Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-09 / 263. szám

1968. november 9. Szombat A divatékszer segít: ruha — főb Mérleg a harmadik negyedévről: Kilenc százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom - Drágult az alma, a burgonya és a tojás A megyei tanács kereskedelmi osztályának tájékoztatása szerint az év három negyedében, a kiske­reskedelmi forgalom tovább nö­vekedett az 1967. év hasonló idő­szakához képest. A mérleg nem rossz az országoshoz viszonyítva. Míg a kiskereskedelmi forgalom országosan hét, addig megyénk­ben kilenc százalékkal növeke­dett. A lakosság pénzbevétele is jóval meghaladja az országos át­lagot. A forgalom növekedéséhez hozzájárult a helyi ipar és keres­Egyszerű, de hasznos ötlet: di­vatékszerekkel az alkalomnak megfelelően változtathatjuk öltö­zékünket. Ha például van egy si­ma vonalú, egyszínű, selyem vagy szintetikus anyagból készült ru­hánk, a különböző típusú, de jól megválasztott és olcsó divaték­szerekkel — öv, csat, gyöngysor, stb. — az egyszerű utcai ruhától az elegáns színházi ruháig, sok­féle változatban viselhetjük. 1. A sima vonalú ruha fémka­rikával kombinált bőr-műbőr öv­vel és nappali jellegű nyomott­mintás vagy festett nyaksállal, csinos kis utcai ruha. 2. Ugyanez a ruha kétféle gyöngyfüzérrel — egyforma színű tekla és fém, s matt műanyag kombinációjú összeállítással — kalappal elegáns délutáni viselet. 3. Elegáns színházi ruhává va­rázsolhatjuk a ruhát, ha ezüst színű, több soros strasszpánttal díszítjük. (Kézimunka-boltokban kapható). Az ujjatlan ruhához nagy divat a felső karon viselt bi­zsu. Ugyanabból a strasszpántból készítjük. Egy fiatal város új tervei; Rendezik az ipartelepeket—ti] szoígáltatóliáz épül — Nő a foglalkoztatottság Szarvas két évvel ezelőtt emel­kedett városi rangra. Es hogy mi- j lyen fejlődésen megy a jövőben keresztül, erre kerestek választ a legutóbbi tanácsülésén. Ezen vi­tatták meg az iparfejlesztési ter­vet. A vizsgálódás során feltűnt, hogy a tanács milyen gonddal rendezi az ipar helyzetét. Egyelő­re a szövetkezeti iparról beszélhe­tünk a városban, mert számotte­vő állami ipara nincs. A lakosság szolgáltatását teljes egészében ők végzik. Ez a tevékenységük évről évre nő. Az ülés vitáján kifeje­zésre jutott egyébként az is, hogy egész sor szolgáltatás még hiá­nyos és drága, ami nagyon kese­ríti az emberek életét. Az igaz, hogy a piaci viszonyok domináns jellege arra kényszerítette a ktsz- ek vezetőit, hogy olyan terméke­ket készítsenek, melyeket értéke­síteni is tudnak, a plénum azon­ban kimondta, hogy nem csupán az árutermelés növelése révén ja­víthatják a szükségletek kielégí­tését, hanem a szolgáltatások Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK Feldolgozta! Márkusz László. MAGYARUL BESZELTE*. AZ EGY/*" RABJUK KO. Rajzolta; Záród Ernő jobb megszervezésével is. Ez az a terület, ahol kevés befektetéssel növelni lehet a foglalkoztatottsá­got is. Alapvető gondjuk, hogy növelni akarják a foglalkoztatottságot, ugyanakkor az adott körülmények között a magasabb kereseti lehe­tőséget szeretnék biztosítani. A VASIPARI KTSZ városban levő telephelyének egy részét fokozatosan átcsoportosítják, úgy, hogy két telephelyen legyen elhe­lyezve, az ipartelepen és a Sza­badság utcai központi helyen. Az ipartelepen épül az új öntöde, a csiszolóműhely és a húsgépüzem. RUHÁZATI KTSZ. Az üzem te­rületének kijelölése megtörtént. Befejezéshez közeledik az új mű­helycsarnok felépítése. Földszint­jén már termelnek. Ennek folyta­tásaként szükséges egy újabb műhely felépítése a Béke és Kos­suth utca sarkán az üvegboltig, melynek beruházási összege ki­lencmillió forint. Ennek felépíté­sével a termelés 50 millió forint­tal, a létszám pedig mintegy há­romszázzal növekedne. MÜ ANYAGFELDOLGOZÓ KTSZ. Végleges telephelye a Kossuth utca, ahol a fejlesztési lehetőségek biztosítottak. FAIPARI KTSZ. A vasipari ktsz által felszabadított volt méntelep átvételével az üzemi fejlesztési lehetőségek megoldódnak. A meg. levő épületek biztosítani tudják majd a termelés, a raktározás és szociális ellátottság kielégítését, lehetővé teszik a létszám mint­egy háromszorosára való növeke­dését. Az Építőipari Ktsz végleges he­lyét az ipartelepen biztosítják. HÁZIIPARI SZÖVETKEZET. Jelenleg szétszórtan a városfej­lesztési terv szerint szanálásra ítélt épületekben van elhelyezve. A szövetkezet jellegét figyelembe véve és azt, hogy az üzemben csökkent munkaképességűek dől-/ goznak, végleges helyét a város belterületén kívánatos kialakítani. Erre a célra a tanács a vasipari ktsz tulajdonában levő Lenin ut­cai villamossági üzem telephe­lyét jelölte ki. Egyébként a tanács tervbe vette a szolgáltatóház he­lyének biztosítását. A szolgáltató­ház a város központjában, a Kos­suth utcán 46, 48, 50. szám alatt, a szanálásra kerülő üzletek és la­kások helyén kerülne felépítésre. Ez az összegezés némileg szem­lélteti a város eredményeit, a szo­cialista iparosítás lehetőségeit. A lakosság társadalmi segédletével elsősorban utak, járdák építését szorgalmazzák. R. J. kedelem kooperációja, a megfele­lő áruk biztosítása. Az árak alakulását a zöldség­nél és a gyümölcsnél a kedvezőt­len időjárás nagyban befolyásol­ta. Helyenként árnövekedés követ­kezett be, viszont a petrezselyem kivételével lényegesen olcsóbbak voltak az árak, mint az első fél­év folyamán. Különösen a főze­lékféléknél jóval alatta maradt az elmúlt évi átlagáraknak. Arról is tájékoztatást kaptunk, hogy a MÉK téli felkészülése kielégítő, így az árak tekintetében a kiske­reskedelem minimális árnöveke­dés mellett biztosítja az ellátást. Téli almából kilogrammonként 40 —50 fillérrel, burgonyából 20—40 fillérrel magasabbak az árak, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Vöröshagymából az ár- szintet tartani tudja a kereskede­lem. A baromfi, tej, tejtermék és tojás szabadpiaci, illetve bolti ke­reskedelmi áraiban lényeges vál­tozás nem volt tapasztalható, ki­véve az élő kacsa és a tojás árát, amelynél 10 százalékkal magasabb az árindex. Hiba, hogy az árak alakulását nem követte az áruk osztályozott minősége. Erre meg­felelő intézkedés történt, hogy a boltok ezentúl tüntessék föl az áruk minőségét. A ruházati boltokban szúrópró­baszerűen vizsgálta az osztály az árakat és megállapította, hogy a hazai termékeknél a divatcipők és a laminált áruk árai 15—20 szá­zalékkal növekedtek. Kedvezően alakította viszont a tanácsi kis­kereskedelem az árpolitikáját, ugyanis számos olyan import- és hazai cikknél, ahol árakat növel­ni lehetett volna, ezt nem tette. Ennek következménye volt, pél­dául, hogy Budapesten a negye­dik árformába tartozó import férfi és női hurkolt árut 15—30 százalékkal magasabb áron árusí­tották, mint a helyi kereskedelem. További kedvezményt jelentett a vásárlóknak az árkockázati ala­pokból nyújtott kedvezmény, az árengedményes vásár stb. Az élel­miszer és iparcikk kiskereskedel­mi vállalat együttesen 8,5 millió forintot fordított árengedményre. Mindezt figyelembe véve megál­lapítható, hogy megyénkben az induló árakhoz viszonyítva azonos árszinten árusítottak a kereske­delemben. / orr f f MENEKÜLNEK f ( A KOCSI \^AFS! _____ h í ' oil Fo!y^iuk

Next

/
Thumbnails
Contents