Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-27 / 278. szám
1868. november 27. 4 Szerda Hét vállalat a munkavédelem tükrében Az Építő, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Békés megyei Bizottsága a napokban értékelte az alapszervezetek munkavédelmi tevékenységét. A beszámoló jelentés megállapította, hogy a megyei bizottsághoz tartozó hét vállalat szakszervezeti bizottsága jól kiépítette a munkavédelmi hálózatát és a társadalmi munkavédelmi felügyelők a SZOT rendelkezései alapján látják el feladatukat Az aktívák és a munkavédelmi őrök rendszeres oktatásban részesülnek, s így a tevékenységük lényegesen javult. Minimált» javuld» A balesetek számszerű alakulása azonban nem tükrözi ezt a helyzetet, mert a javulás 1968 háromnegyed évében a tavalyi hasonló időszakhoz képest (319:327) csak egészen minimális, míg a kiesett munkanapok száma (6354:5259) 1095-tel több. Ennek okát vizsgálva a megyei bizottság néhány következtetésre jutott. Az egyik az, hogy például az Orosházi Üveggyár a termelés fokozására több gépet átalakított, [ ami miatt nagyobb a hőség, a levegő hűtését azonban egyelőre j nem tudják biztosítani. Ilyen vi-: szonyok között a gépnél nem le- i hét kellő figyelemmel dolgozni. Ugyancsak az üveggyárban for-! dúl elő, hogy a formák cseréjé- | nél nem mindig állítják le a gé- j pet, ami az előírások súlyos meg- | sértése. Itt és más vállalatoknál is hiányosság, hogy a munkavédelmi oktatásokon nem közvetle- i nül a munkafolyamatokra vonatkozó előírásokat ismertetik és | gyakorlati bemutatót is ritkán tartanak. A vállalatoknál hiá- : nyoznak még a munkavédelmi ! oktatószobák, amelynek a létrehozását pedig SZOT-határo- zat írja elő. (A békéscsabai tégla- . gyárban, az Orosházi Üveggyár- j ban és a BUBIV gyulai gyárában ; különösen szükséges.) As oltíaiá* helyzete Köztudott, hogy azokat a dol- : gozókat, akiket valamelyik üzembe felvesznek, munkavédelmi ok- I tatásban kell részesíteni (ami X300000000000000000000000000000000000000000COOOC ÚTÉPÍTÉS egyúttal termelési érdek is) és a tudnivalókat vissza is kell kérdezni tőlük. Néha azonban ezt a feladatot csak formálisan hajtják végre, nem győződnek meg arról, hogy az illetők valóban ismerik-e az előírásokat. Végül megállapította a megyei bizottság, hogy a szakszervezeti bizottságok rendszerint csak valamilyen munka- védelmi eseményhez kapcsoltan (munkavédelmi hónap, bemutató stb.) vetítenek oktatófilmeket, bár ezek az SZMT Munkavédelmi Bizottságánál díjmentesen a rendelkezésükre állnak. A vállalatok — a megyei bizottság javaslatára — az idén munkavédelmi hónapot szerveztek, sőt a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál az egy hónapból negyed év lett. Itt a gazdasági vezetéssel közösen dolgozták ki a negyedéves programot és a téglagyárak közötti versenyben 20 000 forint céljutalmat tűztek ki. A jutalomból 12 szakszervezeti munkavédelmi aktíva és munkavédelmi őr is részesült. A dolgosók érdekében A demokrácia fórumai A mezőberényi új lakótelep környékén sok bosszúságot okozott — különösen a latyakos időben — az utak elhanyagoltsága. Most a községi építőbrigád betonút készítésével siet a lakók segítségére. Fotó: Esztergály Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK Feldolgozta; Márkus* László. Rajzolta: Záród Ernő. A vállalatok műszaki megoldásokat is keresnek a balesetek megelőzésére. Többek között az Orosházi Üveggyárban azelőtt a legtöbb baleset a selejtüveg szállításával fordult elő. Egy újítás bevezetésével igen sokat javulta helyzet, könnyebbé vált a mun- ' ka. A Békés megyei Villamossági | Vállalat (MEGYEVILL) állványos j csigasort helyezett üzembe a köz- ! ponti telepén. A vállalatoknál megtalálhatók az éves, valamint a távlati mun- ! kavédelmi tervek, melyek elké- I szítésében az szb-k is részt vet- ] tek. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál a tervek megvalósítását úgy segítik elő, hogy a megjelölt felelősök (gyárvezetők, műszaki vezetők, ősz- j tályvezetők) prémiumának kifizetését a határidők megtartásához kötik. A Vállalati Munkavédelmi Sza- ' bályzat-tal (VMSZ-szel) kapcsolatban a megyei bizottság megállapította, hogy azokban megjelölték a fokozottan veszélyes munkaköröket, azt is, hogy milyen ártalom érheti a dolgozókat, de a védelem módját nem t határozták meg pontosan. Az : < ► szb-k feladata, hogy az újonnan [ <) készülő VMSZ-t részletesen ta- [ <i nulmányozzák át és követeljék | < i meg a vállalattól: a védelem < > technikai, műszaki megoldását is < i pontosan körvonalazzák. < > A megyei bizottság a hiányos< > ságok megszüntetésére több pont< * ból álló határozatot hozott A római polgár a Fórumon hallgatta meg vezéreit, politikusait, filozófusait és itt nyilvánított véleményt. A demokrácia egyik fontos megnyilvánulási formája volt ez a tömegméretű véleménycsere az ókori városállamban. Mi fejlettebb, szocialista demokráciában élünk, a véleménynyilvánítás fórumainak így még nagyobb — természetesen minőségileg is más — szerepet szánunk. És nemcsak az országos jelentőségű nagy eszmecseréknek, a párt- kongresszusnak, országgyűlésnek, hanem azoknak az üzemi tanácskozásoknak is. amelyeken az egyszerű munkásemberek fejthetik ki gondolataikat. Érthető tehát, hogy sok szó esett a termelési és szakszervezeti tanácskozásokról azon az ülésen is, amelyen a szakszervezet megyei elnöksége egy széles körű vizsgálat eredményét vitatta meg. A vizsgálat témája az üzemi demokrácia fejlődése volt, s ehhez 114 vállalatnál, gazdasági egységnél gyűjtöttek tapasztalatokat. Elhangzott, hogy egyes gazdasági vezetők szerint a fizikai munkások, szakszervezeti aktivisták nem képesek szakszerű véleményt nyilvánítani a vállalati tervekről, mivel nem rendelkeznek a szükséges közgazdasági ismeretekkel. Egy lakatostól vagy esztergályostól valóban nem várhatjuk el, hogy úgy értsen a számok nyelvén és olyan jól eligazodjon a különböző gazdasági mutatók erdejében, mint például a diplomás közgazdász. Ettől azonban még megszívlelendő véleményt alkothat mondjuk a műhelyét jellemző fegyelemről, vagy a munkakörülményekről. Bizonyára azt is szépen ki tudja fejteni, egyetért-e azzal, hogy a november 7-re szánt pénzjutalmak 70 százalékát az alkalmazotti állományba sorolt dolgozók kapják és csak 30 százalékát a fizikai munkások. E példa egyébként nem légből kapott. A forgácsoló és szerszámgépgyárban ugyanis éppen ilyen volt az arány. Négy-ötezer forintot olyanoknak osztott szét a vállalat vezetősége, akikről — mint jutalmazottakról — nem is tudott a szakszervezet. Nyilvánvaló, hogy helytelenül értelmezik az egyszemélyi felelősséget és a szakszervezet jogkörét azok a vállalatvezetők, akik ilyen fontos kérdésben sem kérik ki az szb. és ezen keresztül az egész kollektíva véleményét. Nem túlzás a szakszervezet álláspontját az egész kollektíváéval azonosítani? Nem. Legalábbis ott nem, ahol jól dolgozik a szakszervezet, ésszel, felelősséggel él megnövekedett jogaival. Kérdés, hogy vannak-e már ilyen „felnőtt” üzemi szak- szervezeti vezetőségek a megyében. Azokkal értünk egyet, akik szerint sokról elmondhatjuk ezt ma már, de nem mindegyikről. Mint ahogy a gazdasági vezetőségek mindegyike sem mozog még otthonosan az új mechanizmus viszonyai között A gyengébb, bátortalanabb szak- szervezetek még több támogatást kérnek, várnak az irányító szervektől és saját vállalatuk pártszervezetétől. A soron következő választások is jó alkalmat adnak arra, hogy köztiszteletben álló, a munkások jogaiért harcolni tudó és harcolni merő (!) munkásokkal erősítsék meg soraikat. R D. ünnepélyes termelési tanácskozás Kondoroson A Kondorosi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél ünnepi termelési tanácskozást tartottak, amelyen a 138 szövetkezeti dolgozón kívül a választott vezetőségi tagok is részt vettek. A tanácskozáson megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulójáról, valamint a Kommunisták Magyarországi Pártjának 50. évfordulójáról. Dián András, a szövetkezet igazgatóságának elnöke értékelte az eltelt háromnegyedévi munkát és megállapította, hogy a szövetkezet dolgozói és vezetői az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta eltelt időszakban derekasan helytálltak. A kereskedelmi dolgozók az árubeszerzés növelésével, az új lehetőségek kihasználásával igyekeztek a lakosság ellátását biztosítani. Így a kiskereskedelmi üzemág 8,3 százalékkal, a vendéglátóipari üzemág 9,7 százalékkal forgalmazott többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Említésre méltó az is, hogy a szövetkezet a három negyedévben 1 millió 866 ezer forint nyereséget ért el. Az eredményekben nagy része van a széles körben kibontakozott munkaversenynek, amelyben a tanácskozáson „Kiváló Dolgozó” jelvénnyel tüntették ki Alföldi Lajos főkönyvelőt, Jánovszki György kereskedelmi osztály vezetőt, Varga Istvánné terv- és pénzügyi osztály vezetőt és Néveri László boltvezetőt. Valamennyien idestova 20 éve dolgoznak az fmsz-nél. További 11 dolgozót — akik 16 évnél hosszabb ideje a szövetkezet alkalmazottai, 600—800 forint ösz- szegű kiemelt jutalmazásban részesítettek.
