Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-10 / 264. szám
1968. november 9. 4 Vasárnap jfcMí V BEN A% EGYIK /SZÉPCIGAMÁNY A FIÚNAK, ÖLTÖZÖTT tVAHOZ PERDÜLT ADJ NEKUHK VEZETŐT, .AKT, ELK/SER !3Z TAMBULBA^. SÁRKÖZI l elkíséred a VITéZ URAKAT! MEGBOSSZULOM!f A tKONSTANTINAPÓLYI ORSZÁGÚT KÖZELIBEN. E6Y CIGÁNYKA RÁ VAURA AKADTAK GERGELYEK. A VAJDA SIET A JÖVEVÉNYEK ELE VACSORA KOZSzamurájok kardja Félelem szülte „békesség” E5 A KŐVETKEZŐ PILLANATBAN.. Látogatás a Kelet-ázsiai Múzeumban Áttört falú, kék-fehér porcelán füstölő. A Koreából elhurcolt mesterek munkáját dicséri.. Csendes, szinte jellegtelen épület a Népköztársaság útján. Budapesten. A világutazó, műgyűjtő Hopp Ferenc nevét viselő Kelet-ázsiai Múzeum nem tartozik a felkapott és az újságok hasábjain gyakran szereplő szenzációk közé, mégis egy egzotikus világról vall, a mindössze néhány teremben bemutatott érdekes gyűjtemény. Amikor az 1873-as bécsi világ- kiállításról Japánba vitték vissza a sok finom lakktárgyat, az anyagot szállító hajó Yokaháma előtt elsüllyedt. A hajó rakományát másfél év múlva hozták felszínre, s kiderült, hogy a lakktárgyak teljesen sértetlenül maradtak a . tenger vizében. A japán lakkrnűvesség bravúrja persze nem kizárólagos fokmérője ennek a még ma is virágzó és főiskolán is tanított művészetnek. Mert a lakk-készítés és maga a lakkozás valóban művészet, mégpedig jellegzetesen kelet-ázsiai iparművészeti ág. (Ékes példái ennek a múzeumban látható dobozok, szobrok, tálak és egyéb használati tárgyak.) Anyagát a lakk fa nedve szolgáltatja. A fákat nyáron csapolják és az így nyert szürkés nedvet kenderszöveten megszűrik, majd lassú tűz felett sűrítik. Ez a nedv a levegőn való szárítás után megkeményedik, ellenáll savnak, víznek, hőnek. A kiállítás jellegzetes darabjai- a Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK fémes csállogású, sejtelmes budd- ha-szobrok ettől a különleges lakktól nyerik utánozhatatlan egzotikusságukat. Az úgynevezett Edo-korszakban (1615-től 1867-ig) a lakkok fő alkalmazási területévé a használati tárgyak bevonása válik, s ezek közül is elsősorban az inróké. Ezek az alig fél tenyérnyi nagyságú, gazdagon díszített lapos dobozkák eredetileg a pecsétlők, majd később a gyógyszerek tárolására szolgáltak. Az inrót két oldalt zsinór fogja össze, és ezt a férfiak selyemövén a netsiuke, az elefánt- csontból, fából, bronzból készült gombsúly tartotta. A japán kiállítás december végéig megtekinthető reprezentatív gyűjteményének nem kevésbé értékes darabjai a viszonylag későbbi keletű japáni porcelánkészítés remekei. A porcelánkészítés kivirágzása a XVI. században Koreából elhurcolt mesterek munkáját dicséri. Persze a szó kevés elmondani a Kelet-ázsiai Múzeum minden darabjának sajátos szépségét, a méltóságos buddha-szobrok, a miniatűr faragványok finom kecseségét, a könnyű selymek rajzának könnyedségét. Ám egy dologról mégsem szabad megfeledkezni. A fegyverekről! Az olvasmány és a filmélmények japáni hasfelmetszése, a szamurájok hagyományos öngyilkossági módjának eszközei mindenkor csábítják az érdeklődőt A szamuráj az övébe tűzött két karddal járt. Egyik, a hosszabb, a katana, a rövidebb, a vakazis volt. A kardviselés eltiltásáig, 1876-ig a kard, különösen a pengekészítés külön ceremóniának számított Japánban. Az előírt szertartás közben reggel a kovács egy-egy pengét 50—60-szor is megtüzesített és mártott aztán langyos vízbe, hogy az acél teljesen megedződjön. A pengét aztán többféle minőségű acélból kalapálták össze. A szamuráj-feleségek is viseltek fegyvert, az alig ujjnyi széles és arasznyi hosszú tőrt, a kaiként Nem véletlen azonban (talán a gyengébbik nem praktikusságát dicséri), hogy az asszonyok olyan vaslemezből készült legyezőt is hordtak magukkal, amelyek szükség esetén fegyverként is használhatók voltak. Braczkó István Vallásos ifjúkommunistáit? A mezőkovácsházi KISZ-bi- zottság egyik tisztségviselője egyházi szertartással kötött há_ zasságot. Battonyán szemet szúrt egy diák, az ifjúsági szövetség tagja, aki ünnepnapokon el-eljá- rogatott a templomba. Hasonló eset — elvétve bár — másutt is előfordult. Vallásos ifjúkommunisták? Kétarcú Janus-emberek? Miképp egyeztethető az áhítat az ateizmussal? A tűz és a víz sosem békül egymással, a nappal áradó fényei kirekesztik az éjszaka sötétjét. Nem vallhat senki tudományos materialista és vallásos idealista világnézetet — egyszerre. Hát akkor mi a magyarázat? A tömjénfüst alatt örök hűséget fogadott mozgalmi fiatal például egyszem lány, akit mindig nagyon „anyásán” neveltek. Annál érzékenyebben érintette, hogy választottját nem fogadták jó szívvel otthon, úgyszólván be sem engedték a szülői házba. Odáig fajult a vita, hogy kerek perec fel. tették a lánynak a kérdést: ha bármi áron férjhez akar menni, vagy kitagadják mindenből, nem ismerik többé lányuknak, vagy legalább annak a szülői kívánságnak tegyen eleget, hogy az Isten színe előtt kötik meg a frigyet. A lány — mit is tehetett — a számára „kisebbik rosszat” választotta, megalkudott a lehetőségekkel. Az említett battonyai fiú esetében a helyi KISZ-vb mérlegelte, hogy fegyelmit indítsanak-e ellene, de úgy döntöttek: nincs rá szükség. Feketén-fehéren bebizonyosodott: szó sincs vallásos meggyőződésről, egyszerűen a családi békesség, hogy „ne rágják a fülét” otthon, megért neki egy misét — legalábbis a nagyobb keresztény ünnepeken. (Battonyán előfordult, hogy a KISZ-titkár végignézhette a felemelő látványt, amikor egy kislány, az alapszervezet tagja a gyűlésterem ajtajában kapott kiadós atyai pofont, amiért el mert menni a fiatalok összejövetelére.) „Az ifjúság tömegeit nem jellemzi a vallásos ideológia hatása. Házasságköltéseknél, keresztelőkHarmónia és megértés — már csak vad törzseknél Feldolgozta: Márkusz László. Rajzolta; Záród Ernő. Szudán hegyeiben él az utolsó ^természeti, törzsek egyike. Idegednek nehezen közelíthetik meg íőket. Azok az újságírók, akiknek 'mégis sikerült eljutniuk ehhez a [vad törzshöz, elmesélték, hogy [milyen kivételes harmónia és 'megértés uralkodik tagjai között. Minden család öttomyos erődben él és minden egyes csaiádbe- linek külön helyiség áll rendelkezésére. A legérdekesebb, hogy valamennyi otthonban található tusoló berendezés, noha a vizet messziről kell hozniuk. É nél viszont még elég számosán veszik igénybe az egyházi szertartásokat. Nem meggyőződésből, de szülői nyomásra, a családi béke kedvéért; sok esetben a kilátásba helyezett hozományért, anyagi segítségért”. Kivonatosan idéztünk a szarvasi járási KlSZ-bizottság- nak erről a kérdésről készült felméréséből. Ügy gondoljuk, jól summázza a lényeget. Az említett furcsa pálfordulások okait a kettős nevelésben, a régimódi gondolkodású szülők, a rokonság olykor erős lelki — vagy éppen anya. gi előnyöket megcsillantó — presszójában lehet megtalálni. Mi, a tudományos világnézet meggyökereztetésében kerüljük az adminisztratív eszközöket; eszmei téren, fölvilágosító neveléssel érvényesítjük a magunk igazát. A másik oldalon viszont néha a lelki terror vagy az „anyagi érdekeltség” ' fegyvereit is harcba vetik. éppen ezért nagyon fontos, hogy legalább az említett fölvilágosító szándék ne szenvedjen csorbát, mindig érvényesüljön ott, ahol szükséges. A szarvasi járásban, például, főként Hunyán vannak problémák a fiatalságot érő vallási szemlélet körül. S különös módon éppen itt — ahol leginkább beszélni kellene ezekről a kérdésekről, — határozták el az iskola pedagógusai: szülői értekezleten nem foglalkoznak az ateista neveléssel. Mondván: nem sokakat, csupán a szülők egy részét érinti a téma. A kérdést kizárólag a családlátogatások alkalmával hozzák majd szóba; Nos, az igaz, hogy a gyerekek többsége ma már Hunyán sem kerül kínos helyzetbe a kettős nevelés farizeuskodó kényszere miatt. Azonban félő, hogy a község mindennapi életét közelről érintő „kényes kérdések” (Hunyán az idén a tanulók 28 százalékát íratták be hittanra!) ilyen visszafogott, óvatos kezelés inkább jól megfontolt megalkuvásból, mint a „ne lőjjünk verébre ágyúval” nézetből ere£. Egyeseknek — négyszem között — az a véleménye, miért éppen én kezdeményezzek határozott és őszinte fellépést, miért nézzenek énrám ferde szemmel bizonyos szülők?! M indnyájan a nyugodt közérzet, a kellemes légkör és a békesség híved vagyunk. Azon azonban érdemes gondolkodni: nem túl súlyos-e az ár, ha induló életek, fiatal lelkek tiszta eszményeit töri meg, s ösztönzi képmutatásra a „családi béke” félelem szülte kívánalma. Vajda János
