Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-20 / 272. szám

1968. november 20. 4 Szerda A gépkocsi­nyeremény-betétkönyvek 30. sorsolása Az Országos Takarékpénztár kedden Budapesten, az OTP Mü- nich Ferenc utcai kultúrtermében tartotta a gépkocsinyeremény- betétkönyvek 30. sorsolását, A hú­záson az 1968. július 31-ig váltott és október 31-én még forgalom­ban volt 5000 és 10 000 forintos betétkönyvek vettek részt. Az 5000 forintos betétkönyvek közül nyertek: Gyártmány Sylva, a rókalány Sorozat 3 Szám 507337 514537 523571 524981 526144 527372 Trabant Lóm. Wartburg Lim. Trabant Lim. Moszkvics 408. Wartburg Lim. Moszkvics 408. A 10 000 forintos betétkönyvek közül nyert: Sorozat Szám Gyártmány 3 007257 Trabant Lim. A közölt gépkocsinyeremény- betétköny veket Békés megyében váltották ki. (MTI) Mit olvasnak a Kulich lakótelepen? > A leghűségesebb olvasó j — Irma néni> édes! Hop telf még csak 8 éves. Fekete szempil- j szett Moravia? Németh Lászlótól Iái bársonyos arcát érintik. Jár- I adjak még? Ajánljon, Icukám — kel a polcok között a parányi j maga tudja, hogy mi kell nekem könyvtárban és egymás után ve- j _ mondja a valóban édes, beszé- j szi le az érdeklődésének megfe- jrma néni Mint özvegy, nyug­lelő könyvet. Beszélgetni nem d s feladta otthonát s a rokon_ akar, de a keresre tatalomra ki- költözött. De az öreg fát nyit egy ifjúsági verseskonyvet es f. nehez átültetni. Mas varos, idegen táj és emberek. Narkotikumaként marad az olvasás s bár eléggé j tájékozott az irodalomban, szereti, j ha választanak neki könyvet. Egy fiatal férfi. kőmű­ves. Ö is egy a sok közül, akinek nem esik útjába ez a fiókkönyv­tár, mégis ide jön. A második vi­lágháborúról szeret olvasni. Kar- say Elek könyveihez kér hasonló­kat. Most a nevetésen van a'sor. Egy fiatal lány és vőlegénye hozzák vissza, amit elolvastak. Nem kér­nek újat. — Tanulni kell— mond­ják szigorúan —, mert egyetemis q iv-ben léfcfeuk A hívé és a hóhér ha néha meg is botlik szava, szé­pen, szinte szavalva felolvassa Jó­zsef Attila Mamáját. Machnitz Ági nagy szépségekkel indul az élet felé. A „Pöttyös” és „Csikós” köny­vek. Zsilák Kati és többi felső ta­gozatos kislány keresi a lányre­gényeket. — Ezt is olvastam, ezt is, ezt is — ingatja bánatosan a fejét. — Lányregény kellene, de sok. Olyan, mint a Szöszi volt, egy új „Ciliké”, mert ha nincs más, valami agyonolvasott régi ponyva jár körbe a barátnők kö­rében. Most is dugdosnak egyet, nevetgélnek, rángatnák ki egymás kezéből... Monográfia készül Vésztőről Vésztő községről az első írá­sos emlék 1220-ban kelt. Az Ár­pád-korabeli község lassan „be­kebelezte” a környékbeli apró te­lepüléseket, s az évszázadok folya­mán a környék egyik legnagyobb faluja lett. Dr. Varga István ta­nácstag javaslatára megírják a község monográfiáját. A tanács­ülés e nemes célra 30 ezer forin­tot szavazott meg. A 250 oldal­nyira tervezett monográfiát egy munkacsoport több éves kutató­munkával, tudományos igénnyel készíti el. Dr. Varga István például célul tűzte: kinyomozza, hogy kik épí­tették újjá Vésztőt 1714-ben, ami­kor a rác betörés után 9 évig lakatlan volt. A sok egyforma családnevek honnan erednek? Szeretné még megtalálni azt is, hogy mikor pusztult el, valamikor hol állt, milyen lehetett a vésztői harangöntőműhely, amely a száj­hagyomány szerint híres volt. Vésztőn valamikor vándoröntők dolgoztak és különösen szépen csengő harangokat öntöttek, ké­szítettek. A. R. „ m,, ták. De aztán elcsábulnak egy-egy Egy mas;k Ág:. Az „Élet es könyv erejéig m ismerkedtek domany több peldanjat meg, itt kezdődött a szerelem, s vissza. Nata a Tüskevár vo , e eljegyzés után a „Kacér gilisztá- kete István szép ifjúsági könyve. nak” bec£Zett közeli cukrászdában Hűha. ^mondja, ami-or a vencjégül látták Krizsánnét is. Hönyvtarosnötol megtudna, hogy j a „Téli berek” ennek folytatása, i Életek és sorsok tárulnak ki Kér még anyunak valami jó j egy-egy könyvtári délutánon. Ez könnyűt, apunak, aki rendőrtiszt, j a munkásasszony Jókait cipel, Berkesitől egy újat. ö a családi j meg az „Egri csillagokat” keresi, könyvtáros, el is intéz minden ! kötelező olvasmányokat három is- kérést nagy megelégedésre, pedig ; kolás gyermekének. A férje rég csak 11 éves. ' elhagyta őket, a negyedik feleség­. I nél tart már. Munkahelyét állan­Szünef kÖvetKezik, mintjdóan változtatva menekül a tar- a tv-ben. Krizsán Pálné, a Me- j tásdíjfizetés alól. — A könyvek gyei Könyvtár fiókjának vezetője j nálunk a „früstök” vagy vacsora megrakja a kályhát, bánatosan j — mondja némi akasztófa-humor- nézi a foltos padlót. Eredetileg j ral. — Nálunk valakinek mindig mosókonyhának szánták a bérház-1 korog a gyomra — hát olvasunk vezetők. Nagy szennyvízcsövek 1 egy darab kenyér mellett is. zuborognak a mennyezeten, s né- j Vercors Sylva, a rókalányt és ha kiadnak tartalmukból is vala- | gzjjv^sj Ködlámpáját hozza visz- mit a padlóra. Az ajtó szimpla és | sza egy idősebb férfi. Pikáns rész­üveges, az „olvasó” egy parányi letekben bővelkedik mind a két asztalim. Ez nem panasz a könyv­tárvezető részéről, ő itt is meg van elégedve munkájával. Nincs egy éve, hogy a régi lebontott épület­ből, a Tanácsköztársaság útjáról ide került, máris 537 olvasója van. Ennek nagy része utána jött a nagy nevetésű, szőke, barátságos asszonyoknak. Talán a Nagy­Górdonyi Géza! EGRI CSILLAGOK Feldolgozta: Má !<usz László. könyvtár közelebb lenne, de hát j Krizsánné. Most mégis indulni itt olyan családias a levegő! * kell, mert, ha elmegy a busz, le­het gyalogni a város másik vé- \ gébé. *Az üvegajtó becsukódik, fa kulcsok csörömpölnek. Még ^ őszies hideg sincs, milyen lesz itt ,az éghajlat télen? Vagy a munka­szeretet s a családias légkör pó- > tolni fogja a tűz melegét? H. Sándor Magda Csalódást keltett a szombat esti Dürrenmatt adaptáció. Mintha az egész bűnügyi játé­kot egy tizenkét éves kisfiú szemével néztem volna végig. Dürrenmattot különben is in­kább tisztelem, mint szeretem. Nem vitatom benne kivételes írói tehetségét; de figurái in­kább megdöbbentenek, lehan­golnak, mint szórakoztatnak. Furcsa, kettős falú világ az övé, akárcsak hőseié. Az öreg hölgy látogatása című tragiko­média utószavában így ír: „Az írás nálam belső bizalomból fa­kad... a színész iránti bizalom­ból. Ez a legfőbb ösztönzőm. Az anyag csábít. A színésznek nem sok kell: jó szemüveg, ami vág — ez a külső héj, a belső áb­rázolást már rá kell bízni.” Ez a színészre hagyatkozó bi­zalom A bíró és a hóhér ere­deti formájában, a kisregény­ben, az olvasó intellektusára apellál. És valószínűnek tartom, hogy a kisregény ismerői ha­mar rátaláltak az alapjában vé­ve szabályos bűnügyi történet egymással párhuzamosan futó szálaira, s a konkrét történések fonala mellett érezhető közel­ségbe kerültek a szerző indirekt jelzésrendszerével; a bűn és a büntetés irodalommá nemesített okozati összefüggésével. Gast- mann és Bärlach felügyelő egy élet értelmét adó csatája a vélt szimpla történet kereteibe szo­rítva is heroikussá magasodik, s a szokványos, ám korántsem iz­galommentes sztori, valami ál­talános emberi mondanivalót hordoz. De ez az egy tömbből faragott mondanivaló, a hétköz­napi realitások kártyájába van burkolva, és ennek óvatos lefej­tésével maradt adós a televízió. Bärlach csak egy öreg nyomozóvá, Gastmann csak egy bűnözővé triviálódott a kép­ernyőn, így aztán szinte kon­vencionálisnak hatottak az ere­deti műből átvett jelképek. A darabot csak részben menti a színészek nagyszerű játéka, s a kérdés már csak az, hogy hol sikkadt el A bíró és a hóhér receptszerűen többsíkú Dürren- matti ábrázolása; a rendező pre- cízségén vagy az átdolgozó kor­rektségen, vagy pedig a televí­zió még titkokat rejtő, sajátos műfaján? (br.) mű. Restelli, de szívesen olvasna még hasonlót. A könyvtárosnő ajánl és ajánl, legyen az olvasó kedve szerint, előbb csak olvasni szeressen, aztán majd válogatni is' fog. Az utolsó látogatókat szinte ki kell seperni. A munkaidő régen lejárt, de ezt nem tartja számon Rajzolta; Záród Ernő. Gyermekeink a forradalmi múlttal ismerkednek Az elmúlt héten Békéscsabán, a 1 Fegyveres Erők Klubjában a vá­rosi nőtanács meghívására az óvodák, az általános és középis­kolák szülői munkaközösségének elnökei és választmányi tagjai j tanácskoztak. A százhúsz édesanya és édes­apa nagy figyelemmel hallgatta Bocskai Mihálynénak, a megyei pártbizottság munkatársának elő­adását a jubileumi évfordulókról. A hangsúly a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának megalkulá- sára, a történelmi körülmények bemutatására esett. Kiemelte az előadó, hogy a szülői ház felada­tai az iskola mellett óriásiak. Sok függ attól, hogy a gyermek mit lát és mit hall szüleitől. Ho­gyan tudják történelmünk dicső korszakát saját vagy a nagyszü- leik életből vett példákkal bemu­tatni úgy, hogy az eleven való­ság legyen. Mindezekben sokat segít az úttörők és a kiszesek ál­dozatos, lelkes munkája, amit a forradalmi hagyományok gyűjté­sében végeznek. A már több éve rendszeresen ismétlődő szülői munkaközösségek elnökeinek megbeszélései hasz­nos és dicséretre méltó kezdemé­nyezése a városi nőtanácsnak. Ezeken az összejöveteleken sike­rül olyan szülőkkel találkozni, akik másfajta gyűlésekre nem­igen járnak, de erre szívesen el­jönnek. Ez érthető is, hiszen nem­csak tájékozódnak, hanem gyer­mekeik felfogásbeli és szellemi formálásához is hasznos útmu­tatást kapnak. Az elhangzott tájékoztatás alapján a következő hetekben megbeszélést tartanak a szülőkkel minden óvodában és iskolában. Mesterséges hús A Nissan Oyru japán társaság mesterséges hús előállítását kezd­te meg a szójabab fehérjeanya­gaiból. Ez a termék, amely a Soi- md nevet kapta, íztelen és szag­talan. Mesterséges borjúhús és mesterséges kolbászfélék előállítá­sára használják fel, ezenkívül a valódi vagdalthúshoz keverik. NMbÁ m «?EPÍÉM0ERI MÚS/Kl PP/MJOMA Mid® mérnie. «sr MMtarrAMf.. a AH&ímr. 'Smé# VAfr/féfáűvar. ££$f£U£SS axx£&z sarcán estiem vsemRAimmwEc \A WCStKOr MN£M KAPTAH/im A6Y0fiŐet£r mSKAPCWA . ŰY£A£X/A7f ^MIAM aa/tmesfr OYmff. röxetíé I BdcSt Hozórr-£ wmmÁT*

Next

/
Thumbnails
Contents