Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-27 / 278. szám
-9t>8. november 27, 3 Szerda Búzalaj ta-kí sáriét Az orosházi Űj Élet Tsz üze- j ra irányulnak, hogy kiválaszmi kísérleti telepén ebben az esztendőben igen jelentős területet foglalnak el a különböző búzafajták. Kis parcellákba 36 rém. fajta búzát vetettek el négy ismétlésben. Található itt szovjet, francia, jugoszláv és olasz búza. Az elvetett magvak kikeltek. Színáranyalatuk különböző, így a kísérleti telep felülről nézve sakktáblához hasonlít Az itteni megfigyelések arszák azt a búzafajtát, amelyik a most ' köztermesztésben levő Bezosztája—1-nél bővebben teA búzafajta-kísérlet, melyet műtrágyázási megfigyeléssel is j egybekötöttek, a tavalyinál kedvezőbb értékelési lehetőséghez jutott Az AGROKER Tröszt ugyanis parcella betakarító kombájnt juttatott Orosházára. A gép vágószerkezete 120 centiméter széles. A battonyai Dózsa Tsz dicséretes kezdeményezése A mezőhegyesd és a Sarkadi Cukorgyár körzetében még rn'nt- egy négyezer vagonnyi répa vár átvételre. Az esős napok után sok gondot okoz a szállítás, a mélyebb fekvésű tala jokról dupla erőgéppel huzatják ki a köves- útra a répával megrakott pótkocsikat. Naponta mintegy 450—500 vagon répát adnak át a termelők. A battonyai Dózsa Tsz követésre méltó felajánlást tett: mivel a saját termésű cukorrépát 100 százalékig átadta, 8—10 járművel szívesen segít a környékbeli termelőszövetkezetek szállításában. betegség a. Néhány termelőszövetkezetben nézeteltérés alakult ki a vezetésben dolgozók között. Helyenként ez már annyira kiéleződött, hogy az elnök, a párttitkár és a szakvezetők között kenyértörésre került a sor. Ha az illetékes szervek megvizsgálnák az eseteket, azt tapasztalnák, hogy a nézeteltérés abban az időszakban alakult ki, amikor a nagyüzemi termelés konszolidálódott. Ezekre mondotta Horváth Pál, a Dél- Békés megyi Tsz-eik Területi Szövetségének titkára, hogy tsz-be- tegség. Persze nem a mozgalom beteg, hanem azok, akik e hibás szemléletet istálpolják. Ez a jelenség azonban nem mondható kizárólagosan szövetkezeti tünetnek. Állami gazdaságainkban, gépjavító állomásainkon korábban tapasztalható volt a maihoz hasonló torzsalkodás. Az igazgató, a főmérnök, a művezető, a műhelyvezető személyében bekövetkezett csere mögött legtöbbször intrika állt. A területi igazgatóságokon azonban csakhamar felismerték az intrikából eredő hátrányos helyzetet és a vállalati önállóság jegyében bizonyos intézkedéseket tettek. A feladatukat jól ellátó vezetőket megerősítették beosztásaikban, s felkérték a pártszervezetet, hogy nagy körültekintéssel serénykedjen a kollektív vezetés elvének megvalósításában. A tsz-ekben zajló ügveket nem lehet felülről elintézni, mivel a tsz-nek nincs felsőbb szerve, így a gyógyírt az intrikus helvzet felszámolására szövetkezeten belül j szükséges megtalálni. Ha pártszervezeteink az előbb említett ügyekbe tekintenek, megállapíthatják, hogy ezek nagy része nem egyéb a pozícióharcnál, egyes személyek vagy kisebb, azonos érdekű csoportok jelöltjeinek új beosztásba helyezésénél. Az üdvöskék elvtelen támogatása nemegyszer szakította már meg a közvetlen Irányításban do’gozó munka lendületét. A termelés fejlesztését célzó intézkedések emiatt megrekedtek, zsákutcába ke. rültek. Vagyis a torzsalkodás végső soron a szövetkezeti gazdákat károsította. javul Békéscsaba vízellátása Mivel a kígyósi vízmű termelése nem elegendő, különösen nyári időszakban Békéscsaba folyamatos ivóvízellátására, kutatófúrásokat csináltak Békéscsaba vandháti határrészében, sikerrel. A beruházási program szerint igényelt napi 10 ezer köbméter jó minőségű ivóvíz Vandhátról biztosítható, s a vízmű felépítésének első ütemében 1972-ben naponta már 6500 köbméter vízhez jut Békéscsabai Napjainkban is előfordulnak ilyen esetek. Ma is hallunk arról, hogy a gazdaságilag megerősödött tsz-ekből valaki sugallatára eltanácsolják a vezető szakembereket vagy éppen az elnököt. Ugyanakkor a funkció betöltésére még nincsen kiszemelt em_ bérük. De az is előfordul, hogy a vezető garnitúrába javasolt, fel- készültség tekintetében alacsonyabb fokon áll, mint az elődje. Hogy ebben az esetben mi indokolhatja a cserét, nem tudjuk, de bizonyára azok sem tudják, akik ezt szorgalmazzák. Miért fordulhatnak elő ilyen esetek termelőszövetkezeteinkben? A magyarázat többek között abban keresendő, hogy a tsz-ek személyzeti és káderügyeinek gyakorlati intézése nem szervezett, nem kielégítő. Elsősorban arra gondolunk, hogy a szövetkezeti vezetők politikai és gazdasági munkájának, emberi magatartása, nak elemzése kezdetleges. Bár a személyzeti munka szervezésére jelent már meg elvi állásfoglalás. Több helyen mégis azon vitatkoznak, hogy e funkciót ki töltse be. Szövetkezeten belül ki ügyeljen arra, hogy az élet, a gazdasági fej- I lődés egy pillanatra se álljon meg, ! sőt az üzem és politikai vezetői újabb célok felé vezessék a j szövetkezetbe tömörült családokat, j A termelőszövetkezetek sze-1 mélyzeti ügyeinek intézését a párt j felsőbb szervei és a Termelőszö- j vetkezetek Országos Tanácsa a | politikai vezetők hatáskörébe ajánlja. E javaslat helyénvalósága | érthető. A tsz-ek politikai vezetői | hivatottak a közösség jövőjéről, valamennyi tsz-gazda életéről,! holnapjáról megnyugtató módon ! gondoskodni. A gondoskodásnak j ez a módja bevált az évek j óta kiegyensúlyozottan gazdálko- j dó üzemekben. Vagyis, ahol a! pártszervezet vezetősége gondot j fordít a vezetők munkájának fi- j gyelemmel kísérésére, ott az ered- I meny évek múltán valamennyiük jövedelmében fejeződik Ki A vezető garnitúra cse- j rélgetése nem minden esetben célravezető. Ezt tanúsítja nagyon sok [ olyan szövetkezet, ahol immár 10 —15 éve mad beosztásukban dől- I goznak a vezető szakemberek, j Ezekben a gazdaságokban a párt- szervezet a "a törekszik, hogy a j politikai és gazdasági vezetők egy- ! másra utaltságát, az összetartó j szálakat keresse, erősítse, ezrei teremtsen olyan légkört, amely a még eredményesebb munkára inspirál. Több szövetkezetben azt gondolják, hogy a két vezető között támadt nézeteltérés az egyik elbocsátásával megoldást nyer. Az effajta ügykezelés nem egyéb, mint a problémák halogatása, felgyülemlésük elősegítése. Ha a nézeteltérések szövetkezeti, vagyis nem személyi eredetűek, akkor ezekkel előbb-utóbb mindenféleképpen szembe kell nézni. A kérdés csupán az, hogy ez a szembenézés alkalmanként, milyen as- pektusú: lehetőséget ad-e a nézőpontok egyeztetésére vagy e nélkül mondja ki a felmondást, előbb az egyiknek, azután pedig egy másik a másiknak. Azt mondtuk, tsz-betegség és írtuk, hogy e jelenség gazdasági életünk más területein is tapasztalható volt. Azt tapasztaljuk, hogy ez az egész folyamat ma már csak azokban az üzemekben fordul elő, ahol a politikai vezetés — tsz-elnök, párttitkár — és a szakmai vezetők között a napi és a távlati munkában nincsen meg vagy hiányos az egyetértés. A folyamaíos gazdasági erősödés lényeges feltétele — termelőszövetkezeten belül is — olyan légkör kialakítása, amelyben a politikai és gazdasági vezetők jól együtt tudnak munkálkodni a szövetkezet egészének javára. E jó légkör megteremtése ma is ugyanolyan politikai feladat, mint 2—3 évvel ezelőtt volt. Dupsi Károly A falu gazdái Már két évtizeddel ezelőtt ismételgettük: a kommunizmusban eltűnik a falu és a város közötti különbség. Nos, akkor még ennek alig volt kézzelfogható eredménye. Inkább hittük, bíztunk benne, hogy így lesz. Eleinte még úgy gondoltuk, hogy a különbség eltűnése a divatban, a tájszólás elpestiesedé- sében, modern bútorok, emeletes házak, csillogó kirakatok létrejöttében mutatkozik majd meg. Vannak ennek is szép és izgalmas jelei, bizonyítékai. Mégis, ez már inkább következménye egy merőben korszerű, szokatlanul nagy méretű falusi „rekonstrukciónak”. A fentiek megvalósulásához anyagi-technikai bázist kellett létrehozni falun. A sort az állami gazdaságok létrehozása és a mezőgazdaság szocialista útra való indítása nyitotta meg, amelynek nélkülözhetetlen bázisai voltak a gépállomások. Aztán jöttek a különböző egyesülések, ktsz-ek, a földművesszövetkezetek kiterjedt értékesítő és ipari ágazatai. S végül, ami már napjainkban van megvalósulóban, s holnap várható: a tömeges áttörés, az ipari üzemek inváziója. A falu szerkezetének gyökeres megváltoztatására ez teszi fel a koronát. A helyi és a telepítő vezetők tárgyalásai legtöbb helyen jó üzemek, korszerű berendezések „exportálását” eredményezik falura. Legalábbis, ez látszik célszerűnek, hiszen az új berendezésű, korszerű elvek szerint létesített üzemhely a versenyben a kezdeti indulási nehézségek után gyorsan javul. Nincs provinciális íze a vidékre telepített üzemeknek, s termékeikre sem lehet ráütni a vidéki bélyegzőt. Ezek minőségét nem az dönti el, hogy hol gyártották, hanem milyen színvonalú és minőségű a termék. A falu gazdája a fenti változások ellenére — ahogy azt sokan még ma is hiszik, elsősorban a városon — még mindig a parasztember, a ma már tsz-ben dolgozó földművelő. Ez azonban már csak annyiban igaz, hogy a falu városodási programjában, a közteher viselésében jelenleg még leginkább a tsz-tagság gazdasági bázisára számít, támaszkodik a közvélemény. A többi jelentős anyagi forrásokkal rendelkező üzem. szövetkezet, fiók- vállalat egy kicsit még mindig nyaral falun. vendégeskedik. Vagyis csak ímmel-ámmai vesz részt a község fejlesztésében. Pedig, ha figyelembe1 vesszük azt. hogy egy-egy iparosított falu lakosságának alig a fele, sokszor még kisebb része földművelő, a többi pedig már alkalmazott, vállalati, illetve gyári munkás, tehát tipikus „városlakó”, akkor ez sehogy sem méltányos dolog. Kézenfekvő lenne a tényleges „gazdák” összefogása, közös asztalhoz késztetése és a közös anyagiakkal megvalósítandó vá- rosortási program kialakítása. Egyetlen vállalatnak sem lehet ugyanis ma már közömbös munkásainak, dolgozóinak az élet- körülményei a kanon kívül sem Alexa Ferenr Klubavató, vetélkedő, tagfelvétel Iskolnnttp a Iióssa Ferenc Qimnnsiuwnhnn Pontosan 858 diák, a Békéscsa- gyományosnak mondható Iskolabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola összes tanulója készült hetek óta az immár haooeooooocooeecooecocoococcceeoccoceooceoeoceecec Egyre nagyobb a kereslet a Békéscsabai Szőrme- és Háziipari Vállalat termékei iránt. Különösen nagy a választék szőrme- áruból, amely nemcsak exportra, hanem a belkereskedelem részére és egyéni megrendelőknek méretre is készül. Képünkön Csellovszky Györgyné szűcs egy divatos panofix-bundát próbál napra. Persze nemcsak a tanulók, hanem a tanárok is készültek és a hét végén tartott Iskolanap jó példáját adta a közös együttműködésnek, a diákok önállóságra ! való nevelésének. A program az ünnepi alapszervezeti taggyűlésekkel kezdődött, ahol a diákok kisebb csoportokban és más-más rendezvényekkel emlékeztek a KMP megala- j kulásának 50. évfordulójára. Az | alapszervezeti taggyűlések külö- I nősen jól sikerültek dr. Papp Já- ' nosné és Pribojszki Mihály osztá- i lyában, a III. A és a III. C alap- i szervezetnél. Ezeket az összejöve- i teleket az az ünnepélyes tagfel- j vétel zárta, ahol a legfiataiabbak : léptek be hivatalosan is a k'sze- I sek sorába. Sok érdeklődőt vonzottak a vetélkedők. A magyar Irodalmi vetélkedőn a III. F osztály tanulói szerepeltek a legjobban, matematikából Sonko’y Iván, kémiából Radócz László és Nemesi László vitte el a pálmát. A házi sakkversenyen Békési Erzsébet és Márton Ferenc szerepeltek a legjobban. Akik nem vettek részt a vetélkedőkön, azok előadásokat hallgattak meg. Péter László a művészi kisfilmekről, Kruchió Gábor a Továbbtanulási hihetőségek a katonai pályán címmel, dr. Rucz László a serdülőkor egészségügyi problémáiról tartott ismertetést. A délután a kosárlabda-küzdelmek jegyében telt el. Az első ízben kiírt Rózsa Ferenc Kupát a fiúknál a III. A, a lányoknál pedig a III. C osztály nyerte el. Így elsőként az ő nevüket vésik fel a díszes serlegre. Az fskolanap programját a diákklub ünnepélyes megnyitása és a vetélkedők díjainak kiosztása zárta le. Bár az eredeti műsor szerint az úi klubban 9 óráig tervezték a közös táncestet, mégis hamarabb befejeződött, mert az egész napos, gazdag programú rendezvénysorozat alaposan kimerítette a diákokat. (br.)
