Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-09 / 263. szám

1968. november 9, s Szombat Páratfea munkaleliesilmény Mezőhegyesen: november 7-én 361 vagon cukorrépát dolgozlak fel Tegnap, pénteken táviratot kaptunk a Mezőhegyes! Cukor­gyárból, amelyet Haraszti Gyula igazgató és Brezina Rezső párttit­kár írt alá, s amelyben kimagasló eredményről tájékoztatják szer­kesztőségünket. Táviratukban a következőket írják: „A Mezőhegyesi Cukorgyár dol­gozói a Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának öt­venedik évfordulójára kezdemé­nyeztek munkaversenyt. Ennek keretében, november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére szervezett forradalmi műszakban — a gyár fennállása óta eltelt több mint háromnegyed évszázados időszakban is — pá­ratlannak nevezhető munkasikert értek el. Ezen a napon 301 vagon répát dolgoztak fel, amelyből 461 tonna cukrot állítottak elő.” Gratulálunk a szép sikerhez! 99Kallódó99 fiatalok Az országban jelenleg mintegy 2íX)0 ifjúsági klub működik, tag­jaik száma meghaladja a 200 ez­ret. Megyénkben 58 ilyen klub van, néhány közülük a kiváló címet is viseli és megint néhány e büszke cím várományosa. Amelyik ifjúsági klubról most szó lesz, azt még nem jegyzik magasan a „ranglistán”, de a megalakulás, illetve a megalaku­lás körülményei már eddig is fel­keltették rá a figyelmet A Szi­várvány klub öt békéscsabai nagyüzem: a Kner Nyomda, a TÜZÉP Vállalat, a konzervgyár, a pamuttextilművek és a forgá­csoló fiataljait fogja össze. Alig néhány hónappal ezelőtt tucatnyi jó szándékú fiatalember és a IV. kerületi pártbizottság, valamint a Hazafias Népfront vezetői közös nyilatkozatot írtak alá amelynek értelmében a munkáskerület fia­taljai rendszeresen találkozhat­nak, táncolhatnak, rendezvénye­ket csinálhatnak a kerületi párt- bizottság székhazában. A kezdeti időszak a tervezgetés és a lelkesedés időszaka volt. A fiatalok, bár ebben a tekintetben túl sok tapasztalattal nem rendel­keztek, programot állítottál; össze, klubzászlót avattak, felvették a Szivárvány nevet és jó néhány foglalkozást is tartottak. Aztán ahogy múlt az idő, úgy szaporod­tak a gondok is. És ezek a gondok nem szükségszerű velejáród egy klub működésének. A Szivárvány, bár rendszeresen fogadja látogatóit, még nincs „le- galizáíva”. Szervezetileg nem tar­tozik sehová. Ha csak egy üzem fiataljait fogalkoztatná, akkor a klub az illető üzemhez tartozna, de így, az „ötlábúság” kérdésessé teszi a hovatartozást Pedig a se­gítség, értve ezalatt az anyagi se­gítséget, nem maradna el (mind­egyik üzem megígérte már) csak az a kérdés, hogy kinek vagy mi­lyen szervnek utalják át a pénz­ügyi támogatást. A klubvezető címére semmiképpen sem. Volt szó arról is, hogy klubkönyvtár címen a Szakszervezetek Megyei Tanácsa veszi védőszárnyai alá a már egyre türelmetlenebb fiata­lokat, de ez olyan megkötésekkel jár (könyvtár, olvasóterem léte­sítése, rendszeres könyvkölcsön- zés), amely a jelenlegi épületben nem biztosított. , Két megoldás kínálkozik, ame­lyek közül bármelyik legálissá tehetné a klubot. Vagy a megyei művelődési ház fogadja be és irányítsa a Szivárványt, vagy pe­dig a városi KISZ-bizottság le­gyen a felettes szerv. Így aztán lenne olyan jogi személy, ame­lyik hivatalból tudna rendelkezni a klub anyagi és egyéb problé­máiról. Persze addig is, amíg te­tő alá kerül a dolog, az öt üzem fiataljai nem ülnek és nem is akarnak ölbe tett kézzel ülni. Ho­vatartozásuk bizonytalanságát csak részben magyarázza a klub­tagok bizonytalansága. Ügy gon­doljuk, ők is szívesen lemondtak volna e cikkecske megjelenteté­séről, helyet adva ezzel más, már szép sikerrel működő ifjúsági klubok bemutatásának. Viszont a Szivárvány klubban jelenleg, saj­nos az a helyzet, hogy az indu­láshoz a Textilipari Dolgozók Szakszervezetétől kapott 3000 fo­rintot már felhasználták, s egy­szerűen adminisztratív okok ne­hezítik a tartalmas, sok irányú klubélet kibontakozását. A IV. kerületi lányok és fiúk érthető türelmetlenséggel tekintenek a jövő elé: mi lesz a Szivár­vány-klubbal, mikor sikerül vég­re hivatalosan is tartozni valaki­hez? Brackó István Építkezés felülről lefelé Néhány éve még újszerű pró­bálkozás volt, ma már viszont szokványos technológia a felülről lefelé való építkezés. Először a középső tornyot építik meg vas­betonból, majd a legfelső szinten erős tartószerkezetet alakítanak ki. A ház „felépítése” ezek után úgy folytatódik, hogy az építőp>ad lépésről lépésre csúszik, mialatt minden héten egy újabb emele­tet függesztenek fel az előző alá. E gazdaságos és gyors építési mód egyre inkább teret hódít Eu­rópa legtöbb országában. A Szovjetunióban, Nyugat-Német- országban, Lengyelországban stb. gyakran tárul a szemlélő elé a szokatlan kép, amint felülről le­felé formálódik házzá a karcsú központi üreges oszlop. Szövetkezetek és vállalkozások Miért bíztak egymillió forintot Réder Mártonra? Evek óta jórészt rendezetlen körülmények uralkodtak a gyula­vári Lenin Hagyatéka Tsz köz­ponti sertéstelepén. Az ideiglenes jelleggel készített szerfás épüle­tek különösen az utóbbi években már nem bizonyultak megfelelő­nek a biztonságos sertéstenyész­tésben. Az elhullási arány jelen­tősen növekedett. Gyakorlatilag minden harmadik malac elpusz­tult. Ezzel a sajnálatos körül­ménnyel a tsz bevételei is jelen­tősen csökkentek. A szövetkezet vezetősége meg­vizsgálta a kialakult helyzetet, bizonyos következtetéseket vont le belőlük és meghatározta a leg­szükségesebb feladatokat a ser­téstenyésztés fellendítésére. Indo­kolta ezt a lépésüket az is, hogy tavaly, de különösen az idén a takarmánytermesztésben előbbre­léptek. A közös gazdaság vezetőségé­nek intézkedését az állam jelen­tős anyagiakkal támogatta. Het­venszázalékos dotációt kaptak a központi sertéstelep épületeinek készítésére. Megcsináltatták a rekonstrukciós tervet, ebben konkrét helyet jelöltek ki a fiaztatóknak és a hizlaldáknak. E több évre programozott terv alapján kezdték el ebben az esz­tendőben a munkálatokat. Réder Márton építésvezetőre bíztak 1 millió forintot, melynek félhasz­nálásáról a tsz saját építőbrigád­jával gondoskodik. Ebben az esz­tendőben két 60 férőhelyes fiaz- tatót és egy 600-as hizlaldát ké­szítenek a f»aradicsomi üzemegy­ségben. A következő években tovább folytatják a központi sertéstelep rekonstrukcióját. További fiaz- tatókat és hizlaldákat építenek. Messzemenően szeretnék kihasz­nálni az állami támogatást, amely 1970 végéig 70 százalékos vissza nem térítendő támogatással segí­ti a sertéstenyésztés fellendítésé­re vállalkozó közös gazdaságokat. D. K. AZ UTÓBBI IDŐBEN összesen! 19 társulást vagy közös vállalko­zást hoztak össze termelőszövet­kezeteink. Ez a folyamat különö­sen az elmúlt két esztendőben gyorsult meg. Több okból keresik a termelésfejlesztés megoldásának új útját közös gazdaságainkban. Legtöbb helyen elavultak, kor­szerűtlenné váltak a gazdasági épületek, ólak, istállók. A koráb­ban készített úgynevezett szerfás épületekben gazdaságosan most már végképp nem lehet sertést és szarvasmarhát tenyészteni, hiz­lalni. Sok helyen jelenleg is probléma a gazdaságosság még vi­szonylag jobb körülmények között is. A kocatartás évi 12—13 felne­velt szaporulattal nem kifizető­dő. Márpedig a régi épületekben ennél többre nemigen számolhat­nak. Télen a fagy, tavasszal és nyáron a külterjes körülmények között pusztító felnevelési beteg­ségek viszik el a bevétel jelentős részét. Érthető tehát, hogy a tsz- ek nagy része keresi a sertéstar­tás jövedelmezőségét. Társuláso­kat, közös vállalkozásokat azért hoznak létre, hogy a mai körül­mények között korszerű, árutö­meget adó telepeket építhessenek. Az állam jelentős anyagiakkal támogatja a sertéstenyésztés fej­lesztésére vállalkozó üzemeket. A komplett telepek készítőinek az összes költség 70 százalékát meg­téríti. A beruházások állami tá­mogatásának rendszere — már ami a sertésprogramból részt vál­laló tsz-eket illeti — előrelátható­an 1970-ig marad fenn. TÖBB TSZ EGYEDÜL vagy közösen, társulás formájában vállalkozik a 70 százalékos álla­mi kedvezmény megszerzésére. Több gazdaság viszont az utóbbi hetekben visszalépett korábbi el­határozásától. A döntést azzal magyarázzák, hogy a komplett te­lep beruházásainak költsége hét­ről hétre nő. A tótkomlósi sertés­kombinát — melyet az itt műkö­dő és a békéssámsoni tsz-ek kö­zös vállalkozásban készítenek — hónapokkal ezelőtt 60 milliós be­ruházásként indult és ma már 80 millió forint felhasználásáról be­szélnek. A kamuti Béke Tsz ezért állt el korábbi szándékától. Ka­muion nem épül meg az úgyne­vezett Lohman-rendszerű sertés­telep, mert a beruházás összegé­nek növekedésével az épületben folyó termelés jövedelmezősége — hitelvisszatérítés és egyebek — már most is vitatható. Nyugodtan mondhatjuk, drá­gán építkezünk a mezőgazdaság­ban. A tsz-ek ezért is próbálkoz­nak társulások szervezésével, hogy az állami kedvezményen fe­lül maradt összeget megosszák. Az üzemek törekvése helyénvaló, A Dorogi Szénbányák Igazgatósága föld alatti bányamunkára keres csillés munkakörbe 18—45 év közötti férfiakat. Kereseti lehetőség havi 2000—2200 forintig. Szezonális munkarend: ingyen munkaruha és lábbeli. Családfenntartónak havi 5 q szén vagy annak értéke. Hűségjutalom és nyereségrészesedés az előírt feltételek teljesítése esetén. Munkásszállás és étkezés térítés ellenében. Jelentkezés, részletes felvilágosítás félfogadási napokon a városi és járási tanácsok munkaügyi csoportjainál, a községi tanácsoknál, továbbá Dorogon, a Dorogi Szén­bányák munkaügyi osztályán személyesen vagy írásban. Dorogi Szénbányák Igazgatósága 56 mert a közös vállalkozások révén valójában korszerű tenyésztő, és hizlaló-, jól gépesíthető, kevés em­beri beavatkozást igénylő telepek épülhetnek A MEZŐGAZDASÁGI beruhá­zások másik nagy területe a szarvasmarhatenyésztés. A kor­mány alig egy hete hozott hatá­rozatot további kedvezményekre, hogy ezzel is serkentse az üze­meket a tenyésztői kedv fokozá­sára. A megyében működő tsz-ek társulás helyett üzemen belül ke­resik a szarvasmarhatenyésztés, kérdésének megoldását. Komp­lett 5—600-as telepeket alakítanak ki lépcsőzetesen. A termelésnek ez az ágazata csak lassan bontakozik ki. Érthető, mert a marhahizla­lás átfutási ideje a tenyésztéssel együtt valamennyi ágazat közül a leghosszabb. A termelésre fordí­tott kiadások így csak évek múl­tán térülhetnek vissza. Ma, a gazdaságirányítás új rendszerében a pénz forgási se­bességének növelése a lényeg. Pénzügyi szerveink ezért is ver­senyeztetik az üzemek ajánlatait, melyekkel a hitel megszerzésére pályáznak. Elsősorban annak az üzemnek folyósítják a hitelt, amelyik a jövedelmezőségi szá­mítások alapján a leghatékonyabb visszatérülést mutatja ki. A ver­senyeztetés helyes, jó törekvés, csakhogy a gazdaságilag erős és a közepes eredménynél gyengéb­ben gazdálkodó üzemek nem egy­forma gazdasági alappal rajtol­nak, jóllehet, papíron első osztá­lyú gazdaságosságot ígérnek. Az élet azonban gyakran eltér a pa­pírformától. Így lehetséges, hogy a komplett szarvasmarhatelep hi­teleinek visszatérítésére a vállalt 4—5 éves idő — ez a leggyako­ribb — rövidnek bizonyul. A szarvasmarhatenyésztés hi­teleinek visszafizetésére ajánlott 4—5 év általában rövid idő, erőn felüli üzemi vállalkozás. Üzem­gazdászok, közgazdászok is így tudják. De hát akkor miért tesz­nek ilyen ajánlatot? A szarvas- marha nagyüzemi tenyésztésében elért eredmények továbbfokozása évtizedes feladat! A kormány ezért is hosszabbította meg az eredetileg 1970-ig tervezett álla­mi kedvezmények rendszerét. A tsz-ek sertéstenyésztő és hiz­laló közös vállalkozásain, az üze­mi kezdeményezéseken alapuló szarvasmarhatenyésztés fellendí­tésén túl baromfikeltetésre és ba­romfitermékre, építkezésre és né­hány növény, közte a cirok ter­mesztésére és értékesítésére szer­veződött eddig társulás. Általá­ban és legszívesebben a tsz-ek csak tsz-ekkel, ritkább esetben állami és szövetkezeti vállalattal kooperálnak. Mostanában azon­ban nemcsak egy-egy termék elő­állítására vállalkoznak, hanem a feldolgozó iparral is társulnak. Bevételeik növelése céljából a BOV orosházi gyárával óramű pontosságú baromfi nevelési prog­ramot valósítanak meg megyénk déli körzetében. E TÄRSULÄS láttán mondhat­juk, hogy a mezőgazdasági ter­melés és az ipar között további egyszerű társulási formák kiala­kítására van lehetőség. A terme­lés gazdaságosságának biztosítása társulások, közös vállalkozások szervezésével nem is annyira a jövő, hanem az üzemek mai fel­adata. Az azonos minőségű és nagy mennyiségű árunak csak egy forrása lehetséges: a korsze­rű és több tízezer hízott sertést, baromfit, ezer körüli hízott mar­hát évenként adó komplett telep és a több gazdaság vállalkozásán, társulásán alapuló növénytc’-- mesztés, továbbá értékesítés. Dupsi Karc

Next

/
Thumbnails
Contents