Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-12 / 240. szám
Világ proletárját* egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI TANÁCS LAPJA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 1968. OKTÓBER 18., SZOMBAT Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM Az olimpiai láng A mai lüktető tempójú, izgalmas fordulatokban bővelkelő életben most két hétre egy derűs, kedves s rendkívül fontos esemény felé fordul az emberek figyelme, a világ minden sarkából, mindenhonnan, ahol csak ismerik és szeretik a sportot. A hajdani azték főváros, Tenohtit- lan helyén épült csodálatosan szép Mexikó városban lobban fel az olimpiai láng, s itt vonulhatnak fel száz ország legkiválóbb versenyzői, hirdetve nemcsak a sport, a testnevelés, az ifjúság dicsőségét, hanem a béke, a jövőbe vetett hit diadalát is. Mexikó város, a XIX. Nyári Olimpia minden bizonnyal — ugyanúgy, ahogyan már ezt megszoktuk — felülmúlja az előző játékok méreteit, vonzóerejét, jelentőségét. Pedig az előjelek nem voltak rózsásak. Sok oldalról már az olimpia színhelyének kiválasztását is kifogásolták (Mexikó város 2240 m magasan fekszik a tenger színe felett), legújabban pedig a tragikus tömeg- megmozdulások keltettek aggodalmat az olimpia szervezőiben. De az olimpia most is győz. A híradások óriási nekirugaszkodásról, áldozatkész építőmunkáról számoltak be. Tekintetbe véve azt is, hogy a sportolók táboraiból már-már hihetetlennek, fantasztikusnak tűnő eredményeket jelentettek, mindez monumentális olimpiát ígér. Az olimpiát persze sohasem lehet pusztán sportlétesítmények vagy számok, fáradságos edzésekkel lefaragott tizedmásodper- cek, bármilyen szép gólok alapján megítélni. Más rendkívül lényeges vonásuk is van, amiről nem lehet eleget szólni. Az újkori olimpiák már régen elhalványultak volna, ha egyedül a sport érdekében állnának, egyedül a sport népszerűsítését szolgálnák. Az olimpiai öt karika minden korban a béke és barátság, a megértés és az összefogás jelképe volt. Az antik olimpiákon az olimpiák idején elhallgattak a fegyverek, az ünnepi játékok békében egyesítették a görögöket. Pierre de Coubertin, a modem olimpiák életre hívója is, amikor minél több nép képviselőit, legjobb sportolóit hívta össze, azt hirdette, hogy ezzel „a vén Európa vérkeringésébe belevisszük a béke gondolatát”. Ma az az óhaj, a cél, hogy az egész „vén világ” gondolkodásában erősödjön a békesség eszméje. Ez az elismerés hatja át a magyar sporttábort, a magyar színek mexikói küldöttségét is. Sajnos, a mexikói olimpia is, mint már annyi a legutóbbi évtizedekben, olyan időben zajlik le, amikor a békeszerető emberek minden erőfeszítésére szükség van, amikor felmérhetetlenül értékes tényező, ha az országok színe-virága, sportoló ifjúsága harmóniában, a stadionok küzdőterein, minden nacionalizmustól óvott baráti versengésben találkozik. Hazánkban nagy hagyományai vannak az olimpiai gondolatnak. A magyar színek képviselői az antwerpeni antantolimpia (1920) kivételével valamennyi nyári játékokon részt vettek, s jogos a büszkeség, hogy minden alkalommal magyar versenyző fejét is övezte győzelmi babér. S még inkább jogos a büszkeség, ha azt nézzük, hogy míg 1945 előtt ösz- szesen 34 aranyérmet szereztek versenyzőink, addig a felszabadulás utáni öt olimpiáról, ezt messze felülmúlva, 51 győzelemmel tértek haza. A 85 arany mellett 65 ezüstöt és 71 bronzérmet őriznek a magyar sportolók legbecsesebb trófeáik között. Testnevelés és sportmozgalmunk jól felhasználta azokat a. lehetőségeket, amelyeket az ország nyújtott számukra. Megnyilvánul ez a sport iránti szeretetben és megbecsülésben, de abban is, hogy ha kell, mindig hathatós anyagi támogatásra számíthat a magyar sport. Íme, ennek bizonyítéka az, hogy most is nagy a magyar küldöttség, minden sportolónk, alkit ez megillet, ott van a távoli Mexikóban. Mit várhatunk a magyaroktól? Tudunk alapos, becsületes felkészülésükről, de ez vérmes reményekre nem ad jogot és alapot. Az utóbbi négy esztendőben mindenütt a világon hatalmas léptekkel fejlődött a sport, a színvonal csaknem minden sportágban szakadatlanul emelkedik. Minden eddiginél nagyobb, élesebb lesz tehát a verseny. Mexikóban már nem csupán az érem, a győzelmi emelvény fémjelzi majd a versenyző tudását, hanem a szerényebb helyezés is. A tapasztalat megtanított arra, hogy olimpiával kapcsolatban jósolgatni nem lehet, a versenyek izgalmas légköréről, idegeket igénybe vevő megpróbáltatásairól sokat tudnának mesélni a játékokat megjárt sportolók. Sokszor a papírforma is csak előzetes tájékoztatásra alkalmas. S ha bízunk is a mieinkben, a hagyományos magyar és olimpiai akaraterőben, a reális latolgatások után be 'kell látni, hogy — csodák a sportban sem lehetségesek. Lehetetlent, mindenáron való győzelmet nem is vár senki sem versenyzőinktől, de azt igenis mindenki elvárja tőlük, hogy teljes odaadással és sportszerűséggel küzdjenek, s magatartásukkal, igazi sportemberhez méltó viselkedésükkel vívják ki a nagy seregszemle részvevőinek és nem utolsósorban a mexikói közönségnek a rokonszenvét. Szívünkből szóltak az olimpiai küldöttség Ferihegyi búcsúztatásán a szavak, hogy a következő két héten, családtagok és barátok, ismerősök és ismeretlen sportrajongók milliói éreznek majd együtt sportolóinkkal, gondolatban ott lesznek az olimpiai küzdőtereken, buzdítanak a sikerre. Járuljanak hozzá hát a magyar ifjak és lányok, hogy a XIX. Nyári Olimpia is segítse az emberiség reményét: sohase aludjon ki a barátság fényes lángja. Vető József MA: Losonczi Pál üzenete olimpikonjeinkhoz ♦ Vietnami életkép * h Kampány idején a Sarkad! Cukorgyárban Ülést tartott a párt megyei bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottsága tegnap, október 11-i ülésén megtárgyalta a gazdasági mechanizmus reformjának eddigi tapasztalatait. Az ülésen a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Osztályát Ballal László elvtárs képviselte, aki részt vett a vitában is. A vitát dr. Szabó Sándor elvtárs, a párt Békés megyei bizottságának titkára zárta le, aki a napirend előadója volt. Második napirendi pontként egyházpolitikai kérdéseket tárgyalt a pártbizottság, melyről az összefoglalót Zalai György elvtárs, a párt megyei bizottságának titkára tartotta. Ezután Frank Ferenc elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára nemzetközi kérdésekről tartott tájékoztatót, majd zárszavával befejezte munkáját a párt megyei bizottsága. Fellőtték az Apollo—7-et Tizenegy napig kering a Föld körül — Három űrhajós tartózkodik a fedélzetén Walter Cunningham és Walter Schirra (jobbra) az Apollo—7 űrhajó utasai a (Rádiótelefotó — AP—CP) Cape Kennedy Hírügynökségek gyorshírben jelentik, hogy a Cape Kennedy kísérleti telepről pénteken amerikai időszámítás szerint 11.03 órakor (15.03 gmt) fellőtték az Apolló—7 amerikai űrhajót. Fedélzetén három űrhajós foglal helyet: Walter Schirra, Donn Eisele és Walter Cunningham. A Staum nagy lépést tett az ember holdutazásának megvalósítása felé. Az Apolló—7 űrhajó rajtja kitűnően sikerült, a korábbi szakaszban a meteorológusok attól tartottak, hogy az időnkénti erős széllökések megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a rajtot. Az előkészületek során nem volt jelentősebb fennakadás és a három sei szerint a rajt nem okozott számukra nehézséget és egész idő alatt figyelemmel kísérték a berendezések működését. A hírközlés a houstoni központ szerint az első percekben kiváló minőségű volt. A központ közlése szerint az űrhajó kilövése után mintegy 10 perccel pályára állt. A pályaada—1—*b óriásrakéta segítségével felbocsátott Apolló—7 a tervek szerint 11 napig kering a Föld körül. (Reuter, AP, AFP, UPI) Kis Csaba, az MTI tudósítója írja: Pénteken délelőtt a floridai Cape Kennedy kísérleti telepről fellőtték az első olyan Apolló típusú űrhajót, amelyben amerikai űrhajósok tartózkodtak. Az Egyesült Államok ezzel az űrhajóval akar embert juttatni a Hold felszínére 1970-ben. Az űrhajó ezúttal nem viszi magával az úgynevezett Hold-járművet, azt a berendezést, amellyel két űrhajós a Hold felszínére akar majd leszáll- ni. A kísérlet célja az űrhajó és a szállítórakéta főbb berendezéseinek működése közben történő kipróbálása. Az űrhajó kilövése után elválik a hordozórakéta utolsó fokozatától és az űrhajósak számos kísérletet hajtanak végre. Az űrhajó fellövése előtt az amerikai lapok nagy része emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió a Szonda—5 útjával rendkívül űrhajós órákkal a rajt előtt helyet foglalt az űrkabinban. A hordozórakéta két fokozata a terveknek megfelelően működött és az űrhajót pályájára állította. Az űrhajósok első jelentőtök megfelelnek az előre tervezettnek. Schirra az út első szakaszában a második fokozatra szerelt kis irányító rakéta fúvókák segítségével korrekciókat hajt végre a pályán. Megkezdte munkáját a TIT V. Országos Küldöttgyűlése A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat V. Országos Küldöttgyűlése pénteken délelőtt megkezdte munkáját a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A TIT huszonkétezres tagságának több mint 200 képviselőjével együtt részt vesznek a tanácskozáson valamennyi társadalmi és tömegszervezet delegátusai, ott vannak a külföldi testvértársulatoktól érkezett szovjet, NDK- beli, lengyel, bolgár, román, mongol, finn, olasz és jugoszláv vendégek. Dr. Kardos László professzor, TIT országos elnökségének táj ja, a tanácskozás elnöke mondo megnyitót, majd ismertették napirendet, munkabizottságoki választottak. Ezután dr. Ortutay Gyula, TIT elnöke ismertette az elnöksé beszámolóját. Ortutay Gyula nagy tetszés» fogadott beszéde után megkezdi dött a vita. Este a Kossuth Kiút ban a TIT országos elnöksége fc gadást adott
