Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-29 / 280. szám
1968. november 29. 5 Péntek A gazdasági élet prognózisa Nyereség, adózás, részesedés Az új gazdasági mechanizmusban lényegében megszűntek a kötelező tervmutatók, helyettük a közgazdasági és pénzügyi szabályozók dominálnak. Éppen ebből az alapelvből kiindulva érdeme« érdeklődni az iránt, hogy az állam hogyan jut hozzá a költség- vetés összegéhez, amelynek nagyobb részét — mintegy 80 százalékát — a nagyvállalatok fizetik be. A gazdasági élet legjellemzőbb prognózisát a pénzügyi szakemberek figyelik. Ilyen munkát végez a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága, illetve annak területi igazgatósága. A szegedi területi igazgatóság illetékessége a Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyékben székelő 97 vállalatra terjed ki. Az igazgatóság munkájáról, feladatairól beszélgettünk Jenei Tiborral, a szegedi területi igazgatóság vezetőjével. Pénzügyi egyensúly E szervezet legfontosabb tennivalója, hogy a minisztériumi és egyéb főhatóságok felügyelete alá tartozó vállalatok adóhatósági feladatait és pénzügyi revízióját ellássa. Talán kézenfekvő az első kérdés: — Milyen címen folyik be a pénz az államkasszába? — A vállalatok befizetései különböző formában kerülnek az állam pénztárába. Ilyenek: a nyereségadó, az eszközlekötési járulék, központosított amortizáció, illetményadó, termelési adó, forgalmi adó, kommunális adó, telekhasználati díj és egyszeri telekigénybevételi díj. Ugyanakkor az állam pénztárából „visszafelé” is áramlik összeg, támogatások, dotációk formájában. így: állami visszatérítés (export szubvenció), termelési és fogyasztói árkiegészí. tés, import árkiegészítés és egyéb dotációk formájában. Mindezek az állam pénzügyi egyensúlyának biztosítását szolgálják — válaszolt Jenei Tibor. Tehát így kapcsolódik egy vállalat az állami költségvetéshez. Ez a kapcsolat ennek megfelelően lehet aktív, amikor befizetés történik és lehet passzív, amikor a vállalat kap a központi pénzalapokból. Hogyan állapítják meg a pénzügyi szakemberek e kapcsolatok valódiságát, helyességét? — Az éves mérlegbeszámolókat ellenőrizzük, s csak annak birtokában vonunk le következtetéseket. Amikor az éves mérlegeket, azok valódiságát, hitelességét ellenőrizzük, akkor egyben azt is vizsgáljuk, hogy a vállalat hogyan tett eleget az állam iránti kötelezettségeinek. Ezt a feladatot eddig a vállalatok felügyeleti szervei végezték, most hozzánk tartozik, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságához, illetve a területi igazgatóságokhoz. — A mérleg a gazdasági év befejezése után kerül a kezükbe, menet közben, év közben hogyan „figyelik” ezt az egész mechanizmust? — A mérleget teljes mélységében vizsgáljuk, az alapdokumentumokat is, egészen a számviteli bizonylati rend és okmány fegyelemig, de az évközi mérlegeket is megkapjuk és ha szükséges, egv-egy részterületre terjedően célvizsgálatokat végzünk. önállóság és kötelezettség — A vállalatoknál maradó alapok képzésénél és felhasználásánál is sok a pénzügyi szakkérdés. E vonatkozásban mit tesznek? — Az új gazdasági mechanizmusban a vállalat igazgatója állapítja meg a vállalati mérlegbeszámolót, tehát azt is, hogy menynyi a náluk maradó különböző alapok (fejlesztési, részesedési, tartalék) nagysága és a felhasznál lásuk módja. Mi azt ellenőrizzük, hogy a vállalatok helyesen mutatták-e ki ezeket az alapokat a mérlegben, s hogy a jogszabályoknak megfelelően használták-e tel. — S ha nem úgy jártak el? Rendelkeznek önök a vállalatok felé hatáskörrel, jogkörrel vagy más szankcionálási lehetőséggel? — Jogos a kérdés. Ha azt állapítjuk meg, hogy a vállalat nem helyesen tett eleget az állam iránti kötelezettségének, akkor utasítjuk, hogy rendezze a mulasztást vagy a tévedést. Ha ennek nem tesznek eleget, akkor a vállalat vezetője felé szankciót is alkalmazhatunk: bírságot, pótlékolást vagy akár bűnvádi feljelentést is tehetünk. — Ha így van, akkor hol marad a vállalatok önállósága, s az mekkora egyáltalán? — Mi csak azt nézzük, hogy törvényesen maradt-e vissza a vállalatnál pénzösszeg a különféle alapokban, s hogy betartotta-e a részesedési kategóriákra megállapított csoportátlagokat. Az nyilvánvaló, hogy a vállalatnak szuverén joga, miként disztingvál a csoportátlagokon belül, hogyan és mire használja fel, de a csoportátlag nem lehet több az ismert 80, 50, illetve 15 százalékná'. Nyereséges vállalatok — Akkor azt is látják, hogy mi_ ! lyen hatékonyan gazdálkodnak a vállalatok? Arra gondolok, hogy vannak-e környezetünkben az átlagtól eltérő nyereséggel vagy veszteséggel dolgozó iparvállalatok. — Részadataink alapján annyit | mondhatok, hogy a szegedi és a | megyei vállalatok nyereségei és az abból képzett alapok között i igen nagy szóródás mutatkozik. I De ettől függetlenül a vállalatok túlnyomó többsége a tervezettnél | lényegesen nagyobb nyereséget ! ért el. Sok iparvállalat háromne- i gyed év alatt elérte a tervezett éves nyereségének teljes összegét j vagy annál is többet. Ennék ered-* ménye, hogy a tervezettnél na- ! gyobb részesedési és fejlesztési alapokat képezhetnek. — Mi ennek az oka? — Döntően három tényezőben látom az okokat. Általában óva| tosak voltak, alacsonyra tervez- | tők az idei évet. Némely vállalat , nagyobb dotációt kap, s végül a vállalatok jól kihasználják az új gazdasági mechanizmusból fakadó lehetőségeket és hatékonyabban gazdálkodnak. — S végezetül, mekkora összeggel járul hozzá ennek a területnek a gazdasága az állami költségvetéshez? — A területünkön levő 97 ipar- j vállalat — az olajipar nem ide I tartozik, mert a központjuk Szol- I nokon van — körülbelül 5 miiI liárd forintot „mozgat”. Befizet 3,5 milliárdot. visszakap 1,5 mil- liárdot. Gazdagít István Rendszeresen megérkezett Békés megyébe — az előzőekben utaltam is rá — a KMP központi lapja, a Vörös Üjság. A kommunista felvilágosításban nagy szerepet játszó, az orosz példa követésére mozgósító pártlap iránt nagy volt az érdeklődés. A Vörös Újságot a fővárosból érkező előadók, illetve a Budapesttel kapcsolatban álló összekötők hozták. Az aránylag kis • számban érkező lapban megjelenő cikkeket a Békés megyei Népszava is közölte. Szarvason — mivel nem volt baloldali szellemű helyi lap — kézzel írva vagy géppel sokszorosítva terjesztették a Vörös Üjság cikkeit. A lapot dr. Reisz- mann Jenő budapesti pártküldött hozta a községbe. A forradalom megyei központja Békéscsaba. Ennek magyarázata az osztályviszonyokban keresendő. Békés megyében itt a legnagyobb az ipari munkások létszáma. A Bohn Téglagyár 1500. a Suk—Wágner Téglagyár 4—500, a Dohánybeváltó, a Hubertus Szövőgyár stb. több száz munkást foglalkoztatott, akik nagyrészt a város külterületén, Erzsébethelyen laktak. 1918 végén, 1919 elején Békéscsabán a gyári munkások, a földmunkások, a kisiparosok szakszervezetekbe tömörültek. Ezek megszervezését az SZDP országos vezetőivel kapcsolatban álló Nyilas András cipész- mester vezette. 1918. december 6-án a szociáldemokrata párt békéscsabai szervezete nagygyűlést tartott a városháza nagytermében, ahol mintegy 1200 ember jelent meg, de számottevő volt a kint várakozók tömege is. Nyilas András, a párt elnöke nyitotta meg a gyűlést, beszámolt a pártvezetőség működéséről, a párt munkájáról. Elmondta, hogy „dacára minden terrornak, mégis sikerült a textilmunkások csoportját megalakítani és amennyire csak lehetett, a szocialisták táborát erősíteni. Október 31-e óta hatalmas munkát végzett a pártvezetőség. Kezdeményezésére megalakult a csabai Nemzeti Tanács, a Munkástanács és a párt szervesen belefolyt a hadsegélyezésbe is. Alig 4—500 tagja volt a pártnak a forradalom előtt és rövid öt hét alatt több ezerrel emeli: edett a tagok száma. Megszerveztük a földmunkásokat, akiknek a szervezkedésétől eddig minden kormány legjobban félt, táborunkba jöttek az állam rabszolgái: a vasutasok. Megalakítottuk a szabómunkások és a cipészek szak- szervezetét és a maloromunká- sok is csatlakoztak hozzánk, ö- és Újkígyóson is megszerveztük a gazdasági cselédeket és ma alakult meg a magántisztviselők és a kereskedelmi alkalmazottak szakcsoportja is. Tartottunk nyilvános gyűléseket, pártgyűléseket. azonkívül a Munkás Tanács is eredményes működést fejtett ki.” A gyűlés elfogadta azt a javaslatot, hogy a párt „minden szakmában tartson hetenként felolvasóestéket, hogy azok az új csoportok, akik eddig még nem részesülhették szocialista nevelésben, megismerjék a szocialista tanokat.” A kommunista párt legfontosabb feladata a munkásosztály és a szegényparaszatság többségének megnyerése volt. Ennek elérése érdekében célul tűzte ki a dolgozók anyagi helyzetének megjavítását. A békéscsabai szakszervezetek a kormány által biztosított napi 10—15—20 korona munkanélküli segélyt folyósították, a bér- követeléseket, a jobb munkaleMolnár Rálné: MUNKÁSMOZGALOM Békés megyében A forradalom megyei központja Békéscsaba o hetőség biztosítását célzó megmozdulásokat irányították. A szabómunkások és munkásnők sikeres bérharca is ezt mutatja. Sztrájkjuk eredményéként előtti téren 5—6000 ember gyűlt össze. Felszólalt Andrássy Gyula, a Békés megyei Népszava fő- szerkesztője, és követelte a visz- szaéléseft. megszüntetését. NyVÖRÖS ÚJSÁG Án » «*. I KOMMUNISTA LAP, ... iyty» -*»» min IV. A» s m, Mutütéi •«.«:>. «fc« •» Ä *M*re. >»• 4*m * S » tus» ««! < MMKrtU * «■** OSZTÁLYHARCOTl «**í « mja***» * *# . _ , MHIYSÍK 0R0sm*THBn'k PÉlMjíl TKsmRt s/fUjtiotios/. »IWÍM.4Í a BOtfsoizilT,' FKI FM;\ V ÍR MM 4 PHOimKfVR'iT ? . A Ky-9 >«■**•; r.< '•fe Á «'A?':«'$*•*<?» «>*-•< Y * 12: A &«<*•&.. **•» $*:< :«•*<<<>)♦». ovögy/: x .. d». U19. március 1-től felemelték bérüket, A munkanélküliség növekedésének megakadályozása, az élelmiszerek elosztásával kapcsolatos visszaélések megszüntetése, a lakáshelyzet megjavítása érdekében 1919. február 21-én sztrájkoltak Békéscsaba üzemeinek munkásai. A városház las András egy új forradalom szükségességéről beszélt, egy olyan forradalomról, amely a munkásság teljes szabadságát kell, hogy kiharcolja. A gyűlés résztvevői a követeléseket határozati javaslatba foglalták és a polgármesterrel elfogadtat Kik azt. (Folytatjuk) Olvasónk: írja: Ha nem megy, ne erőltessük Nagy híve és lelkes propagálója vagyok a gazdaságirányítás új rendszerének. Ügy érzem, megértettem annak népgazdasági előnyeit és a lakosság jobb ellátásának biztosítására törekvő szándékait. De nem tudok egyetérteni az új irányítási rendszer által biztosított üzleti lehetőségeknek, a Békéscsabai Szolgáltató Ktsz által alkalmazott módszereivel, még akkor sem, ha az valóban a lakosság, a fogyasztók érdekeit szolgálná. Különösen nem értek egyet akkor, ha ez a tevékenység, enyhén szólva, messze esik ettől a feladattól. Miről van szó? Kb. 10 nappal ezelőtt a szarvasi I. sz. általános iskolában megjelent a fenti cég dolgozója, s valószínű igazgatói engedéllyel, az iskola tanulóiról felvételeket készített, majd eltávozott. Tegnapelőtt az osztályfőnökök megkapták a kész fényképeket levelezőlap nagyságban. Az egyik szóló-kép, a másik egy dekoratív kartonra ráragasztva. A kettő áx-a együtt 40 forint. Miért nem értek ezzel egyet: először is azért, mert az ötlet szülője jó pszichológusnak látszik, de az üzleti erkölcsökkel véleményem szerint hadilábon áll. Az illető itt ugyanis arra számított és jól, hogy a gyerek, meglátva a felvételeket, feltétlenül kapacitálja szülőjét, különböző érzelmi okokból indíttatva, a képek kiváltására. Ilyen ok lehet az, hogy a gyereknek minden megtetszik, ami szép és dekoratív. Értékítéle_ te viszont még nem fejlett ahhoz, hogy felmérje annak anyagi értékét. Másik ok lehet, látva, hogy egy-két pajtása megveszi, ő sem akar elmaradni a többitől. Másodsorban nem értek egyet e módszerrel azért, mert szíveskedjen megengedni nekem azt és minden szülőnek, még a Békés megyei Szolgáltató Ktsz is, hogy gyermekeimről akkor és ott csináltassak fényképet és olyan kivitelben, amilyenben én azt akarom. Ha azt akarja elérni, hogy ott csináltassam meg ezt a képet, ehhez használja fel a propaganda minden rendelkezésére álló eszközét és ötletét, de a' döntés szabadságában ne korlátozza a fogyasztót olyan módszerrel, ami egyértelmű a kész tények elé állítással és igen kellemetlen szájízt hagy maga után. Lítauszki Mihály Szarvas, FMGT
