Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-06 / 261. szám

1968. november 8. 3 Szerda Többet tenni az emberekért Erről tanácskoztak az fmsz-ek elnökei és szakszervezeti titkárai a EPVDSZ-nél Védekezzünk a fertőzd állatbetegségek ellen A KPVDSZ megyei Bizottsága es a MÉSZÖV igazgatósága kö­zös tanácskozásra hívta meg a napokban a fogyasztási és értéke­sítő szövetkezették elnökeit, vala­mint szakszervezeti titkárait. Farkas János MESZÖV-elnökhe- lyettes megnyitó szavai után Rá­kóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára tartott vi­taindítót. Beszéde bevezető részé­ben arról szólt, hogy az új gaz­dasági mechanizmus helyesen jut kifejezésre a szövetkezetek min­dennapi munkájában. Majd ezek elemzése után az 1969. évi kollektív szerződések ké­szítéséről szólít. Számos példával illusztrálta, hogy az 1968. évi kollektív szerződések nem min­den esetiben féléitek meg a köve­telményeknek, nem minden eset­ben határozták meg helyesen a dolgozók és a vezetők viszonyát, az emberekről való fokozottabb gondoskodást. Éppen ezért arra kérte a KPVDSZ titkára a tanács­kozáson részt vett fmsz-ék elnö­keit és a szakszervezeti bizottsá­gok titkárait, hogy az idei év kol­lektív szerződéseiben fellelhető hibákból okulva, sokkal gondo­sabban és nagyobb következetes­séggel készítsék el a jövő évi kol­lektív szerződéseket. Ezt követően Boros Gergely, a MÉSZÖV elnöke kért szót, hang­súlyozva a beszámoló helyességét, amely a dolgozókról való fokozot­tabb gondoskodást vetítette a ta­nácskozás elé. Felhívta az fmsz- ek elnökeinek figyelmét a balese. tek elleni védekezésre, majd pe­dig a fogyasztók érdekvédelméről, valamint a szövetkezeti vagyonvé­delemről beszélt. A beszámolókat élénk vita kö­vette. Megjelent és felszólalt a tanácskozáson Benkó Pál, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa is, aki az új gazdál­kodási rendszer néhány fontos elvi részére hívta fel a figyelmet. Balkus Imre A KÜLÖNBÖZŐ fertőző állat- betegségeket különböző kóroko­zók: baktériumok, vírusok, ricket- siák, spirochaeták, véglények, pa­raziták és gombák okozzák. Ezek többségének, akár szabad szemmel láthatók, akár nem, egy közös tulajdonságuk van; ha be­kerülnek a fogékony állat szerve­zetébe, betegséget, elhullást vagy termeléskiesést okoznak. Ha vi­szont 60—100 fokos hőmérséklet­tel vagy klóros, formalinos és egyéb fertőtlenítőszerekkel talál­koznak, elpusztulnak, ártalmat­lanná válnak. Az állatok fertőződése általá­ban a kórokozóknak szájon, or­ron, légutakon, különböző testnyí­lásokon vagy bőrön, bőrsérülése­ken való felvétele útján történik. A betegség több kevesebb lappan. gási idő után lép fel. A fertőző betegségben szenvedő állatokból nagy tömegben ürülnek a kórokozók a nyállal, orrvála­dékkal, tejjel, bélsárral, vizelettel, vérrel és így tovább. A beteg ál­latok húsa, bőre, terméke, tolla, tojása, szőre, gyapja is tartalmaz fertőző anyagokat. Természetesen a beteg állat és minden terméke, továbbá mindaz a használati tárgy, amit a termelésben hasz­náltak, ezekkel szennyeződött. A fertőző állatbetegségek elter­jedése ellen legelsősorban is meg kell akadályozni fogékony álla­toknak kórokozókkal való érint­kezését. Ezért az állattelepek le­hetőleg legyenek körülkerítve, oda csak a szükséges forgalom irányuljon és az is — még jár­ványmentes időszakban is célsze­rű — fertőtlenítés mellett történ­jék (kéz, lábbeli, járművek). Kü­lön figyelmet kell fordítani a ta- karmányos zsákokra, ezek hasz­nálatbavétel előtti fertőtlenítésé­re. Ha ez nem oldható meg, a ta­karmányt ömlesztve, tartályko­csiban, ponyvában kell szállítani, szállítószalagokon vagy csöveken át továbbítani a tárolási helyre és innen szintén csővezetéken át adagolni. Vigyázni kell arra, hogy a ta­karmánykeverő vagy darálóhelyi­ségekbe nehogy bejusson valami­lyen fertőző anyag, mert innen a takarmánnyal továbbterjedhet­nek a betegség kórokozói. Éppen ezért a darálók, a keverőüzemek, a takarmányraktárak jármű- és személyforgalmát korlátozni és ellenőrizni szükséges. Biztosítani kell az ilyen kulcsfontosságú he­lyeken a jármű, és személyi fer­tőtlenítés lehetőségét. A megelőzési intézkedésekhez tartozik még a járványok terjesz­tésében szerepet játszó egerek, patkányok és legyek irtása, gyérí­tése, továbbá a kóbor állatok (ku­tyák, macskák, verebek, varjak) távoltartása állatainktól. Hasznos­nak bizonyul sokszor az ólak le- szögezése, dróthálóval való lefe­dése, izolálása a környezettől. NEM CÉLSZERŰ a nagyüzemi állattelepeken a csoportos láto­gatás, mert fertőző anyag behur- colásának veszélyével járhat. Amennyiben ez elkerülhetetlen, megfelelő szervezéssel (üzemen belüli kerítés, védőruha, lábbeli, fertőtlenítés) kell megakadályoz­ni a fertőző anyagok esetleges behurcolását. Járványos időszak­ban az ilyen csoportos üzemláto­gatásokat általában meg szokták tiltani. A különböző betegségeket lát­szólag egészséges, de a lappangási időszakban levő fertőzött állatok­kal is be lehet hurcolni. Az újon­nan érkező állatokat, szállítójár- műveket, ládákat, ketreceket min­den szállítás után fertőtleníteni kell, mert az állatok ezeket út­közben beszennyezik. Az újonnan érkező állatokat 30 napig — kü­lön telephelyen — megfigyelés alatt kell tartani. Csak kedvező esetben szabad beengedni őket a többi állat közé. Ha vágóhídra vagy hizlaldába szállítják az álla­tokat, a szállításukra használt közlekedési eszközöket a vágóhí­don és a hizlaldában minden szál­lítás után fertőtleníteni szüksé­ges. A különböző fertőző betegségek tovaterjedésének megakadályozá­sára minden állatszállításnál, át­csoportosításnál kérjenek az üze­mi vezetők állatorvosi vizsgála­tot. Hasznos lenne ezt a szállítás­ra kerülő állati termékek forgal­mára is kiterjeszteni. Ha valahol jelentkezik valami­lyen fertőző állatbetegség, első teendő az azonnali bejelentése a tanácsnál, az állatorvosnál. A te­lephelyet sen ki és semmi sem hagyhatja el a szakközegek meg­érkezéséig, mert egy esetleges szaikszerűtlen fertőtlenítéssel a fertőző anyagokat széthurcolhat­ják. A bejelentést lehetőleg a szomszéd vagy valaki más, olyan személy tegye meg, aki nem járt fertőzésre gyanús területen. ELŐFORDULHATNAK a vad­állatok (nyúl, fácán, őz, szarvas, vaddisznó) között is olyan fertőző betegségek, melyek mind az em­ber, mind a háziállatok szem­pontjából veszélyt jelentenek. Ép­(Fotó: Esztergály) Felkészülés a téli fűtési szezonra Minden háztartásban időszerű tennivaló ezekben a napokban a téli tüzelési szezonra való jó fel­készülés. A fa- és széntüzelésű kályhák tulajdonosai többnyire már beszerezték a szükséges fűtő­anyagot. Viszont akik olajjal tü­zelnek, azoknak októbertől már­ciusig folyamatosan kell gondos­kodniuk a tüzelőanyagról. Az ÁFOR Vállalat, amelynek feladata a gondoskodás az olajfű­tésű kályhák tüzelőanyag-ellátá­sáról, felkészült az új fűtési idényre. Ez évben ismét köny- nyebb dolguk lesz a fogyasztók­nak az olaj beszerzése körül. Ugyanis a korábbi évek korláto­zásait teljes mértékben megszün­tették, sőt az ellátóhálózatot is jelentős mértékben kibővítették. A fővárosban az idén már nemcsak egyetlen helyen lehet megrendelni a házhoz szállítást. Az 1. sz. AKÖV-vel kötött meg­állapodás értelmében a város minden részén, a fuvarvállaló­irodákban, sőt levelezőlapon, egy központi postafióknál is feladható az olaj rendelés. A háztartási tü­zelőolajat a megrendelés feladását követő második munkanapon mindenütt házhoz szállítják. A budapestihez hasonlóan az idén már a vidéki nagyváro­sok legtöbbjében is megoldották a házhoz szállítást a helyi szál­lítási vállalatok. A kisebb közsé­gekben, a falvakban pedig a fo­gyasztási és a szolgáltató szövet­kezetek vállalkoztak a tüzelőolaj forgalmazására. Igen nagy köny- nyítést jelent az is, hogy az ÁFOR töltőállomásai és a telepek kész­pénzért is árusítanak háztartási tüzelőolajat. Indokolt is az ellátóhálózat ki­bővítése, hiszen az elmúlt egy­két évben az olajjal tüzelők tá­bora nagymértékben megnöveke­dett. Ebben a fűtési szezonban már több mint 200 ezer kályha­tulajdonost érint kedvezően a háztartási tüzelőolaj-ellátás bizto­sítása. Bővült a tüzelőberendezé­sek választéka is. Ma már nem­csak MEKALOR-kályhák készül­nek, hanem Esztergomban és Szekszárdon is gyártanak kor­szerű olaj tüzelő-berendezéseket. Ez lehetővé tette a korábbi évek vásárlási nehézségeinek megszün­tetését. A fűtési szezon kezdetén a fo­gyasztóknak nemcsak az olaj be­szerzésére és tárolására kell gon­dolniuk, hanem kályháik szak­szerű kezelésére is. A tüzelőolaj tárolásánál, betöltésénél és a fű­tésnél nagy gonddal kell eljárni. A legfontosabb, hogy az olajat nem szabad —10 Celsius foknál hidegebb helyen tárolni, mert kristályos paraffin választódik ki benne, ez pedig a későbbi fel- használásnál eldugaszolhatja az olajjáratokat. Gyakori hiba for­rása az is, ha szennyeződés jut a kályhába. Ilyenkor a tüzelőberen­dezés részlegesen vagy teljesen eltömődik, az égés nem tökéle­tes, kormoz az olaj. A dugulást ilyen' esetben úgy lehet meg­szüntetni, hogy egy rész petróleu­mot és négy résznyi háztartási tüzelőolajat tartalmazó keveréket töltünk a tartályba. Ez kioldja az üledéket. Soft fogyasztó gyári, minőségi hibától tart, ha az olaj színe megváltozik. De ennek tüzelési szempontból semmi jelentősége sincs. Mint az ÁFOR-nál elmond­ták, az olaj színe a világossár­gától egészen a sötétbarna színig változhat, minősége, fűtőértéke viszont változatlan. ÉPÜL A HOMOKVÁR. pen ezért szükséges, hogy az ei- hullottan talált vadat vagy a gyanúsnak talált lőtt vadat még elszállítás előtt bemutassák a te­rületileg illetékes állatorvosnak. Ha nagyobb állatcsoport beteg­szik meg vagy egyidőben több helyen jelentkezik fertőző beteg­ség és a kiirtás módszerével nem lehet a járványt helyhez kötni, elterjedését akkor is meg kell akadályozni á karanténok, vesz­tegzár, egészségügyi zárlat alá he­lyezett területen. A fő szempont mindig a kór­okozó megsemmisítése, mert ezzel akadályozható meg a fertőző be­tegség terjedése. Gondoskodni kell arról, hogy a fertőző anyag a lezárt helyről ne juthasson ki, és fertőtlenítéssel kell ártalmat­lanná tenni. A trágyát nyomban be kell takarni 15—20 centi vas­tag földréteggel (így a madarak nem juthatnak hozzá). A földta­karó alatti fülledés során a kór­okozók elpusztulnak. Be kell fog­ni a szabadon mozgó háziállato­kat (baromfit, kutyát, macskát), nehogy ezek vigyék ki vagy hoz­zák be a fertőző anyagot. A hul­lákat legcélszerűbb a helyszínen elásni úgy, hogy fölöttük 2 méter vastag földréteg legyen. A kisma­lacok és baromfik hullái elégetés útján tehetők ártalmatlanná. Az esetlegesen kényszervágásra kerü­lő állatok húsát meg kell alapo­san főzni vagy sütni, mert a leg­több kórokozó 60—100 fok hő­mérsékleten elpusztul. Minden esetben az állategész­ségügyi szervek útmutatása az irányadó. A fertőző anyagokkal szennyeződött tárgyakat és eszkö­zöket, személyeket vegyi anyagok­kal kell fertőtleníteni. (A klór- mészből, klórlúgból, hidroxigén- lúgból, hypóból 10 liter vízhez i/i —Va kilogrammot kell tenni, a formaiinból 10 liter vízhez */j li­tert kell számítani és felhasznál­ni.) A fő szabály: mindent fertőt­leníteni szükséges, amiről felté­telezhető, hogy a kórokozóval szennyeződött. A FERTŐZŐ betegségek kárté­tele elleni védekezésnek egy igen lényeges és fontos része a beteg állatok gyógykezelése. Ez állator­vosi feladat. Valamennyi fertőző betegségnél fontos a könnyen rág­ható, könnyen emészthető, magas tápértékű és vitamintartalmú ta­karmány. Fontos az is, hogy a beteg állatok tartási helyükön; istállójukban, óljukban kapják meg az itatást. A szövődmények elkerülése végett lehetőleg lan­gyos vízből. Helyes törekvés, ha a fertőző betegségektől mentes állományo­kat alakítanak ki és ezek mentes­ségét időnként különböző diag­nosztikai eljárásokkal ellenőrzik, így fertőző betegségektől mentes utódok nevelhetők. A fertőző állatbetegségek egy része az állatokról az emberre is átterjedhet, éppen ezért elenged­hetetlenül szükséges a kötelező óvatosság, a fertőtlenítőszeres kézmosás, általában a személyi higiéniának a szorgalmazása, az állati termékek gondos és tüzetes vizsgálata. Leglényegesebb azonban a fer­tőző betegségek megelőzése. A megelőzés munkájában jó, ha elő­re megtervezik mezőgazdasági üzemeink az állategészségügyi tennivalókat. Kijelölik a betegsé­gek jelentkezése idején szemé­lyekbe szóló feladatokat. Állandó­an készenlétben tartják a beteg­ségek elfojtása és kezelése céljá­ból szükséges eszközöket, felsze­reléseket. Ezt még a járvány men­tes időszakban kell begyakorolni, hogy adott esetben minél keve­sebb veszteség mellett tudjuk el­látni járvánvelfoitó és felszámoló feladatainkat. Dr. Földházi Sándor, a TIT Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Szakosztályának titkára i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents