Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-29 / 254. szám

'.OüS. október 29. 4 Kedd Vasárnapi munka Vietnamért A KISZ-vezetőképző iskola negyven hallgatója és tanári kara vasárnap, a békéscsabai Szabadság Tsz-ben törte a kukoricát. A csaknem hat holdról betakarított termény munkaertékét egy­öntetűen felajánlották a vietnami nép javára. ;0OOOCXXXXKXK>OOOOOOOOOOCOCCOCOOOCOOOOOOOOOOCOOCC Hz eddigi eredmények biztatók Műszaki konferencia a tatarozó vállalatnál Október 23-án tartotta a Békés megyei Tanács Építőiipari és Ta­tarozó Vállalata a III. negyedévi műszaki konferenciáját. Szikora János főmérnök beszámolójában többek között elmondta, hogy az idén a termelés jelentősen növe­kedett. Uhriri^ Sándor főkönyvelő a vállalat gazdálkodásával kap­csolatos eredményeket ismertette. Megállapította, hogy javult a hi­telgazdálkodás, csökkent az ön­költség és a további eredményes munka határozza meg, hogy mennyi nyereségrészesedést lehet majd kifizetni. Such Mihály szb-titkár tájékoz­tatást adott arról, hogy a dolgozók nagy többsége részt vesz a szo­cialista munkaversenyben. A szo­cialista cím megtartását 11, az elnyerését ugyancsak 11 brigád tűzte célul. A brigádok külön vállalásokat tettek az őszirózsás forradalom, a KMP megalakulása és a Tanácsköztársaság kikiáltása 50. évfordulójának tiszteletére. A beszámolókat számos hozzá­szólás követte. Legtöbben a hi­ányosságok, a munkát gátló kö­rülmények megszüntetésére tettek javaslatot és felhívták a figyel­met a téliesítésre való felkészü­lés fontosságára. A tanácskozás részvevői megállapították: to­vább kell növelni a termelékeny­séget, hogy jövő év január 1-től a vállalat áttérhessen a 44 órás ; munkahétre. Befejezésül Hankó Pál igazgató | ismertette azokat a feladatokat, I amelyek még ebben az évben j megvalósításra várnak. Felhívta a I figyelmet arra, hogy a vezetők I kellő szervezettséggel tegyék még | eredményesebbé, gazdaságosabbá ; a termelést. Ez a feltétele annak, j hogy a vállalat anyagiakban is töb­bet juttasson a dolgozóknak, kü­lönösen azoknak, akik kiemelkedő munkát végeznek. Gárdonyi Géza: £CRI CSILLAGOK Á szocialista demokrácia védelmében Feldolgozta: Márkusz László. Rajzolta: Zárad Ernő. Megcáfolhatatlan tanítása a "■ marxista—leninista világ­szemléletnek, hogy a történelem­ben még egyetlen uralkodó osz­tály sem mondott le önként elő­jogairól. Ezt igazolja a Szovjet­unió és a második világháború után megalakult népi demokra­tikus országok története is. A munkásosztály csak osztályharc árán tudott hatalomra jutni. A termelőeszközök társadalmi tu- lajdonba vételét és a szocialista termelést csak a proletariátus diktatúrájával biztosíthatják. A munkásosztály élcsapatának, a pártnak a feladata, hogy a dik­tatúra különböző formáit helye­sen, az adott helyzetnek meg­felelően alkalmazva biztosítsa, hogy a dolgozó osztályok minél magasabb életszínvonalat élvez­hessenek. Ugyanakkor ügyeljen arra, hogy a hatalmától megfosz­tott volt uralkodó osztály tagjai beilleszkednek-e az új társa­dalmi és gazdasági rendbe, avagy ellene dolgoznak. Tehát, amíg egy részről óvó­rendszabályokat foganatosítanak, addig a dolgozó embereknek szé­les szabadságjogokat biztosítanak. Ilyenek a munkához, a művelő­déshez és a szólásszabadsághoz való jogok, melyek összességében alkotják a szocialista demokrá­ciát. Mit mutat ezzel szemben a pol­gári demokrácia? Nagy pátosszal hirdeti az 1789-es francia polgári forradalom jelszavait: szabadság, egyenlőség, testvériség. Igen ám, de kiknek jár, illetve kik tud­nak élni ezekkel a jelszavakkal? Metsző éllel mutatja a megvaló­sult „gyakorlatot” Anatole Fran­ce a nagy klasszikus francia író- „A törvény egyforma szigorral tiltja gazdagnak és szegénynek egyaránt, éjszaka a híd alatt há­lást és a kenyérlopást*’. Ez a két­színűség csak elkendőzi a tény­leges valóságot az uralkodó osz­tály kizsákmányoló mesterkedé.- seiről. A polgári demokrácia védelme­zői saját igazolásukra a prole- rtárdiktatúi'á szektáns, dogmatikus [eltorzulásaira hivatkoznak. Saj- [nos, volt ilyen időszak, amelyet ^azonban a Szovjetunió Kommu- ^nista Pártja XX. kongresszusa el­ítélt. Ezzel megindult egy új fo­lyamat a nemzetközi forradalmi gyakorlatban és újból vissza-' nyerte valódi vonásait a mar­xizmus—leninizmus. Egyik bizo­nyíték erre Magyarország. Az 1956-os ellenforradalom súlyos erkölcsi és anyagi kárait alig egy évtized alatt sikerült kijaví­tani. Qok hasonlóságot — de nem * azonosságot — mutatnak a kilenc hónap óta tartó csehszlo­vákiai események. Náluk is meg­indult egy egészséges tisztulási folyamat, melynek lényege: min­den torzulástól mentesíteni a társadalmi, gazdasági életet. Ez helyes és szükségszerű lépés volt. Azonban, amíg a' konstruktív kommunista erők a hibák gyö­keres kijavításán fáradoztak, ad­dig nem aludt a polgári beállí­tottságú jobboldal sem... El kell ismerni, hogy ezek a negatív ellenforradalmi erők so­kat tanultak az elmúlt 12 évben. Az akkori nyílt drasztikus mód­szert felcserélték a lassúbb, de finomabb és árnyaltabb, a töme­gek számára megtévesztőbb el­lenforradalmi taktikával. Nyílt fegyveres akciók helyett ügyesen álcázva — felhasználva a kom­munisták „egyoldalú” lekötöttsé­gét — politikai szabadságjogokat követeltek mindenki számára, te­hát a régi rend számára is. Ezek a belső politikai jelenségek na- ] gyón sok „azonosságot” mutattak a nyugati világ szocialistaellenes elképzeléseivel. Burkoltan, majd nyíltan támadták a varsói védel­mi szerződés tagállamait, köztük elsősorban a Szovjetuniót. Sajnálatosan a csehszlovák elv­társak a tényleges és erősen fe- ! szító belső válságuk rendezése í közben nem vették észre, nem ■ figyeltek fel időben ezekre a je- | lenségekre. Még a többszöri elv- [ társi figyelmeztetés sem tudott j változást eredményezni. Pedig az | események mind gyorsabban zaj- j lottak és az ideológiai ellenfor- I radalom kezdett mind „gyakor- i latiasabb” formát ölteni. Tehet­te ezt eléggé zavartalanul, hiszen | hiányzott az a magabiztos fellé- | pés, amely a proletariátus dikta­túráját jellemzi, ha az osztály­hatalomról van szó. Nem lehetett tovább várni, hi­szen Csehszlovákia a szocialista tábor szerves alkotórészét képezi — és esetleges kiválása — fel­borította volna az európai egyen­súlyt beláthatatlan következmé­nyekkel. Az öt szocialista ország pártjai és a kormányai, élen a Szovjetunióval, minden lehetőt megtettek és amikor már nem maradt más választás, fegyvere­sen cselekedtek. Várható volt a tőkés világ óri­ási lármája, amely jó! jött arra, hogy a szennyes vietnami hábo­rúról és a belső bajokról a fi­gyelmet eltereljék. Ez azonban csak ideig-óráig sikerült. A szo­cialista és a kapitalista táboron belül élő elvtársaink egy részé­vel is van vitánk a helyzet meg­ítélésében, azonban az alapvető kérdésekben: az imperialista-elle- nességben és a proletariátus dik­tatúrájának szükségességében egyetértünk. Mind világosabbá válik, hogy a Varsói Szerződés országai a szocialista demokrácia megvé­dése, a csehszlovák proletárdik­tatúra megvédése és az európai béke megvédése érdekében cse­lekedtek. Az események lassan rendeződnek és közben jó barát és ellenség egyaránt meggyőződ­het róla, hogy a szocialista tábor a dolgozó nép hatalmát semmi­lyen formában sem engedheti meg aláásni vagy azt megváltoz­tatni. Pankotai István Nem állhatna meg a busz? Békéscsabáról délután 5 óra 15 perckor indul egy busz Kö- röstarcsára. Sikerült elérni, hogy pótkocsit is kapcsoljanak rá, mert sokan utazunk Békés­re. Más gondunk is van: távolsá­gi járatról lévén szó, ez a busz Békésen, a Malom utcai meg­állónál csak elsuhan, pedig többen leszállnánk. így azonban kénytelenek vagyunk egy meg­állóval tovább utazni, onnan az­tán visszagyalogolni. Emiatt na­ponta 6—8 utas sok ideje kár- bavész. Nem lehetne a menet­idő egyperces megtoldásával a busz megállását lehetővé tenni? Lakatos Gábor, Békés, Dózsa György utca 26/1.

Next

/
Thumbnails
Contents