Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-15 / 268. szám
1968. november 15. 5 Péntek Sajátos élmény B. Mikii Ferenc képei a Képcsarnokban B, Mikii Ferenc Találkozás Hat nappal ezelőtt nyílott meg B. Mikii Ferenc bajai festőművész önálló tárlata Békéscsabán, a Képcsarnok kiállítóhelyiségében. A megnyitón neves művészt üdvözölhettünk, aki már főiskolás korában több díjat nyert magyarországi és külföldi tárlatokon. Mielőtt piktúrájáról szólnánk, a tényt, hogy más tájegység művésze Békéscsabára jött bemutatkozni, mindenekelőtt köszönteni szükséges. És ha ehhez azt a jóleső érzést is párosítjuk, hogy vele érkezett a megnyitóra, és ott a művészt belső fűtöttséggel telített, kitűnő, érzékletes szavakkal a bajai pártbizottság osztályvezetője, Gyapai József mutatta be — j a megnyitó élménye teljesebb, a J tájegységek embereinek találkozása meghittebb, közvetlenebb és j felemelőbb. A bajai művészek és a város j üdvözletét hoztuk Békéscsabára, mondotta a szónok, és annak az ! új világnak a képeit, mely a vad- I vizes nádak helyén csupa üveg, beton, virág nyaralókat épít, J melyben az összefogás új rendeket vág. Szinte felesleges újra fogalmazni a megnyitón elhangzott mondatokat, mert azok nemcsak találnak, jellemzőek, hanem elfogulatlanok is voltak. B. Mikii Ferenc szigorúan vizsgálja önmagát, Önarcképe is erre vall, és kemény erőfeszítéseket tesz (a mesterség fölényes birtokában) arra, hogy a körülötte lélegző, múló világot sajátos egyéni látásmóddal közvetítse a képeit szemlélőkhöz. Érdekesek és bonyolult-lelkű- ek B. Mikii alakjai. Ezek a képek engedik talán a legközelebb az embert a művészember belső világához, melynek nemes meghatározói a csend és a magány, de egyik sem a mozdulatlanság jegyeivel, a társkeresés és az öröm akkordjai — mint elkövetkező motívumok — ott érződnek képei érzelmi hatásában, az időben jól megragadott mozdulat mozdulatlanságában, a színek és a formák tudatos, de nem mereven hideg következetességeiben. (Szüleim, Találkozás.) A kor festője, örülünk, hogy reprezentálhatta önmagát nálunk is, ahol sokan megértették titkos gondolatait, melyeket sajátosan egyéni ízekkel, szerény méltósággal nyújtott át nekünk. Sass Ervin Wegnvílf az írók közgyűlése Romániában Csütörtökön reggel Bukarestben megnyílt a romániai írók közgyűlése, amelynek munkájá- I ban mintegy 600 prózaíró, drámaíró, költő és kritikus vesz részt. Az írók közgyűlése tárgyal az alkotómunka problémáiról, az író szerepéről a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában, elfogadlak az írószövetség új alap- szabálvzatát, megválasztják vezetőségét. Barnard professzor előadása Londonban Barnard professzor szerda esti londoni előadásában hangsúlyozta, az embereket rá kell nevelni arra, hogy haláluk esetére donorokként használják fel őket szervátültetési műtétekhez. Barnard szerint az emberi szervek közül a szívnél van a legtöbb kilátás arra, hogy azt mesterséges szervvel pótolják. Hétfordulós anyagmozgatási és szállítási rejtvénypályázat Főnyeremény: 1000 forintos vásárlási utalvány 13. Vidékről bejáró dolgozó a vasútállomás területén elesik és megsérül. 31 napig van táppénzes betegállományban. Az illetőnek háromféle biztosítása van: — tagja a Biztosítási és önsegélyező Csoportnak; — családi házára új épület- és háztartási biztosítást kötött; — vasúti bérletén biztosítási bélyeg van. Hány biztosítás után kap kártérítést? 1 Egy biztosítás után. 2 Két biztosítás után. x Három biztosítás után. 14. Egy dolgozó az üzemben munka közben bal kezének mutatóujjára üt. A körömház sérülése miatt a körmét az orvos a 14. napon eltávolítja. A sérülésről üzemi baleseti jegyzőkönyv készül. A dolgozónak kétféle biztosítása van: — tagja a Biztosítási és Önsegélyző Csoportnak; — egyéni balesetbiztosítása is van. Melyik biztosítás után kap kártérítést? 1 Az Önsegélyző után. 2 Az egyéni balesetbiztosítás után. x Mind a kettő után. Anyagmozgatási és szállítási rejtvénypályázat 1968. november 15. Kalandorok Habsburg^komédia sok szereplővel ® E történelmi jegyzetet Nemes Dezső: „Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon” című könyvének, az J914-es 17-es Tolnai világlapok, valamint a korabeli és napjainkban megjelent kOlönböző sajtók, sajtószolgálatok közleményeinek felhasználásával összeállította: gp János A leütött korona Az antant nagyhatalmak kettős játékát illetően Csernoch- nak nyilván igaza volt. Habsburg Károly december 14-én válaszolt Csemoch előző havi levelére. A budapesti antantképviselők eljárását „nagy horderejűnek nem vélem érté- kelnf’ — írja Csemochnak és ismételten sürgeti, hogy az egyház széles körű legitimista propagandát folytasson. A legitimisták a francia kormánnyal folytatott tárgyalások megszakítása és a trianoni szerződés ratifikálása után indítottak támadást és készültek az 1921. tavaszi ldrály-puccsra. Alig két hónap múlva Habsburg Károly (váratlanul) Magyarországra érkezett, hogy elfoglalja üresen maradt trónját. Az ex-király 1921. március 26-án érkezett Szombathelyre, gróf Mikes püspöki palotájába. Ugyanebben az időben „véletlenül” ott tartózkodott Vass József miniszter és a legtimista gróf, Sigray Antal közeli birtokán „vadászott” Te- leky miniszterelnök is, mégpedig az amerikai misszió vezetőjének társaságában. Károly rendelkezésére Teleky és Sigray azonnal átsietett a szombathelyi püspöki palotába a helyzet megtárgyalására. Azonnal felvették az érintkezést Horthvval, akinek az volt a fő követelése, hogy a kormányzóságról való lemondás esetére őt nevezze ki Károly a hadsereg főparancsnokává. A katonai hatalom megtartása volt az a minimum, amelynek biztosítása esetén hajlandó lett volna Horthy, a Habsburgok régi szolgája megtartani esküjét a „felszentelt királynak”. Habsburg Károly nem volt hajlandó a hadsereg- főparancsnokságot a flotta nélkül maradt ellentengernagyra — fő riválisára — bízni. Március 27-én reggel Teleky megsür- gönyözte Horthynak az elutasító választ. Az ex-király és a miniszterek még aznap Pestre utaztak, ahol Károly egyenesen Horthyhoz ment. Nem tudtak egymással megegyezni; a hatalom Horthy kezében volt. A Magyar Távirati Iroda szűkszavú közleménye szerint Horthy felszólította Károlyt, hogy „az ország érdekében” mielőbb távozzon Magyarországról. Horthy tehát leütötte a király fejéről a koronát és megtagadta, hogy helyét átadja. Hamisnak bizonyult a legitimistáknak az a számítása, hogy a Habsburgoknak egykor hűséget esküvő Horthy átengedi az államfői hatalmat az ex-király- nak. Viszont a már ismert kétszínűségről Horthy sem szokott le. A második világháború után ,,a menekülni kényszerült Horthy szánalmas eszközévé vált annak, hogy visszahozzák hazánkba a Habsburgokat. Ezért a bonni emlékirataiban Habsburgok hű szolgájává akarja mosdatni magát. Az írjál; az ő nevében, hogy ő előzetesen „semmit sem tudott” az ex-király jöveteléről és csak akkor értesült erről, amikor Károly már Pesten volt és üzent neki. Pesti tárgyalásuk alkalmával Horthy a hadsereg-főparancsnoki kinevezésén kívül egyéb követeléseket is támasztott, így például herceggé való kinevezését. Követeléseit a kiutasított ex- király leplezte le és így azok ismertté váltak. Horthy a szégyenletes bukása után az amerikaiak diktálta Habsburg-i.üség leplét próbálta felölteni, azt próbálta elhitetni, hogy a hercegi kinevezését Károlytól meg is kapta. Mint írja: „Annyira szerette őt az ex-király, hogy az országból való kiutasításáért otrantói és szegedi herceggé nevezte ki és Mária Terézia rendjellel tüntette ki”. Csak éppen addig nem viselte sem ezt a címet, sem a rendjelet. És íme a vén kalandor benyújtotta a számlát Ottónak, a fiatalabb Habsburg-kalandornak. (Állapítja meg Nemes Dezső az eljóságosan kerekarcú, biborpa- lástba öltözött, keret nélküli szemüveget viselő főpap nem szállt ki egy autóból Rómában, a fallal körülvett Vatikánban, a pápai palota előtt. A kerek arcú főpapot, aki a vatikáni palota előtt kiszállt az autóból Spelmann bíborosnak hívták. Az Egyesült Államok legmagasabb rangú katolikus főpapja és egyike azoknak, akik inkább politikusként, mint papként viselkednek. Spelmann érsek különösen jó barátságot tartott fenn az amerikai politika ’ szélsőjobboldali embereivel és ezek sorában is a Dulles-testvérpár- ral. E testvérpár egyik tagja, Allen, az amerikai kémszolgálat (CIA) későbbi főnöke SpelA Habsburgok és a Horthy-rezsim kegyeltjei. lenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyaroszágon című könyvében). Nem sajnáljuk, hogy egymást becsapták kalandorkodásukkal, de sajnáljuk a Galíciában, Piává, nál, Siófokon, Orgoványon, Auschvitzban elpusztított millió és millió hazafit. Valamennyien a Habsburgok, a Horthyk, a Hitlerek áldozatai. Ezzel lezárult a Habsburg restauráció első szakasza. Születése pillanatától kezdve a magyar urak készek voltak bármely nyugati imperialista nagyhatalom kezére játszani, hogy félgyarmattá változtassák az országot, készek voltak bármely nagyhatalom rendelkezésére bocsátani szovjetellenes háború céljára az ország területét és a nép vérét, csak kapjanak érte valami koncot, csak szélesítsék valamicskét a magyar uralkodó osztályok kizsákmányolási területét. Végül is az 1930-as évek folyamán, különösen a második világháború idején „sikeresen” változtatták az országot Hitler gyarmatává és elérték, hogy Magyarország részt vett a szovjetellenes imperialista háborúban. Az országot új kataszrofá- lis háborúba döntötték, csakhogy ebbe belepusztult a Horthy—Habsburg-rendszer. Amilyen szégyenteljes és gyalázatos volt létrejötte, olyan volt a pusztulása is. Az ámítás és csalás ezernyi eszközeivel vezették félre a népet. S a népeknek ezek az elvetemült ellenségei, akik ma, akárcsak az 1919-es Tanácsköztársaság idején a tőkések és földbirtokosok számára elvesztett paradicsomot sírják vissza, továbbra is külföldi imperialisták kémügynökségei maradtak. Ottó porondra lép A Habsburgokkal senki sem törődött egészen addig, amíg a második világháború kellős közepén, egy hideg februári napon mann látogatásának időpontjában Svájcban élt egy eldugott kis villában, amely az amerikai titkosszolgálat európai fellegvára volt. A sajtójelentések szerint Spelmann bíbosos és XII. Pius pápa beszélgetésén nem kisebb dolgokról esett szó, mint a nemzetközi reakció és különösen a katolikus monarchista körök egyik kedvenc tervéről, az úgynevezett „dunai föderáció” felállításáról a Hitlerizmus bukása után. Ez a „dunai föderáció” persze nem lett volna egyéb, mint kissé modernizált változata a monarchiának. A legfontosabb tényező a Vatikán számára olyannyira kedves Habsburg-ház visszakerülése a trónra, s hogy kétfejű sas őrködjön a hitbizo- mányok, földbirtokok és gyárak „biztonsága” fölött. (Folytatjuk) Mammutsztrájk Olaszországban Szerda éjjeltől mintegy 12 millió dolgozó kezdett 24 órás sztrájkot Olaszországban a nyugdíjjárulék emeléséért. Egybehangzó jelentések szerint ez a legnagyobb olasz munkásmegmozdulás a második világháború óta. Gazdasági következményei igen nagyok és méreteire jellemző, hogy az országnak 35 milliárd lírájába kerül. Éjféltől leálltak a villamosok és a buszok, jelezve a sztrájk kezdetét. A gyárak és üzemek munkásai, banktisztviselők, kereskedelmi és mezőgazdasági dolgozók csatlakoztak csütörtök hajnaltól a nagy megmozduláshoz. A közszolgáltatási üzemek dolgozói, a szakszervezetek engedménye foly. tán nem hagyják abba a munkát. Humánus okokból folytatják a munkát az árvízsújtotta vidékeken.
