Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-29 / 280. szám

IMS. november 29. 4 Péntek! Minivizor-68. WV^V^AAVWVNAAAVSV Huszonöt fordulós karácsonyi pályázat 11. rejtvényünk Orvosi tiszteletdíj Az író súlyos betegen feküdt. Ke­zelőorvosa mindent elkövetett, hogy gondos ápolással meggyógyítsa, ami végre sikerült is. — Doktor úr — szólalt meg & Mtoa- doraó —, sohasem fogom önnek elfe- iej-tend, amit velem tett. Me gmentette az életemet! Mivel tartozom tfcmeik? A hára-orvos csendesen felelt: — Nagy örömömre szolgál, hogy si­került meggyógyítanom. Mm-doss-ze húsz vfeátemraefl. tartozik. Az író hálásan nézett orvosára: — Ne féljen, doktor úr, mihelyt meg­kezdem a sétálást, egytől-egyig vissza­adom... Kjérdésünik: ki volt az író, aki ilyen szellemesen válaszolt' ■í l 3 s y ■ 8 / ■ 9 ■io Vízszintes: 1. Egyformák! 5. Régi germán főisten. 7. Vissza: svájci kanton. &. Kolduló mohamedán szer­zetes. 10. Pürdóalkalmatosság. Függőleges: 1. Akiről az anekdota szól. 2. A betűk összefüggő rendje. 3. Ö-vaQ. a végén mennyezet-díszítés. 4. Vissza: római pénz. 0. Észak németül. 9. Szamárhang. Beküldendő a függőleges 1. Karácsonyi rejtrényszeivény 11. 1968. november 29. Két generáció a me/őkoyácsházi ünnepi taggyűlésen n ködös, késő őszi estén hí- vogatóan csillámlanak a mezőko­vácsházi művelődési központ fé­nyei. Emberek — egészen fiata­lok és idősebbek — jönnek a köz­ség minden része felől. Az előcsarnokban a várakozás — ünnepien lehalkított — meleg zsibongása. Az egyik sarokban kucsmás, csizmás férfiak, néme­lyiken báránybekecs, úgy, ahogy a tsz munkahelyéről jöttek. Túl­oldalt fiatal fiúk és lányok élénk tekintetű csoportja, emitt meg két házaspár — a férfiak sötét! ruhában, az asszonyok friss fri­zurával — alkalmasint pedagó­gusok lehetnek vagy talán gyógy­szerészek. A helybeli értelmiség. A tágas, modem arhitektúrájú j színházterem zsúfolásig megtelt az ünnepség kezdetére. Összevont párt- és KISZ-taggyúlés a Kom­munisták Magyarországi jártja megalakulásának 50. évfordulójá­ra. Széliekben a függöny, a szín­padon reflektorfényben az ünne­pi taggyűlés elnöksége. A mező­kovácsházi kommunista veterá­nok, s a legifjabb utódok, akik majd átveszik a zászlót, a ki- szesek mellett a község közéleti vezetői ülnek a hosszú asztal mögött. De kedves vendégek is jöttek: Tóth Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályve­zetője, Frank Ferenc, a párt me­gyei bizottságának első titkára. Az ifjúsági szövetség képvisele­tében okos szemű, kedves kislány perdül a szónoki emelvényre, kö­szönti a jelenlevőket. A következő „szónok” a Kulich Gyula Úttörő­csapat megbízásából szólal fel. Vörös nyakkendőt hord, piros­pozsgás kerek arca van, s alig éri el a mikrofonnal felszerelt pul­pitus peremét. Amit mond — s ahogy mondja — az már viszont nem kedves gyermeki „mutat­vány”. hanem komoly, öntudatos beszéd. Az ünnepi taggyűlés előadója Tóth Mátyás elvtárs, beszédét az 50 év előtti esemény felidézésével kezdi. Majd ilyenformán folytat­ja: „A legszebb szavaknál is éke­sebben méltatják a pártot azok az eredmények, melyeket a kom­munisták vezetésével országunk, munkásosztályunk elért; melyek­nek barátaink velünk együtt örül­nek, s melyek ellenségeinkben ke­serű dühöt ébresztenek.” Ez a , Minden könyv egy-egy tanítója a nemzetnek... w Ezt a Gárdonyi-idézetet adtam a dobozi könyvtárban készült tudósításom címének, mert ez az idézet erre a szép könyvtárra, | mint egy nagy nyitott könyvre, találóan ráillik. — Merem állítani, ha valahol jól érzik magukat az emberek, akkor itt igen! — De ez nemcsak a felnőtt emberekre vonatkozik, hanem a gyermekek­re is, mert voltam olyan dia-vetí- j téssel egybekapcsolt ifjúsági elő­adáson, ahol a gyermekhallgató­ság száma megközelítette a szá­zat, s ha talán még nagyobb lenne a hely, akkor még töb!>en is lennének. Most csend van. Nincs kölcsön­zési idő, de Szilágyi Elek könyv­tárvezetőt most bent találom, munkaköpenyben rendezgeti a kis raktárban a rengeteg folyóiratot. Szétnézek. Leülünk. Elbeszélge­tünk. Elmondja, hogy eddig 839 olvasót jegyeztek be. — Igen nagy erőfeszítéseket Gárdonyi Géza; EGRI CSILLAGOK Feldolgozta: Márkusz László. Rajzolta: Záród Ernő. <> kell tennünk, hogy a 940-es terv- I számot elérjük. A mostani olva-1 sók közül 47 százalék nő, 53 szá- i zalék férfi, s ami nagyon jelen- j tős. ebből 377 tizennégy év alatti,! s 201 KISZ-tag korú. A könyv- j forgalom az év első kilenc hó-1 napjában: az olvasók 12 130 alka- | lommal 43 492 könyvet kölcsönöz- j tek. Ha alapul vesszük a falu 5213 összlakosságát — jegyzem meg —. akkor a csecsemőtől az aggas­tyánig egy-egy lakos közel 10 kötetet olvasott, de ebben még nincs benne a helyben olvasók száma, ami 5069 volt — A könyvtárban ez évben 25 előadás is volt — mondja a könyvtáros —; melyen 754-en je­lentek meg Ha az ez évi ered­ményeket összehasonlítjuk a ta­valyival, akkor bízhatunk abban, hogy az jobb lesz, mint a tavalyi volt. — Érdekes — említi —, hogy a 14 éven aluli olvasók 26 szá­zaléka ismeretterjesztő, 30 száza­léka szépirodalmi és 44 százaléka gyermekirodaimat olvas. A 18 éven felüli olvasóknál a szépiro­dalom javára billen a mérleg Ezen belül is széles körű az ér­deklődés a mai magyar irodalom iránt. Különösen olvasottak a ka­landos és történelmi regények. A külföldieknél ugyanez a helyzet. — Hogy van-e elegendő a keresett művekből? Nehéz erre egyértelműen válaszolni. Addig amíg egy van belőle, addig igen. De ha gondoljuk, hogy valamely könyvből kevés egy példány, ak­kor besaerzünk belőle többet is. Általában a megjelenést követő időben, ha jó az a könyv, akkor kevés. Ha a keresett könyv nincs benn, van az olvasónak miben válogatnia, amíg a kért könyvhöz hozzájut. A könyvállo­mányunk egyébként 9593 kötet, értéke meghaladja a 200 ezer fo­rintot. S ehhez jön még az a 92 féle folyóirat, amit szintén sza­badpolcos formában kínálunk lá­togatóinknak. Különben azóta, hogy ezt a szép, modem könyvtá­rat létrehoztuk, sokat változott a helyzet, de a kölcsönzési és főleg a helyben olvasási idő kiterjesz­tése a délelőtti időre és az esti órákra, évek óta kívánsága az olvasóknak. Gyors statisztikát csinálok: a napi átlagos látogatottság közel 102! Jönnek a rövid nappalok, a hosszú téli esték, és a jó meleg, kellemes nyugalmat árasztó, do­bozi községi Könyvtár naponta be­népesül. Olvasnak, tanulnak, mű­velődnek az emberek. Jó bázis ez, olyan támaszpont, ahonnan az írott szó erejével sugárzik szét a kultúra. Rád Sándor szónok mondanivalójának mottó­ja. Fttlelevsnednek a magyar munkásosztály régmúlt harcai, a legyőzhetetlenül hatalmassá tere­bélyesedett mozgalom csírái. A múlt század utolsó évtizedében mozgolódni kezdenek a Viharsa­rok földmunkásai. Aratósztrájk, a csendőrszuronyokkal szembesze­gülő konok elszánások Mezőko- vácsházán, Battonyán, Kunágotán, úgy, mint másutt is. S amikor 1918. november 24-én megalakult a KMP, az első párt hazánk történelmében, melynek közvetlen feladata a proletariátus hatalmának kivívása — ezen a vidéken is egymás után létesül­nek a szervezetek, pártsejtek. A történelmi erők kérlelhetetlenek, s nem mindig annak az oldalán van a győzelem, aki az igazságot képviseli. Azonban a dicsőséges Tanácsköztársaság bukása után a Horthv-rendszer sanyarú évtize­dei alatt is a felszín mélyén ott parázslik a kommunisták elszánt­sága. Egyes embereket meg lehet tömi, de az eszme tovább él. A felszabadulás után az elsők kö­zött alakult kommunista pártszer­vezet ebben a községben is. A fejlődés útja, ha nem is töretlen, de állandóan feljebb és feljebb visz, mind magasabbra. Az első vonalban mindig is, most is a párt eszméi által vezérelt emberek harcoltak, annak a párt­nak a katonái, mely hivatásul tűzte maga elé, hogy nem ural­kodni kíván, hanem vezetni, szol­gálni a munkásosztályt, a népet. Veteránok és Kisz-fíataiok együtt ünnepeltek a mezőkovács­házi taggyűlésen. Kéz a kézben azok, akik egykor felemelték a zászlót, s akik majdan tovább viszik. (vajda) Megalakult a KISZ társadalmi kulturális osztálya A KISZ megyei bizottsága kez­deményezésére megalakult a tár­sadalmi kulturális osztály. A ti­zenhét tagú, a népművelés külön­böző területein tevékenykedő tár­sadalmi munkások csoportja első összejövetelét szerdán délelőtt tar­totta Békéscsabán. A részvevőket Fabulya Balázs és Réthy István tájékoztatták a társadalmi bizott­ság feladatairól, majd összefoglal­ták az 1968. évi KISZ kulturális munka eredményeit és tapaszta­latait, s vázolták a jövő évi ten­nivalókat. DOBÓ FASS MIKLÓST AZ EGRI PÜS PÓKHOZ KÜLDTE SÜR­GETNI A SEGÍTSÉGET. ŐSZINTE EGYÜTT­ÉRZÉSÜNKRŐL BIZTOSÍTJUK A KAR KAPITÁNY URAT, DE AZ EGYHÁZNAK fEM K PÉNZÉ, SEM KA TON AS A GA. IMÁPKOZOM ÉS M/SETMONDA-^i J0K A YÁRBEUE- V* KERT.

Next

/
Thumbnails
Contents