Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-01 / 257. szám

1968. november 1. 3 Péntek A felelőtlen építőbrigád Megyénk egyik községében két évvel ezelőtt hozzákezdtek egy kétlakásos ikerház építéséhez. A munkát végző szövetkezet a ki­jelölt portára szállíttatott egy ha­lom építési anyagot: homokot, ce­mentet, téglát. Evvel jó ideig be is fejezték a ténykedésüket, sőt egy fél év múlva az egyszer már odavitt anyagokat is elszállítot­ták. Az elmúlt télen, a legna­gyobb fagyban kezdtek hozzá az alapok ásásához. Mire megeny­hült az idő, ismét elnéptelenedett az építkezés, végre aztán május közepén egy egész brigád kivo­nult a ház elkészítéséhez. Nyolc, erőtől duzzadó fiatalember egy Azóta a brigádot máshová he­lyezték, új emberek jöttek, akik szeptember eleje óta igyekeznek helyrehozni, amit elődeik elron­tottak. A lakásokat még ma sem adták át, pedig azok a családok, akiknek majd otthona lesz, már türelmetlenül várják, hogy be­költözhessenek a régóta készülő házakba. Csak azért nem írjuk le a brigád nevét, mert a szövet­kezet, ahol dolgoznak, talán las­san kilábal már a sok évi, nem a legjobb hírnevet hozó korszak­ból. A nyáron, amikor beszélget­tünk a szövetkezet vezetőivel, el­mondották, hogy szakítottak a nyáron át bemutatta a község mú,t hibáival, megjavították a népének a lógás magasiskoláját. Tévedésből sem fordult elő, hogy egyszerre valamennyien dolgoz­tak volna. Többnyire az egész társaság csak mímelte a munkát vagy a hűvösben üldögélt. A község lakosai kritikusan nézték ezt a „lázas” tevékenységet. Az átadás előtti napokban aztán „rá­hajtottak”, az utolsó éjjel mind­nyájan dolgoztak. Talán mondani sem kell, hogy reggel a műszaki ellenőrök nem vették át a mun­kát. munkafegyelmet, a rosszul dolgo­zókat más munkakörbe helyezték át vagy eltanácsolták. A tagság megértette az új vezetők törek­véseit, a javuló munka már az eredményeken is látszik. Sok család hosszú évekig ta­karékoskodik azért, hogy házat építhessen. Nem szabad megen­gedni sehol sem, hogy a szorgal­mas munkával összegyűjtött fo­rintokkal felelőtlenül bánjanak. A. T. fi szerelők meg a két birka Egy új százférőhelyes, magtár- padlásos istállót épít a puszta­földvári Lenin Tsz. A beruházást az Orosházi Építőipari ütsz vál­lalta el, s a részmunkákat alvál­lalkozói között kiosztotta. A ter­melőszövetkezet kőművesbrigád­ja Kaczkó Mihály vezetésével, Csajkás József építésztechnikus irányításával felvállalta a szak­ipari munkán kívüli rész megva­lósítását. A Lenin Tsz kőművesei állták adott szavukat, mivel november első napjaiban az épületet belül­ről bepucolva átadják a szakipari részlegnek, a villany- és a víz­vezetékszerelőknek. Ezt a munkát az orosházi ktsz magának tartot­ta meg. A szövetkezet vezetősége — mondotta Szász Lajos elnök — több alkalommal felkérte a ktsz elnökét, határidőzzék le a kivi­telezői munkát, mert szeretnék tudni, mikorra vehetik birtokba az új épületet. Hogy a ktsz épí tőinek kedvet csináljanak a mun­kára, odatereltek két birkát az épület köré azzal, ha a szakipari részleg befejezi a szerelést, pör­költet csinálnak belőle, megven­dégelik az építőket. Nem valószínű, hogy az építő­ipari ktsz dolgozói szeretik a birkapörköltet, ugyanis nem na­gyon törekszenek a szakipari munka minél hamarabbi befeje­zésére. Eszmecsere az új irányítási rendszerről Tegnap, csütörtökön délelőtt Békéscsabára érkezett dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter első helyet­tese. A termeltető és felvásárló vállalatok, valamint a termelő­szövetkezetek között az új írá-*i nyitási rendszerben kialakult ta­pasztalatokat tanulmányozta. A miniszter első helyettesét Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei ta­nács vb-élnöke fogadta. Az esz­mecserén a megyei tanács, a ter­meltető vállalatok és a tsz-ek területi szövetségének több veze­tője vett részt. Átadás előtt az ország egyik legkorszerűbb dohánymíiszárítója a kunágotai Bercsényi Tsz-ben Molnár József száz vagonja Évekkel ezelőtt kiselejtezte több állami gazdaság az úgynevezett KB—2-es kukoricabetakarító gé­peit. Az Orosházi Állami Gaz­daság ezt még nem engedhette meg magának, mivel korszerű ku­koricabetakarító géppel nem ren­delkezik. Ilyen előzmények után Hamarosan befejezik Kunágo-! állították munkába az idén az tán, a Bercsényi Termelószövet- előbb említett típusú gépeket, kezetben a képen látható 2 millió melyek közül a Mellár József I forint költséggel épülő, új Tend­áltál kezelt október 31-én elérte I szerű, olajfűtésű, négykamarás a százvagonos teljesítményt, dohány műszárító szerelését. r A Szarvasi Óvónőképző válasza riportunkra be az egész történelmi Magyar- ország sújtásos közjogával, esze­veszett monarkiájával, sírbolt- szagú politikusaival. A szürkü­letben beláthatatlan csoportok­ban közelednek az új lók. A pokolból térnek vissza, ahová a régi Magyarország küld­te őket...” Említésre érdemes, hogy az írók nemcsak publicisztikus for­mában fejezték ki érzelmeiket, egyetértésüket. Riportjaikból, naplójegyzeteikből az események órakor pedig már övé a két fő- pályaudvar is. Ekkor következ­nek az izgalmas percek, félórák és órák. Az Astoria Szálloda előtt, ahol a Nemzeti Tanács székel, az honfogla- útkereszteződésnél gépfegyverek csövei merednek a Rákóczi útra. Csata az éj folyamán csak egy volt: amikor a régi nemzeti szín­ház épületéből az ott rejtőzködő csendőrök sortüzet adnak, mire az Astoria előtt a forradalmi se­reg csatarendbe fejlődik és sor- g tüzek váltják föl egymást, A le­érzékletes, éles vonalú rajza is vegő megtelik puskaporszaggal, idézhető. Kosztolányi például így írt a Pesti Napló november 3-i számában: „Károlyi Mihály 411 a hideg esőben. Minden szavát éljenria- dalom kíséri. Mintha álomban beszélne vagy önkívületben, olyan lázas és biztos. Az arca piros, a fülei égnek, a szeme komor. Én pedig ' nézem, hogy hull nemes fejére az október barátságtalan nyirka és arra gondolok, ebben a világtörténelmi percben is, hogy óvni, védeni kellene a forradalom vezéreit, orvosoknak kellene vi­gyázni rájuk, hogy meg ne hűlje­nek...” Gyetvai János, a Népszava ri- portre így örökítette meg a for­radalmi fordulatot: „Jön a parancsnok. Sápadt ha­lálosan és fegyveréhez kap. Késő. Az őrség már ölelkezik és együtt van a forradalmi kis csapattal... Hajnali három órakor már a Nemzeti Tanács rendelkezik a városparancsnoksággal, a főpos­tával és telefonnal. Hajnali négy A sereg betör az épületbe, de ak­korra már a csendőrök elmene­kültek...” Magyar Lajos újságíró, a Nem­zeti Tanács pecsétjét kezelte, de élményeit is megírta: „Ezzel a pecséttel három na­pig mindent el lehetett intézni, öreg generálisok, koronaőrség, főrendiház, udvartartás, vidéki városok, megyék szépen szót fo­gadtak neki... A pecsét elrendelte, hogy ne mérjenek szeszes italt, őrizzék a királyi várat, vigyázza­nak Szent István koronájára, amely lecsúszott a Károly fejé­ről... A pecsét letartóztatta a du­nai flottilla parancsnokát és a forradalom első éjszakáján elren­delte, hogy a dunai flottilla félgőz alatt álljon az Erzsébet-hídnál. Mindezeket, a pecséttel a kezem­ben, én intéztem el a Nemzeti Tanács irodájában, mely három napi működés után feloszlott és beleolvadt a minisztériumokba.” D. T. Lapunk október 20-i számában Kommunista türelmetlenség cí­men képes riport jelent meg a békéscsabai középiskolák párt- alapszervezetének taggyűléséről. Ezzel kapcsolatban levelet kap­tunk Szabó Mihálytól, a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet igazgatójától. Mint írja, a riport­ban idézett egyik felszólalás az intézetre nézve elmarasztalóan értelmezhető. „Az 1968—69. évi felvétellel kapcsolatban megjelent utasítás a pályázati iratok benyújtási határidejét március 15-ben szabta meg ugyan, de a 109.800/1968 XIX. MM. sz. ren­delet az intézmény igazgatóját felhatalmazta, hogy indokolt esetben a felvételi vizsgák meg­kezdéséig pályázatokat elfogad­hasson. Tájékozatlanság miatt 22 jelölt utólag benyújtott pá­lyázatát fogadtuk el az idézett rendelet alapján. Ezek között volt a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium igazgatója által utó­lagosam beküldött két kérvény is. Tehát nem „protekciós” en­gedményeket tettünk, hanem törvényes lehetőségekkel éltünk. A felszólalásban említett „ci­gánylány” kérvényét sem uta­sítottuk el, sőt lehetőségeink szerint támogattuk és a felleb­bezés során ... felvételt is nyert.” A szóban forgó levélhez néhány megjegyzést szükséges fűzni. Nem tudjuk mit jelent pontosan a rendeletben említett „indokolt eset” meghatározás. A békéscsa­bai gimnázium igazgatója .szerint azonban a felvételi kérelem ké­sedelmességének az illető tanuló hanyag nemtörődömsége volt az oka. Vajon ez kimeríti az „in­dokoltság” kritériumát? Egyébként Sz. Magdolna volt az egyik későn jelentkező, s az is­kola jellemzése szerint „a szülei sokat költenek taníttatására, jó képességű, azonban csak azokat a tantárgyakat tanulja, amelyeket szeret, a közösséggel szemben fe­lelőtlen, pályaválasztása rapszó- dikus, hajlamai és viselkedése alapján nem indokolt” — ennek ellenére felvették az óvónőképző intézetbe. K. Olga viszont — aki időben adta be jelentkezését — hátrányos helyzetben levő tanuló, év végi tanulmányi átlageredmé­nye jobb volt, mint Sz. Magdol­náé. A középiskola jellemzése szerint „igen szorgalmas, szereti a gyerekeket, közösségi magatar­tása példás, a választott pályára javasoljuk”, őt azonban elutasí­tották. (Az osztályfőnök meg­jegyzése: az idén óvónőnek je­lentkezett négy tanítványom kö­zül csak Olgát nem vették fel). Végül fellebbezés folytán mégis az intézetbe került. Kétségtelen azonban, hogy a felvételi vizsgán gyenge eredményt ért el. Mindebből úgy véljük, azt az általános tanulságot érdemes le­vonni: a tanulók (s különösen a hátrányos helyzetben levő diá­kok) sorsával, pályaválasztási problémáival különös gonddal, alapos körültekintéssel szükséges foglalkozni — mind a középfokú, mind a felsőfokú iskolákban. Szakemberek véleménye szerint ez lesz hazánk egyik legkorsze­rűbb mesterséges dohányszárító­ja. Bár a szerelési munkák teljes befejezése csak egy hónap múlva várható, a szárító egy része már a múlt hónapban fontos feladatot teljesített. Emyes László, a Nyír­egyházi Dohánygyár nyugalma­zott termelési szakembere — akit a szövetkezet vezetői az üzem beindításával, a dolgozók betaní­tásával bíztak meg — arról tájé­koztatott, hogy a szárító négy ka­marájából kettőt a szövetkezet 10 hold hevesi fajta dohányának beérése előtt átadtak rendelteté­sének az építők. így az említett területről betakarított 350 mázsa zöld dohányt már ebben a szá­rítóban tették szállításra alkal­massá. Az itt alkalmazott új tech­nológiai eljárásokkal hat nap alatt száraz dohányt szedtek ki a kamarákból, szemben a régi paj­tákkal, ahonnan csak 6—8 hét után kerülhetett erre sor. Amikor ott jártunk, Emyes László azt is elmondta, hogy a kunágotai Bercsényi Tsz vezetőd más termények szárítására is felhasználják e létesítményt. Ezt tették a hibrid kukorica, a cirok és a kaporfű esetében. De az el­következő hetekben még több fajta fűszer- és gyógynövényt szárítanak a képen látható ú‘ rendszerű mesterséges dohányszá­rító üzemben. A szövetkezet vezetői a jövő év­ben már 60 holdon termelnek do­hányt, jórészt a nagyobb jöve­delmet biztosító hevesi fajtát. Ezért újabb szárító építését ter­vezik 1969-ben. Kép, szöveg: Balkus Imre Személy­éé tehergépkocsikhoz, erőgépekhez bármilyen típusú akkumulátor 12 havi garanciával kapható a VASÉRT VÁLLALATNÁL, Budapest, Vili., Üllői út 32. A megrendeléseket 10 napon belül teljesítjük. Azonnali szükség esetén a VASÉRT II. sz. boltjában (Budapest, VI., Majakovszkij u. 53.) kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents