Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-17 / 270. szám
TÁJ névadó: Kiss Lajos Névadó ünnepségre készülnek a gyomai gimnáziumban. November 24-én az iskola Kiss Lajos nevét veszi fel, s az épület előcsarnokában márványtábla örökíti meg ezt a dátumot. Ki volt Kiss Lajos, hogyan élt, mit kell tudnia róla az utókornak? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására a gimnáziumigazgató, Fekete Antal kutatásaiból idézünk, aki a lexikonok szűkszavú feljegyzéseiből, a kortársak visszaemlékezéseiből és a korabeli dokumentumok felhasználásával állította össze ennek a kommunista írónak, forradalmárnak az életrajzát. * Kiss Lajos nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1888. december 5-én született Gyomén. Hat elemit végzett, majd nagybátyja révén a Kner Nyomdában lett betűszedő. Felszabadulása után vándorútra kelt és bejárta az egész művelt nyugatot. Dolgozott Ausztriában, Csehországban, Németországban, Hollandiában, Franciaországban és Svájcban, Nyelveket tanult. Nagyon fogékony volt a ha Kun Béla és Kiss Lajos a Tanácsok Országos Gyűlésének egyik szünetében beszélget 1919. június 14- én. valamint a magyar emigráció politikai és irodalmi mozgalmába. Illés Bélával, ladó ideológiák iránt, Né- Hidas Antallal éa Mathiejka Jánossal együtt a MAPP metországban és Franciaországban aktívan bekapcso(Moszkovszkaja Asszociacia „ , , Proletárszkih Piszátyelej) lodott a munkásmozgalom- magyar akciójának egyik ba. Kiss Lajost a fejlett kapitalista országokban nem elsősorban a mesterségben vezetője lesz. Részt vesz a Sarló és kalapács című fo,, ,, lyóirat szerkesztésében is. való tökéletesedés vágya Ebben a folyóiratban ke7xl_ n O lt Ari n h<inAm n hajtotta, hanem a politikai tisztánlátás és a marxizmus elsajátításának vágya. te közölni folytatásokban Vörös város című regényét. A regény egyébként 1930- Hazatérése után azonnal ^ készült s könyv bekapcsolódott a kibontako- alakban egy év múlva je- zó magyar munkásmozga- lent ^ Moszkvában Kun lomba, tagja lett a szocial- Béla előszavával. A trilógia demokrata pártnak, de an- harmadik kötete 1933-ban nak mindig a baloldalához került az olvasók kezébe A tartozott. Útja nyílegyene- vörös város, magyarul csak sen vezetett a Kommunis- 1959_ben jelent meg, több ták Magyarországi Pártjá- idegen nyelven is kiadásra ba. A legforradalmibb ke- került, valószínűleg a szer1 rületnek, Angyalföldnek lett fordításában. A kortár- a párttitkára. A két párt ^ visszaemlékezései ___ Lengyel József elmondotta, hogy az emigránsok iránti bizalmatlanság ekkor már nagyon megnehezítette életüket. 1937 után, amikor munkatársai közül sokat letartóztattak, magára maradt és teljesen visszavonultan élt. Kéziratainak többsége elveszett, haza írott levelei megritkultak. Kiss Lajost 1943-ban betegen evakuálják Üzbegisztánba. Legyengült szervezete már nem bírt akUmatizálódni és még 43 telén Taskentben meghalt. Ma élő kortársai és munkatársai, Illés Béla, Hidas Antal, Kelen Jolán, Lengyel József elmondották, hogy Kiss Lajos kissé gyors beszédű, nagyon ember volt, aki semmiféle lazaságot vagy kényelmességet nem tűrt el a környezetében. Ezek a donságai hozták közel Bélához és Szamuely Tiborhoz, akikhez meleg, elvtársi viszony fűzte, önmagával igen keveset törődött, de azt sem engedte, hogy mások törődjenek vele. Alacsony termetű, jóképű, barna, kun- típusú férfi volt, aki paraszti mivoltából csak a csizmát tartotta meg élete végéig. „Onnét való 5, a magyar ipari munkásság, legsűrűbb sűrűjéből, amely munkásság még nemrég szakadt ki a faluból, s nem is annyira parasztságból, mint a mezőgazdasági munkásságból” — írja róla Kun Béla a Vörös város előszavában. Kiss Lajos december 5- én lenne 80 éves, de már 25 éve halott. Azok közé tartozott, akiknek hősi élei* ég munkássága feltétlenül példaképül állítható minden hazáját és népét szerető ember elé. B. 1. Budai Vár Brandt József grafikái Hatvan éve jelent meg A Holnap ' Hatvan évvel ezelőtt — 1908 őszén — szerény kis antológia hagyta el a nagyváradi Sonnenfeld-nyomdát: A Holnap címmel. Hét fiatal költő, köztük egy nő, ■jelentkezett benne „új időknek, új dalaival”. Az azóta eltelt idő azokat igazolta, akik már megjelenésekor nem elszigetelt, helyi próbálkozásnak. hanem országos jeegyesülése után az elsők rint a regény a forradalmáközött ismerte fel a fúzióból rok Kézikönyvévé vált az eredő veszélyeket, s ezért mivel nem_ kerületében tagreviziót haj tott végre, s kizáratja a pártból a szociáldemokratákkal bekerült opportunista és burzsoá elemeket. A Tanácsköztársaság idején óriási munkát végez a pártban és az angyalföldi tanácsban; az üzemek mun- ^ * moszkvai Magyar kájának megszervezésében, Klubban, kiterjedt levele- a munkások ellátásának; ja- folytatott a bécsi, a vitásában és a Vörös Hadse- berlini és a párizsi csak a Tanácsköztársaság történetének hiteles képét adja, hanem annak tanulságait is levonja. Kiss Lajos 1929-töl teljesen irodalmi tevékenységéből élt. Felolvasásokat reg felfegyverzésében. A Tanácsköztársaság leverése után a Horthy-bíró- ság nyolcévi börtönre ítélte. 1921 októberéig a szegedi Csillag börtönben raboskodik, amikor is a Szovjetunió hat fehér tisztet adott írókkal. Versei jelentek meg a világ különböző fővárosaiban, többek között a New York-i Üj előrében, a párizsi Horizontban, a kanadai Maevín- munkásban stb. Hidas Antal és Kun ÁgKiss Lajosért, s Rigában ki- nes visszaemlékezései alap- cserélte. Ezután Moszkvá- ján tudjuk, hogy a harmin- ban telepedett le. Előbb be- cas évek közepére már óri- tűszedőként dolgozott, majd ási mennyiségű kézirat hal- aktívan bekapcsolódott a mozódott fel Kiss Lajos la- fiatal szovjet állam gazda- kásán, de kiadatni ezekből sági és társadalmi életébe, csak igen keveset sikerült. lentőségű, követésre méltó vállalkozásnak tartották a kötetet Hét költő verseiből készült a válogatás, heten vállalták a holnapért vívott költői harcot, annak minden nehézségével együtt. Szellemi vezérük: Ady Endre költeményei mellett az akkor Nagyváradon tanító Juhász Gyula, a fo- garasi tanár Babits Mihály, az iskolapadból alig kikerült váradi fiatalok: Dutka Ákos és Ernőd Tamás, valamint Balázs Béla és Miklós Jutka versei kaptak helyet a kötetben. Ma már csak Dutka Ákos él az egykori holnaposok közül, ő viszont — közel a 90. évhez — jó egészségben, fiatalos lelkesedéssel emlékezik remetei otthonában a hatvan évvel ezelőtti eseményekre. Szavai nyomán szinte megelevenedik a hajnalig tartó beszélgetések, tervez- getések nyomán megszülető antológia létrejöttének teljes története. A holnaposok mozgalma — mely a maga korában valóságos irodalmi forradalmat jelentett — ma már történelem, egyik nagyszerű eseménye a magyar irodalomtörténetnek. Amikor hatvan évvel ezelőtt hét fiatal költő síkra- szállt az új, a modern irodalomért, vállalta az irodalmi harcot, példát mutatott nemcsak saját korának, hanem az utókornak is — megérdemlik, hogy emlékezzünk róluk — az utolsó élő holnapos költői üzenetével is, mely lapunkban lát először napvilágot. Dr. Papp János Szever.ényi Tamás lelvétele Dutka Ákos: Ugye fiúk? Fiúk, kik nemrég még láttatok Az őszi ködben csendben haldokolva. Ugye, hogy nem engedtek szürkén Mint a köd eltűnni az örök porba? Szemetekben maradt valami Biztató a vigasztalan mából, S a Holnap váró tegnapi fiúk Hajnalt kurjantó, ébresztő szavából. Mert lesz idő, én bízok bennetek, Számonkéritek majd a mi vén hitünket. A bátor, szabad, új hitet, Miért e kor még hallgatással büntet. 1968.
