Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-19 / 271. szám
1968, november 19. 2 Kedd Állandó készenlétben Irta: Kyikolaj Krilov marsall, a Szovjetunió stratégiai rakétacsapatainak főparancsnoka — fi Szovjetunióin ma ünnepük a rakétacsapatok és a tüzérség napját — Katonai gyakorlat a szovjet hadsereg egyik taktikai rakétaegységénél. (Fotó TASSZ—MTI—KS) Tizenegy éve jelentek meg először a Vörös téren a ballasztikus e«s interkontinentális rakéták. Azóta is mérhetetlenül sokat fejlődött ez az új fegyvernem. A rakétaegységék mellett természetesen sokat fejlődtek az egyéb fegyvernemek — a szárazföldi hadsereg, a légierők, a haditengerészeti flotta — is. A szovjet katonai doktrína tanítasa szerint a győzelemhez valamennyi fegyvernem összefogása szükséges. így egy esetleges háborúban jelentős szerep jut a nagy hagyományokkal rendelkező tüzérségünknek. Napjainkban a szovjet nép Lenin elvtárs születése 100. évfordulójának megünneplésére készül. Határidő előtt teljesíteni akarjuk az ötéves tervet, folytatjuk a világűr kutatását, amelynek jelentős állomása volt a Szonda—-5 Föld— Hold—Föld repülése és Berego- voj űrpilóta útja a Szojuz—3 fedélzetén. A szovjet nép készen áll kemény munkája nyomán kibontakozó szebb életének védelmére. Az imperialistákat eddig is a visszavágástól való félelem tartotta kordában. Ez ama int bennünket, hogy ne feledkezzünk meg internacionalista kötelességünkről, fegyveres erőink fejlesztéséről. Kemény munkát végeznek rakétásaink. A tudomány és technika fejlődése egyre nagyobb tudást követel katonáinktól. A rakétaegységek honvéd- és tiszthelyettesi állományának több mint fele felső vagy középiskolai végzettséggel rendelkezik. Állandóan növekszik a mérnökök és technikusok részaránya — jelenleg a tiszti állomány 75 százaléka. A Szovjetunió és a szocialista tábor népei nyugodtan élhetnek, dolgozhatnak; rakétásaink éberen őrködnek. Megnyílt a koamenista és minkáspártok nemzetközi tanácskozásét előkészítő bizottság ülése A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság 1968. november 18-án Budapesten megkezdte munkáját. Az előkészítő bizottság ülésén részt vevő 66 párt képviselői egyhangúlag tudomásul vették a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az előkészítő bizottság összehívásáról szóló jelentését és megkezdték a napirenden szereplő kérdések tárgyalását. (MTI) Személyi változások a csehszlovák pártvezetésken A CSKP Központi Bizottságának vasárnap hajnalban véget ért plénumán a cseh területeken folyó pártmunkát irányító szerv létrehozásával, a CSKP KB elnöksége végrehajtó bizottságának megalakításával kapcsolatos kérdéseket is megvitattak. A Központi Bizottság a következő személyeket hagyta jóvá a cseh területeken folyó pártmunkát irányító bizottság tagjaiként: Oldrich Cernik miniszterelnök, a J CSKP KB elnökségének tagja; j Ladislav Karda, a nyugat-csehor- ! szági terület pártbizottságának | első titkára; Jaroslav Kargan, a t Cseh Szövetkezeti Parasztok Sző- j vétségének elnöke; Leopold Ko- valcik, az észak-morvaországi területi pártbizottság első titkára; Oldrich Matejka, a prágai IX. kerület pártbizottságának első titkára- Karel Neubert, a CSKP KB elnökségének tagja, a dél-morva- országi területi nemzeti bizottság elnöke; Jan Pillér, a CSKP KB elnökségének tagja, a középcsehországi terület pártbizottságának első titkára; Stanislav Razl vegyipari miniszter és Lubomir Strougal mi ni szterelnökhelyettes. A CSKP Központi Bizottsága egyetért azzal, hogy a cseh területeken folyó pártmunkát irányító bizottság elnöke Lubomir i Strougal legyen, Egyetért azzal is, hogy a CSKP : Központi Bizottságának a cseh j területeken folyó pártmunkát | irányító bizottsága titkárai legye- I nek a következő elvtársak: Vac- I lav Hula miniszter, az árhivatal elnöke és Jaroslav Közel, a CSKP KB osztályvezetője. Megszüntette a Központi Bizottság a Cseh Kommunista Párt alakuló kongresszusának előkészítésére szervezett bizottságot, mivel annak feladatköre átment a cseh területeken folyó pártmunkát irányító bizottság és a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság cseh tagozata kezébe. A CSKP Központi Bizottsága jóváhagyta: a) Zdenek Mlynar- nak a Központi Bizottságban viselt tisztségei alól saját kérésére történő felmentését azzal, hogy Mlynar visszatér a tudományos munkához a Csehszlovák Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetébe; b) Leopold Koval- ciknak, a CSKP észak-morvaországi területi bizottsága első titkárának felmentését a KB titkári funkciójából. A CSKP KB titkárságának tagjaivá és a KB titkárává megválasztotta: Vasil Bilakot, Jarolim Kettest. Jozef Kempnyt, Franti- sek Pencet és Lubomir Strougalt. Strougal egyben a Központi Bizottság elnökségének is tagja lett. Jóváhagyólag tudomásul veszi a Központi Bizottság elnökségének döntését az elnökség végrehajtó bizottságának megalakításáról, amelynek tagjai a következők: Oldrich Cernik, Alexander Dub- cek, Evzen Erban, Gustav Husak, Stefan Sadovszki, Jozef Smrkovs- ky, Ludvik Svoboda és Lubomir Strougal. i Szabadon bocsátották az AKP volt főtitkárát Algír Az algériai kormány vasárnap közölte, hogy szabadon bocsátotta Ben Bella kormányának három volt vezetőjét: Hadzs Ben Allát, a nemzetgyűlés volt elnökét, Szeg- hir Nekkas, volt egészségügyminisztert és Abderrahmane Bense- rifet, az elnöki hivatal ügyeivel foglalkozó volt minisztert. Az algériai kormány szabadon bocsátott három másik baloldali vezetőt — köztük Hadzs Alit, az Algériai Kommunista Párt volt főtitkárát. árfásbombázók a kambodzsai halárnál B—52-as amerikai óriásgépek vasárnap este és hétfőin hajnalban két ízben is bombázták Dél- Vietnamban Binh Duong és Tay Ninh tartományban. A kambodzsai határ közelében a szabadság- harcos erők állítólagos utánpótlási vonalait próbálták elvágni. Az AFP jelentése szerint az amerikai támadás során a gépek vasárnap Kambodzsa területére is behatoltak és 12 személyt megöltek. fi Szonda—6 visszatért a Földre Moszkva A Szonda—6 elnevezésű szovjet automatikus űrállomás a Föld— Hold—Föld-pályán megtett majdnem hétnapos út után, november 17-én a Szovjetunió nyugati térségében Földet ért. Á lenini eszmék legyőzhetetlen ereje (írta: Poszpjelov akadémikus. Megjelent a Pravda 1968. november 5-i számában) A nagy október évfordulói már régen az egész világ'dolgozói számára ünnepnapokká váltak. Jelentős állomásai ezek — az ünneplés útján — a marxizmus—leninizmus eszméinek, a szocializmus, a szociális progresz- szió és a béke ügyének a földön. Volt idő, amikor a kapitalizmus védelmezői azt bizonygatták, hogy a nagy októberi forradalom nem egyéb, mint történelmi anomália, melyet, mint a világ első szocialista államát — úgymond — az egyre megújuló támadásokkal könnyen meg lehet semmisíteni. Sok évvel az októberi forradalom győzelme után Hoower, az USA elnöke leplezetlenül kijelentette: „Meg kell mondanom az igazat, életem célja az, hogy a Szovjetuniót megsemmisítsem”. Az első világháború után az amerikai és angol imperialisták segítettek újjáépíteni és felszerelni a germán imperializmus gigantikus hadigépezetét. Ők spekuláltak az „erős, fiatal germán nácizmusra” mint olyan erőre, amely képes a Szovjetuniót megsemmisíteni. Ám ezek a tervek megbuktak. A szocializmus országa nemcsak ellenállt történelme legsúlyosabb szakaszában, hanem döntő szerepet játszott a hitlerizmus szétzúzásában. és az emberiséget megmentette a fasiszta leigázás fenyegetésétől. Annak idején az USA állam- titkárá, Stettinius azt írta: „...Az amerikai nép nem felejtheti el, hogy 1942-ben a pusztulás szélén állt. Ha a Szovjetunió nem tartotta volna a maga frontját, a németek lehetőséget nyertek volna, hogy Nagy-Britanniát meghódítsák. Abban a helyzetben voltak, hogy elfoglalják Afrikát, hogy azután hídfőt teremtsenek Latin-Amerikában is. Roosevelt elnöknek ez a veszély állandóan a szeme előtt lebegett.” Világtörténelmi győzelmünk a germán fasizmus fölött kedvező feltételeket teremtett a demokratikus és szocialista forradalmak, a békés szocialista rendszer megteremtése számára egy sor európai és ázsiai országban. Ma a szocialista országok sikeresen ellenállnak a világimperializmus- nak. A nagy október legmeggyőzőbb bizonyítéka a szocialista forradalom marxi—lenini elmélete, a lenini stratégia és a bolsevik párt taktikája helyességének. Vannak ma is emberek, akik nem átallják kijelenteni, hogy a leninizmus valami sajátos „tisztán orosz” jelenség. Mindenképpen eltorzítva a szocialista forradalom lenini elméletét, a lenini stratégiát és taktikát, arra törekednek, hogy eltüntessék azt a vitathatatlan igazságot, hogy a leninizmus korunk marxizmusa. A leninizmus — nemzetközi tanítás, mert bolygónk valamennyi dolgozójának lángeszű vezére nemcsak az oroszországi forradalmi átalakulások és a forradalmi mozgalom tapasztalatát általánosította, hanem egyben az egész világforradalmi mozgalomét is. A leninizmus új, magasabb szakasz a marxizmus fejlődésében. 1917-ben (és a szocializmus győzelméért folyó harc következő éveiben) azt a kérdést tették fel: lehet-e a világimperializmus frontját éppen Oroszországban átszakítani, fel lehet-e építeni a szocialista társadalmat országunkban. amelyet a történelem jelölt meg számára, hogy védőbástyája és bázisa legyen az egész világforradalmi folyamatnak. Pártunk e történelmi jelentőségű kérdésre igenlően válaszolt. Az októberi győzelem lenini stratégiája az országunkban meglevő körülményekre, valamint a szocialista forradalom szubjektív előfeltételeire támaszkodott. Oroszországban gyorsan fejlődött a kapitalizmus. Az ipari termelés magas fokú koncentrációt ért el. Az országban sok milliós munkásosztály alakult ki, amely, mint azt később V. I. Lenin aláhúzta, „bár évtizedekkel fiatalabb, mégis korszerű gépiparral rendelkezett”. A munkások kegyetlen kizsákmányolása, a kevés földű parasztok szegénysége, a határvidékek nemzetiségi elnyomása, a dolgozók politikai jogfosztottsága, a világkapitalizmustól való függőség Oroszországot az egész kapitalista rendszer ellentmondásainak csomópontjává tette. 1917 Oroszországa a világimperialista front leggyengébb, de egyben a világforradalom legerősebb láncszeme. A párt egész korábbi történelmével felkészült, hogy elfoglalja következetes forradalmi internacionalista pozícióját az első világháború éveiben, a II. Internacionálé gyalázatos bukása esztendeiben. A szociáldemokrácia tényleges vezetői nemcsak féltek a forradalomtól, de gyűlölték is azt. Amikor 1918-ban az októberi forradalom hatására Németországban és Ausztria-Magyaror- szágon a császári trónok meginogtak, amikor az egész kapitalista rendszer megrendült, a szociáldemokrácia tényleges vezetői mindent megtettek, ami erejükből telt, hogy a kapitalizmust megmentsék. A szociál-reformizmus egyik oszlopa, ennek folytán a Weimari Köztársaság elnöke, Fridrich Ebert mondotta 1918. november 7-én a badeni trónörökösnek: „Ha a császár nem mond le, a szocialista forradalom elkerülhetetlen. Én ezt nem akarom, sőt több: gyűlölöm ezt, mint a halálos bűnt.” Ebben a nyílt színvallásban benne van a szociál- demokratizmus egész lényege, elszakadása a marxizmustól, a proletariátus alapvető érdekeinek elárulása. Valamennyi behódolóval ellentétben a bolsevikok pártja Lenin vezetése mellett bátran vezette rohamra a dolgozókat a kapitalizmus erődjei ellen, és biztosította a forradalom győzelmét. Az októberi forradalom győzelme azt jelezte, hogy a szocialista proletariátus magára vállalja a felelősséget az emberiség sorsáért és a kor középpontjában áll. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a történelmi, valamint a szocialista társadalom felépítése tapasztalatának alapján, mind a Szovjetunióban, mind a szocialista együttműködés többi országaiban igazolódtak a marxilenini elmélet legfontosabb tételei a szocialista forradalomról és a proletariátus diktatúrájáról, a munkásosztály — annak élcsapata, a kommunista párt — vezetőszerepéről a szocialista társadalomban. Megőrizni a forradalmi proletariátus szövetségét a parasztság dolgozó tömegeivel, megőrizni a proletariátus vezető szerepét az országban a parasztság óriási többségével, ebben látta Lenin a proletariátus diktatúrájának legfontosabb elvi alapját: ennek záloga, hogy a párt képes az egész népet a szocializmus felé vezetni, képes legyőzni olyan objektív nehézséget, mint a proletárforradalmak halogatása Nyugaton, legyőzni az imperialisták által okozott anyagi veszteségeket benn az országban. A párt kitartott a szocialista forradalom lenini elmélete mellett és alkalmazta azt a trockijis- ták, zinovjevisták, a jobboldali opportunisták, a burzsoá nacionalisták és más pártellenes csoportok elleni szívós harcában. Szuhanov és Trockij, valamint a forradalom valamennyi ellenségének erőfeszítése ellenére a bolsevik párt a szocialista rendszer győzelme felé vezette országunk dolgozóit. A történelem Lenin igazát bizonyította, és nevetsé-
