Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-29 / 254. szám

1968. október 29. 2 Kedd Ünnepi díszítés Prágában Csehszlovákia fennállásának 50. évfordulója alkalmából hétfőn délelőtt Prágában, a vár spanyol termében együttes ünnepi dísz­ülést tartott a CSKP KB, a nem­zeti front, a nemzetgyűlés és a kormány. Az ünnepi ülés Alexander Dub- ceknek. a CSKP KB első titkárá­nak szavaival nyílt meg. Szólott a Csehszlovák Köztársaság meg­alakulásának történelmi előzmé­nyeiről, majd elismerő szavakkal méltatta a Szovjetunió felszaba­dító szerepét, amely lehetővé tet­te az ország újjászületését a há­ború után. Kiemelte a kommunis­ta párt szerepét, különösen a fel- szabadulás utáni években végzett tevékenységét, „ a pártnak a nép iránt érzett nagyfokú felelősség- tudata vezetett 1968 januárjához, mely kiinduló pontja a múltban elkövetett hibák kijavításának és lehetőséget nyújt arra, hogy a párt tovább haladjon a Marx, En­gels és Lenin által kijelölt úton” — mondotta többek között Dub- cek, majd hangoztatta: „a CSKP január utáni politikájában csak erről és nem másról volt szó”. A Szovjetunióhoz és a többi szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink nem véletlenül ala­kultak ki, hanem létünk szem­pontjából döntő történelmi folya­mat eredményeként — mondotta ezután Dubcek. — Ez a szövetség képezi külpolitikánk teljes stra­tégiai alapját. Az augusztus 20-a körüli események pártunk és né­pünk számára problémákat jelen­tettek, de mi, kommunisták nem veszíthetjük szem elől külpoliti­kai orientációnk alapvető irányát. Azon kell munkálkodnunk, hogy ismét megteremtsük a kölcsönös megértést és az együttműködést a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal az imperializmus ellen, a nyugatnémet szélsőséges fasiszta és revansista tendenciák­kal szemben, valamint azokkal a kísérletekkel szemben, amelyek háborús katasztrófa árán is meg akarják változtatni a háború után kialakult Európa arculatát. Közös harcunk arra Is irányul — mon­dotta ezután —, hogy az NDK- nak, mint önálló szocialista ál­lamnak a helyzetét megszilárdít­suk. A bevezető beszéd további részé­ben a CSKP KB első titkára han­goztatta, hogy Csehszlovákia szi­lárdan támogatja a szabadságá­ért harcoló vietnami és arab né­pet. Dubcek befejezésül hangoztatta: „tudatában vagyunk annak, mi­lyen felelősséget ró ránk az a tény, hogy a szocialista országok közösségéhez tartozunk és részei vagyunk a nemzetközi kommunis­ta mozgalomnak, amelynek célja a szociális és nemzeti szabadság megteremtése és a világbéke meg­őrzése”. fi régi hagyományokon és az új kapcsolatokon alapul néphadseregeink fegyverbarálsága A lengyel néphadsereg jubileumi ünnepsége Békéscsabán Hétfőn délelőtt a Hazafias Népfront megyei Bizottságának meghívására Békéscsabára érke­zett Lazicki Stefan őrnagy, a bu­dapesti lengyel nagykövetség kato­nai és légügyi attaséjának helyet­tese és Mttkiewicz Mieczystaw, a Lengyel Kulturális Intézet igaz­gató-helyettese. A vendégeket Kolancsák Ist­ván és Nemes Ferenc alezredesek, valamint Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese és Nagy Ferenc, a HNF megyei titkára fo­gadták. Délután 3 órakor a Magyar Néphadsereg Központi Tiszthe­lyettesképző Iskoláján ünnepi gyűlést tartottak a lengyel nép­hadsereg megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. A két nemzet himnuszának elhangzása után Nemes Ferenc alezredes mondott ünnepi megnyitót, majd Mitkiewicz elvtárs részletesen is­mertette az 1943. évi október 12-i leninoi ütközetet, amely az első nagy tűzkeresztsége volit a fa­siszták elleni harcban, a Kosciusz­Premizált munkakörbe ; ; . . ■ y . , ....• . • I f elvásárló szervezőt vesz tel a MÉH Vállalat Szeghalmi Telepe. Érettségivel és mkp. jogo­sítvánnyal rendelkezők előnyben. SZEGHALOM Lenin út 47. 19031 kő I. hadseregnek. Ez az időpont lett az új néphadsereg megalaku- j lásána'k napja is. Hangoztatta l még, hogy a régi hagyományo­kon alapuló új tartalmú kapcso­latok a lengyel és a Magyar j ■Néphadsereg között mind erő- ; teljesebben formálódnak. Ezt mu­tatják a legutóbbi események is/j amikor mindkét nemzet katonái j a szovjet hadsereggel és más szo­cialista államok hadseregeivel együtt internacionalista kötelessé­güket teljesítették és megvédtek a csehszlovák nép szocialista vív­mányait. A beszédek után a kiképzés­ben és a tanulásban élenjáró tiszthelyetteseknek a lengyel ven­dégek két arany és két ezüst fo­kozatú „Kiváló katona” és „Ki­váló gépkocsivezető” jelvényeket adományoztak. Majd a paranos- ! noki kar és a katonák nevében Koloncsák István alezredes Kos- ! suth díszkardot ajándékozott Lazicki őrnagynak. A jubileumi ünnepség az In- teroacionálé hangjával ért Véget. —tai. Bombarobbanás Hétfőn hajnalban, Párizsban 4—5 óra között három plasztik­bombás merényletet követtek el a Citroen Autógyár létesítményei ellen. Az egyik bomba a gyárnak a Quai de Javel-en levő főépü­lete, a másik kettő pedig az Ope­ránál és a Champs Elysée-n levő Citroen-bemutaitóterméknél rob­bant; mindhárom helyen jelentős anyagi kár keletkezett, személyi sérülés azonban nem történt. Azonnali belépéssel felvesz traktorvezetőket és erősáramú villanyszerelőket a HUNYADI MTSZ, HUNYA. Ügyintéző: Vrana. 794 Hazaérkezett az olimpikonok első csoportja FÉL ÉVSZÁZAD A HARCOK TÜZÉREN Hétfőn délután ismét ünnepi í díszbe öltözött a Ferihegyi repü­lőtér. A hozzátartozók, sportbará­tok nagy tömege fogadta a mexi- | kői nyári olimpiai játékokról ha- i zatérő első magyar csoportot. j Pontosan az előre jelzett idő-! ben, fél 2-kor szállt le a KLM j különgépe, zenekar, zúgó éljen­zés, taps köszöntötte a távolban j járt sportolókat. A gépből kiszál­ló olimpikonok virágcsokrot szó- ! rongató úttörők sorfala között tették meg hazai földön az első lépéseket... Kijutott az ünneplésből, a ben­sőséges fogadtatásból mindenki­nek. Természetesen a legnagyobb figyelem az első géppel érkezett aranyérmes labdarúgók felé irá-1 nyúlt. Páncsics, Novák, Szűcs,I Dunai II, Fazekas és a többiek egymás után tűntek fél, mind­egyikük külön éljenzésben része­sült. A labdarúgók körében egyéb­ként nemcsak az olimpiáról esett szó, hanem már előre is tekinte­nek, hiszen a hét végén bajnoki mérkőzések következnek. Kedden már edzés várja a játékosokat és kimennek újra a Ferihegyi repü­lőtérre is, hogy részt végyenek az aranyérmesek ünnepélyes fogad­tatásán. A magyar olimpikonokat szál­lító első repülőgéppel 135-en ér­keztek. Mexikói idő' szerint va­sárnap 15.05 árakor indultak az olimpiai fővárosból, s Montreal, Amszterdam érintésével kellemes légiót után érkeztek meg Buda­pestre. Tovább javul Lougo egészségi állapota Az Olasz Kommunista Párt ve­zetősége hétfőn rövid közlemény­ben jelentette be, hogy a párt főtitkárának, Luigi Longónak | az állapota észrevehetően tovább javult. Az orvosok megengedték., hogy hozzátartozói, munkatársai; és barátai meglátogassák. Longónak vasárnap átnyújtották az SZKP üzenetét, amelyben a • szovjet kommunisták mielőbbi j gyógyulást kívánnak neki. i Október 29-én jubileumot ün­nepel a Szovjetunió és a világ (ifjúsága. Ezen a napon 50 esz­tendős a Szovjetunió Leninről elnevezett Komszomolja. Fenn­állásának öt évtizede alatt a haza, a nép és a párt iránti sze­retetnek olyan fényes bizonyíté­kait, a hősiességnek olyan tün­döklő példáit mutatta fel, hogy a földkerekség haladó ifjúsági szervezetei méltán választották példaképüknek. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Úttörők Szövetsége is ezekben a napokban emléke­zik meg idősebb testvéréről, a Komszomolról. A történelmi helyzet, amely a Komszomol bölcsőjét ringatta, igen súlyos volt. Kívülről, min­denfelől idegen támadók, belül: tomboló ellenforradalom, össze­esküvések végtelen sorozata. Harc közben született és egész élete szakadatlan küzdelem volt. A bolsevik párt által ve­zetett harcok tüzében edződött meg, nőtt fel. A szovjet hatalo­mért folytatott harcban a hősi­ességnek és a halált megvető önfeláldozásnak sohasem homá- lyősuló, ragyogó példáit adták a Komszomol fiai és lányai. A frontokon, az ellenség hátában, a megszállt területek földalatti mozgalmában hűségesen követ­ték a kommunista fiatalok a bolsevik párt utasításait. Hidakat robbantottak fel, el­vágták az ellenség közlekedési és utánpótlási útvonalát, lőszer- kocsikat repítettek a levegőbe, illegális röpiratokat terjesztet­tek, a fehérek elleni harcra buz­dító plakátokat ragasztottak ki. Még javában folyt a küzde­lem, a szovjetország küzdelme az életért, amikor felvirradt a Komszomol történetének egyik legemlékezetesebb napja. 1920. október 2-án Moszkvában ült össze a Komszomol III. kong­resszusa. A kongresszuson Lenin egyetlen szóban határozta meg a Komszomol feladatát: tanulni! A Komszomol hűen követte Lenin útmutatásait. Nem volt a pártnak egyetlen olyan fontos célkitűzése, amelynek megvaló­sításáért ne küzdöttek volna az első sorokban. A Komszomol, történetének egyik legragyogóbb fejezete a távol-keleti hatalmas ipari köz­pont, Komszomólszk felépítése, amelyet a szovjet nép — építői­ről — az ifjúság városának ne­vezett el. Lelkesedéssel követte a Kom­szomol a pártot a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folyta­tott harcban és szervezte, vezet­te a falusi ifjúságot a párt ügyé­nek győzelméért. A falusi Kom- szomol-szervezetek hősei úttörő­munkát végezték, s az ifjúkom- munisták szövetsége valóságos rohamcsapata az orosz falu nagy társadalmi átalakításának. Amikor a békés szocialista építőmunkát félbeszakította a hitleri Németország hitszegő orvtámadása, a Komszomol is­mét harcba szállt „Mindent a frontért!” — ez lett a fő jelszó. Ismét ezer és ezer komszomo­lista hős nevét jegyezte fel a szovjet nép története, akik a frontkatonák és a partizánok so­raiban szereztek örök dicsőséget hazájuknak és a komszomolista névnek. Ifjúságunk jól ismeri Oleg Kosevoj, Zója Koszmo- gyemszkája, Matroszov, Maresz- jev hőstetteit, s vég nélkül le­hetne sorolni a komszomol isták hősi tetteit, példamutató bátor­ságát, amelyet az is példáz, hogy a Nagy Honvédő Háborúban hétezer komszomolista nyerte el a Szovjetunió Hőse címet. A háború győzelmes befejezé­se után a Komszomol ismét az első sorokban küzdött a párt célkitűzéseinek megvalósításáért. A Komszomol öt évtizedes története bizonyítja: valóban méltó arra, hogy a világ minden haladó, demokratikus és kom­munista ifjúsági szervezete pél­daképének tekintse. A lánchídi csata A forradalom nyitánya A szemtanúk és a történészek többször leírták már, mi történt 1918. október 28-án a Lánchíd pesti hídfőjénél. A lényeget ille­tően minden leírás hibátlanul egybevág: akkor este végképpen bebizonyosodott, hogy Magyaror­szágon, négy rettenetes világhá­borús esztendő után, megérett a népi forradalom a béke és a de­mokratikus átalakulás kivívásá­ra. Maga az esemény így foglal­ható össze: 1918. október 28-án hétfő esté, tízezres tömeg indult el a Gizella térről. Károlyi párt- irodájától a Lánchíd felé, hogy felmenjen a Várba. A sokaság Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezését akarta követelni Habsburg Józseftől, aki „homo regius” megbízatással szerepelt Budapesten a király érdekeinek védelmében, s éppen Károlyival tárgyalt. A menetet a Lánchíd- nál katonákból, rendőrökből és csendőrökből álló többszörös kor­don állította meg. Némi vita után a katonaság félreállt és parancsa ellenére útjára engedte a felvo­nulókat. Nem úgy a rendőrök és a csendőrök. Ezek szuronnyal, karddal, lovasatokkal, lőfegyver­rel rontottak honfitársaikra. De a megtámadottak védekeztek: ké­sekkel felhasogatták a lovak ol­dalát, fegyvert zsákmányoltak a rendőröktől és csendőröktől és használták saját revolvereiket is. A' csata végén két munkás, egy katona, továbbá ötvennél több súlyos sebesült maradt a véres kövezeten — nagy részűik mun­kás és diák volt. A tüntetők se­besült társaikat a közeli házak­ba és a Ritz-szállóba vitték, ahol orvosok gondoskodtak róluk. Ezlt a mentőmunkát a karhatalom már nem merte megakadályoz­ni, mert a katonaság fedezte a sebesültszállítókat. A véres drá­ma híre villámgyorsan bejárta a várost, mindenütt dühös haragot váltott ki az emberekből s még jobban felizzította a szenvedé­lyeket. A lánchídi csata mindenképpen jelentős esemény volt. Még az időpont sem véletlen. Már októ­ber elejétől gyorsuló ütemben szaporodtak a közelgő nagy tör­ténelmi vihar jelei. A háborús vérveszteség, az éhezés, a jog­fosztás, a fokozódó terror vég­képpen forradalmasította a töme­geket. Hatott rájuk a szovjet példa, a forr ’ dalmi szocialisták agitációja, a szociáldemokrata baloldal biztatása és a saját ta­pasztalataik. Október 8-ika és 28- ika között a forradalmi jellegű események egész sora jelezte, merre tart a magyar íjép. A szo­ciáldemokrata kiáltvány és a kongresszus, Károlyi és a radiká­lis sajtó propagandája, a dualiz­mus, Tisza és Wekerle bukása, a balkáni és az olaszországi újabb frontkudarcok, a Nemzeti Tanács, a Katonatanács, a Diáktanács megalakulása a végletekig fel­korbácsolták a tömegindulatokat. Befejezte aztán a „művet” IV. Károly becstelen manővere Káro­lyival, akit Pestről Bécsibe csalt, hogy elszakítsa őt a forradalmi érzelmű tömegektől. Fényes László, a neves publi­cista és radikális politikus, a lánchídi események közvetlen szemtanúja írta: „Világos volt és voltaképpen az robbantotta ki a lánchídi tüntetéssel a forradal­mat, hogy a nép szentül meg volt győződve, hogy Károlyi Mihályt csak azért csalták Bécsbe, hogy ne lehessen itthon október 27-én, vasárnap, az Országháztéren tar­tott nagy népgyűlésen, amelyen több mint százezer ember vett részit. Kevésbé ismert az a tény, hogy 1918. október 25-én a tömeg már áttörte egyszer a fegyveres kor­dont és a királyt keresve felnyo­mult a Várba. Az október 25-iki és 28-iki véres események kétség­telenné tették, hogy a tömeg for­radalmi változásokat akar s örök­re szóló szakítást a Habsburgok­kal. Az október 28-iki vérengzés másnapján a munkásság sztrájk­kal felelt a reakciós kihívásra. Két nappal- később, október 30- ról 31-re virradó éjjel — a pesti munkások együtt katonatestvé- reikkel és a forradalmi értelmi­séggel, győzelemre vitték a forra­dalmat. Földes Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents