Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-27 / 278. szám
1968. november 37. 5 Szerda Olvasóink írják WVm'MVW"«V*Vm«MVmMMW%WUWMV Elő kígyók Dévavónyón Az FMSZ, a művelődési ház és a könyvtár rendezésében, Janisch Miklós, az Állatorvos Tudomány- egyetem tudományos kutatója, a dévaványai könyvtárban előadást tartott a kígyókról. Számos diákon kívül sok felnőtt érdeklődő j is eljött meghallgatni a biológiai est érdekes témáját. A professzor előadásának első részében leírást adott a különböző kígyókról, ismertette életmódjukat, szaporodásukat. A hallgatóság megtudhatta, hogy a kígyómérget a gyógyítás számos területén fel lehet; használni. Az elmondottakat! filmmel és élő kígyókkal is illusztrálta. A film bemutatása után a jelenlevők több kérdést tettek fel, amelyekre az előadó részletes válaszokat adott Janisch professzor úr, a fiatalok előtt előadásmódjával, tudásával, közvetlenségével példaképként állhat. D. Szabó Róza IV. oszt. tan. gimn. tanuló Körültekintőbben! Iskolánk tanulói ifjúsági előadás keretében megtekintették a „Fejlövés” című magyar filmet Az előadás szervezője előzetesen nem ismertette a filmet, utána viszont a többi kollégával együtt (beleértve jómagam is) egyetértett azzal, hogy ez a film nem való általános iskolásoknak. Hogy mégis miért nézték meg a gyerekek ezt a filmet? Nos, egyszerűen azért, mert a film címe fölött ott virított e varázsos mondat: „Korhatár nélkül megtekinthető.” De j talán nézzük meg, mit ajánlott ! még — többek között — a plakát októberben a gyerekeknek. Fej- lövés (magyar); Granada, addió! Alcím: Karrier, szerelem, féltékenység; Hűtlenség olasz módra, Alcím: Egy csapodár férj bűnhő- dése; A siker ára (olasz). Valamennyi film: „Korhatár nélkül megtekinthető.” Nem kívánom elemezni ezeket a filmeket, mert bárki megítélheti, helyes-e ezeket 6—14 éves gyermekeknek bemutatni. Vagy talán az új gazdasági mechanizmust értelmezik úgy, hogy a bevétel szempontjából minden más szempont lényegtelen?! Szloszjár György tanár, általános iskola, Kétegyháza Hozzászólás a „Korhatárt a színházban is" című cikkhez Olvastam a Népújságban a fenti című cikket, mellyel kapcsolatban szeretném saját álláspontomat is kifejezni. Kétségtelen, hogy a cikkírónak igaza van abban, hogy helyes lenne a színház által előadott darabokat korhatár szerint osztályozni. Abban azonban nem adok neki igazat, hogy a vasárnap délutáni közönség összetételéért egyedül a színházat teszi felelőssé. Magam is gyakorló anya vagyok, és nem tudom elképzelni, hogy az én gyermekem olyan filmet vagy színházi előadást nézzen meg, amit én nem engedélyezek neki. Ha pedig egy szülő elengedi gyermekét akár moziba, akár színházba, kötelessége tudni azt, hogy milyen tárgyú darabot néz meg a gyerek. A1/n/Wzor68.- Huszonöt fordulás karácsonyi pályázat 9. rejtvényünk A ZENEDlJ A neves spanyol költő haldoklott. Barátai figyelmeztették, hogy végrendeletében nem intézkedett a zenészekről, akik majd a temetésén muzsikálnak. A haldokló felnyitotta egy pillanatra a szemét, és így szólt: — Fizesse a zenét az, aki hallgatja! Ezzel a fal felé fordult és — meghalt. Kérdésünk: ki volt a neves spanyol? 1 2 3 V í fc KI * 3 m * n ____ Vízszintes: 1. Akiről az anekdota szól. 6. Kávémárka. 7. Szolmizációs hang. 8. Kiejtett betű. 9. Fa része xo. Helyhatározó. IX. A sav tulajdonsága. Függőleges: 1. A Duna mellékfolyója. 2. A görög ábécé utolsó betűje (+•). 3. Római 1001.- 4. Város Heves megyében. 5. Magyar zeneszerző és táncdalénekes. Beküldendő a vízszintes 1. Karácsonyi rejtvényszelvény 1968. november 27. A műsortervet ismertetve valóban nem igen akad olyan darab, amit 8—10 éves gyermeknek ajánlhatunk. Ezt minden szülőnek kötelessége tudni, ha pedig nem tudja, akor mielőtt gyermekét színházba engedi, tájékozódjék ismeretségi körében afelől, hogy milyen az a darab, amit a gyerek meg akar nézni. Kétségtelen, hogy helyes lenne, osztályozni az előadott műveket korhatár szerint. Ismétlem azonban, hogy a fiatalok, és gyerekek erkölcsi' nevelését ilyen téren I sem háríthatjuk másokra. Van- j nak gyerekek, akik 14 éves ko- í rukban érettebbek, mint mások ; 16 éves korukban. Azt a szülőnek kell tudnia, hogy a gyermekének mi való és mi nem. Azért a kritikus vasárnap délutáni előadásért én egyedül a szülőket hibáztatom, először is, másodszor is és csak a legutcl- i só sorban a társadalmi szerveket, illetve a színházat. N. Jánosné Békéscsaba Hogyan védekezzünk az áramütés ellen A Magyar Villamos Művek j most küldi szét a fogyasztókhoz — gyakorlatilag tehát az ország valamennyi háztartásához — legújabb tájékoztatóját arról, hogyan lehet és kell védekezni az áramütés ellen. A statisztika szerint évente átlag 32 embert öl ; meg hazánkban otthon, biztonságosnak hitt lakásában az áram. Hogy ez a szomorú szám kisebb legyen, most 3 millió példányban küldik el az új tájékoztatót az ország ntinden részébe. A tájékoztató újfajta vetélkedőt is szervez. Az „Érintésvédelmi ki mit tud” pályázóinak hat kérdést kell megválaszolniuk. A hibátlan válaszok beküldői között értékes háztartási villamos készülékeket sox-solnak ki. Molnár Pálné: MUHKflSMOZGflLOM Békés megyében r »Úgy kell tenni, ahogy as orosz bolsevikok ”Q Az 1919. január 11-én megjelent Vörös Újság a békéscsabai kommunista alapszervezet létrejöttéről is beszámol: „Békéscsabai elvtársaink január 6-án értekezletet tartottak, amelyen Somló és Bojtor elvtársak felhívására megalakították a helyi kommunista pártszervezetet és megválasztották a vezetőséget”. A békéscsabai baloldali mozgalom vezetőinek szervező munkáját — a központi küldötteken túlmenően — segítette Petrovsz- ki Pál, a békéscsabai születésű szabómunkás is, aki a marxizmus—leninizmus elméletével Párizsban Lenin szemináriumain ismerkedett meg. „Békéscsabán aktívan működő, forradalmi baloldali erő volt a szociáldemokrata párton belül, amelyre számítani lehetett. Januárban megalakítottuk a kommunista párt helyi szervezetét, amelynek titkára Czibor István lett’ — írja visszaemlékezésében Petrovszki Pál. „Engem is beválasztottak a vezetőségbe. Jól dolgozott dr. Domokos József, aki a jogügyi tanácsadó volt és dr. Székely Lajos, ő az ifjúság megnyeréséért tevékenykedett. Utóbbit a diákok is szívesen fogadták, szakszervezetük létrehozásához is tőle kaptak segítséget”. Békés megyében a KMP helyi szervezetei nem alakultak meg minden helységben, de 1918 végén, 1919 elején a kommunista párt célkitűzéseit képviselő baloldali elemek a különböző szak- szervezetekben, a szociáldemokrata párton belül tevékenykedtek. Ezt a tényt bizonyítja Böhm Vilmosnak, a kormány szociáldemokrata hadügyminiszterének jelenese is, amelyet emlékirataiban olvashatunk. A szoarról, ami van, ők voltak azok, akik a mi szívünkből beszéltek. Elítélték azokat a szociáldemokrata vezetőket, akik ott voltak a kormányban és mégsem tudtak, vagy nem is akartak keményebben veszekedni a nép ügyéért, a nincstelenek sorsáért. Azt mondták, úgy kell tenni, ahogy az orosz bolsevikok.” Békésen tervbe vették a kommunista párt helyi szervezetének megalakítását, azonban mire a szervezkedés aktívan megindult, már országszerte megkezdődött a kommunisták üldözése. Ennek ellenére a baloldali szociáldemokraták és az orosz frontról hazatért katonákból alakult csoport illegális összejöveteleket tartott, amelyeken az orosz proletárforradalom tanulságait, a KMP programját, a Vörös Újság cikkeit vitatták meg. Az összejöveteleken általában 40—50 kommunista szellemű ember jelent meg. Ahol ünneppé vált ■sííe a véradónap — Ma pedig munkaszüneti na- j tá a tagság e rendkívüli ünnepét, pót tartunk — jelentették ki a Szeghalmon azonban ezzel nem szeghalmi Petőfi Termelöszövet- j ért véget a véradás, mert máskezet vezetői a véradás napján, nap a Rákóczi Tsz-ben hasonló A mezőgazdasági munkákkal vé- ünnepre került sor, szép ered- geztek, a tagság többsége már ménnyel. Itt 108-an adták vért. csupán a háztáji körül foglalatos- | Az ezt követő napokon pedig a kodik. Az irodai dolgozóknak I Halasi Állami Gazdaság, az álta- ugyan jócskán akad dolguk, de ; lánas fogyasztási és értékesítési vállalták, hogy az egynapos ki- : szövetkezet, a tanács, az iskolák Próba vér vétel. ciáldemokrata párt tagjai közül tízezerszámra voltak olyanok, akik a tagsági járulékot ugyan az SZDP-nek fizették, „de szellemükben és cselekedetükben tulajdonképpen kommunisták voltak.” A fenti megállapítás alátámasztására ismét néhány visz- szaemlékezés: Kónya András (Dévaványa), aki — a frontról hazatérőben — Budapesten tartózkodott a polgári demokratikus forradalom győzelme idején, így beszél a dévaványai eseményekről: „Amikor hazaérkeztem... Ványán már működött a szociáldemokrata párt és megalakult a földmunkás szakszervezet. A kommunista eszméket sokan vallották a szociáldemokrata párton belül is.” Lévai Mátyás (Békéssámson) volt uradalmi cseléd, aki az olasz frontról szökött meg, így ír a forradalmi eseményekről: „Bíztunk abban, hogy mire községünkbe érünk, talán föld is lesz, ahogy Oroszországban. És mire tértem én haza Békéssám- sonba? Minííha nem is lett volna rendszerváltozás ... Aztán Sámsonban egy Csobod nevű tanító és Cseszkó József agrárproletár mondták ki az igazat esést máskor pótolják. Így hát az egész tagság a véradásra készült már napokkal előbb, ahogyan nagy ünnepekre szokás. Azzal a különbséggel, hogy a sütés-főzés előkészületein kívül — mert a tsz ebéden látta vendégül a véradókat — az MSZMP- alapszervezet aktívái, a nőbizottság tagjai, a kiszesek, az irodai dolgozók — élükön Váradi Jánosné főkönyvelővel — számba vették azokat, akik koruknál fogva véradásra képesek és sorra látogatták őket. Elbeszélgettek e nemes cselekedet jelentőségéről, példákat mondtak el arra, hogyan mentettek meg az orvosok édesanyákat, édesapákat és kisgyermekeket az életet adó vérrel. így történt aztán, hogy összesen 220-an jelentkeztek, köztük szép számmal fiatalok is. Az irodaépület átváltozott véradó központtá, az elnök irodája éppen laboratórium lett. A szervezés, a | gyors, pontos munka meghozta a kellő eredményt Délben már a vége felé jártak a vérvételnek Jó néhányan eljöttek családostul, j s összesen 161-en adtak vért. Délután aztán kezdetét vette az 1 ünnepély. A tsz vezetősége nevében Vamyú József elnök meleg szavakkal köszönte meg azt az áldozatkészséget, melyet mások megmentésére hoztak a szövetkezet tagjai. A bőséges ebéd, a szíves vendéglátás, a jó tett feletti öröm érzése és nem utolsósorban a KISZ-fiatalok zenekarának játéka tette igazán vidám hangulat- í és egyéb munkahelyek dolgozoi tettek tanúbizonyságot embertársaik iránti szerebetből, együttérzésből. A végeredmény 553 véradó. Hogyan sikerült ezt az egyedülálló eredményt elérni? Erről a községi pártbizottság titkára: F. Nagy Károly így nyilatkozott. — Eleinte községi szinten szerveztük a véradást és mondhatom, nagyon gyenge eredménnyel. Pedig a 9700 lakosú Szeghalmon többet kellett volna elérnünk. Sokat töprengtünk azon, hogyan lehetne változtatni a helyzeten, hiszen alig 60—70 ember vett részt a községben szervezett véradónapokon. Ügy gondoltuk, helyes lesz, ha munkahelyekre bontjuk le a feladatokat, s ezzel az ottani pártszervezetek aktíváit is megbízzuk. Az eredmény várakozáson felüli volt már az első alkalommal. Míg korábban a Petőfi Tsz tagjai közül csak 18—20-an jelentkeztek, az első önálló véradáson már 131-en voltak. Tavaly aztán véglegesen eldöntöttük, hogy minden munkahelyen — ahol a dolgozók létszáma ezt lehetővé teszi — megszervezzük az önálló véradást, tgy került sor arra, hogy az idén már négynapos volt és nagyobb munkahelyenként önállóan. Reméljük, a jövőben ezt tovább tudjuk vinni és még többen vál- I lalják, hogy segítenek beteg em- betársaikon. Kasnyik Judit