Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-10 / 238. szám

1968. október 10. 3 Csütörtök Á szocialista fejlődés részesei vagyunk Beszélgetés Bielik Györggyel, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkárával Befejezés eifttt a búza vetése a végegyházi Szabadság Tsz-ben Az őszi mezőgazdasági munkák ián annál még kedvezőbben is Kedden este Csabacsűdön a megyében élő szlovák anyanyelvű lakosság részére nemzetiségi bá­nyász—paraszt találkozók kéz- dődtek. A Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsége és a Hazafias Népfront rendezésében hat községben tartanak szlovák nyelvű politikai tájékoztatókat és kultúrműsorokat. A csabacsűdi szereplés alapján valószínűen mindenütt sokat tapsolnak a tata. bánya—bánhidai szlovák művé­szeti csoportnak, melynek tagjai között fiatalok és idősebbek egy­aránt megtalálhatók. A politikai tájékoztatás után megkérdeztük Bielik Györgyöt, a szövetség főtitkárát, hogy mi tette szükségessé megyénkben a politikai és kulturális találko­zókat? — Régebben is tartottunk nem­zetiségi napokat, azonban egy­részt a csehszlovákiai események késztettek bennünket sürgetően arra, hogy a szlovák anyanyelvű­ek körében hallassuk hangunkat. Beszédemben — amit úgy tapasz­taltam, hogy a hallgatóság jelen­tős része megértett — hangsú­lyoztam az MSZMP Központi Bi­zottsága politikájának helyessé­gét, és hogy azt feltétel nélkül tá­mogatjuk. Mi azt tapasztaljuk, hogy a lenini elveken nyugvó magyarországi nemzetiségi poli­tika semmilyen tekintetben sem tesz különbséget például a szlo­vákok. vagy a magyarok között. A hazai szlovákok a többi anya­nyelvűekkel együtt saját hazájuk, nak tekintik Magyarországot. Ma már halvány nyomait sem talál­hatjuk a régi 15—20 év előtti ki­rívó ellentéteknek. Egyszóval egyenértékű állampolgárok let­tünk. Mi az ön véleménye: a jog- egyenlőség mellett a megyében élő szlovákok társadalmi és kulturális téren is azonos szin­ten vannak a magyarokkal? Az utóbbi hónapokban igen so- ,cat javult a Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalat és a Békés me­gyei termelőszövetkezetek kap­csolata. Ezt tanúsítja többek kö­zött az is, hogy ebben az eszten­dőben 30 ezer hektoliter fölözött tejjel használnak fel többet a tsz- ek, mint tavaly. A tejipari válla­lat megkönnyítette nagyon sok termelőszövetkezetben az úgyne­vezett takarmánytej visszajutta­tását azzal, hogy a 71 gyűjtőcsar­nokból a tsz-ék kezelésébe adott 4 5-öt. Most azon fáradozik a tejipar, hogy a falu tejellátását az eddigi, nél biztonságosabbá tegye. Ép­pen ezért — közösen a termelőszö­vetkezetekkel — különféle intéz­kedéseket tesz. Kísérletképpen Hajdú-Bihar megyében kis telje­sítményű pasztőrözőgépeket állí­tottak üzembe, melyeket a tej­csarnokokban szereltek fel. így jgészséges tejet kap a lakosság. Az iskolás gyermekek tejellátása — Meggyőződéssel mondhatom, hogy igen. A szlovák anyanyelvű­ek a különböző állami és társa­dalmi szervekben létszámuknak megfelelő képviselettel rendelkez­nek. Sőt, van olyan község, ahol csekély százalékarányuk ellenére is bizalmat kaptak a lakosságtól. Ez is mutatja, hogy nálunk nem a nemzetiségi származás a döntő.. A kulturális élet terén többet kaptunk az államtól, mint amit egyes helyeken hasznosítani tu­dunk. Most legfontosabb teen­dőnknek tartjuk a nemes értelem­be vett — minden erőszaktól mentes — anyanyelv ápolását. Azon leszünk, hogy minél többen bátran beszéljenek és gyermekei­ket tanítsák a szlovák nyelvre. Ha jól értettem, az állam nagy anyagi segítséget ad a nemzetiségi nyelv és kultúra ápolására, amit sokszor nem tudnak kellően hasznosítani. Mi ennek az oka? Melyek az akadályozó erők? — Véleményünk szerint a szo­cialista nemzeti egység alakulásá­val egyesek nem tudták az anya­nyelvi ápolás fejlesztését össze­egyeztetni ezzel a társadalmi fej­lődéssel. Volt időszak, amikor ez a kérdés vajúdott. Ma már azon- j ban tisztán látjuk lényegét és az anyanyelv gyakorlásához nagyobb támogatóst várunk a szlovák nemzetiségiektől. Jó néven ven­nénk, ha ehhez a munkánkhoz a helyi vezetőktől is — függetlenül anyanyelvűktől — még több meg. értést és jóindulatú segítséget kapnánk. Jól tudom, van még egy-két el­szigetelt negatív jelenség, nacio­nalista talajból fakadó és minden alapot nélkülöző kifogás. Ez azon. ban alapvetően nem tudja befo­lyásolni pártunk, az MSZMP he­lyes és következetes nemzetiségi politikáját. is ezeken a helyeken megoldódott. Mivel Hajdú-Bihar megyében be­vált a kísérlet, a tejipari válla­lat elhatározta, hogy Békés me­gyében is hasonló gyakorlatot kö­vet. Ennek azonban egyelőre út­ját állja a kis teljesítményű pasz. tőrözőgép hiánya. Amennyiben az ipar ebből a gépből ellátná a jelentkező igényeket, úgy rövide­sen a gyakorlatban is megvaló­sulnának a falusi lakosság tejellá­tására hozott intézkedések. Befejezésül érdekelne ben­nünket, mi a szövetség további célkitűzése, elgondolása? — Mi a magyar párt és kor­mány politikájának helyeslésével arra törekszünk, hogy egészsége­sen, minden kényszertől mentesen tovább erősítsük a szlovák anya­nyelvet és az egyetemes népi kul­túrát. Ügy gondoljuk, ezzel nem­csak a szlovák nemzetiségnek, hanem a magyar szocialista fej­lődésnek is jót teszünk, melynek mi is aktív részesei vagyunk. Pankotai István Mindössze néhány hónappal ez­előtt nyílt meg Békéscsabán a Szolgáltató Ktsz „Hattyú” Vegy­tisztító Szalonja. E rövid idő ele­gendőnek bizonyult ahhoz, hogy e részleg munkáját ne csak meg­ismerje, de meg is szeresse a me­gyeszékhely, s a környékbeli községek lakossága. Ezt példázza a szalon havonként növekvő for­galma. Mert amíg a megnyitást követő első két hónapban csak 18—20 ezer forint termelési ér­téket rögzíthettek, augusztusban már 47 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le. Ezzel függ ösz- sze a nyitvatartási idő megváltoz­tatása is: szeptember 1 óta már napi 12 óra hosszáig tart nyitva a szalon. S ami még ennél is lé­nyegesebb : a vállalási határidő egy hét, és ezt be is tartják. Sür­gősségi felárral azonban azonnali ruhatisztítást is vállalnak. Mun­kájuk elismerésére jellemző, hogy a közeljövőben Orosházán — gyorsítására szeptember második felében rendkívüli intézkedéseket hozott a végegyházi Szabadság Tsz vezetősége. Ezzel magyaráz­zák, hogy az őszi betakarítás, a A Könnyűipari Minisztérium Közgazdasági Főosztálya felmér­te, hogyan éltek a vállalatok és dolgozóik az új mechanizmus bevezetésével életbe léptetett a lakosság kérésére — begyűjtő­helyet létesítenek. A szalon munkája iránti elis- , mérés és ezzel párhuzamosan a | forgalom növekedése nem a vélet­len műve. Alapja ennek az a szemlélet, amely a Békés megyei Szolgáltató Ktsz-nél uralkodik. Ez tette lehetővé, hogy a néhány J hónappal ezelőtt megnyílt vegy- j tisztító szalon műhelyeiben az utóbbi hetekben újabb külföldi gépeket szereltek be. Ilyen min­denekelőtt a Német Demokrati­kus Köztársaságból . megérkezett és másfél hét óta működő nad- 1 rógvasaló gőzpad. Ezzel végérvé­nyesen megszűnt annak a veszé­lye, hogy a nadrágon két él kép­ződjön. Korábban, a régi gépen ez gyakorta előfordult. Megérke­zett egy másik, az elektro-sham- pon gép is, amely október 15-től áll a lakosság szolgálatába. Ezzel a géppel a kárpitozott bútorok, valamint szőnyegek tisztítását végzik a szalon dolgozói, házak­nál. A szolgáltatásnak ez a for­mája minden bizonnyal közked­velt lesz. Harmadiknak a most október 1 óta bevezetett nadrág- él-tartósítást lehet említeni, amely szintén nagy érdeklődésre tart számot. Laczó Pál, a részleg vezetője bizakodó. S erre minden oka meg­van. Különösen akkor, ha mun­katársaival együtt ezután is úgy törekszik a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítésére, mint eddig. Kép, szöveg: Balkus Imre alakul. A végegyházi határban 1500 hold búza vetését tervezte a Sza­badság Tsz, melyből csaknem 1300 holdat már elvetettek. A ki­válóan előkészített talajból he­munkaerőgazdálkodási, illetve munkahelyváltoztatási lehetősé­gekkel. Általános tapasztalat, hogy élénkült a munkaerővándor- lás. Ez év második negyedében 21 ezer új dolgozót vettek fel, míg a múlt év utolsó negyedében 15 ez­ret. A felvételek az összlétszám- hoz viszonyítva, hét százalékról tíz százalékra emelkedtek. Ugyan­akkor kilépés két százalékkal volt több, — hat százalék helyett az ossz munkáslétszám nyolc szá­zaléka változtatott munkahelyet. Bár valamelyest emelkedett a ! munkáslétszám, sok üzemben — nagy gond a munkerőhiány. A kilépések zömét nem a vállalatok, hanem a dolgozók kezdeménye- ■ zik. Ugyanakkor egyes iparágak­ban, egyes munkakörökben és a legtöbb vállalatnál stabil a mun­kásgárda, népes a törzsgárda. A munkaerőforgalom növeléséhez hozzájárult az is, hogy mind töb­ben veszik igénybe az anyasági segélyt, s mivel a könnyűiparban a munkások többsége nő — pél­dául a textiliparban 67,7 százalék —, helyettesítésükre is újabb mun­kaerőkről kellett gondoskodni. A könnyűiparban mintegy tízezer, ezen belül a textiliparban ötezer kismama maradt otthon, hogy gyermekét gondozza. Nem gond az almaszüret, segítenek a diákok A kedvezőtlen időjárás hatás, ra ebben az esztendőben a tava­lyi almatermésnek csak a felére számolhatnak a Gyulai Állami Gazdaság gyümölcskertészetében. A 32 holdas gyümölcsösből 1300 mázsa jonatán és ugyanennyi húsvéti rozmaring almára szá­mítanak. A gyümölcs szedését na­pokon belül befejezik. Azért nem gond az almaszüret, mert segíte­nek a diákok. A sarkad! gimna­zisták, a gyulai kertészeti techni­kum tanulói és az ugyancsak gyu­lai román tannyelvű gimnázium diákjai vállaltak legnagyobb részt ebből a munkából. Az állama gazdaság szakembe­rei szerint az idei gyümölcs a ta­valyinál darabosabb, nagyobbra nőtt, a sok napfénytől minden eddiginél kedvezőbb színeződésű és zamatú. Lemérhető ez az ex­portra kerülő árumennyiségeken is. Jonatánból és húsvéti roz­maringból csaknem 60 százalé­kos az export. Tavaly ennél jó­val kisebb volt ez az arány. őszi telepítéshez, fásításhoz gyorsan növő olasz nyársuháng (2 éves anyagot biztosítunk), darabonként 3,—Ft-os áron FELSÖNYOMÁSI ÁLLAMI GAZDASÁG, TELEKGERENDÁS X A tejipar kísérlete a falu tej ellátásának javítására Hiánycikk a kis teljesítményű pasztőrözőgép Új gépek, új eljárások a békéscsabai „Hattyú" Vegytisztító Szalonban Knyihár György elismert szakember a Vegytisztító Szalonban. ö kezeli az NDK-ból érkezett nadrágvasaló gőzpadot. szántás és a vetés üteme nem ma­radt el a korábbi évekétől, sőt ta- lyenként már ki is kelt a búza. Munkaerőáramlás a könnyűiparban — Mintegy ötezer kismama veszi igénybe az anyasági segélyt

Next

/
Thumbnails
Contents