Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-27 / 278. szám

1968. november 37. 5 Szerda Olvasóink írják WVm'MVW"«V*Vm«MVmMMW%WUWMV Elő kígyók Dévavónyón Az FMSZ, a művelődési ház és a könyvtár rendezésében, Janisch Miklós, az Állatorvos Tudomány- egyetem tudományos kutatója, a dévaványai könyvtárban előadást tartott a kígyókról. Számos diá­kon kívül sok felnőtt érdeklődő j is eljött meghallgatni a biológiai est érdekes témáját. A professzor előadásának első részében leírást adott a különböző kígyókról, is­mertette életmódjukat, szaporo­dásukat. A hallgatóság megtud­hatta, hogy a kígyómérget a gyó­gyítás számos területén fel lehet; használni. Az elmondottakat! filmmel és élő kígyókkal is il­lusztrálta. A film bemutatása után a jelenlevők több kérdést tettek fel, amelyekre az előadó részletes válaszokat adott Janisch professzor úr, a fiatalok előtt előadásmódjával, tudásával, közvetlenségével példaképként állhat. D. Szabó Róza IV. oszt. tan. gimn. tanuló Körültekintőbben! Iskolánk tanulói ifjúsági előadás keretében megtekintették a „Fej­lövés” című magyar filmet Az előadás szervezője előzetesen nem ismertette a filmet, utána viszont a többi kollégával együtt (beleértve jómagam is) egyetér­tett azzal, hogy ez a film nem való általános iskolásoknak. Hogy mégis miért nézték meg a gyere­kek ezt a filmet? Nos, egyszerűen azért, mert a film címe fölött ott virított e varázsos mondat: „Kor­határ nélkül megtekinthető.” De j talán nézzük meg, mit ajánlott ! még — többek között — a plakát októberben a gyerekeknek. Fej- lövés (magyar); Granada, addió! Alcím: Karrier, szerelem, félté­kenység; Hűtlenség olasz módra, Alcím: Egy csapodár férj bűnhő- dése; A siker ára (olasz). Vala­mennyi film: „Korhatár nélkül megtekinthető.” Nem kívánom elemezni ezeket a filmeket, mert bárki megítél­heti, helyes-e ezeket 6—14 éves gyermekeknek bemutatni. Vagy talán az új gazdasági mechaniz­must értelmezik úgy, hogy a be­vétel szempontjából minden más szempont lényegtelen?! Szloszjár György tanár, általános iskola, Kétegyháza Hozzászólás a „Korhatárt a színházban is" című cikkhez Olvastam a Népújságban a fenti című cikket, mellyel kap­csolatban szeretném saját állás­pontomat is kifejezni. Kétségtelen, hogy a cikkírónak igaza van abban, hogy helyes lenne a színház által előadott da­rabokat korhatár szerint osztá­lyozni. Abban azonban nem adok neki igazat, hogy a vasárnap délutáni közönség összetételéért egyedül a színházat teszi felelős­sé. Magam is gyakorló anya va­gyok, és nem tudom elképzelni, hogy az én gyermekem olyan fil­met vagy színházi előadást néz­zen meg, amit én nem engedé­lyezek neki. Ha pedig egy szülő elengedi gyermekét akár moziba, akár színházba, kötelessége tudni azt, hogy milyen tárgyú darabot néz meg a gyerek. A1/n/Wzor68.- Huszonöt fordulás karácsonyi pályázat 9. rejtvényünk A ZENEDlJ A neves spanyol költő haldoklott. Barátai figyelmeztették, hogy végren­deletében nem intézkedett a zené­szekről, akik majd a temetésén mu­zsikálnak. A haldokló felnyitotta egy pillanat­ra a szemét, és így szólt: — Fizesse a zenét az, aki hallgat­ja! Ezzel a fal felé fordult és — meg­halt. Kérdésünk: ki volt a neves spa­nyol? 1 2 3 V í fc KI * 3 m * n ____ Vízszintes: 1. Akiről az anekdota szól. 6. Kávémárka. 7. Szolmizációs hang. 8. Kiejtett betű. 9. Fa része xo. Helyhatározó. IX. A sav tu­lajdonsága. Függőleges: 1. A Duna mellékfolyó­ja. 2. A görög ábécé utolsó betűje (+•). 3. Római 1001.- 4. Város Heves megyében. 5. Magyar zeneszerző és táncdalénekes. Beküldendő a vízszintes 1. Karácsonyi rejtvényszelvény 1968. november 27. A műsortervet ismertetve való­ban nem igen akad olyan darab, amit 8—10 éves gyermeknek ajánlhatunk. Ezt minden szülő­nek kötelessége tudni, ha pedig nem tudja, akor mielőtt gyerme­két színházba engedi, tájékozód­jék ismeretségi körében afelől, hogy milyen az a darab, amit a gyerek meg akar nézni. Kétségtelen, hogy helyes lenne, osztályozni az előadott műveket korhatár szerint. Ismétlem azon­ban, hogy a fiatalok, és gyerekek erkölcsi' nevelését ilyen téren I sem háríthatjuk másokra. Van- j nak gyerekek, akik 14 éves ko- í rukban érettebbek, mint mások ; 16 éves korukban. Azt a szülőnek kell tudnia, hogy a gyermekének mi való és mi nem. Azért a kritikus vasárnap dél­utáni előadásért én egyedül a szülőket hibáztatom, először is, másodszor is és csak a legutcl- i só sorban a társadalmi szerveket, illetve a színházat. N. Jánosné Békéscsaba Hogyan védekezzünk az áramütés ellen A Magyar Villamos Művek j most küldi szét a fogyasztókhoz — gyakorlatilag tehát az ország valamennyi háztartásához — leg­újabb tájékoztatóját arról, ho­gyan lehet és kell védekezni az áramütés ellen. A statisztika sze­rint évente átlag 32 embert öl ; meg hazánkban otthon, bizton­ságosnak hitt lakásában az áram. Hogy ez a szomorú szám kisebb legyen, most 3 millió példányban küldik el az új tájékoztatót az ország ntinden részébe. A tájé­koztató újfajta vetélkedőt is szer­vez. Az „Érintésvédelmi ki mit tud” pályázóinak hat kérdést kell megválaszolniuk. A hibátlan válaszok beküldői között értékes háztartási villamos készülékeket sox-solnak ki. Molnár Pálné: MUHKflSMOZGflLOM Békés megyében r »Úgy kell tenni, ahogy as orosz bolsevikok ”Q Az 1919. január 11-én megje­lent Vörös Újság a békéscsabai kommunista alapszervezet létre­jöttéről is beszámol: „Békéscsa­bai elvtársaink január 6-án ér­tekezletet tartottak, amelyen Somló és Bojtor elvtársak felhí­vására megalakították a helyi kommunista pártszervezetet és megválasztották a vezetőséget”. A békéscsabai baloldali moz­galom vezetőinek szervező mun­káját — a központi küldötteken túlmenően — segítette Petrovsz- ki Pál, a békéscsabai születésű szabómunkás is, aki a marxiz­mus—leninizmus elméletével Párizsban Lenin szemináriuma­in ismerkedett meg. „Békéscsa­bán aktívan működő, forradalmi baloldali erő volt a szociálde­mokrata párton belül, amelyre számítani lehetett. Januárban megalakítottuk a kommunista párt helyi szervezetét, amely­nek titkára Czibor István lett’ — írja visszaemlékezésében Petrovszki Pál. „Engem is be­választottak a vezetőségbe. Jól dolgozott dr. Domokos József, aki a jogügyi tanácsadó volt és dr. Székely Lajos, ő az ifjúság megnyeréséért tevékenykedett. Utóbbit a diákok is szívesen fo­gadták, szakszervezetük létreho­zásához is tőle kaptak segítsé­get”. Békés megyében a KMP he­lyi szervezetei nem alakultak meg minden helységben, de 1918 végén, 1919 elején a kommunista párt célkitűzéseit képviselő bal­oldali elemek a különböző szak- szervezetekben, a szociáldemok­rata párton belül tevékenyked­tek. Ezt a tényt bizonyítja Böhm Vilmosnak, a kormány szociáldemokrata hadügyminisz­terének jelenese is, amelyet em­lékirataiban olvashatunk. A szo­arról, ami van, ők voltak azok, akik a mi szívünkből beszéltek. Elítélték azokat a szociáldemok­rata vezetőket, akik ott voltak a kormányban és mégsem tud­tak, vagy nem is akartak kemé­nyebben veszekedni a nép ügyé­ért, a nincstelenek sorsáért. Azt mondták, úgy kell tenni, ahogy az orosz bolsevikok.” Békésen tervbe vették a kom­munista párt helyi szervezeté­nek megalakítását, azonban mi­re a szervezkedés aktívan meg­indult, már országszerte meg­kezdődött a kommunisták üldö­zése. Ennek ellenére a baloldali szociáldemokraták és az orosz frontról hazatért katonákból ala­kult csoport illegális összejöve­teleket tartott, amelyeken az orosz proletárforradalom tanul­ságait, a KMP programját, a Vörös Újság cikkeit vitatták meg. Az összejöveteleken általá­ban 40—50 kommunista szelle­mű ember jelent meg. Ahol ünneppé vált ■sííe a véradónap — Ma pedig munkaszüneti na- j tá a tagság e rendkívüli ünnepét, pót tartunk — jelentették ki a Szeghalmon azonban ezzel nem szeghalmi Petőfi Termelöszövet- j ért véget a véradás, mert más­kezet vezetői a véradás napján, nap a Rákóczi Tsz-ben hasonló A mezőgazdasági munkákkal vé- ünnepre került sor, szép ered- geztek, a tagság többsége már ménnyel. Itt 108-an adták vért. csupán a háztáji körül foglalatos- | Az ezt követő napokon pedig a kodik. Az irodai dolgozóknak I Halasi Állami Gazdaság, az álta- ugyan jócskán akad dolguk, de ; lánas fogyasztási és értékesítési vállalták, hogy az egynapos ki- : szövetkezet, a tanács, az iskolák Próba vér vétel. ciáldemokrata párt tagjai közül tízezerszámra voltak olyanok, akik a tagsági járulékot ugyan az SZDP-nek fizették, „de szel­lemükben és cselekedetükben tulajdonképpen kommunisták voltak.” A fenti megállapítás alátá­masztására ismét néhány visz- szaemlékezés: Kónya András (Dévaványa), aki — a frontról hazatérőben — Budapesten tartózkodott a pol­gári demokratikus forradalom győzelme idején, így beszél a dévaványai eseményekről: „Amikor hazaérkeztem... Ványán már működött a szociáldemok­rata párt és megalakult a föld­munkás szakszervezet. A kom­munista eszméket sokan vallot­ták a szociáldemokrata párton belül is.” Lévai Mátyás (Békéssámson) volt uradalmi cseléd, aki az olasz frontról szökött meg, így ír a forradalmi eseményekről: „Bíztunk abban, hogy mire köz­ségünkbe érünk, talán föld is lesz, ahogy Oroszországban. És mire tértem én haza Békéssám- sonba? Minííha nem is lett vol­na rendszerváltozás ... Aztán Sámsonban egy Csobod nevű ta­nító és Cseszkó József agrár­proletár mondták ki az igazat esést máskor pótolják. Így hát az egész tagság a véradásra ké­szült már napokkal előbb, aho­gyan nagy ünnepekre szokás. Azzal a különbséggel, hogy a sütés-főzés előkészületein kívül — mert a tsz ebéden látta vendé­gül a véradókat — az MSZMP- alapszervezet aktívái, a nőbizott­ság tagjai, a kiszesek, az irodai dolgozók — élükön Váradi János­né főkönyvelővel — számba vették azokat, akik koruknál fogva vér­adásra képesek és sorra látogat­ták őket. Elbeszélgettek e nemes cselekedet jelentőségéről, példá­kat mondtak el arra, hogyan mentettek meg az orvosok édes­anyákat, édesapákat és kisgyer­mekeket az életet adó vérrel. így történt aztán, hogy össze­sen 220-an jelentkeztek, köztük szép számmal fiatalok is. Az iro­daépület átváltozott véradó köz­ponttá, az elnök irodája éppen la­boratórium lett. A szervezés, a | gyors, pontos munka meghozta a kellő eredményt Délben már a vége felé jártak a vérvételnek Jó néhányan eljöttek családostul, j s összesen 161-en adtak vért. Délután aztán kezdetét vette az 1 ünnepély. A tsz vezetősége nevé­ben Vamyú József elnök meleg szavakkal köszönte meg azt az áldozatkészséget, melyet mások megmentésére hoztak a szövetke­zet tagjai. A bőséges ebéd, a szí­ves vendéglátás, a jó tett feletti öröm érzése és nem utolsósorban a KISZ-fiatalok zenekarának já­téka tette igazán vidám hangulat- í és egyéb munkahelyek dolgozoi tettek tanúbizonyságot embertár­saik iránti szerebetből, együttér­zésből. A végeredmény 553 vér­adó. Hogyan sikerült ezt az egyedül­álló eredményt elérni? Erről a községi pártbizottság titkára: F. Nagy Károly így nyi­latkozott. — Eleinte községi szinten szer­veztük a véradást és mondhatom, nagyon gyenge eredménnyel. Pe­dig a 9700 lakosú Szeghalmon többet kellett volna elérnünk. Sokat töprengtünk azon, ho­gyan lehetne változtatni a hely­zeten, hiszen alig 60—70 ember vett részt a községben szerve­zett véradónapokon. Ügy gondol­tuk, helyes lesz, ha munkahelyek­re bontjuk le a feladatokat, s ez­zel az ottani pártszervezetek ak­tíváit is megbízzuk. Az ered­mény várakozáson felüli volt már az első alkalommal. Míg ko­rábban a Petőfi Tsz tagjai közül csak 18—20-an jelentkeztek, az első önálló véradáson már 131-en voltak. Tavaly aztán véglegesen eldöntöttük, hogy minden mun­kahelyen — ahol a dolgozók lét­száma ezt lehetővé teszi — meg­szervezzük az önálló véradást, tgy került sor arra, hogy az idén már négynapos volt és nagyobb munkahelyenként önállóan. Re­méljük, a jövőben ezt tovább tudjuk vinni és még többen vál- I lalják, hogy segítenek beteg em- betársaikon. Kasnyik Judit

Next

/
Thumbnails
Contents