Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-15 / 268. szám
19o8. november 15. 3 Péntek Kotrógépóriás a Velencei tónál A Velencei tó meder- és partszabályozásához nagy teljesítményű nádvágó és iszapkotró berendezést építettek, amely óránként 40—60 köbméter iszaptól tudja megszabadítani a tó medrét. Képünkön: Munkára készen áll az agárdi strandon a kotrógép-monstrum. Ma lépnek életbe új postai díjak jegyborítékos üdvözlőkártyákra, ha csak keltet és nevet írnak rá, 60 filléres, bármilyen más szöveg esetén 1 forintos bélyeget kell ragasztani, helybe és vidékre egyaránt. Jóllehet a táviratok szódíja emelkedik, a posta a dísztáviratoknál 50 százalékos engedményt ad akkor, ha a táviratot legalább három nappal a kézbesítés napja előtt * feladják. Bármilyen külföldi országba feladott képeslapot és névjegyborítékos üdvözlőkártyát — 5 szó esetén — 1,20 forintos bélyeggel kell bérmentesíteni. Amennyiben a lapra ötnél több szó kerül, 2 forint, a névjegyborítékos üdvözlőkártyáknál pedig 3 forint a bér- mentesítési díj. Szabványos képes levelezőlapot — korlátlan szöveggel — egységesen 60 filléres bélyeggel lehet feladni Bulgáriába, Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Lengyelországba, az NDK-ba, a Szovjetunióba és Vietnamba. Mint ismeretes, november 15-. tői módosul a posta egyes szol- j gáltatásainak ára. A díjváltozás j — a levél, a levelezőlap, a csomag és a távirat díjainak eme-1 lése — pénteken reggel életbe lép. Ezentúl tehát a levelekre — a helyire és a vidékire egyaránt — nem 30, illetve 60 filléres, hanem egységesen 1 forintos bélyeget kell ragasztani. A képes levelezőlapok bérmentesítési díja 20 fillér helyett 40 fillér, a szabványos postai levelezőlapok helybe és vidékre egyaránt 60 filléres bélyeggel adhatók fel. Ezzel egyidőben emelkedik a csomagok feladási és házhoz kézbesítési díja, az ajánlási és az expresszdíj, a táviratokért szavanként akár helybe, akár vidékre, egységesen 60 fillért kell fizetni. A belföldre szóló képes levelezőlapokat és üdvözlőlapokat — bármennyi szöveget írnak is rá — egységesen 40 filléres bélyeggel kell feladni. A „kritikus” névnaá István, a fantasztikus regényedről később országosan ismert sarkadd író. Ekkor aktivizálódtak mindazok a miegyében már ismert, sőt határain túl is publikált írók, költők, akiknek alkotásait ma már rendszeresen olvashatják a megye sajtójáén, kiadványaiban. Hogy az írói munkaközösség mindezek ellenére sem volt hosszú életű, annak a gazdátlanság volt az oka. Hy- módon a tagság kényszerűen a békéscsabaiakra szűkült, gyökerei elhaltak. Az egyedüli reménysugár, az írószövetség Délmagyarországi Csoportjának várt segítsége is visszájára fordult, ök a sokat markolás áldozatai lettek. Képtelenek voltak Bács, Békés és Csongrád íróinak a szegedi Tisza táj köré szervezését úgy megoldani, hogy az életképes legyen. Segítés helyett ők jártak a három megye tanácsaihoz anyagi támogatásért. Csak néha futotta erejükből — és erőnkből? — egy-egy tiszatáji „Bács”, „Békés”, „Csongrád” számra. Ma már inkább csak szegedi az a Tiszatáj. Megyénk tehát magára volt utalva Akadt azonban egy „felület”, melyen át ablakot nyithatott megyénk irodalmi élete befelé és kifelé az ország felé is. A Népújság hetenként megjelenő irodalmi melléklete, a Köröstáj, ha kezdetben nem is nagy terjedelemben, de helyet biztosított szépíróinknak, esztétáinknak, kritikusainknak. Kezdetben egy, ma már két teljes oldal áll rendelkezésre. Létezett közben egy íróbrigád, s ennek tagjai, a TIT szervezésében (lévén TIT-tagok) rendszeresen járták a városokat, falvakat, s találkoztak a közönséggel, valamint ifjú író- és költőjelöltekkel, ez azonban nem pótolhatta a megyére kiterjedő szervezettséget, ami pedig szűkebb pátriánk irodalmi életének nélkülözhetetlen feltétele. A múlt és a közelmúlt is kötelez arra, hogy a Körösök táján jól, eredményesen haladjon ez a munka is. Hiszen nem egy olyan író származott el innen — a már említetteken kívül —, akit országosan szárnyára kapott az elismerés és akik szeretnének úgy visszapillantani a kedves fészekre, hogy abból mindig új és új tehetségek kelnek szárnyra Tőlünk származott el a Békésen született Béládi Miklós, a kritikus. Évekig dolgozott megyénkben újságíróként a József Attila díjas Cseres Tibor. Ki ne ismerné az Orosházára való Kossuth- díjas Darvas Józsefet? Diószegi András kritikus békéscsabai, úgyszintén megyebeli, orosházi, Koczkás Sándor kritikus is. Dé- vaványán látta meg a napvilágot és sokáig élt megyénkben Ladányi Mihály József Attila díjas költő. Papp László költő békési, Szabó Pál biharugrai. Tímár Máté Endrődről, Tóth Béla Dombiratosról indult írói útjára. A bicegő próféta ismert szerzője, Varga Imre békési. Mire futotta helyben, a megye határain belül, erőnkből eddig? A közöltek alapján világos, hogy a Népújság, a Köröstájjal, megtette a magáét, íróinknak, költőinknek a maga lehetőségein belül állandó fórumot biztosított. Azonban nem lett volna nyilván előnytelen Békés megyére, ha az életét, eredményeit a líra, a széppróza tükrében mutató írások nemcsak a Köröstájban, de másutt is napvilágot látnak. Eddig az volt a gyakorlat, hogyha valakinek kiadásra, közlésre érdemes műve akadt, végigkilincselte a TIT, a Hazafias Népfront, a tanácsok és más szervezetek kulturális ügyvezetőit, gazdasági intézőit. Szerencsét próbált. így született meg pélTélre lesz elég gépkocsiabrones - de tavaszra zökkenők várhaték Idén ősszel és télen az Országos Gumiipari Vállalat előreláthatólag zökkenők nélkül tudja majd ellátni gépkocsi-gumiabroncsokkal a gk.-tulajdonosokat. Jelenleg az itthon gyártott személy- és tehergépkocsi-abroncsok minden hazai igényt bőségesen fedeznek és általánosságban jó az ellátás, A korábbiaknál nagyobb arányban készült fel ebben az évben a gumiipar az ősszi és téli, különleges igények kielégítésére is. A várható igényeknek megfelelő mennyiségben készítenek hó- és jégabroncsokat. Sőt, a Nagymező utcai mintaüzletben az idén már vállalják a „hozott” abroncsokba való szögecsbelövést is. Kérdés azonban, hogy ez a zavartalan ellátás meddig tartható fenn. Arra építve ugyanis, hogy a gumiipar az új mechanizmus szellemének megfelelően felszabadította gyártmányait és ma már minden megkötöttség nélkül szolgálja ki a vásárlókat, az a csaknem 25 közület — amely korábban meglehetősen nagy készleteket raktározott —, egyre inkább csökkenti készleteit. Az Országos A jubileum tiszteletére Több tízezer vállalást valósíta nak meg a kisipari szövetkezetek dolgozói a KMP megalakulásának fél évszázados jubileuma tiszteletére indított munkaversenyben. 1200 ktsz 24 ezer brigádtagja kapcsolódott be a versenybe. A verseny eredménye: a szövetkezetek javítják a lakosság ellátását, bővítik termékeik választékát, hiánypótoló cikkek gyártását kezdik meg, korszerűsítik a javító-szolgáltató hálózatot, növelik az exportot dául A mi időnk című antológia. Persze jelentek meg az ellenforradalom óta eseménykötetek, mozgalmi kiadványok, ipari, gazdasági szakmunkák, azonban hivatalos rendelésre, így megjelentetésük nem kényszerítette aj szerzőket a kisipari módszerű kilincselésre. A kör megalakulása remélhetőleg e tekintetben is fordulatot hoz, amit egy új antoló- \ piának a beharangozása is jelez. í A Köröstáj mellett az utóbbi években a Békési Élet című folyóirat jelent fórumot, nyilvánosságot, egész kulturális életünket felőlelőn, mintegy kiegészítve emezt. Azonban hiába a két lehetőség, ha a forrás szinte csak a megyeszékhelyen buzog. Ezt ismerték fel egyének és szervek. Az MSZMP Békés megyei propaganda- és művelődési osztálya, j á Békés megyei Tanács V. B. ■ művelődésügyi osztálya és a Tu- \ dományos Ismeretterjesztő Társu-1 lat Békés megyei szervezete, a megye írói, irodalmi életének, helyzetének értékelése után a Békés megyei írók köre létrehozása mellett döntött. Végre — remélem — annyi év után a megyebeli írók, költők tevékenysége megfelelő mederbe terelődött. Sorsuk mind erkölcsi, mind anyagi támogatás dolgában gazdára lel. Ilyen körülmények között nyilván nem válik a kör helyi önképzőkörré, önző, egyéni kis törekvések porondjává. Annyi év hányattatásai után kitárul a lehetőség a Körös mentén élő írók, költők és a többi irodalmár előtt, hogy mind nagyobb számú és egyre színvonalasabb művek, alkotások megjelentetésével szolgálhassák „e táj életének, sajátossá tainak művészi ábrázolását”, valósághű tényeit, különös tekintettél „a dolgozó ember bemutatására”. így lesz biztosan. Űj Rezső Gumiipari Vállalat természetesen nem tud egyedül ugyanakkora készleteket tárolni, mint korábban, a többiekkel együtt. így kénytelen volt már a negyedik negyedévben a személy gépkocsiabroncsok gyártását 15, a tehergépkocsi-köpenyekét 20 százalékkal csökkenteni. Ennek olyan következményei lehetnek, hogy jövőre — talán csak a második, de esetleg már az első negyedévben — fennakadások állnak be az ellátásban. Mostanában az Országos Gumiipari Vállalat vezetőinek sok gondot okoz ez a helyzet, mert a nehézségeket saját erejükből nem tudják és nem is tudhatják áthidalni. I gaz-e, hogy áthidalhatatlan a szakadék manapság fiatalok és idősebbek között? Vajon tapasztalni-e ilyesfajta jelenségeket Békés megyében is? A nyugati polgári társadalmak hivatalos ideológusai körmönfont igyekezettel mesterkednek azon, hogy a nemzetközi méretű. de az egyes országokon belül is feltartóztathatatlanul hömpölygő osztáXyharcról eltereljék a figyelmet. Ködösítő erőfeszítéseik egyik kreatúrája a fiatalok és idősebbek korosztálya közötti „háborúság” divatos elmélete. A valódi és kibékíthetetlen társadalmi szakadékok beismerése helyett nemzedéki ellentétről beszélnek. Mintha szerte a (kapitalista) világban nem munkások és tőkések. kizsákmányoltak és elnyomók állnának szemben egymással. hanem csupán a húszon- és ötvenvalahánvévesek. Az effajta elméleteken lovagolok többek között megfeledkeznek arról a nyilvánvaló demográfiai tényről, hogy a nemzedékek nem élesen elhatárolható lépcsőkben követik egymást, hanem folyamatosan, szinte észrevétlenül egymásba olvadva nőnek fel. Mindez nem jelenti azt, hogy I nincsenek átmeneti nezeteltéré- j sek, kisebb-nagyobb ellentétek a i tágabb vagy szűkebb emberi 5 közösségek ifjú és idősebb tag- j jai között. Előfordul ilyesmi jj nemcsak a nyugati társadalmakban, de hazánkban vagy éppen megyénkben is. Kiváltó okai lehetnek: az életkori sajátosságokból fakadó frisseség, elevenebb alkalmazkodó képesség az egyik oldalon, másrészt, az alaposabb rutin, a leszűrtebb élettapasztalatok a másik fél javára stb. Az utóbbi időben járá- 2 sainkban, városainkban — különböző társadalmi és politikai ! fórumokon — nem is egyszer I volt téma az ifjúság helyzetének mérlegelése. A mezőgazdaságban, az ipari üzemekben vagy a népgazdaság egyéb terü- I létéin dolgozó fiatalokról több- I nyíre elismerik, hogy szorgalmukkal, lendületes munkájukkal kivívták a munkatársak és a vezetők elismerését. Más ! megállapítások hangsúlyozzák, hogy az új technológiák, a korszerű termelőeszközök bevezetése iránt ők a legfogékonyabbak. | A huszonévesek korosztályának jj megbecsülését mutatja, hogy | sok üzemben, gazdaságban szép I számmal dolgoznak felelős ve- j zető beosztásokban is. Ugyan- ! akkor — a munkás- és paraszt1 fiatalok helyzetét feltáró egyik járási munkabizottság jelentése szerint — több helyen általánosnak mondható, hogy a fiatalok véleményét nem kérik ki a termeléssel, a jutalmazásokPáíyázat porcelánművészet! alkotás és nagyüzemi gyártás tervezésére A Művelődésügyi Minisztérium és az Iparművészeti Tanács országos nyilvános pályázatot hirdet nagyüzemi sorozatgyártásra alkalmas porcelánművészeti alkotások tervezésére. A pályázat 5 témakörre oszlik. Díjazásra összesen 117 ezer forintot fordítanak. A pályaműveket 1969. január 20- ig kell beküldeni az Ipaművészeti Tanács titkárságára, (Budapest, V., Báthory u. 10, VII. 705). A részletes pályázati kiírás ugyancsak az Iparművészeti Tanács titkárságán vehető át. kai, a szociális intézkedésekkel és egyéb őket is érintő kérdésekkel kapcsolatban. ■ftj agyon elgondolkoztató azok- nak a megkérdezett fiataloknak a véleménye, akik szerint: „Az idősebbek féltik pozícióikat, tartanak attól, hogy a fiatalok jobban, korszerűbben oldanák meg az egyes feladatokat.” Hasonló problémákról különböző üzemek kapcsán például a Népújságban is jelent meg riport. Jóllehet, a fiatalok efféle véleménye olykor meggondolatlan hevességből valamilyen — vélt vagy jogos — sérelem miatti „felpaprikázottságból” ered. (Bizonyos életkorban majd minden energikus ifjú ember szeretné „megváltani a világot”. Ezt később kinövi, mint a gyermekkori „falsblikket” vagy x- lábat.) Előfordul azonban, hogy válóban bizalmatlanságba, értetlenségbe ütköznek lelkes törekvéseik. S éppen a viszonylag szerényebb tapasztalatok, a kiérlelt életbölcsesség hiánya okozza, hogy egy-egy visszautasításra érzékenyebben reagálnak. Ha elmarad az elismerés, a siker, hamar kedveszegett ke- sergésbe csap át az előbbi alkotó hév Nos, itt azután nem árt megemlíteni az ellenkező végletet sem. Azt, amikor érdemtelenül, érthetetlenül túlzott bizalmat előlegeznek, éppen nem a legrátermettebbek közül bíznak meg valamilyen feladattal egy- egy fiatalt. Közismertek például az érettségizett, sőt a köz- gazdasági technikumot végzett lányok elhelyezkedési nehézségei — főként falun. Mégis gyakorta előfordul, hogy — miközben szakközépiskolát végzett diákok elhelyezkedésére csak a leggyengébben fizetett segéd-, esetleg betanított munkára van lehetőség — nyolc általánossal rendelkező leányokat vesznek fel adminisztratív munkakörbe, titkárnőnek, bérszámfejtőnek stb., csak azért, mert szegröl- végről rokonai a tsz-elnöknek vagy más helyi vezetőnek. ■JVÄ1 indent összevetve: megha- misítja a valóságot az. aki mindenütt és mindenáron nemzedékek közötti • szakadékokat igyekszik felfedezni. Ifjúságunk zöme megbecsülésnek örvend, és kedvező lehetőségei vannak képességeinek, tehetségeinek sokoldalú kibontakoztatására. Azonban az is elferdíti a való tényeket, aki nem veszi észre, hogy akad még helyre tenni , eligazí- tanivaló abban: minden fiatal saját jövendő fejlődése és a társadalom közösségének evidens érdekei szerint kapjon méltó helyet a munkás mindennapok sodrában. Vajda János Nem létező szakaiéig - valód! kiiktatókkal
