Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-24 / 276. szám
\ Tudomány — technika Üzenet a e§i(lag:»kból A szibériai Tunguz-jelenségről — Vannak-e repülő csészealjak? — A földi élet-e az egyetlen? — Ember a Marson? Napirenden! a hallásjavító műtétek Ahogy közeledünk ahhoz az időhöz, amikor az ember leszállhat űrhajóval más bolygóra, úgy nő az érdeklődés a természettudomány, a csillagászat iránt. Ezért kerestük fel dr. Kulin Györgyöt, az Uránia Csillag- vizsgáló igazgatóját, hogy néhány kérdésünkre válaszai kérjük. — Hat évtizede nem tudják megállapítani, hogy mi robbant Szibériában. Éppen ezért első kérdésünk, mi a tudomány mai álláspontja a szibériai Tunguz-jelenségről? — A Tunguz-jelenség, mely 1908. június 30-án volt, valóban igen sok találgatásra adott okot. Az egyik az, hogy csaknem két évtized múlva tudták az első expedíciót megszervezni. Az egész környék mintegy 40 kilométernyi körzetben le volt tarolva. Sok expedíciót vezettek azóta is oda, s azt tudom mondani, hogy még a mai napig sincs egészen tisztázva e jelenség, de elmondhatjuk, hogy azoknak a fantasztikus elképzeléseknek, amelyek napvilágot láttak és látnak különböző újságokban, képeslapokban, nem sok alapjuk van. Felfedezésekor a Tunguz-jelenségre azt mondták, hogy bizonyára anti-anyag- ból van. Ám aztán megcáfolták ezt az elképzelést is, és azt állították, hogy valószínű, a világűrből jött idegen űrhajó volt ez az ismeretlen test. Nos, a két legnépesebb szovjet expedíció vezetője, Solotov és Florenszkij, alapos vizsgálatokat végeztek, de ők sem jutottak eredményre. Az egyik tudós szerint vagy üstökös vagy kisbolygó robbant fel az űrben a föld felszíne fölött 3—4 kilométernyi magasságban, s ez okozta ezt a hatalmas pusztítást. A másik felfogás szerint olyan égési nyomokat találtak, amelyek valamilyen nukleáris energia felszabadulására adhat lehetőséget. A tudós Solotov azt mondta, hogy nem idegen űrhajó atomtöltete robbant fel, hanem az az energiasűrűség, ami ezzel a „meteor”- jelenséggel együtt lejátszódott, kiválthatott olyan nukleáris folyamatokat, amelyeket a fizika ma még nem ismer. A tudomány mai álláspontja szerint csupán arról volt szó, hogy vagy egy üstökös magja vagy egy kisbolygó volt a jelenség oka, esetleg ezek kapcsán olyan fizikai jelenség, amelynek magyarázatát még nem ismerhetjük. A többi mind csak fantázia. — A sajtó, rádió, televízió sokat foglalkozott mostanában az úgynevezett ismeretlen repülő égitestekkel, csészealjakkal. Hallhatnánk valamit ezek lehetőségéről? — Ezekkel kapcsolatosan egyaránt lehet szó valószín ú- ségrőJ, lehetőségről, de tényekről is. Az USA-ban több bizottságot létesítettek, amelyek eddig mintegy 40 ezer jelen- ■ séget vizsgáltak meg. Ezeket a vizsgálatokat neves tudósok végezték 1942-től. Az eredmény sajnos az volt, hogy a mintegy 40 ezer bejelentett eset közül mindössze négy olyan maradt, amely tudományosan ugyan értékelhető volt, de ezek is annyira homályosak voltak, hogy nem lehetett tudni, milyen természeti jelenséggel téveszthették össze. Mindezek azonban, amelyek a nyugati folyóiratokon keresztül eljutottak hozzánk, legtöbbnyire csak szenzációnak bizonyultak. A tudományos világ viszont határozottan leszögezte, hogy a legalaposabb vizsgálatok után is csak azt tudják mondani, egyetlen hitelt érdemlő eset sem volt, amely arról tanúskodhatna, hogy más bolygókon, illetőleg naprendszerünkben is értelmes lények élnének. — Egyre többször felvetődik az a kérdés, hogyan keletkezett az élet a Földön, van-e élet más égitesteken. Mi a tudomány álláspontja a panspernia-elméletről? — Már régen felvetődött az az elmélet, hogy az élet valahol máshol alakult ki és a kozmoszon keresztül jutott el a Földre. Valamilyen áramláson keresztül eljutottak az életcsírák a Földre és itt megfelelő környezetet találva kibontakozott a mai gazdag földkép. Kétféle pansperma-elmélet van. Az egyik az úgynevezett rádiópansperma-elmélet, amely szerint sugárnyomás taszítaná át a világűrön keresztül ezeket az életcsírákat. Ám ennek a feltételezésnek kevés a valószínűsége. Azonban a lito- panspermának már nagyobb a valószínűsége. Eszerint kőzetekbe zárva, meteor formájában jön át az életcsíra a Földre. Viszont még nem találtak olyan meteort, amelyben szerves élet nyomait felfedeztek volna, bár igen magasan szervezett molekulákat már találtak ezekben az „égi vendégekben”. Azt már tudjuk, hogy a földi élet egy kozmikusán kialakult környezet terméke. Azt, hogy nálunk fehérje alapú élet van, ennek — többek között — a hőmérséklet, a gravitáció, a légnyomás és a légösszetétel az oka A Földön az élet akkor alakult ki, amikor a Földnek még nem volt oxigénje, amikor metán és ammónia volt csak a légköre. A mai tudomány szerint az élet mindenképpen makromolekulákhoz kötött jelenség. Az élet fejlődéséhez szükséges milliárdnyi információt csakis az óriás molekula tudja tárolni, egyetlen atom nem. Ezért mondjuk azt, hogy az életnek még számtalan másfajta variációja is lehetséges, mint amilyen a Földön van. Sőt, ha egy kicsit kitekintünk a világba, azt mondhatjuk, elég labilis ez a földi élet, mert a fehérjék csak nagyon szűkre szabott hőmérsékleti határok között léteznek. Lehetséges az is, hogy létrejönnek más makromolekulák is, amit a földi ipar is létre tud hozni (kenőolajak), amelyek szintén makromolekulákból állnak. Csakhogy ezek a földi körülmények között bom- lékonyak, instabilak. De például egy hidegbolygó környezetében már stabilak lehetnek. Nagvon valószínű, hogy ugyanúgy, mint ahogy a szilícium köré is csoportosulhatnak óriás molekulák, amelyek képesek tárolni az élethez szükséges információkat, ugyanúgy lehetséges olyan életforma is, amelyben a létező élő mínusz 150 fokon érzi ugyanolyan jól magát, mint mi a plusz 15 fokon. Számunkra azért szükséges a most megszülető új tudományágnak. az egzobiológiá- nak művelése. Mi hiszünk abban, hogy az életnek sok mps változata is van. Nem biztos az sem, hogy mi, emberek jelenítettük meg az életnek a csúcsát. — Ismeretes, hogy ön regényírással is foglalkozik. Mondana valamit most készülő új műveiről? — A szilícium alapú életről már írtam az „Üzen a nyolcadik bolygó” című fantasztikus regényemben. A Neptunusra telepítettem ezeket a lényeket, akik magas technikával rendelkeznek. — Most van a Táncsics Kiadónál kiadás alatt a második fantasztikus regényem, amelynek címe „Az ellentmondások bolygója”. A regény lényege, hogy velünk ellentétben hogyan látná egy idegen, nálunk fejlettebb lény a mi világunkat, a mi szokásainkat. Másik művem a Magvető Kiadó gondozásában kerül kiadásra, a címe „Aster”. A Jupiter és a Mars között elpusztult bolygó sorsát írom le fantasztikusan. Odatelepítek egy nagyon magas kultúrát, amelyik a bolygó szétrobbanását ismerve, már a katasztrófa előtt elmenekül egy másik távoli világba, egy részük még g Földre is eljut, egy kisebb csoport pedig Ca- pellán telepedik meg, akikkel egy magyar csillagász felveszi a kapcsolatot. — Utolsó kérdésünk: menynyi idő múlva juthat el az ember idegen bolygóra? — Ennek az évszázadnak a végére az ember le fog szállni a Marson, hogy a Vénuszon leszáll-e, az még nem biztos. De a mostani ismeretek, a technikai megoldások hatványszerű fejlődését figyelembe véve, sorkerülhet rövidesen naprendszerünkön belüli bolygóközi űrutazásra. Kiss Béla Az időjárásban bekövetkező változás sok embernél előcsalja az ízületi fájdalmakat. Sok szór az elviselhetetlenségig erősödnek ezek a fájdalmak, érthető tefiát, ha a szenvedők bekopognak az orvoshoz. A fájdalomcsillapítás magában azonban nem oldja meg a problémát, hatásosabb megoldásra, gyógyításra van szükség. Már a régi görög-római korban felismerték, hogy egyes fürdővizeknek hatásos gyógyereje van a mozgásszervi panaszoknál, sőt iszapkezeléseket is alkalmaztak. Később a törököknek is híres fürdökultúrájuk alakult ki, hazánkban számos helyen, főként Budapesten maradtak fenn ennek emlékei. Később tudományos módszerekkel igyekeztek a gyógyvizek hatásmódját megismerni, külön tudományág fejlődött ki erre, a balneológia. Meg is ismertük gyógyvizeink ásványi összetételét, pontos adataink vannak hőmérsékletviszonyaikról, hatásmódjukról azonban még ma is csak annyit sejtünk, hogy a fürdő lényegében nem más, mint ingerterápia. Ez azt jelenti, hogy bizonyos szervek, például a mellékvese vagy testszövetek ingerlése révén befolyásolja a szervezet működését és ily módon közvetve vagy közvetlenül hat a fájdalmat kiváltó kóros folyamatra. A gyógyfürdőkkel, iszapkezelésekkel kapcsolatos tapasztalatok vezették el az orvostudományt az egyéb ingerterápiás gyógymódokra. különösen a mechano- és fizikoterápia módszereire. Az ágyéki és nyaki porckorongsérvek. a porckorongelfajulások esetében sok betegnél látványos javulást értek el a súlyfürdők alkalmazásával, de ugyancsak sok mozgás- szervi betegség gyógyítására célszerű a masszázs és a gyógy-' torna. Ideggyulladásnál a galvánáramnak az izmokra gyakorolt hatását használjuk fel, több betegség pedig a rövidhullámú vagy éppen az ultrahangos kezelésre reagál kedvezően. A közelmúltban több osztrák, csehszlovák, magyar orvoskongresszus foglalkozott azokkal a fülbetegségekkel, amelyek a hallás nagymérvű romlásához vezethetnek. De megtárgyalták a megfelelő műtéti eljárásokat is. Felkerestük a kérdés egyik magyar szakértőjét, dr. Krespuska István professzort, ismertesse a hallásjavító műtétek lényegét, alkalmazási lehetőségeit. — Hallásjavitó műtét főként a hallószerv gyulladásos bántal- mainál alkalmazható — mondotta. — Régebben a fülműtét célja az volt, hogy a gennyedő góc feltárásával megakadályozzuk a folyamat továbbhaladását és a hallás további romlását. Ma már azonban az a fülsebészet törekvése, hogy a gennyedő góc teljes „kitakarítása” mellett, a megromlott hallást is, a lehetőséghez mérten, megjavítsuk, főleg a hangrezgéseket továbbító szövetek megtartásával vagy pótlásával. — Hallásjavító műtétet alkalmazhatunk például az úgynevezett „száraz dobüreg hurutnál”. Ez az „otosclerosis”-nak nevezett fülbaj a legbelső hallócson- tocska, az úgynevezett kengyel merevsége miatt okoz rossz Az orvostudomány fegyvertárában tehát sok hatásos fegyver áll a gyógyítás szolgálatában — de egyik sem tesz „csodát”. A hatás a kúra kezdetén rendszerint észrevehető, azután visszaesés következhet és a kívánt eredményt csak tíz-húsz kezelés hozhatja meg. Ezt pedig ki kell várni! Segítenek ebben a különféle fájdalomcsillapítók. Még ma is legjobbak a gyorsan ható klasz- szikus szalicilfélék (Istopirin, Kalmopirin), ezek hatása azonban nem tartós és az emésztőszervek nyálkahártyájára veszélyesek lehetnek. Erősebb hatásúak a piramidon-félék (Ami- dazofen, Algopirin) vagy legerősebb a Rheopirin, de bizonyos szervekre ezek is károsak lehetnek, tehát csak orvosi ellenőrzés mellett használhatók. Olyan szerekkel is kísérleteznek, amelyek hosszú idő alatt fejtik ki hatásukat, de tartósan javítanak a beteg állapotán. hallást. Műtéttel úgy javíthatjuk meg a hallást, hogy ismét lehetővé tesszük a hallócsontocska mozgását. Ezt azzal érjük el, hogy a hallócsontot kiszabadítjuk a kóros környezetből, sőt, ha szükséges, műanyaggal pótoljuk. Ily módon a dobhártyát érő hanghullámok rezgése ismét zavartalanul haladhat a belső fül idegvégződéseihez. — Az utóbbi években jelentős anyagi támogatással lehetővé vált, hogy mind az egyetemi klinikák, mind a kórházi osztályok — az egész országban — beszerezhessék ezeket a különleges, a fülbetegek korszerű gyógyításánál nélkülözhetetlen drága műszereket. Ennek eredményeképpen ma már a magyar szakorvosok külföldi viszonylatban is jelentős eredményeket érnek el a hallásjavító műtétek során. A magyar fül-, gégeorvosok szakcsoportja tudományos előadások rendezésével, külföldi neves orvosok meghívásával is elősegíti a termékeny tapasztalatcserét. Így például Budapesten mutatta be új műtéti eljárását a magyar fül-gégeorvo- sok szakcsoportjának plénuma előtt dr. C. Jansen, a világszerte elismert neves szakorvos. Halácsi Dezső Egyes nehéz fémsók jöhetnek itt számításba, amelyeket olajos injekciók formájában juttatnak a szervezetbe. Sok betegség azonban ezek használatát is kizárja, de káros mellékhatásokat is okozhatnak. A legtökéletesebb gyógyszertől azt várjuk el, hogy hosszú időn át, kellemetlen mellékhatás nélkül legyenek adhatók, hatásuk pedig tartós maradjon. Ezt az ideális gyógyszert újabban a malária ellen használt szerekben vélik megtalálni. A legjobb módszer az, hogy a makacs, hosszan elnyúló ízületi fájdalmak esetén váltogatják a különféle gyógymódokat. A kezdeti szakaszban fájdalomcsillapítót adnak, esetleg kortizon-ké- szítményeket, majd tartós hatású gyógyszereket, végül sor kerülhet fürdőkre, iszapkezelésre, a mec*hano- és fizikoterápiás eljárásokra. A legújabb gyógyszereket pedig esetleg ott is sikerrel alkalmazzák, ahol a régebbi eljárások ellenjavaltak. Az ízületi fájdalmak ellen A derékízületek kezelése rövidhullámmal. (MTI-fotó — Járai Rudolf felvétele)
