Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-06 / 261. szám
1968. november b. 5 Szerda Vajnai László: A jelen Hajnala Mint sallangos szoknya lebeg, s elnyűtt üveghegedűn sír eszméleted, mégis megőriz az idő sodrában a tömeg, a tűz-agyú, gyökér-karú, mert a csillag-szigetről vizet hozott, s téged is a halál-lázast megitatott. Emlékszel?, az üszkös fekete iszonyból, a füst mögül, romok közül, hogy tűnt elő és miként egyenesedett fel a gémberült remény, s a hit hogyan itatta fel a pusztítás vér-genny-fakadékát! Es hány terhes év múlt, míg az emberiség embriója, e kristálygyökerű társadalom megszületett. Rohanó korunkban. olyan hajlamos felejteni az ember ... De ezt nem felejtheted! A kollektív szerződések alkalmazásának tapasztalatairól üfegafqfciilf a Békés megyei írók köre Egy év múlva jelenik meg az antológia Hétfőn este a békéscsabai Értelmiségi Klubban találkoztak a Békés megyében élő és alkotó írók és költők. E találkozáson alakult meg a TIT Békés megyei írók köre. Ez a 25—30 tagú csoport azt a feladatot tűzte maga elé, hogy rendszeres és közös foglalkozásokon ismertessék meg egymást munkájukkal, szervezettebbé és rendszeresebbé tegyék a Körös menti írók tevékenységét. A kör tagjai külön hangsúlyozták, hogy írói szándékaik között nagy súly- lyal szerepel e táj életének, sajátosságainak művészi ábrázolása, különös tekintettel a dolgozó ember bemutatására. A TIT Békés megyei írók körének tagja egyhangú szavazással vezetőséget választottak: elnök Csoór István, elnökhelyettes Sass Ervin, titkár Varga István. A hétfői alakuló összejövetelen részt vett Végh Andor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának munkatársa és a házigazda, dr. Krupa András, a TIT Békés megyei szervezetének titkára. Fagyálló műanyag ponyvák és hajtatóházak megrendelhetők mubnyügUzem, Pécs. Nagypostavölgy 39. Telefon: 17—04 Az írókat a megyei tanács képviseletében Varga István tájékoztatta a megyei alkotók műveit bemutató antológia előkészületeiről. Eszerint körülbelül egy év múlva jelenne meg a kötet. lalatok ez évre 93 kollektív szerződést kötöttek, továbbá azoknál a vállalatoknál, amelyeknek központja nem a megyében van, 57 függeléket készítettek. Most, hogy ismét feladattá vált az új, két évre szóló kollektív szerződések előkészítése, érdemes megnézni, milyen tapasztalatokat hozott ennek a szabályozásnak alkalmazása. Alapvető, általánosítható tapasztalat: a kollektív szerződések alkalmazása még nem tükrözi, hogy ezzel is gazdaságpolitikai célokat kell szolgálni. Sok helyen leszűkítik azt csak munkajogi kérdéssé vagy csak szakszervezeti feladatnak tekintik a kollektív szerződések készítését, alkalmazását. Nem elemzik eléggé abból a szempontból, hogy mennyire hat a kollektív szerződésben foglalt szabályozás a dolgozók élet- és munkakörülményeire, ezzel együtt a vállalat gazdálkodási kérdéseire. Egyszóval bizonyos tekintetben öncélúság mutatkozik a szabályozás formájában. Az elmúlt év végén rövid idő állt rendelkezésre a kollektív szerződések készítésére és a tájékozottság sem volt alapos. A szak- szervezeti bizottságok hathatós segítségével mégis sikerült a dolgozók széles körét bevonni az előkészítő munkába. Ennek is köszönhető, hogy a nehézségek ellenére az első ízben készített ilyen jellegű vállalati szabályozások általában megfelelnek a követelményeknek. Hiba azonban az, hogy az előkészítés során felA Békés megyében levő vál- [ merült sok irányú javaslat, elképzelés ha nem kerülhetett be teljes egészében a kollektív szerződésekbe, és ennek okát nem ismertették a dolgozókkal. így a javaslattevők nem kaptak választ elgondolásukra, problémájukra. Tapasztalható, hogy több vállalatnál túlságosan „tiszta” maradt, kevés kézbe került a kollektív szerződés. A dolgozók bizony nem ismerik eléggé az abban foglaltakat. Nem sok hivatkozás történik a jogok érvényesítése, a vitás kérdések intézése során a kollektív szerződésekre. Van pedig olyan probléma is, hogy például 40 kollektív szerződésben a vállalati felmondás esetében a III-as kategóriába tartozó dolgozókra vonatkozóan a munka alóli felmentés idejét nem megfelelően szabályozták. Az enyhébb súlyú fegyelmi büntetéshez, a megrováshoz, a szigorú megrováshoz 14 vállalatnál súlyosabb jellegű anyagi szankciót is kilátásba helyeztek. Néhány kérdést túlszabályoztak, ugyanakkor a másik oldalon nyitva hagytak szabályozandó problémákat, és ebből adódik. hogy eddig 37 esetben kellett a vállalatoknak a kollektív szerződésüket módosítani. Több nyitott kérdés maradt a részesedési alap felhasználásának szabályozásánál. Nem jutott eléggé kifejezésre a munkahelyhez való hűség, a jó munkavégzés differenciált kiemelése. Ezeket a kérdéseket az új kollektív szerződésekben fokozott gonddal kell kimunkálni, egyrészt, hogy naNagyobb életképesség az újfajta halhibrideknél.., A Szarvasi Haltenyésztési Kísérleti Állomáson évek óta folynak halhibrid-kutatások. A legilletékesebbtől, dr. Bakos János tudományos kutatótól kértünk erről tájékoztatót: — A mai táplálkozáskultúrában igen előkelő helyet foglal el a könnyen emészthető, fehérjedús hal. Nálunk főként a nemespontyokat ismerik, ennek hazánk különböző tájain ős idők óta ugyanazon fajtái élnek. Az ország legjobb halastavaiból hoztunk szülőpárokat évekkel ezelőtt Szarvasra s ezeknek a fontosabb értékmérő tulajdonságait figyeltük tudományos alapon. — Az a tapasztalat, hogy a szülők legjobb tulajdonságait egyesítik az utódok. Most az a célunk, hogy az említett tájfajtákból szoros beltenyésztéssel olyan anyai és apai vonalakat hozzunk létre, amelyeket egyszer keresztezünk s az eddiginél is kedvezőbb termőképességű utódokat kapunk. A legkiválóbb egyedekből lesznek az anyajelöltek. Saját magunk is sok ivadékot szeretnénk nevelni a keresztezésből származó hibridekből. Ügy érzem, ezzel a munkával a magyar haltenyésztés fellendítéséhez sokat segíthetünk. II kőolajvezeték vállalat azonnal felvesz vizsgázott csőhegesztőket (MNOSZ. 1760. sz. szabvány szerint), vizsga hiánya esetén a vállalat annak megszerzésében segítséget ad. Kőműveseket, villanyszerelőket, gépkocsivezetőket, kuőikositkat, segédmunkásokat havi 10—12 szabadnap vidéki munkahelyre, biztosítással. Munkahelyek: Siófok, Nagykanizsa, Mátraballa. Fizetés: megállapodás szerint. Munkásszállást, munkaruhát, külszolgálati átalányt és kedvezményes vezetékes és PB-gázt biztosítunk. Jelentkezni lehet a felsorolt munkahelyeken és a vállalat központjában (Siófok, Tanácsház u. 11.), a munkaügyi osztályon. 774 •• ••••««•••MOM •«•••• gyobb mértékben tükröződjék a dolgozók anyagi érdekeltsége, másrészt a most már két évre szóló kollektív szerződések valóban legyenek összhangban a vállalatgazdasági célokkal. A két évre szóló szerződésekben a részesedési alap felhasználása csak úgy szabályozható megnyugtatóan, ha a vállalatok megfelelő realitással készített középtávú tervvel rendelkeznek. Erre kell alapozni azután olyan kérdéseket. mint például a vállalati bérpolitikai elv rögzítését. A bér- politikai elv — melyet feltétlenül célszerű a kollektív szerződésben kimunkálni — tartalmazhat bérarányosítási koncepciókat, ösztönözhet a termelés hatékonyságának, a vállalat nyereségszínvonalának növelésére. Természetesen itt a bérezési kérdéseknél nem szabad figyelmen kívül hagyni a vállalat munkaerőgazdálkodási helyzetét, az ebből adódó esetleges szükségszerű megoldásokat. A bérkérdéseknél tehát ne elégedjünk meg azzal, hogy meghatározzuk a bérszínvonalemelés 2—3 vagy éppen 4 százalékos mértékét, hanem szabályozzuk a bérgazdálkodás elveit, határozzuk meg azt, milyen feltételek mellett valósulhat meg az adott területen a béremelés. A pénzben! részesedés felosztásának szabályozásánál feltétlenül körültekintőbben kell eljárni a részmunkaidősök, bedol- ; g'ozók, másodállásban levők vo- | natkozásában. A kollektív szerződésben, illetve a függelékben ki kell térni arra, hogy az említett dolgozókat vagy azoknak egy-egy körét kívánják-e év végén nyereségrészesedésben részesíteni és milyen formában. Ehhez természetesen el kell végezni a megfelelő kategóriába sorolást is. Gondolom, itt nem kell ismételten hangsúlyozni, hogy ennek a kérdésnek milyen nagy jelentősége van vállalatgazdálkodási szempontból is. A nem pénzbeni részesedés (gyermekintézményhez hozzájárulás, étkeztetés, segélyezés, üdültetés, sportintézmények támogatása, stb.) felhasználásának szabályozásánál is adódnak problémák. A vállalatok többségénél nem csökkentették ugyan az előző évhez viszonyítva az ilyen célra fordítandó összegeket, de nem döntöttek például abban a kérdésben, hogy a létszámnövekedéssel párhuzamosan emelik-e az összegeket vagy sem. Célszerű lenne például a vállalati sajátosságokat figyelembe véve olyan kérdést is szabályozni, hogy esetleg az egyedülálló anyának az étkezési hozzájárulásnál, a gyermekintézmény igénybevételénél nagyobb mérvű támogatást biztosítanának. A felsorolt kérdésekkel a kollektív szerződések alkalmazásának tapasztalataiból csak részterületeket érinthettem. Nyilvánvaló. sok probléma adódott még a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével, a fegyelmezés eszközeinek alkalmazásával és még számos más kérdéssel kapcsolatban. A leírtakkal azt szeretném érzékeltetni, hogy a kollektív szerződésekben foglalt szabályozás mennyire nem öncélú dolog, annak milyen jelentős kihatása van az egyéni és a vállalati érdekre egyaránt. Dr. Sebest$~:t .József a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetője
