Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-09 / 263. szám
1968. november 9, s Szombat Páratfea munkaleliesilmény Mezőhegyesen: november 7-én 361 vagon cukorrépát dolgozlak fel Tegnap, pénteken táviratot kaptunk a Mezőhegyes! Cukorgyárból, amelyet Haraszti Gyula igazgató és Brezina Rezső párttitkár írt alá, s amelyben kimagasló eredményről tájékoztatják szerkesztőségünket. Táviratukban a következőket írják: „A Mezőhegyesi Cukorgyár dolgozói a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának ötvenedik évfordulójára kezdeményeztek munkaversenyt. Ennek keretében, november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére szervezett forradalmi műszakban — a gyár fennállása óta eltelt több mint háromnegyed évszázados időszakban is — páratlannak nevezhető munkasikert értek el. Ezen a napon 301 vagon répát dolgoztak fel, amelyből 461 tonna cukrot állítottak elő.” Gratulálunk a szép sikerhez! 99Kallódó99 fiatalok Az országban jelenleg mintegy 2íX)0 ifjúsági klub működik, tagjaik száma meghaladja a 200 ezret. Megyénkben 58 ilyen klub van, néhány közülük a kiváló címet is viseli és megint néhány e büszke cím várományosa. Amelyik ifjúsági klubról most szó lesz, azt még nem jegyzik magasan a „ranglistán”, de a megalakulás, illetve a megalakulás körülményei már eddig is felkeltették rá a figyelmet A Szivárvány klub öt békéscsabai nagyüzem: a Kner Nyomda, a TÜZÉP Vállalat, a konzervgyár, a pamuttextilművek és a forgácsoló fiataljait fogja össze. Alig néhány hónappal ezelőtt tucatnyi jó szándékú fiatalember és a IV. kerületi pártbizottság, valamint a Hazafias Népfront vezetői közös nyilatkozatot írtak alá amelynek értelmében a munkáskerület fiataljai rendszeresen találkozhatnak, táncolhatnak, rendezvényeket csinálhatnak a kerületi párt- bizottság székhazában. A kezdeti időszak a tervezgetés és a lelkesedés időszaka volt. A fiatalok, bár ebben a tekintetben túl sok tapasztalattal nem rendelkeztek, programot állítottál; össze, klubzászlót avattak, felvették a Szivárvány nevet és jó néhány foglalkozást is tartottak. Aztán ahogy múlt az idő, úgy szaporodtak a gondok is. És ezek a gondok nem szükségszerű velejáród egy klub működésének. A Szivárvány, bár rendszeresen fogadja látogatóit, még nincs „le- galizáíva”. Szervezetileg nem tartozik sehová. Ha csak egy üzem fiataljait fogalkoztatná, akkor a klub az illető üzemhez tartozna, de így, az „ötlábúság” kérdésessé teszi a hovatartozást Pedig a segítség, értve ezalatt az anyagi segítséget, nem maradna el (mindegyik üzem megígérte már) csak az a kérdés, hogy kinek vagy milyen szervnek utalják át a pénzügyi támogatást. A klubvezető címére semmiképpen sem. Volt szó arról is, hogy klubkönyvtár címen a Szakszervezetek Megyei Tanácsa veszi védőszárnyai alá a már egyre türelmetlenebb fiatalokat, de ez olyan megkötésekkel jár (könyvtár, olvasóterem létesítése, rendszeres könyvkölcsön- zés), amely a jelenlegi épületben nem biztosított. , Két megoldás kínálkozik, amelyek közül bármelyik legálissá tehetné a klubot. Vagy a megyei művelődési ház fogadja be és irányítsa a Szivárványt, vagy pedig a városi KISZ-bizottság legyen a felettes szerv. Így aztán lenne olyan jogi személy, amelyik hivatalból tudna rendelkezni a klub anyagi és egyéb problémáiról. Persze addig is, amíg tető alá kerül a dolog, az öt üzem fiataljai nem ülnek és nem is akarnak ölbe tett kézzel ülni. Hovatartozásuk bizonytalanságát csak részben magyarázza a klubtagok bizonytalansága. Ügy gondoljuk, ők is szívesen lemondtak volna e cikkecske megjelentetéséről, helyet adva ezzel más, már szép sikerrel működő ifjúsági klubok bemutatásának. Viszont a Szivárvány klubban jelenleg, sajnos az a helyzet, hogy az induláshoz a Textilipari Dolgozók Szakszervezetétől kapott 3000 forintot már felhasználták, s egyszerűen adminisztratív okok nehezítik a tartalmas, sok irányú klubélet kibontakozását. A IV. kerületi lányok és fiúk érthető türelmetlenséggel tekintenek a jövő elé: mi lesz a Szivárvány-klubbal, mikor sikerül végre hivatalosan is tartozni valakihez? Brackó István Építkezés felülről lefelé Néhány éve még újszerű próbálkozás volt, ma már viszont szokványos technológia a felülről lefelé való építkezés. Először a középső tornyot építik meg vasbetonból, majd a legfelső szinten erős tartószerkezetet alakítanak ki. A ház „felépítése” ezek után úgy folytatódik, hogy az építőp>ad lépésről lépésre csúszik, mialatt minden héten egy újabb emeletet függesztenek fel az előző alá. E gazdaságos és gyors építési mód egyre inkább teret hódít Európa legtöbb országában. A Szovjetunióban, Nyugat-Német- országban, Lengyelországban stb. gyakran tárul a szemlélő elé a szokatlan kép, amint felülről lefelé formálódik házzá a karcsú központi üreges oszlop. Szövetkezetek és vállalkozások Miért bíztak egymillió forintot Réder Mártonra? Evek óta jórészt rendezetlen körülmények uralkodtak a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz központi sertéstelepén. Az ideiglenes jelleggel készített szerfás épületek különösen az utóbbi években már nem bizonyultak megfelelőnek a biztonságos sertéstenyésztésben. Az elhullási arány jelentősen növekedett. Gyakorlatilag minden harmadik malac elpusztult. Ezzel a sajnálatos körülménnyel a tsz bevételei is jelentősen csökkentek. A szövetkezet vezetősége megvizsgálta a kialakult helyzetet, bizonyos következtetéseket vont le belőlük és meghatározta a legszükségesebb feladatokat a sertéstenyésztés fellendítésére. Indokolta ezt a lépésüket az is, hogy tavaly, de különösen az idén a takarmánytermesztésben előbbreléptek. A közös gazdaság vezetőségének intézkedését az állam jelentős anyagiakkal támogatta. Hetvenszázalékos dotációt kaptak a központi sertéstelep épületeinek készítésére. Megcsináltatták a rekonstrukciós tervet, ebben konkrét helyet jelöltek ki a fiaztatóknak és a hizlaldáknak. E több évre programozott terv alapján kezdték el ebben az esztendőben a munkálatokat. Réder Márton építésvezetőre bíztak 1 millió forintot, melynek félhasználásáról a tsz saját építőbrigádjával gondoskodik. Ebben az esztendőben két 60 férőhelyes fiaz- tatót és egy 600-as hizlaldát készítenek a f»aradicsomi üzemegységben. A következő években tovább folytatják a központi sertéstelep rekonstrukcióját. További fiaz- tatókat és hizlaldákat építenek. Messzemenően szeretnék kihasználni az állami támogatást, amely 1970 végéig 70 százalékos vissza nem térítendő támogatással segíti a sertéstenyésztés fellendítésére vállalkozó közös gazdaságokat. D. K. AZ UTÓBBI IDŐBEN összesen! 19 társulást vagy közös vállalkozást hoztak össze termelőszövetkezeteink. Ez a folyamat különösen az elmúlt két esztendőben gyorsult meg. Több okból keresik a termelésfejlesztés megoldásának új útját közös gazdaságainkban. Legtöbb helyen elavultak, korszerűtlenné váltak a gazdasági épületek, ólak, istállók. A korábban készített úgynevezett szerfás épületekben gazdaságosan most már végképp nem lehet sertést és szarvasmarhát tenyészteni, hizlalni. Sok helyen jelenleg is probléma a gazdaságosság még viszonylag jobb körülmények között is. A kocatartás évi 12—13 felnevelt szaporulattal nem kifizetődő. Márpedig a régi épületekben ennél többre nemigen számolhatnak. Télen a fagy, tavasszal és nyáron a külterjes körülmények között pusztító felnevelési betegségek viszik el a bevétel jelentős részét. Érthető tehát, hogy a tsz- ek nagy része keresi a sertéstartás jövedelmezőségét. Társulásokat, közös vállalkozásokat azért hoznak létre, hogy a mai körülmények között korszerű, árutömeget adó telepeket építhessenek. Az állam jelentős anyagiakkal támogatja a sertéstenyésztés fejlesztésére vállalkozó üzemeket. A komplett telepek készítőinek az összes költség 70 százalékát megtéríti. A beruházások állami támogatásának rendszere — már ami a sertésprogramból részt vállaló tsz-eket illeti — előreláthatóan 1970-ig marad fenn. TÖBB TSZ EGYEDÜL vagy közösen, társulás formájában vállalkozik a 70 százalékos állami kedvezmény megszerzésére. Több gazdaság viszont az utóbbi hetekben visszalépett korábbi elhatározásától. A döntést azzal magyarázzák, hogy a komplett telep beruházásainak költsége hétről hétre nő. A tótkomlósi sertéskombinát — melyet az itt működő és a békéssámsoni tsz-ek közös vállalkozásban készítenek — hónapokkal ezelőtt 60 milliós beruházásként indult és ma már 80 millió forint felhasználásáról beszélnek. A kamuti Béke Tsz ezért állt el korábbi szándékától. Kamuion nem épül meg az úgynevezett Lohman-rendszerű sertéstelep, mert a beruházás összegének növekedésével az épületben folyó termelés jövedelmezősége — hitelvisszatérítés és egyebek — már most is vitatható. Nyugodtan mondhatjuk, drágán építkezünk a mezőgazdaságban. A tsz-ek ezért is próbálkoznak társulások szervezésével, hogy az állami kedvezményen felül maradt összeget megosszák. Az üzemek törekvése helyénvaló, A Dorogi Szénbányák Igazgatósága föld alatti bányamunkára keres csillés munkakörbe 18—45 év közötti férfiakat. Kereseti lehetőség havi 2000—2200 forintig. Szezonális munkarend: ingyen munkaruha és lábbeli. Családfenntartónak havi 5 q szén vagy annak értéke. Hűségjutalom és nyereségrészesedés az előírt feltételek teljesítése esetén. Munkásszállás és étkezés térítés ellenében. Jelentkezés, részletes felvilágosítás félfogadási napokon a városi és járási tanácsok munkaügyi csoportjainál, a községi tanácsoknál, továbbá Dorogon, a Dorogi Szénbányák munkaügyi osztályán személyesen vagy írásban. Dorogi Szénbányák Igazgatósága 56 mert a közös vállalkozások révén valójában korszerű tenyésztő, és hizlaló-, jól gépesíthető, kevés emberi beavatkozást igénylő telepek épülhetnek A MEZŐGAZDASÁGI beruházások másik nagy területe a szarvasmarhatenyésztés. A kormány alig egy hete hozott határozatot további kedvezményekre, hogy ezzel is serkentse az üzemeket a tenyésztői kedv fokozására. A megyében működő tsz-ek társulás helyett üzemen belül keresik a szarvasmarhatenyésztés, kérdésének megoldását. Komplett 5—600-as telepeket alakítanak ki lépcsőzetesen. A termelésnek ez az ágazata csak lassan bontakozik ki. Érthető, mert a marhahizlalás átfutási ideje a tenyésztéssel együtt valamennyi ágazat közül a leghosszabb. A termelésre fordított kiadások így csak évek múltán térülhetnek vissza. Ma, a gazdaságirányítás új rendszerében a pénz forgási sebességének növelése a lényeg. Pénzügyi szerveink ezért is versenyeztetik az üzemek ajánlatait, melyekkel a hitel megszerzésére pályáznak. Elsősorban annak az üzemnek folyósítják a hitelt, amelyik a jövedelmezőségi számítások alapján a leghatékonyabb visszatérülést mutatja ki. A versenyeztetés helyes, jó törekvés, csakhogy a gazdaságilag erős és a közepes eredménynél gyengébben gazdálkodó üzemek nem egyforma gazdasági alappal rajtolnak, jóllehet, papíron első osztályú gazdaságosságot ígérnek. Az élet azonban gyakran eltér a papírformától. Így lehetséges, hogy a komplett szarvasmarhatelep hiteleinek visszatérítésére a vállalt 4—5 éves idő — ez a leggyakoribb — rövidnek bizonyul. A szarvasmarhatenyésztés hiteleinek visszafizetésére ajánlott 4—5 év általában rövid idő, erőn felüli üzemi vállalkozás. Üzemgazdászok, közgazdászok is így tudják. De hát akkor miért tesznek ilyen ajánlatot? A szarvas- marha nagyüzemi tenyésztésében elért eredmények továbbfokozása évtizedes feladat! A kormány ezért is hosszabbította meg az eredetileg 1970-ig tervezett állami kedvezmények rendszerét. A tsz-ek sertéstenyésztő és hizlaló közös vállalkozásain, az üzemi kezdeményezéseken alapuló szarvasmarhatenyésztés fellendítésén túl baromfikeltetésre és baromfitermékre, építkezésre és néhány növény, közte a cirok termesztésére és értékesítésére szerveződött eddig társulás. Általában és legszívesebben a tsz-ek csak tsz-ekkel, ritkább esetben állami és szövetkezeti vállalattal kooperálnak. Mostanában azonban nemcsak egy-egy termék előállítására vállalkoznak, hanem a feldolgozó iparral is társulnak. Bevételeik növelése céljából a BOV orosházi gyárával óramű pontosságú baromfi nevelési programot valósítanak meg megyénk déli körzetében. E TÄRSULÄS láttán mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági termelés és az ipar között további egyszerű társulási formák kialakítására van lehetőség. A termelés gazdaságosságának biztosítása társulások, közös vállalkozások szervezésével nem is annyira a jövő, hanem az üzemek mai feladata. Az azonos minőségű és nagy mennyiségű árunak csak egy forrása lehetséges: a korszerű és több tízezer hízott sertést, baromfit, ezer körüli hízott marhát évenként adó komplett telep és a több gazdaság vállalkozásán, társulásán alapuló növénytc’-- mesztés, továbbá értékesítés. Dupsi Karc
