Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-04 / 233. szám

1968. október 4. 3 Péntek Polietilén-gyár születik A Tiszai Vegyi Kombinátban épül a hazai polietilén alap­anyaggyártás bázisa. Az iparban, a kereskedelemben és a mező- gazdaságban egyaránt nélkülöz­hetetlen polietilén alapanyagát jelenleg jórészt külföldről im­portálják. A TVK-ban létesülő szovjet és angol berendezések­kel működő üzem minőség és mennyiség tekintetében gyakor­latilag a teljes hazai igényeket kielégíti. Képünkön: a leendő polietilén gyár épülő recirkulá- ciós vízműve. MTI-fotó — Mező S. felv. Politechnikai játékcsomagok készítését kezdik meg * A Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök Ktsz poli­technikai játékcsomagokat ter­vezett, amelyeket egy országos zsűri elbírált és ezekből 15 kü­lönböző babaruha-modellt és állatfigurát elfogadott. Az Ezermester és Úttörő Bolt Vál­lalat máris jelentős mennyisé­get rendelt az új termékből, amely az általános iskolákban a politechnikai oktatás kereté­ben igen jól felhasználható. A megvarrt kis ruhákkal a játék­boltokban kapható babák öltöz- tethetők. A szövetkezet a játékcsoma­gok készítésére csökkent mun­kaképességű bedolgozókat — főleg nőket alkalmaz majd. Botrányhősök Idő: eléggé borús szeptember végi. Helyszín: talponállóink egyike. Ebben a gyors tempójú rohanásban nincs ideje leülni az embernek. Inkább eltopog né­hány órácskát a talponállóban. Aki szabadságon, nyugdíjban vagy táppénzen van, az esetleg többet is. Még az is kénytelen több időt tölteni, aki egy drá­mai fordulatokkal teli pa­naszt hallgat végig. — Maga jogász? — kérdezte a magas asztal mellett helyet szorító házaspár egyike. — Az ember ilyesmi foglalkozást ol­vas le az ábrázatáról. — Csak joggyakorló vagyok — válaszoltam, s mint akinek ahhoz is joga van, jót húztam a söröskorsóból. — Akkor megérti a mi na­gyon nagy fájdalmunkat. Vége, nincs tovább, szabad cselekvési jogunk. Mintha egyszeriben Washington néger gettójába cseppentünk volna. Mert mi­lyen demokrácia, szabadság az, amelyben megtiltják, korlátoz­zák az emberek szenvedélyes, helyesebben kedvelt szórakozá­sát? Azt, hogy iszogat egy ki­csit az ember, aztán ha idejön, akkor itt, ha nem, akkor oda­haza tör borsot a haragosa or­ra alá. A befurakodás, a kapzsi­ság ellen kellene olyan szigorú jogszabályokat hozni, mint ami­lyet most a szabálysértéssel kap­csolatban hoztak. A nászék ugyanis befurakodtak a mi há­zunkba a fiuk révén, aki el­vette a lányunkat. Jó, jó, meg­fizették a fél ház árát, de még­iscsak vendégek. Az enyém az élvezeti jog, egyszóval minden az enyém és azt csinálok az udvarban és az épületekben, amit éppen én akarok. ... azaz, hogy azt csináltam eddig. Tudja, afféle muja tár­Nagyüzem a A hét első napjai napfényes, szép idővel köszöntöttek me­gyénkre. A mezők munkásai — akik az esős napokon kényszer- pihenőt tartottak — hozzáláttak a munkához, valósággal ellepték a cukorrépa-, kukorica-, napra­forgó- és cirokföldeket. De nagy lendülettel fogtak hozzá az őszi vetéshez is. Egyedül a mezőkovácsházi já­rásban nyolcvan vgtőgép rakta földbe a jövő évi kenyérnekvaló magját. A kunágotai Bercsényi és számos más termelőszövetkezet földjén kapcsolt gépek vetették a búzát. Egy-egy lánctalpas trak­tor három vetőgépet vontatott. Ez előnyös volt többek között azért is, mert a lánctalpasok nem alkonya saság került a házba. Ha kony­hakéssel, ha mozsárütővel vagy valami más kézbe akadt szúró- vagy ütőszerszámmal fenyeget­tem őket, gyáván elbújtak, nem mertek jelentést tenni ellenem. Bezzeg mertem én. Életem pár­jával elhatároztuk, hogy kiűz­zük ezeket a betolakodókat. Mellesleg szólva, van már ehhez egy kis gyakorlatunk. Ügy el­ugrattunk mi már néhány lakót a házunkból, hogy még köszön­ni is elfelejtettek. — Egészségünkre! Tudja, bát­raké a világ. Mi ketten elég bátran szoktunk hazamenni in­nen vagy valamelyik másik tal­ponállóból. Nemcsak fenyege­téssel igyekeztük őrölni a beto­lakodók idegrendszerét, hanem néhány bírósági perrel is. Igaz, hogy leginkább nekünk kellett fizetni a perköltséget. Jó vicc. Hol tartják manapság tisztelet­ben az eredeti jogokat? Meg azt, hogy mennyit dolgoztunk a demokráciáért, mennyit növel­tük az állami kereskedelem for­galmát? Mi, kérem, nem vertük fogunkhoz a garast. Nem ver­jük ezután sem. Az új szabály­sértési jogszabályok 3000 forint pénzbírsággal fenyegetik a nyil­vános helyen a magunk mód­ján iszogatókat. Rajtunk nem fognak ki. Az eddigieknél többet iszunk majd otthon. Ismeri azt a nótát: „Ha nem tetszik a gaz­dának, hogy mi itten mulatunk, vigye el a házát innen, de mi itten maradunk.” Nos, nem sok nyugodt éjszakája lesz, ha csak ... — Ha csak családi botrány­okozásért előbb-utóbb eljárást: nem indítanak maguk ellen, aminek elvonó kúrára rendelés is lehet a vége. Vagy annak megtagadása esetén 5000 forint pénzbírság. — Na és, azt hiszi, számít nálunk a pénz? Minek néz ben­nünket? Nem mertem megmondani, nehogy én legyek az első alpe­resük október elseje után. K. I. Másodszorra zöidellnek a szikes legelők A szeghalmi járás szikes lege­lőin a nyár eleji nagy szárazság idején nagy volt a kopárság. Egyik-másik helyről átcsoportosí­tották a jószágot, mert nem ta­láltak táplálékot a legelésző álla­tok. Az utóbbi hetekben azonban sűrűn hullott csapadék a föl­dekre. Az esős idő hatására má­sodszorra is kizöldültek a lege­lők. A járás termelőszövetkezeteiből ezrével legelnek a juhok a fel­frissült legelőn. Bőséges táplálé­kot találnak a szarvasmarhák is. A szeptemberi legeltetés jelentős segítség a takarmánygondok meg­oldásában. földeken nyomták meg annyira a talajt, mint a többi erőgéptípusok. Rá­adásul lassabban haladtak, s a vetés minősége sokkal jobb volt ezzel a módszerrel. A mezőko­vácsházi járásban egyébként 20 ezer hold előkészített terület vár­ja az ősziek magját, s a jó idő beálltával rohamosan gyarapszik a bevetett terület. Fogadóórák a megyei tanácsnál A soron következő fogadóórá­kat Nagy János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese tartja október 5-én, szombaton délelőtt 9-től 12 órá­ig a hivatali helyiségében Bé­késcsaba, Felsőkörös sor, Iroda- I ház. Termelőszövetkezetek, állami vállalatok, egyéb üzemeltetők, figyelem! Állomásunk Zetor 3011 és Zetor Super típusú traktorokhoz fődarabcserét biztosít: — KOMPLETT HAJTÓMŰ, — MELLSŐ JÁR^ZERKEZET, — KORMÁNYSZERKEZET, — HÁTSÓ TENGELYTOK PORTÁLLAL. Kívánságra helyszínre szállítjuk és beszereljük. VÁLLALJUK: Zetor 3011 és Zetor Super típusú traktorok, pótkocsik főjavítását rövid határidővel — cseregépes alapon is. 6. SZ. GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS MEZŰKOVÁCSHÁZA x Á gazdasági hajlékonyság haszna A z új mechanizmusban meg­növekedett a piaci kapcso­latok szerepe, s az árak változása nem kizárólagosan központi elha­tározásoktól, hanem a kereslet­kínálat alakulásától, a vevő és az eladó megállapodásától is függ. Ez a szocialista tervgazdaságban korábban szokatlan gazdasági haj­lékonyság eleinte sok vitára és félreértésre adott okot. A kezdeti piaci tapasztalatok ismeretében érdemes ezeket az aggodalmakat most újra szemügyre venni. Íme az egykori aggályok: „Túl nagy és felesleges kocká­zatot vállalunk, amikor bizonyos keretek között elősegítjük a piaci játékszabályok, az értéktörvény hatékonyabb érvényesülését. Fel­idézzük az árszínvonalemelkedés, az infláció, a véletlenszerű ösztö­nös folyamatok felerősödésének reális veszélyét. — Így hangzott az aggodalom a reform előkészí­tésének idején, majd a következő­képpen. folytatódott: — Amikor a vállalatok egymás közt manipu­lálnak az árakkal, a pénz az ál­lam egyik zsebéből a másikba ke­rül, de ha fogyasztási cikkről van szó, az ostor a lakosság pénztárcá­ján csattan.” És íme a tények: Egyetlen konkrét példa a kötet­lenebb piaci kapcsolatok, a ru­galmasabb árformák gyakorlatá­ból. A Villamos Berendezés és Ké­szülék Művek kapcsolókra és más szerelési egységekre nyújt a vá­sárolt darabszámtól függően, 2— 10 százalékos árengedményt. Ugyanez a vállalat viszont a pad­lókefélő villanymotorját kapja 10 százalékkal olcsóbban az Ipari Műszergyártól, ha 30 000 darab­nál többet rendel belőle. A példákat, a különböző en­gedményeket hosszan sorol­hatnánk. Ezekben az esetekben ma már egyáltalán nem arról van szó, hogy az állam egyik zse­béből a másikba kerül a pénz, az adott és. kapott árkedvezmények­kel. A kölcsönös előnyök alapján mind a termelő, mind a felhasz­náló vállalat, de a népgazdaság isi jól jár. A termelő számára a na­gyobb sorozatok gyártása igen | gazdaságos. (Így több szerszám- [ mai, készülékkel, célgéppel lé­nyegesen termelékenyebbé válik a munka és lehetőség nyílik pél­dául a futószalagos szerelésre stb.). A termelékenyebb munká­ra készülő vállalat ebben a gaz­daságosabb termelésben teszi ér­dekeltté a vásárlókat, a felhasz-1 nálókat az árengedménnyel. ' A vállalat a következőképpen! kalkulál. Eddig 6—8 ezer padló-} kefélőt gyártottak Pápán gazda­ságtalanul. Ha 30—40 ezer darabot gyárthatnak, nemcsak a motor lesz olcsóbb, a padlókefélő gép is gazdaságosabban készülhet. így a padlókefélő gépeket néhány száz forinttal olcsóbban hozhatják for­galomba. A lényegesen olcsóbb padlókefélő masinákból viszont lényegesen több el is kel itthon és külföldön. Végül is mindenki jól jár. A termelékenység emelé­séből hasznot húz a villanymotor­gyár, a padlókefélőgyár, a na­gyobb forgalom növeli a kereske­delem nyereségét is. A termelő-, az értékesítő vállalatok nagyobb nyerségük után több adót fizetnek az államkasszába, tehát a népgaz­daság szintén több bevételhez jut. És végül, de nem utolsósorban, a lakosság is olcsóbb háztartási gé­pet vásárolhat. D e közelítsük meg ugyanezt a témát más oldalról. Amikor a tárcaközi bizottság az igen gaz­daságtalanul gyártott és expor­tált termékek után megszavazta az állami visszatérítést, természe­tesen nem ismert el minden igényt. De hogyan lehet csökken­teni a magas önköltséget, gazdasá­gossá tenni az exportot, ha a költ­ségek 65—70 százaléka, az anyag és a kooperáció eleve igen drága. Ezt a felhasználó vállalat, amely az exportterméket gyártja, szu­per-termelékenységgel sem ellen­súlyozhatja, mivel az önköltségé­nek mindössze 4—5 százaléka a közvetlenül a termelésre fordított munkabér. A régi mechanizmusban az anyagtakarékosságnak valóban igen korlátozott lehetőségei vol­tak, hiszen a szállító vállalatot éppen úgy, mint a kooperációs termék árát, központilag határoz­ták meg. Most viszont a felhasz­nálók szabadon választhatnak a különböző termelő-, értékesítő és importáló vállalatok között. Ez a választási szabadság és különösen a gazdaságos import lehetősége járult hozzá néhány területen máris a magas hazai árak leszorí­tásához. Elég, ha megemlítjük, hogy a mezőgazdasági üzemek a csehszlovák Zetor és a szovjet MTZ konkurenciájának hatására ma már 10 000 forinttal olcsób­ban vásárolhatnak meg egy-egy magyar U—28-as traktort, mint az év elején. Különösen kénytelenek a hazai szállítók árajánlatát a világpiac objektív mércéjéhez viszonyítani a sok kooperációs partnerrel, a magas állami visszatérítési igény­nyel dolgozó vállalatok. Ezért versenypályázatot hirdetnek a ha­zai termelővállalatok között, gaz­daságosabb importalkatrészt vá­sárolnak és minden más egyéb le­hetőséget hasznosítanak az áren­gedmények és kedvezmények szerzésére. Mint érdekes módszert, megemlíthetjük, hogy a széles koo­perációs hálózattal, gazdaságta­lanul dolgozó nagyvállalatok anyagilag is érdekeltté teszik ille­tékes dolgozóikat a különböző be­szerzéseknél az év eleji induló árak csökkentésében. E gyáltalában nem formálisak tehát a piaci kapcsolatok fejlesztésével együtt járó árválto­zások, hanem azok a munkater­melékenység emelésére serkente­nek. Nem gyengítik a tervszerű­séget és nem erősítik a spontán folyamatokat, hanem a népgazda­ság fejlesztésének fő irányaihoz igazodva segítik a nagy sorozatú szakosított gyártás — s a gazda­ságos export és import serken­tésével — a nemzetközi munka- megosztás elmélyítését. A bővülő áruválaszték, s az év eleji induló áraknál máris olcsóbb porszívó, kávéőrlő, különféle mosószer és a 130—820 forinttal olcsóbb mosó­gép jelzi, hogy e folyamatnak a lakosság is haszonélvezőjévé vál­hat. Kovács József

Next

/
Thumbnails
Contents