Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-29 / 254. szám

J#M. október 2». 3 Kedu Tá jérte kéziét déien A szerződéses termelés szerve­zéséről ezen, a héten cserélik ki tapasztalataikat a megyénk déli részén működő szövetkezetek és Útban Zalaegerszegre — Herszoniak Tarhoson és Füzesgyarmaton Erkel-emlékhangverseny, könyv- és zeneműkiállítás Gyulán a Dél-Békés megyei Tsz-Szövet- ség vezetői. Hogy mined kevesebb utat kelljen megtenniük tsz-elnö- keinknek, vezető szakembereink­nek, a szövetség a déli körzetben a tájegységeknek megfelelően tartja a megbeszélést Előreláthatóan három helyen találkoznak, cserélik ki vélemé­nyeiket, különös figyelmet fordí­tanak arra, hogy a tsz-szövetség ajánlásait miként tették maguké­vá a tagszövetkezetek, a vállala­tokkal történt megállapodások alkalmával. Zala megye az ukrajnai Her- szon megyét választotta testvér­megyéjéül, ahonnan néhány nap­pal ezelőtt kelt útra több mező- gazdasági szakember, hogy me­gyénkén átutazva Zalába jus­son. A szakember-csoportot Gul- csak Anatalij Boriszovics, a Her- szoni Borászati Tröszt igazgató­ja vezeti. Ütközben kétnapos pi­henőt tartottak Békésben, s ezt az időt a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság megyei vezetői arra használták fel, hogy bemutassák a herszoniaknak a Tarhosi Nö­vényvédő Állomást és a füzes­Akiket befogadtak Lassan egy évtizede, hogy a kondorosi termelőszövet­kezetek az országos érdeklődés és elismerés élvonalába kerül­tek. A kormány által adományo­zott „Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság” címet, a Vörös Ván­dorzászlót és az oklevelet szinte soj^ozatban nyerte el a Dolgo­zók és a Lenin Tsz._ A Vörös Október Tsz gazdasági eredmé­nyei is csaknem azonosak az előbb említett szövetkezetekével. Hogyan, miként küzdhette fel magát ez a közösség ilyen ma­gas színvonalra? Az egykori betyárvilágáról és csárdájáról közép-európai hírű település belső életében jelentős változások mentek végbe. Ezt a változást már több alkalommal közelítették meg írók, újságírók. Mindenkor találtak valami újat, amely a szövetkezeti mozgalom országos átlagától eltért, annál jobb, előremutatóbb volt. A kon­dorosi változásokról írt riportok, tudósítások, készített film- és tv- híradó filmek a helyi mozgalom egy-egy jelentősebb állomását vitték az olvasók, nézők elé. So­kat szerepelt téma volt az áru­termelés és értékesítés átfogó, mindenre kiterjedő szervezése, a munkaerő foglalkoztatásának perspektivikus programjával ösz- szefüggő kérdések vitája, a ta­pasztalatok hasznosítása, a jöve­delmezőség fokozása, új üzem­ágak szervezése és így tovább. Az említett részfelada­tok megoldása egy bizonyos ponton teljes, úgynevezett komp­lex-áttekintést kapott. Ez a bizo­nyos pont nem más, mint a köz­ség és a tsz vezető testületéi kö­zött kialakult munkakapcsolat, amely a demokratikus centraliz­musra épült és épül. Ladnyik Mihály, Godó György és a Lenin Tsz korábbi elnöke, Braun La­jos, aki baleset áldozata lett, működésében azért bizonyult jó elnöknek, mert az emberi sorso­kat, a közösség életét, fejlődését mint vezető mesterien ötvözte és ötvözi a társadalom célkitűzései­vel. A tsz-elnök vezetéshez érté­se, tapintata azért fejlődhetett ki ilyen finomságára, mert a körü­lötte dolgozó politikai és szakmai munkatársak erre, ilyen irányba ösztönözték. Évekkel ezelőtt, amikor a párt községi bizottságán azt javasol­ták a Dolgozók Tsz elnökének és néhány vezetőségi tagjának, hogy teremtsenek közhangulatot a szakember munkája iránt, még nem volt agronómusuk sem mér­nöki, sem technikusi oklevéllel, de még szakmunkásuk sem. A termelést a kisparaszti gazdaság­ban nagy gyakorlatra szert tevő emberek Irányították. Az élet csak üggyel-bajjal ment tovább, mert a több ezer hold közös szántó átfogásához, a termelés szervezéséhez, a jóindulaton kí­vül nem volt szakmai felké­szültség. És ma csupán a Dol­gozók Tsz-ben kilenc felső képe­sítésű szakember és egyre több technikus szervez, irányít. Évről. évre növekszik a szakmunkások és azok száma, akik beosztásuk­hoz levelező úton szerzik meg a képesítést. A Lenin Tsz-ben ki­sebb arányokban ugyanez a helyzet. A Vörös Október Tsz- ben viszont mintha megrekedt volna a fejlődés. Ez a szövetke­zet a másik két tsz-től azért ma­radhatott le, mert a szakemberek foglalkoztatásában itt a legmosto­hább a helyzet. Itt még mindig a jóhiszeműségre apellálnak, ami nem rossz, de csak akkor, ha a vezető szakmailag képzett. A párt községi bizottsága is látja a Vörös Október Tsz-ben kiala­kult helyzetet — mondotta Jer- nei Sándor titkár. A közeljövő­ben ebben a tsz-ben is változásra számítanak, mivel a tsz vezető­sége saját károsodásán ismerte fel tennivalóját. A Kondoroson foglal­koztatott szakemberek szá­mából, munkájuk hatékonyságá­ból arra következtethetünk, hogy megyékben nem sok az olyan község, ahol ezer holdanként jut egy-egy egyetemet, főiskolát vég­zett, 500 holdanként egy-egy tech­nikus és csaknem ötven hol­danként egy-egy szakmunkás. A Kondoroson elért gazdasági eredmények, az emberek jóléte mindenekelőtt arra vezethető vissza, hogy országosan is csak­nem egyedülálló a szakember- és a szakmunkásellátottságuk. Ez annak az eredménye, hogy itt már korábban felismerték: a me­zőgazdasági termelés új módsze­reinek alkalmazásában, az új el­járások kidolgozásában szakmai felkészültség nélkül nem sokra mennek. Az itt működő agronó- musok munkáját már nemcsak egy szűkebb értelemben vett ré­teg látja így, hanem a közös gaz­daságok dolgozóinak túlnyomó többsége. A fiatal szakemberek letelepedését, amit Dóka István. Fekete Béla, Borbély Pál példája is megerősít, kedvezően fogadták. Az idegenből Kondorosra szárma­zott fiatalokat a község lakosai befogadták, felkészültségük és napi munkájuk után az adott területen vezetőjüknek tekintik. Az az erőfeszítés tehát, me­lyet a kondorosi pártbizottság és a tsz-ek vezetői a szövetkezeti mozgalom erősítéséért folytr* megértésre, támogatásra talált. Dupsi Károly gyarmati Vörös Csillag Termelő­szövetkezetet. Az üzemlátogatás befejezése után megkértük G. A. Boriszo- vicsat, hogy a látottakról nyilat­kozzék lapunk olvasóinak. — Szívből örülünk annak, hogy Tarhoson megismerhettük a korszerű eszközökkel, gépekkel, laboratóriumokkal felszerelt nö­vényvédő állomást. Olyan mun­kakörülmények között, mint ami­lyet Önök ott kialakítottak, öröm lehet a munka. Erről kül­döttségünk is meggyőződhetett. Az állomás igazgatója és vala­mennyi dolgozója szívesen adott felvilágosítást kérdéseinkre. A füziesgyarmati Vörös Csillag Tsz jelentős eredményeket ért el a gazdálkodásban. Csirik Imre tsz-elnök beszélt erről, amit az­után a gyakorlatban is láthat­tunk. Mi, a Szovjetunió egyik történelmi borvidékéről jöttünk. Ezért érthető, hogy elsősorban a gyümölcsös tetszett a legjobban. Az itt termett alma, amit meg is kóstoltunk, kiváló zamatú. Bete­kintettünk a gépudvarba. Sok igen hasznos gépet láttunk, me­lyek nagy része szovjet gyártmá­nyú. örülünk, hogy a mi hazánk­ban gyártott gépek könnyítik a magyar parasztember munkáját. Mi azonban a gazdasági sikert, amiről hallottunk, a háztáji gaz­dálkodásban is kerestük. Mond­hatom, meg is találtuk. Utunk során benyitottunk néhány régeb­ben készült és most épült csalá­di lakásba. A két, három szoba és fürdőszoba, valamint a gáz­tűzhely, villanytűzhely láttán ar­ra gondoltunk, a szép bútorok — és a ház körül tartott jószág- állományról nem is beszélve —, hogy amit Csirik Imre tsz-elnök mondott, megfelel a valóságnak, Füzesgyarmaton és máshol is szépen boldogulnak az emberek. D. K. Aki nem hiszi, nézze meg! A rendkívüli időjárás ellenére is igen értékes megfigyelésre tet­tek szert Békéscsabán, Orosházán és Mezőkovácsházán gazdálkodó termelőszövetkezetek ben. Az egy­szeres keresztezésű, hazai és kül­földi kukoricafajták az agrotech­nikád igény biztosítása után ki­magasló terméseredményt pro­dukáltak. A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben termesztett jugoszláv hibrid kukorica holdan­ként 30—35 mázsa szemtermést hozott. Van azonban a szövetke­zetben olyan tábla is, amelyen -*0 mázsán felüli májusi inorzsolt- nak megfelelő hozamot értek el. Orosháza környékén a marton- vásári egyszeres keresztezésű ku­koricák nagyüzemi táblákon ki- áló terméseredményt hoztak. Bé­késcsabán a Növi Sad-i 70-es ku- koricafajta öntözéses körülmé­nyek között 120 mázsa csőtermést adott. Több közös gazdaságban a ház­táji földbe is egyszeres kér észt e- Izésű hibrid kukoricát vetetlek. A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz gazdái ebben az esztendőben annyi kukoricát vittek haza a háztáji földről, mint korábban három évben összesen. A kukoricatermesztés 1969. évi tennivalóinak megbeszélésére — fajtamegválasztás, agrotechnikai eljárás — dr. Biacsy Imrét, a marton vásári kutat óintézet igaz­gatóját meghívták Orosházára a | Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség I vezetői. Erre a találkozóra rövide- isen sor kerül. A köztiszteletben álló kutatótól szakmai útmutatást i kérnek a kukoricatermesztés szin- | vonalának fejlesztésére. A Békés megyei Tanács művelő- [ désügyi osztálya, Gyula város Ta­nácsa, valamint az Orszá’gos Fil­harmónia és a Zeneműkiadó Vál­lalat közös rendezésében vasár­nap, Erkel Ferenc halálának 75. évfordulója alkalmával a gyulai zeneiskolában országos emlék- j ünnepség volt. Az iskola halijá­ban délelőtt II órakor nyitották meg a könyv- és zeneműkiállí­tást, melyen Havasi István nép­művelési felügyelő bevezető sza­vai után dr. Vidó István, a gyu­lai városi tanács elnöke beszélt az évforduló jelentőségéről. Mél­tatta Erkel Ferenc korszakalkotó munkásságát, melynek mint örök­ségnek ápolását és megbecsülését a szülőváros örök kötelességének tartja. Sarlós László, a Zeneműkiadó Vállalat igazgatója Erkel: Hu­nyadi László című operájának új kiadásával és Bónis Ferenc ze­nei író „Magyar Zenetörténeti ta­nulmányok” Erkel -kötetével ajándékozta meg Gyula város tanácsát. A kiállításon Erkel Ferenc mű­veinek partitúrái, .cottái és kü­lönböző kiadványai is láthatók. A régi mesterek művei mellett Liszt, Kodály és Bartók művei, hanglemezek és a velük kapcso­latos zenei irodalom kapott he­lyet. Elsie a Zeneiskola hangverseny- termében Sulyok Tamás karnagy vezényletével a Debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar Erkel-em- lékhangversenyt adott, megérde­melt sikerrel. A Himnusz elhang­zása után részletek következtek a „Hunyadi László”, a „Dózsa György” és a ritkán halott, ke­leti hangvételű „Brankovics György” című operákból. Az Ist­ván király opera indulója zárta be a műsort. Az opera­áriákat Csajbók Teréz énekmű­vésznő, az Országos Filharmónia szólistája. Szabó Miklós érdemes művész és Sebestyén Sándor, az Állami Operaház baritonistája adta elő. Bemutatóként hatott Erkel Ferenc 1844-ben alkotott nyolc dalának előadása, amelye­ket Kodály Zoltán fedezett fel Az emlékhangversenyt Su­lyok Tamás dirigálta. és emelt ki a feledés homályá­ból. Emlékeket ébresztő, zenei és helytörténeti kutatásokra felhí­vó volt Bónis Ferenc zenetörté­nész bevezetője. Megemlékezett a gyulai Erkel-kiadványokról, de szerinte még mindig adósak va­gyunk Erkel műveinek kritikai gyűjteményes kiadásával, továbbá Erkel leveleinek összegyűjtésé­vel. Ezekkel kapna mélyebb tar­talmakat az Erkel-kultusz, ame­lyek egyik székhelye éppen Gyula városa. A közönség lelkesen ünnepelte az emlékhangverseny minden közreműködőjét. Márai György Készlet az Erkel -kiállításról. (Fotó: Béla OUv, Országos támogatást kap az orosházi kísérleti és fajtabemutató telep Egyre több intézmény figyelt fel az orosházi Üj Élet Tsz üzemi kísérleti és fajtabemutató telepén folyó munkára. Évekkel ezelőtt, a szövetkezet saját erejéből szer­vezte a megfigyeléseket, hogy ki­válassza az üzemben legnagyobb eredménnyel termeszthető nö­vényfajtákat. Lapunkban több al­kalommal beszámoltunk a kísér­heti kert hasznosságáról, melyre * egy év óta Orosházán kívül is fi- I gyeimet szentelnek. A mezőgaz- I dasági technikum, az orosházi tsz-vezetők továbbképző intézete, a Dél-Békés megyei Tsz-ek Te­rületi Szövetsége után a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, az AGROKER Tröszt már konkrét intézkedéseket tett i az időközben teleppe előlépett megfigyelő állomás segítésére. A tudományos igényű munka után most a Borsodi Vegyikombi­nát érdeklődik. Az itt gyártott műtrágyák és növényvédőszerek kipróbálását kérik. Az orosházi Űj Élet Tsz vezetősége nem zár­kózik él a kérdés teljesítésétől.

Next

/
Thumbnails
Contents