Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-05 / 234. szám

1968. október

4

Szombat

Kik a hatóságok?

Egy italboltban nemrégI verekedés tört ki. Pofonütöttek | egy férfit, a rendőrségnek kellett | közbelépnie. Az igazoltatás során j kiderült, hogy a sértett vasúti; kalauz. Többen hatóság elleni j erőszaknak vélték az esetet. Ugyanilyen inzultus ért. egy másik kalauzt is, de most már nem szórakozóhelyen, hanem munkahelyén: a villamoson, szolgálat közben. A két esetet különbözően bírálták el. Az eljárásnál sokkal szigorúbb büntetést szabtak ki az utóbbinál, mert törvényeink — jóllehet a kalauz semmilyen körülmények között sem hatóság — fokozott védelmet nyújtanak a közszolgálatot Végző alkalmazottaknak.

Ha egy civil ruhás rendőr rendkívüli esetben a közrend érdekében intézkedni kénytelen (ezt úgy nevezik, hegy szolgálatba helyezi magát), köteles azonnal igazolni személyét, mert ha megtámadják, a bűncselekmény már: hivatalos személy elleni erőszak.

Sokan azonban visszaélnek a „hatóság" fogalmával. Gyakran okoznak bosszúságot az „apró hatalmasságok”, akik olykor hatóságot játszva fontoskodva ellenőrzik az egyes állampolgárok személyazonossági igazolványát, jogtalanul berendelik őket. kérdőívek kitöltésére köteleznek, egyszóval feleslegesen kellemetlenkednek.

E túlbuzgó ügyködésnek leginkább azok esnek áldozatul, akik gyakran azt sem tudják, hogy tulajdonképpen mely szervek is Magyarországon a hivatalos hatóságok. Dr. Berényi Sándor, az ELTE jogi > karának államigazgatási tanszékvezetőjével beszélgettünk erről a kérdésről.

Az állam hatóságai elsősorban a hatalmi testületek, az ország- gyűlés, a választott tanácsi testület. De hatóságok az államigazgatási szervek is: minisztériumok, a tanácsi hivatalok stb., továbbá hatóságok a bíróságok és az ügyészségek is.

Á politikai irodalom terjesztője

kedni, tanácsot adni, egyszóval megkönnyíteni mindennapi életüket.

Mégis előfordul, hogy nemegyszer órákat állhatunk egy- egy tisztviselő előtt, aki közben már kívülről megtanulta a személyi igazolványunkat. Gyakran, szinte f elsőbbségként kezeli a lakókat a HKI alkalmazottja. „Ra- portra” rendeli az irodákba, olyan záradékokkal az idézési lapon, hogy meg nem jelenés esetén .ilyen meg ilyen szankciókat alkalmaz. Pedig erre a legkevésbé sincs joga. Épp olyan vállalat, mint például a GELKA. Nem hatóságok e társadalmi szervek, a szövetkezetek, nincs joga ellenőrzést gyakorolni a nagy- vállalatoknak a kisvállalatok felett. Még szolgálat közben sem hatóság a portás, sem a házmester. Semmiféle hatósági funkció gyakorlására nincs joguk.

A törvényességünk szilárdságát jellemzi, hogy a hatósági szervek összes véghatározatainak az elmúlt években csupán 6—7 százalékát fellebbezték meg az ügyfelek. De a kis hétköznapi ügyekben is rendet kell teremteni, mert közéletünk demokratizmusát csak úgy lehet elmélyíteni, ha végre lemondanak vélt jogaikról az „apró hatalmasságok”.

Akkor már tizenkét éve a téglaprésnél dolgozott. Hibsz- ki Andrásné, amikor 1962-ben a békéscsabai Il-es számú

téglagyár propagandistája, a politikai irodalom terjesztője lett. Nehézen vállalta ezt a pártmegbízatást,

— Hátha nem tudom úgy tel- | jesíteni, ahogy elvárják tőlem —

I szabadkozott, amikor a pártveze- tőiség beszélt vele, bér egyáltalán nem akarta magát kivonni a pártmunka alól, sőt megtiszteltetésnek vette a bizalmat. Csak attól félt, hogy a feladat meghaladja az erejét.

A pártvezetőség azonban őt tartotta a legmegfelelőbbnek. Egyrészt azért, mert szeretett vitatkozni politikai kérdésekről, logikus érveléssel sokszor leszerelte a téves nézeteket és az igazságról meg tudta győzni munkatársait.

Mint terjesztési felelős, kezdetben alig tudott eredményt felmutatni. Előbb meg kellett ismernie az emberek érdeklődési körét, csak aztán tudta ajánlani a Kossuth Könyvkiadó igen széles skálán mozgó kiadványait. A téglaprésnél eléggé helyhez kötött volt, ezért műszak után sokszor bent maradt a gyárban, hogy minden üzemrészbe eljusson és találkozzon dolgozótársaival.

Amikor — betegség miatt — az üzemi fürdő kezelésére osztották be, akkor már könnyebbé vált a I lőtt valaki még elutasító választ, dolga. Nap-nap mellett sok em- 1 Ha kéznél éppen nincs is, van a

Gyulán rendezik meg az L Országos Eszperantó Tanulmányi Versenyt

Egyre tunk be

gyakrabban számolha- a magyarországi eszperantó mozgalom eseményeiről, mely az 1966-06 világkongresszus óta Békés megyében is mind nagyobb tömegeket hódít meg. Ismeretes, hogy vidékünkön a húszas évek elején vált jelentősebbé az eszperantó mozgalom, amelynek határozott politikai arculatát az időszak munkásmozgalmi harcai is meghatározták, örvendetes, hogy az utóbbi években a mozgalom újra felfelé ível, és a megye mind több Iskolájában élnek a művelődésügyi miniszter 1963-ban kiadott rendeletével, mely lehetőséget ad az általános és középiskolákban az eszperantó nyelv tanítására.

Tavasszal közöltük, hogy 24 résztvevővel megrendezték Gyuberrel találkozott Nem is volt, Kossuth Könyvkiadó megyei kiannyira helyhez kötve. Mindenki rendeltségénél. Nem nagy íárad.... * -*■ --------‘i —ság, elmegy érte. Körültekintő és

f

igyelmes munkájának köszönhető, hogy az idén 9 hónap alatt több mint 10 ezer forint értékben vásároltak tőle könyveket. Sokan az érvek során egész szép kis könyvtárat rendeztek be maguknak otthon, igy többek között Kukuk Györgyné és Szukenyik Mi- hályné présházi dolgozó, Darabos Dorottya KISZ-titkár, iíj. Wéber István esztergályos, Farkas János vontatóvezető és még sokan rná- sok. Orvos Andrásné például egy- egy évben több száz forint értékű könyvet vásárol.

Es a politikai könyvek terjesztéséhez már mások is segítséget nyújtanak. Elismeréssel lehet beszélni Pszota Frigyesnéről, a fürdő mostani kezelőjéről, Kelemen Györgynéről, aki a pártalapszervezet vezetőségi tagja és ágit. prop. felelőse, Kerekes Ibolya cseréposz- tályozóról. Mindhárman a saját környezetükben fejtenek ki tevékenységet, jó együttműködésben Hibszki Andrásáéval.

Huszár Pál, a gyár pártalap - szervezetének titkára röviden így határozza meg a politikai irodalom olvasásának jelentőségét:

— Olyanokkal könnyebb együtt dolgozni, akiknek azonos az elvük az élet, az emberi kapcsolat soksok kérdésében. így jobban megértjük egymást.

Az a hangulat, ami az utóbbi 2—3 évben kialakult, igazolja az egyetértést. S ennek nyomán növekedett a munkakedv. A termelési eredmények azelőtt nem voltak kielégítőek, most már a legjobbak közé tartozik a gyár. Minden valószínűsége megvan annak, hogy az Élüzem cím eléréséért folytatott verseny sikerrel zárul majd.

Hogy mennyiben van ebben

[ szerepe a politikai irodalom ter- | jesztésének, azt százalékokban aligha lehetne kifejezni. De az bizonyos, hogy az olvasás formálta, gondolkozásban közelebb hozta egymáshoz az embereket. S ez nem kis mértékben Hibszki And- I rásné érdeme. Pásztor Béla

hamar tudomást szerzett arról, hogy ő az, akinél könyvek után lehet érdeklődni.

Nemrég hivatalsegédi és takarítónői beosztásba került, egyúttal — társadalmi munkában — szak- szervezeti könyvtáros lett. Itt már sokan felkeresik, hogy megkérdezzék : nlncs-e valamilyen újdonság? Ki visznek könyvtári könyvet és ha megtetszik valamelyik Kos- suth-kiadvány, megveszik. Válogathatnak belőle. Vagy megnézik a Könyveink című tájékoztatót — ami egyébként a fürdőben is megtalálható — és annak alapján előre megrendelik azt a könyvet, amelyik érdekli őket.

Persze Hibszki Andrásné nem „csendes szemlélő” csupán. Mivel már jól ismeri az igényeket, ő maga javasolja, hogy ki mit válasz- szón. Ne érjen senkit csalódás.

Egyre inkább szokássá válik, hogy név- és születésnapokon vagy más események alkalmából könyvet ajándékoznak egymásnak, esetleg a rokonoknak, barátoknak, Ismerősöknek. Ilyenkor is tanácsot ad. Nem mindegy, hogy ki kapja az ajándékot. Néha még a kötés is számít.

Sokszor kérdezik tőle:

— Nincs valami szép könyved ajándékba?

Hibszki Andrásnétól aligha halián az első megyei eszperantó tanulmányi versenyt. A versenynek országos híre kelt, olyannyira, hogy a közelmúltban a Magyar Eszperantó Szövetség Oktatási Bizottsága úgy döntött, hogy a jövő évtől kezdődően a Nyári Eszperantó Egyetem időtartama alatt országos eszperantó tanulmányi versenyeket rendez Gyulán.

Valójában ezekkel az állami ... szervekkel van a legkevesebb fél- 5 reértése a lakosságnak. Hiszen j pontos jogszabályok szerint jár- ; hatnak csak el, s mindenkor a : törvényesség maximális betartá- ! sára kötelezettek.

Azoknak a hatósági szerveknek ! is körülhatároltan korlátozott a : hatásköre, amelyek közvetlenül i a társadalmi együttélés szabálya- ■ it ellenőrzik és betartják. Ilyen • például a rendőrség, amelynek j 72 óránál tovább nincs joga a j személyes szabadságot korlátozni j az ügyészség jóváhagyása nélkül. !

A lakosság legtöbbnyire a j tanácsapparátus hatósági műkő- j désével találkozik, hisz ott inté- ; zik a lakosság mindennapi ügyes- 5 bajos dolgát. Fontos tehát annak j ismerete, hogy a tanácsokon be- • lül, mely szervek a hatóságok. ] Többek között: az igazgatási ősz- ; tályok, az építési osztályok, az ; adóhatóságok, valamint a KÖJÁL, ; amely szigorúan felügyel az • egészségügyi rendszabályok betar- | fására. Dr. Berényi Sándor pro- ! fesszor elmondta, hogy az ügye- : inket intéző tanácsi tisztviselők j személyükben nem minősülnek ? hatóságoknak. Ilyen joggal csak j az Illetékes szakigazgatási szerv j vezetője rendelkezik.

Szocialista társadalmunkban a • hatóságok fő feladata — a szá- S mukra meghatározott területeken : — társadalmi élet irányítása és : szervezése és nem elsősorban a ; büntetések kiszabása vagy rend- * szabályok foganatosítása. Felada- ■ tűk, hogy biztosítsák a törvé- ■ nyék, jogszabályok megvalósítá- : sát és az állampolgárok jogainak : érvényesítését.

Az ügyfelekkel való bánásmó- \ dot szigorú rendeletek szabályoz- • zák. A tisztviselők például köte- • lesek mindenkor türelmesen vé- j gighallgatni az ügyfelek kérését, : panaszukat, s udvariasan intéz- ;

10.

Böngészők az archívumban

Délután a letartóztatottat az operatív csoport parancsnokának szobájába vezették. Az el- fogatása óta eltelt hét alatt Za- rinys szemmel láthatólag lefogyott, megtört.

— Próbáljon visszaemlékezni, mit tudna még Andiról mondani?

— Mindent elmondtam, amit tudok — felelte. — Legfeljebb néhány gondolatomat fűzhetem hozzá. Már ott, a farmon is sokat töprengtem...

— Mondja csak nyugodtan — biztatta az alezredes.

— Ahogy már említettem — kezdte Zarinys —, Cull és Andi nem nagyon szívlelték egymást. Az ezredes tartott attól, hogy Andi tehetségével háttérbe szoríthatja őt. Egyszer a jelenlétemben „lovagolt” Andin. — Azt mondják, ön jól ismeri Rigát. Nos, akkor mondja meg, milyen automata működött régen a városban? — kérdezte. Andi nem tudta. Cull nevetett: A rigai prefekturát nevezték autó matának. Amikor ugyanis a tömeg kövekkel dobálta az emeleti ablakokat, a rendőrök azon nyomban kitódultak a földszinti ajtókon át az utcára. Andi megsértődött; úgy látszott, volt valami köze az akkori rendőrséghez.

Helyes következtetés — állapította meg magában az alezredes.

— Andi jól ismeri Rigát — folytatta Zarinys. — Beszélgetéseink során gyakran emlegette a rigai éttermeket, utcákat. Azt is elmondta, hogy fiatal korában valamelyik neves egyesületben futballozott. Ha jól emlékszem, a rigai egyetem mezőgazdasági

I. SATUNOVSZKIJ:

CULL EZREDES

Kémregény

KUDARCA

karán tanult, de tanulmányait alighanem félbehagyta...

Csupán ennyit tudott mondani Zarinys az instruktoráról, ám már ezek az adatok is elegendőnek látszottak ahhoz, hogy sikerrel fogjanak hozzá Andi kilétének megállapításához.

Érdemes megbolygatni az archívumot — gondolta Alksz- nisz. Lehet, hogy abból Is megtudunk valamit. Az állami levéltárban előszedték a szekrényekből valamennyi volt rigai rendőr aktáját, a közlegényektől kezdve a legmagasabb rangú tisztekéig. A nyomozók figyelmesen áttanulmányozták a kérdőíveket és az önéletrajzokat. Valaha mindez maga az élet volt. Fegyelmik és hálálkodások, előléptetések és intrikák szövevénye. Most elfeledettnek, halottnak és szükségtelennek tűnt, amit csupán azért bolygatnak fel és hoznak napvilágra, hogy kihámozzák belőle egy rendőr nevét, akiről eddig azt tudták, hogy egyetemista volt és jól futballozott.

Szorgalmasan lapozgatták az archívum iratait, s lassan csökkenni kezdett az átnézeüen dokumentumok tömege... Sok hiábavalónak tűnő munka után végre rábukkantak Bromberg Leonyid Petrovics, a rigai 12. rendőrőrs felügyelőjének aktájára, aki egy nagygazda családjának gyermekeként került a rendőrség kötelékébe. Ez volt az egyetlen akta, amely alapján azonosíthatók voltak az Andi nevű amerikai Instruktorról közölt adatok.

Az iratok közül előkerült Bromberg húsz évvel ezelőtt készült fényképe Is. A fiatal, ba- jusztálan rendőrben Zarinys felismerte aztán a felderítőiskola vezető tanárát.

Bromberg-Andi egész életére fény derült a vaskos dosszié alapján, s előkerültek azok az emberek is, akik emlékeztek még a 12. őre felügyelőjére.

Bromberg valóban nem fejezte be az egyetemet; megbukott a vizsgákon, önként bevonult a

6. rigai gyalogezredhez, ahol to- vábbszolgálatosként jó pár évet eltöltött. Leszerelése után az „egészségügyi szolgálatinál keresett alkalmazást. Ez annak a rendőri szervnek volt a fedőneve, mely a titkos prostitúció ellen harcolt.

Az újonc rendőr'Hatalmas, talán kissé túlzott hévvel Is látott munkának. A prefektúra archívumában fennmaradt dokumentumokból kiderült, hogy Bromberg egy ízben dorgálásban részesült a letartóztatottakkal szembeni goromba magatartása miatt. Ez a büntetés persze nem zárta ki, hogy felvegyék a fasiszta pártba. S rögtön utána megkapja a 12. őrs felügyelői posztját. Itt aztán Bromberg valamennyi kitűnő képessége kibontakozhatott. Munkásverésről, kommunistaüldözésről, razziákról volt szó — mindebből Bromberg nem maradhatott ki.

Nemsokára azonban Lettország csatlakozott a Szovjetunióhoz. Üjra kellett kezdenie az

életét. A Ventszpilsz utcai mosodában helyezkedett el normásként. Dolgozgatott, siratta az elmúlt szép napokat és reménykedve tekdntgetett Nyugat felé, ahonnan a német tábornokok fegyvercsörtetése hallatszott.

Aznap, amikor a németek elfoglalták Rigát, Bromberg felvette kifakult rendőregyenruháját és megjelent a prefektúrán. Sok barátját viszontlátta Itt, akik egymást túllicitálva ajánl- gatták fel szolgálataikat a német városparancsnoknak. A fasiszták teljesítették Bromberg kérését is, megkapta régi beosztását. Mint a vadászkutya, úgy futkosott, szaglászott Bromberg a partizánok után. Részt vett a bikerniekszi erdőben rendezett vérengzésben is, ahol kommunistákat és zsidókat mészároltak le.

Egyetlen dolog izgatta csak: ne előzzék meg mások ott, ahol rangot, beosztást és földbirtokot osztogatnak a megszálló hatóságok. Hyen meggondolásokból lépett be az SS-be, ahol hadnagyi rangot kapott Munkája ugyanaz volt, mint régen: letartóztatni, kínozni és pusztítani a hazafiakat.

Amikor a szovjet csapatok átlépték a lett határt Bromberg egységét a frontra vezényelték. Az első napon a tüzérek tévedésből saját embereikre lőttek és a hadnagyot megsebesítette egy repesz.

Bromberg a kórházban megértette, hogy ismét vége a szép napoknak. A kórházból kijövet alakulatához már nem is tért vissza. A tenger felé menekült 1945. május 19-én, amikor a lett nép a győzelmet ünnepelte, Bromberg lopott halászcsónakon már a svédországi Götland felé tartott

(Folytatjuk)