Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-06 / 261. szám
1968. november 6. 4 Szerda Kétsopronyi anomáliák Óvoda, napközi, iskola, patika, ímsz, vízmű nagyító nélkül MINTHA MEGCSONTOSODOTT volna valami nagy előrevivő akarat az új falu továbbjutásában a Hosszúsoron és a más nevű dűlőkön. Pedig évekkel ezelőtt a közösség érdekében milyen nagy volt itt a tennivágyás. Bár ez most is a régi lenne, ha az itt elő emberek nem éreznének maguk körül szakadékot. A kétsopronyi ak eljutottak annak felismerésére, hogy a falu érdekében ön- | tevékenyen nemigen érdemes cselekedni. Ez bizonyosan degra- dálóan hangzik, s mintegy aláás- | sa azt a falupolitikát, amelyet ezekben az években követünk. ! Most tehát a kétsopronyi falupolitikát tallózzuk a teljesség igé- . nye nélkül, hogy néhány ellent- j mondásra, ezek feloldásának fel- . tétlen szükségességére ráirányít- j suk az illetékesek figyelmét. Kezdjük mindjárt ott, hogy ebben az alig két évtizedes község- j ben kialakult a központ. Az új házsorok, a két-három szobás, '■ fürdőszobás lakások gomba módjára nőnek. Az eddig tanyákon élő emberek megindultak a falusi település kialakítására. A sok-sok új ház jelzi, hogy Kétsopronyban | dolgosak az emberek. Erős a tér- [ melőszövetkezet, ezért is építkez- i hetnek. Hogy ez így van, az új j házsoron túl tanúsítja a község- | fejlesztési alapból és a nagyon sok társadalmi munkaórával épített művelődési otthon, a községi törpevízmű, a beton gyalogjárda, a villamosítás, az autóbuszgarázs és egyebek. Ezekre joggal büszkék, hiszen viszonyaik között óriásinak mondható erőfeszítéssel hozták őket erre a világra. Ma már kézzel foghatónak mondják ezek hasznát, hiszen a lakodalmat. ami itt az egész falura szól, már nem sátorban tartják, hanem a békési járás egyik legszebb falusi kultúrházában. A régebbi, de az idén épített családi házak majdnem mindegyikében egy kattintásra nappali fényt varázsol az elektromos áram. A falikút csapját csak meg kell nyitni, s ott az orvosilag ellenőrzött, jó ivóvíz. Ha valaki a tanácshoz vagy éppen az üzletbe megy, vagy az autóbuszmegállóhoz, betonlapokból összeállított járdán kopog a cipője. A SOK ÖRÖMBE azonban néha kesernyés íz is vegyül. Az iskolai férőhelyek bizony minden kritikát elbírnak. Óvoda, napközi otthon nincs. Orvos van, de patika nincs. Azaz néhány fontosabb gyógyszert az orvos kezelésében levő patikában tartanak. Ha két vételezés között valami kifogy, akkor vagy a pánciens hozzátartozója, vagy pedig az orvos „kutyagol” Csabára. A magyarázat természetesen egyszerű: nem gazdaságos Kétsopronyban egy teljes patika fenntartása! Ügy gondolom, hogy ez a nem gazdaságos fogalom ebben az értelmezésben tévedésből kerülhetett a köztudatba. Amikor az emberről vagy egy egész faluközösségről van szó, nem illik a legnagyobb érték, a dolgozó ember fölé egy nálánál is nagyobb értéket helyezni. A tanteremgondok vetülete is nagyon érdekes. A kétsopronyi tanyavilágban korábban azért nem voltak analfabéták, mert a lakosság nagy részének Békéscsa- j bán háza volt. Innen jártak a gyerekek iskolába. (Kétsoprony valamikor Békéscsabához tartozott.) A község megalakulása óta a tanács sikeresen szervezi a zárt település fejlesztését. A faluközösség megteremtése kedvezően halad. De a családi házak ehhez ön- | magukban kevésnek bizonyulnak. Az általános iskolásokat, bárhogyan is számolgatjuk, nem lehet a kor követelményének megfelelően felkészíteni az életre a két elfogadható tanteremben. Itt is nyolc osztály van! Nem lebecsülése ez annak a pedagógiai munkának, melyet a ‘község tanítói, tanárai folytatnak, hanem megcsodálása annak a töretlen hivatástudatnak, amelyben tanítanak. A Kétsopronyban végzett nyolcadikosok felsőbb iskolákban is jól megállják a helyüket. Ez ad az itteni tanároknak, tanítóknak éltető örömet. S vajon mi lenne, ha jobb körülmények között taníthatnának? ÖVODA, BÖLCSÖDÉ NINCS, nem épült, pedig sok itt az apró gyerek. A község távlati tervének készítői extra helyen hagyattak erre a célra üres telket. Eddig azért nem épült meg egyik intézmény sem, mert nem kaptak rá keretet. Most viszont az új irányítási rendszerben nincsen keGárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK Feldolgozta: Márkusz László. Rajzolta; Záród Ernő. ret. Ha a községnek pénze van, épít, ha még nincs, akkor össze- kuporgatja. Ezzel meg is érkeztünk a kétsoprony iák legizgalmasabb témájához, a községgazdálkodáshoz. Évekkel ezelőtt egy igen sikeres vízmüvet építettek KÖFÁ-ból és társadalmi munkából. Amikor a berendezéssel készen lettek, üzemeltetésre át kellett adniuk a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak. A kétsopronyiak társadalmi munkájából és a KÖFÁ-ból létrehozott vízmű hasznát most tehát máshol csapolják meg. (A tanács a közkifolyók után több ezer forint vízdíjat fizet.) Persze az indoklás, hogy miért szükséges ezt így csinálni, nem nyugtatta meg a két- sopronyiakat. Többen azt mondták, hogy ők maguknak építették a vízmüvet, nem pedig a vállalatnak. S amióta tudják, hogy csak címzetesen az övéké, különösebben nem is érdekli őket. Vajon nem lett volna helyesebb az egész vízmüvet a gonddal és az örömmel együtt meghagyni a kétsopronyiaknak ? Körülbelül a vízmüvet jellemző helyi érdektelenség kíséri a földművesszövetkezet működését is a körzetesítés óta. Akkoriban az anyagi erő centralizálásával, az üzlethálózat fejlesztésének nagyobb lehetőségével magyarázták ennek előnyét. Kétsopronyban azóta is minden a régi. Az orvos csak azért nem záratja be a patkány- és egérfészket, mert akkor a legfontosabb közszükségleti cikkekért kilométereket kellene gyalogolniuk. Az évente csaknem hárommillió forintot forgalmazó üzlet haszna tehát nem Kétsopronyban, hanem valahol máshol csapódik le. Nincs TÜZÉP-telep. A téli tüzelőt és az épületanya got máshonnan szállítják ide. Nincsen zöldség- és tej bolt, hentesüzletről nem is beszélve. Bár ezek létéért valamit a helybeli termelőszövetkezet is tehetne. A szolgáltatóipar kezdetleges. NEM IRIGYLÉSRE MÉLTÓ tehát a községpolitikai helyzet Két. sopronyban. Nem bizony, mert a jelentős bevétellel működő egységek haszna elcsordogál a faluból. Valami tehát nincsen rendben. Legfőképpen az nincsen rendben, hogy a közösséget összetartó szálakat, vízmű, önálló fmsz és más fórumokat is, adminiszit- ratív eszközökkel kiragadták a kétsopronyi emberek kezéből. Ezzel olyan lehetőségtől fosztották meg a község társadalmi szerveit, melyekkel az együvé tartozást, a helyi patriotizmust erősíthetnék. Dupsi Károly Hőstett a Dnyeper mentén 25 éve szabadult fel Kijev Kezemben megsárgult fény- képfelvétel a háborús évekből: széttört, összeégett téglahalmazok, betontömbök, levegőben lógó vastraverzek. A kép jobb oldalán alig észrevehető kanyargós ösvény. Ilyennek látták a Krescsatikot azok a szovjet katonák, akik 1943 novemberében Kiijevből kiűzték a fasiszta betolakodókat. Építész vagyok. A középiskola elvégzése után a kijevi építészmérnöki főiskolán tanultam. Mindez a háború utáni első években volt. A Krescsatik romjait így magam láttam, nem csupán fényképek alapján. Egész Kijev romokban hevert. A hitleristák monumentális építményeket, páratlan építészeti emlékeket, az évszázadok során létrehozott alkotásokat semmisítettek meg. Felrobbantották a hidakat, kiirtották a fákat az utcákon, sétányokon, kertekben. Szétrombolták a vízvezetékeket, a villamos erőműveket, a csatornarendszert. A városban nem maradt egyetlen üzemelő gyár sem: a felszereléseket Németországba szállították, az épületeket felrobbantották. A külföldi újságírók, akik rögtön a háború után érkeztek Ki- jevbe, úgy vélték, hogy helyre- állításához évtizedekre van szükség. Az újságírók tévedtek: Ukrajna fővárosa bámulatosan rövid idő alatt felépült romjaiból. Újjáépítésében részt vett az egész ország. * * * A Kijev felszabadulása óta eltelt 25 év alatt a város ipari termelése kilencszeresére nőtt. Jelenleg Kijev a műszer- és gépgyártás, a vegyi és könnyűipar egyik központja. Vállalatainak futószalagjairól elektronikus számítógépek és vezérlőgépek kerülnek le. Világhírnévre tettek szert Oleg Antonov repülőgép-főkonstruktőr gépei, köztük legutóbbi alkotása, az „Antej”. Kijevi védjegy áll tiszta selyem és műselyem-anyagokon, kone fekció-készítményeken és kötöttárukon, sok kiváló minőségű élelmiszercikk címkéin. Ez év tavaszán jóváhagyták Kijev 20—25 éves fejlesztési tervét, amely máris a megvalósítás szakaszába lépett. A Krasznoarmejszkaja utcában kirajzolódnak a négyezer néző befogadására alkalmas filmszínház, illetve hangversenyterem épületének körvonalai. Itt rendezik majd az ünnepi gyűléseket, bálokat. Megkezdődött a Tarasz Sevcsenko nevét viselő Kijevi Állami Egyetem épületkomplexumának építkezése is a festői Goloszejevszkij- erdő körzetében. A város másik végében, Szvja- tosinóban építik fel az Ukrán Tudományos Akadémia városát Idővel sportkombinát épül mellé: stadion, úszómedence, sportpályák. A számítások szerint 1980-ra az ukrán főváros lakossága megközelíti a kétmilliót. Ennek megfelelően nő a város lakásállománya. Változik az építkezések jellege: már megjelenítek az első tizenöt emeletes házak, később pedig a 24—32 és többemeletes épületek következnek. Kétszeresére nőnek az autóbusz- és troli járatok. A most folyó ötéves terv végére új közlekedési eszközt kapnak a kijeviek, az egysínű függővasutat. Első szakasza a Dnyepertől indul, a Ruszanovok lakónegyedben. A továbbiakban útvonala kiterjed Boriszpoljevig és a várost összeköti a repülőtérrel. Mindössze nyolc percre lesz szükség ahhoz, hogy eljussunk a repülőtérre. * * * Huszonöt év .telt el azóta, hogy Ukrajna fővárosát a szovjet hadsereg visszafoglalta a német fasiszta betolakodóktól. A kijeviek megőrzik emlékezetükben és szívükben ezeknek az éveknek az eseményeit, s mindig emlékezni fognak a szovjet fegyveres erők harcosainak csodálatos haditettére. Vlagyimir Guszev, a kijevi városi tanács vb-elnöke
