdálkodás hatékonysága az objektív piaci helyzettől is függ. Az olcsóbb beszerzési források választása, az anyagárak csökkenése ugyanúgy növelt a Courreges modell: Homokszínű esőkabát új kidolgozású szatén gyapotszövetből. Széles öv, különleges lekerekített zsebek, fekete bőrrel bevont gombok és csat díszíti. K. M. feldolgozóüzem nyereségét, mint termékeinek kedvező piaci fogadtatása, emelkedő áron. Ám a piac nyereségcsökkentő hatását vállalni kell. Világszerte túlméretezett például a vasúti járműgyártó-kapacitás vagy a fejlődő országok elárasztják olcsó takaróval a piacot, s így az éles konkurencia miatt olyan nyomottak az árak, hogy még a világszínvonalú gyártás költségei * sem térülhetnek meg. A. *lazal mozdony-, vagonvagy takarógyártók csak átmenetileg igényelhetnek türelmet, állami támogatási, amíg rendezik termelési, piaci helyzetüket. Gazdasági érdekük, hogy minél előbb a hazai és külföldi kereslethez, a kedvező árviszonyokhoz igazítsák a vállalat profilját és piaci kapcsolatait. A tanácsi vállalatok, a szövetkezetek sem hivatkozhatnak arra, hogy technikai felszereltségben a nagy vállalatoknál hátrányosabb helyzetben vannak. Á reform nyomán megszűntek például a kirívó különbségek a helyi- és a minisztériumi ipar anyagellátásában, s most a tanácsi vállalatokon, a szövetkezeteken a sor, hogy a lakosságnak végzett szolgáltatásokkal, az egyedi igények kielégítésével, a kézműves kis sorozatokkal évről évre elismertessék létjogosultságukat, a piacon. Mint ahogy nem egy üzem közülük ezt már a régi mechanizmusban is megtette. Nehéz túlhangsúlyozni: a vállalatok versenyképességüket csak nem minden esetben saját dón téseikkel alapozhatják meg. Sokfelé félnek ma még a felelősség vállalásától, és az irányító szervek határozatára, intézkedésére várnak. Pedig a kormány, az 11 letékes minisztériumok, a tanácsi és szövetkezeti irányitó szervek, bár sok esetben segíthetnek, nem dönthetnek a vállalatok helyett A döntés — következményeivel együtt természetesen — a vállalatot illeti. Ahol ezt nem vállalják, s bátortalanul hűzzák-halasztják a hosszú előkészítést igénylő döntések meghozatalát, ott egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, Végül is központi intézkedésekre kerülhet sor — hiszen az állam nem lehet közömbös a tulajdonban levő vállalatainak sorsa iránt — ám az ilyen külső beavatkozások nem kívánatosak, célszerűbb azokat helyi kezdeményezésekkel, időben hozott döntésekkel megelőzni. Remélhetőleg , ritkán válik szükségessé llyen központi beavatkozás. A súlyos átállási gondokkal küszködő vállalatok száma egyébként sgm nagy, zátonyra futásuk az Irányító szervek közreműködésével megelőzhető, ha nyíltan és határozottan szembenéznek a tényekkel. A helyzeten nincs mit szépíteni vagy kendő«' ni. Tulajdonképpen a reform csak konkretizálta régi problémáinkat. vállalati hatáskörbe utalta a hatékonyság pövelését, a termelés és ,az értékesítés szerkezetének átalakítását. Kovács József Jutalmazzák a legjobb siitöipari üzemeket A Békés megyei Tanács 1. számú Békéscsabai Sütőipari Vállalatának 180 dolgozója vesz részt az éves munkaversenyben, akik az anyagtakarékosségra, a termékek minőségének javítására tettek vállalást. A vállalat a versenyt havonta értékeli és a legjobb üzemeket jutalmazza. A negyedik negyedévben — havi felosztással — a kitűzött jutalom összege meghaladja a 91 ezer forintot. Az idén 2 százalékkal növekedett a dolgozók átlagbére, a célfeladatok megoldására még 2 száza- ‘ékos fejlesztést kapott a vállalat. Januártól központilag jóváhagyott további 4 százalékos bérfejlesztésre kerül sor. Első ízben tartottak megbeszélést Gyulán az újonnan megválasztott alapszervezeti párivezetők • Néhány nappal ezelőtt tartották Gyulán első ízben a város újonnan megválasztott párt- alapszervezeti vezetői részére a havonta Ismétlődő munkamegbeszélést. összegezték a vezetőségválasztás tapasztalatait és ismertették, hogy a taggyűléseken a párttagság több mint 96 százaléka megjelent. Az alapszervezeti párttitkárok 70 százalékát, a vezetőségi tagoknak pedig 65 százalékát választották újra, régebbi jó munkájuk alapján. Megbeszélték a további feladatokat,. > Kinek a keze? „Nem tudja a jobb kéz, mit tesz a bal.” Így vélekedünk az olyan emberekről, akiknek ellentmondóak a cselekedeteik. Az Orosházi Városi Tanács V. B. pénzügyi oszályának ténykedésére nagyon Is ráillik ez a mondás. Ők pedig: „az ügymenet javult, kevesebb az Ügyfelek bellcitálása” — statisztikával áltatják magukat. Véleményem szerint sok esetben maguk sem hiszik, hogy minden jó, ami a statisztikában szerepel. Egyébként többeknek nagyon is rossz véleménye van az ottani ügymenetről — köztük nekem is. ügyfelet csináltak belőlem, — olyan tartós ügyfelet! Kellemetlen megírni, de soha nem tettem volna szóvá, ha valóban egyedi eset lenne. Nem tudom kinek és kiknek a keze játszik közbe, hogy az adóügyekkel, az ingatlanok lemondásával olyan sok baj van. Álljon itt egy kétszáz négyszögöles porta 23 éves ügye. 1945-ben, a földosztáskor nekem is — mint akkori katonának — 200 négyszögöles házhelyet írattak a szüleim, őket nem okolom ezért, hiszen a családjukról akartak gondoskodni. Nem gondolhatták, hogy 23 év alatt annyi idézés, végzés, határozat, emlékezik meg a portáról, ami talán bekerítené a? egész területet. Szó. ami szó, lett házhelyem. Erről 1948-ban szereztem tudomást, a fogságból való hazatérésem után. A portámon vidáman lépkedtek a katonák — ugyanis laktanya épült rá. Hivatalosan lemondtam róla az állam javára. Ezzel az illetékesek egyet is értettek. Az évek teltek, a papírok jöttek: adóbevallás. Ugyan mire? A csereingatlant kilátásba helyezték. Erről tudomást 1952- ben szereztem, amikor arról Is lemondtam, amit ismét visszaigazolt az osztály. Meg is nyugodtam olyannyira, hogy valamennyi végzést elraktároztam — biztosítéknak, Nyilván jól tettem, mert 1960-ban újra megkerestek egy felszólítással, hogy a 200 négyszögöles házhelyem megváltási árát, 800, azaz nyolcszáz forintot fizessem be. Amennyiben stb., stb„ stb. Én semennyiben nem fizettem be a soha nem látott portáért az ósz- szeget, mivel, két év alatt be kellett volna építeni. Következett az Ismétlődő lemondás és az Ismétlődő visszaigazolás. Az építésügyi osztály 1966. április 1-én kelt határozatából idézek: „Megkeresem a Járásbíróságot, hogy a 3883/22. hrsz. alatti Juttatott házhelyről (név) tulajdonjogát törölje és egyben a magyar állam tulajdonaként jegyezze be...” Utána a járásbíróság 1966. április 18-án 1208/1988. tk. szám alatt meghozta a végzést. Nincs portám! Megmondom, örömömben kö- rUltáncoltam a családot. Elhatároztam. hogy ezt a végzést be- kereteztetem, lehet, hogy éppen aranykeretbc. Sajnos, csak két és fél évig örülhettem, mert 1968 októberében kaptam egy újabb idézést a pénzügyi osztálytól. miszerint a kétszáz négyszögöles házhelyről 1967- ben elmulasztottam adóbevallást beadni. Elmentem, bevallottam, hogy nekem csak papíron volt portám, és ezeken a papírokon nem „termeti” más, mint a bürokrácia pecsétje. Arról is meggyőződtem ottlétemkor, hogy nem egyedül csavargók az útvesztőben. Egymás után jöttek a „sorstársak”, kinek 150, kinek 200 forintos „borsot törtek" az orra alá. Szendl Horváth Sándor is másfél év óta „kedves ügyfél” hasonló ügyben. Kinek a keze tesz pontot rá, nem tudom. Csak egyet tudok, hogy minden végzésen láttam az ügy útját: Irattár. Sajnálom az Irattárost, ha minden csinált ügyből ennyi papírt raktároz el. Végül, hogy kimerítsük a panaszlistát, mondjuk meg, hogy általában a tanácsok végrehajtó bizottságai Irányítják és ellenőrzik a szakigazgatási szervek munkáját és összehangolják azok tevékenységét. Az orosháziak e „területét” nézve az ösz- szehangolás még nem kielégítő. És még egy nyomós érv ami talán elfogadható a bürokrácia csökkentésére: higgyenek a saját kezükkel aláírt határozat hitelében. s akkor majd megtudja a jobb kéz, mit tesz a bal. Rocskár János Az idén még több építkezést befejeznek A Békéscsabai Építőipari és Épületkarbantartó Ktsz a napokban adott át Békéscsabán, a Mokri utcában három lakóépületet, 48 lakással. Az építkezésen különösen kitűnt Szarka Imre 11 tagú köművesbrigádja, amely kezdettől fogva részt vett a munkában. Még két emeletes ikerlakás átadására kerül sor ebben az évben Békéscsabán. Csabaszabadi- ban az italbolt és egy üzlethelyiség december 31-ig készül el. A BOV békéscsabai gyáregységében ugyancsak az idén jelentős átalakítási munkákat fejez be a szövetkezet. Épül a Mokri utcai bisztró is. Számos más, kisebb-nagyobb tatarozási és átalakítási munka is elkészült. A ktsz termelési értéke az idén ismét meghaladja majd a 13 millió forintot, ami a tavalyihoz hasonló, de csaknem 20 százalékkal kisebb létszámmal érték el. Az idén kezdődött meg a Két- egyházi úton a szövetkezet új telepének kialakítása, ahol előreláthatólag még az év vége előtt befejezik a raktár és a műhelyek építését. A KPM Békéscsabai Közúti Kirendeltsége azonnali felvételre keres békéscsabai telephelyi foglalkoztatással: általános mérnöki oklevéllel rendelkező mérnököket, út- és hídépítésben Jártasak előnyben; gépészmérnöki oklevéllel rendelkező gépészmérnököt, technikumi végzettséggel rendelkező, útépítésben jártas előkalkulátort. Felvételre jelentkezés személyesen vagy levélben: Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 19, I. emelet, a kirendeltség személyzeti és munkaügyi csoport vezetőjénél. Vidékiek felvétele esetén útiköltséget térítünk. A fenti munkakörök betöltésére FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. _________ 19161
