Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-05 / 234. szám
1968« október 5. 5 Szombat Meglepetés Mini a divat. Tavalyi kabátom alapos vizsgálata után úgy döntöttem, elviszem a Békéscsabai Méretes Szabók Ktsz-hez felhajtatni. Elvégre az ember haladjon a korral. Amikor megállapodtunk a felvarrás nagyságában, megkérdeztem, mikor lesz kész. — Három-négy hét múlva. Már ez is furcsa volt, de gondoltam: sebaj, még süt a nap és meleg van, ráér. — És mennyibe kerül? — bátorliodtam megkérdezni, mi- vel nem mindegy, milyen mélyen kell a pénztárcába nyúlni. — Azt kérem, előre nem tudjuk megmondani, majd ha készen lesz. Kissé vegyes érzésekkel távoztam tehát, de a kabátot otthagytam. Eltelt a négy hét. Készen lett, éppen jó, úgy ahogyan elképzeltem. Csak amikor fizetésre került a sor, jött a meglepetés: nyolcvanegy forint, hatvan fillér. Mondhatom, nagyon meglepett. Ennyi munkáért bizony sokalltam. Amikor reklamáltam, ez volt a válasz:' — Kérem, négy órát dolgoztak rajta. Magam is tudok varrni, így nem volt nehéz megállapítani, hogy ez a munka gyakorlott szabónak, legfeljebb egy órát jelent. Mit dolgoztak hát rajta, négy órán át? Legalább előre közölték volna a munkadíjat, mert az ilyen meglepetéseket senki sem szereti. Én legalábbis megfogadtam: többet ilyen „szolgáltatást'* nem kérek ettől a szövetkezettől! (Kasnyik) Megbecsülést vívtak ki az állatorvosok Egy éve már, hogy a megyei | nagyüzemben fokozottan a beteg-1 dásukon kívül, mint a vidéki ér® hangsúly, telmiség erőteljes csoportja, fon- - - i— *■ ton kultúrpolitikai feladatot is jöttével új, szervezeti egységbe tömörült hazánkban az állator vési kar. Szükség volt erre az intézményre, mert az elmúlt évek folyamán sokat változott mezőgazdaságunk jellege és az új körülmények között jelentősen változtak az állatorvosok tennivalói is. Ma már természetes az, hogy a mezőgazdasági termékek többségét a szocialista nagyüzemek állítják elő. Az is természetes, hogy a mezőgazdaságban dolgozó szakembereknek, az állatorvosoknak is, elsősorban a nagyüzemek termelési céljait kell szolgálniuk. Az állatorvosok legfontosabb feladatai Szóljunk talán először a „klasz- szikus” beavatkozásról, a gyógyító tevékenységről. Az elmúlt évtizedek ebben is forradalmi változásokat hoztak. Az antibiotikumok és más modern gyógyszerek felfedezése, széles körű alkalmazása hatalmas léptekkel vitte előre az állatorvostudományt. A műtéti eljárások fejlődésének köszönhető, hogy nagyon sok olyan állatot tudnak meggyógyítani, amelynek kényszervágása vagy elpusztulása komoly népgazdasági kárt okozna. Itt kell megemlíteni az állatkórházak és rendelőintézetek szervezetét, amely világviszonylatban is előkelő rangot ad a magyar állatorvosi-társadalomnak. Ezekben a jól felszerelt intézményekben kiváló szakemberek munkája nyomán jelentős értékeket sikerül megmenteni. Természetesen más a tevékenység a háztáji gazdaságban és más a nagyüzemben. A A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetői igénylik is az állatorvosok segítségét az állatok elhelyezésével, tartásával és takarmányozásával kapcsolatosan. Az állatorvos készséggel segít, tanácsokat ad, mert tudja, hogy helyes tartással és takarmányozással nagyon sok betegség megelőzhető. A szocialista nagyüzemben különösen fontos, hogy az állategészségügyi és az állattenyésztési szakemberek támogassák egymást, mert közös a céljuk. Az, hogy minél több állati eredetű termék jus- son a fogyasztókhoz. Rendszeres szakmai továbbkép-1 zések segítik az állatorvosokat, j liogy helytálljanak a rohamosan fejlődő termelés körülményei közt. A betegségek korai felismerésében az állategészségügyi in- j tézetek és más tudományos írtté2-1 ményeken kívül az állategészségügyi állomások szakállatorvosai í is nélkülözhetetlen segítséget adnak. A fertőző betegségek terjedésének megakadályozására államunk törvényekkel és rendeletekkel támogatja az állategészségügyet, s teljesítenek Az állatorvosok, akik sokszor nehéz körülmények közt végzik nélkülözhetetlen munkájukat, megérdemlik, és mindinkább meg is kapják az egész társadalom megbecsülését. Andódy Tibor A világ legtökéletesebb írógépe Londonban piacra dobták a világ legtökéletesebb írógépét, amelynek neve Spherigraph, Az új géppel merőlegesen, vízszintesen és körben is lehet Írni A 46 ütőkar cserélhető úgy. hogy 1850 különböző betű és jel leütésére nyílik lehetőség a géppel. Matematikai formulákat is vissza lehet adni vele és idegen nyelvű betűket ée jeledet, Így például arab. kínai, japán stb. jeleket és betűket Is. BATTONYA ft ELEK az állatorvosoknak fontos hatásági jogkörük van. Közgazdasági hét kezdődik hétfőn Békéscsabán A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg a rendszeres közgazdasági ismeretterjesztést. A köz- gazdaságtan azóta az egyik legnépszerűbb tudományág lett, és különösen az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta kelt fel közérdeklődést a legszélesebb rétegekben. A tízéves jubileum alkalmából valamennyi megyében „közgazda- sági hetet” rendeznek, a Békés megyei program október 7-én, hétfőn délután kezdődik Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában. A nyitó előadáson dr. Meixner László, a Gazdaságkutató Intézet igazgató-helyettese lesz az előadó, aki a komplex közgazdasági vizsgálatokkal és a gazdasági előrebecsléssel kapcsolatos legújabb kutatásokat ismerteti. A második előadást Gyulán rendezik a TIT természettudományi előadótermében, október 9-én délelőtt 10 órakor. Ezen Kádár István, a SZÖVOSZ főosztályvezetője „A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek gazdálkodása az új alapszabály tükrében” címmel tart előadást. Az október 11-i, orosházi programban Simka István, a Hatósági tevékenységük gyakorlása közben mindig igénybe- . vették a lakosság, a tanácsok és társadalmi szervek, testületek segítségét is. Elég, ha a néhány év előtti száj- és körömfájás járványra gondolunk, amikor a lakosság zöme aktívan részt vett a betegség leküzdésében. A határállomásokon dolgozó szakállatorvosok vigyáznak arra, nehogy az ország területére külföldről fertőző állatbetegséget hurcoljanak be. Közvetlenül a közegészségügy érdekében dolgoznak az élelmlszerhigléníkus szakállatorvosok. Rendszeresen ellenőrzik a vágóhidakat, piacokat, húsboltokat és minden olyan helyet, ahol állati eredetű élelmiszer feldolgozása vagy for- galombahozatala történik. Nem is olyan régen sok rosszízű tréfálkozás fogadta a mesterí séges termékenyítést alkalmazó Termelőszövetkezetek Országos állatorvosok munkajät. Ma már Tanácsának titkára a termelőszö- mindenki tudja, hogy ezzel a movetkezetek vállalati gazdálkodásának kérdéseit elemzi, míg a köz- gazdasági hét záró eseményeként, október 11-én újból Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában lesz előadás. Ezen dr. Bócz Imre, a Gazdaságkutató Intézet gazdasági j szaktanácsadója „Mikor olcsó a drága, mikor drága az olcsó? címmel tart feltehetően sokakat ér- deklö, érdekes közgazdasági elő- j adást. Torontáli szőnyegszövőket betanítás mellett felveszünk, kétműszakos beosztással. Minden második szombat szabad. SZÖNYEGSZÖVÖ HTSZ. BÉKÉSCSABA. dern beavatkozással állatállományunktól több egészséges, nagyobb tenyészértékű utódok születnek. Külföldön is jó a hírük a magyar állatorvosoknak. Mon- ! góliától Kubáig szívesen várják | állategészségügyi szakemberein- I két. Tudósaink mindig a világ! | élvonalához tartoztak. A fiatal | | generáció méltó követője a szép; | hagyományokkal rendelkező idő- i [ sebb magyar állatorvosi karnak I (A megyénkből — Kamutról — ! származó dr. Bérezi István még ] csak 30 éves, de Selye professzor | j meghívására a világhírű tanár I kanadai intézetében folytat ku- j tatómunkát.) Városainkban, különösen falva- j inkban nagy szerepe van az állatorvosok emberi helytállásának. Állandó kapcsolatban vannak a i lakosság legkülönbözőbb rétegei- I vei, bekapcsolódnak a helyi j párt-, tanácsi és társadalmi I I szervek munkájába. Szakmai tu- 1 A Békés megyei Népújság 1968. szeptember 24-i száma a történeti hűség helyes szemléletének szellemében cikket közöl Zielbauer György kétegyházi középiskolai tanár tollából, melyben az ország felszabadulásának eseménytörténetét illetően a környező községek (esetünkben Elek vagy Battonya) elsőségének problémája nyer megfogalmazást, Önkéntelenül Is ókortörténeti reminiszcenciákat ébreszt a probléma — Homérösz nevéért hét város versengett hajdanán. Mindenféleképpen jó jelenség, hogy legújabbkorl nemzeti történelmünk legjelentősebb ténye, az ország felszabadulásának kezdete hasonló versengést eredményez, s lelkes érdeklődők ezreit foglalkoztatja. Zielbauer Györgynek tudniillik igaza van abban, hogy a II. Ukrán Front 53. hadseregének Managarov altábornagy parancsnoksága alatt küzdő csapatai 1944. szeptember 22-ről 23- ra virradó éjszaka egy Batto- nyánál jóval szélesebb fronton érték el a magyar határt. Amikor 1964 nyarán a felszabadulás eseménytörténetének helyes kronológiáját kutatta községünkben Dr. Karsai Elek, ez a tény már tisztázódott. Meg kell azonban jegyeznünk két el nem hanyagolható körülményt. Mindenekelőtt azt, hogy Battonyán sem ütközött a község felszabadulása semmilyen katonai ellenállásba, még olyan mértékben sem, mint Eleken. Ebből a szempontból a Népszabadság 1960 őszén megjelenő történelmi riportsorozata („így kezdődött. Battonyáról — Szentgott- hárdig”) talán a műfaj engedte jellegzetességeken túl is több szerepet biztosított a kiszínezett költői fantáziának a megengedettnél. Talán e riportsorozat címének következtében jutott elsősorban az emberek köztuda- tóba, hogy Battonya kimondottan az első felszabadult község volt. Jóval lényegesebb körülmény az, hogy a korabeli szovjet hadijelentések Battonyát emlegetik elsőként felszabadult rra- A tomszki orvostudományi egye- gyar községként, nyilvánvalóan i tem egyik tanszékének kutatói abból a körülményből kiindul- megánapítottáki hogy a napkitö- va, hogy a magyarországi had- ^ H , műveletek első stratégiai lépése réseket követő napokon jelentősen a már említett hadseregcsoport: emelkedik a gépkocsibalesetek felderítő egységének Baüonyá- s?ama Hasonló eredményekre juK battonyai (és környéki) hadmű- [ sok is. veletekben részt vevő F. Gy, Kiva szovjet gárdakapitány szóbeli visszaemólkezése is, aki néhány évvel ezelőtt ellátogatott községünkbe, s emlékeit felelevenítette. Meg kívánjuk még jegyezni, hogy helytörténeti feldolgozásainkban soha nem fogalmaztuk meg egyértelműen úgy a kérdést, hogy a felszabadulás elsőbbségének egyedüli joga a mi községünké. Hadd említsek meg erre vonatkozóan két példát. A Battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Mezőgazdasági Szak- középiskola jubileumi emlékkönyve (Szerk. Heszler József. Battonya. 1967.) 11. oldalán a következőket írtuk: „Battonya az elsők között szabadult fel”. Vagy amikor az MTI tudósítóját a nemrég lezajlott III. Battonyai Békemenettel kaj>csolat- ban informáltuk, arra kértük, hogy kerülje az egyértelműen lokális kifejezés használatát: „Huszonnégy évvel ezelőtt az országban először Battonya környéke szabadult fel...” (Népszabadság, 1968. szept. 24. 5. oldal.) Ami a felszabadulás elsőbbségének tudományos kérdéseit illeti, azt a hadtörténészeknek és hivatásos történészeknek kell végleg eldöntenie, nem az amatőröknek. Tudomásunk szerint az ország felszabadulásának 25. évfordulójára készülnek már azok a széles tájékozottságon ^alapuló történelmi feldolgozások. melyek a helytörténészek „vélt perét” is el fogják dönteni. Addig is egyetlen megoldás látszik célszerűnek. Vállaljuk az Elekkel (és az egész Maros vonalig terjedő településekkel) a közös sors megváltozott körülményei között kialakult jelentősebb ritmus nélküli testvérisé get. Takács László A naptevékenység és a balesetek őszi telepítéshez, fásításhoz gyorsan novo olasz nyársuháng (2 éves anyagot biztosítunk), darabonként 3,—Ft-os áron FELSÖNYOMÁSI ÁLLAMI GAZDASÁG, Telekgerendás.
