Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-03 / 232. szám
1968. oktőber 3. 4 Csütörtök Az MSZMP fővárosi bizottságának ülése Az MSZMP budapesti bizottsága szerdai ülésén több fontos politikai kérdés megvitatására került sor. A pártbizottság meghallgatta Katona Imrének, a párt- bizottság titkárának néhány politikai, ideológiai kérdésről tartót tájékoztatóját. A végrehajtó bizottság beszámolóját a testületi irányítás és a kollektív vezetés továbbfejlesztéséről Venéczi János, a pártbizottság titkára terjesztette be. Ezt követően Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a pártbizottság első titkára tájékoztatott időszerű pártpolitikai tennivalókról. Egy békési Szabó család KETTÉOSZTOTT udvarba nyitottam be Békésen. A nyári- konyhában és a szabadban felállított üstház körül kisebb lakodalmi ebéd főzéséhez elegendő számú asszony sürgött, forgott Valamennyien Szabónék. vagy Szabó lányok. Ugyanis 4 fia, 4 lánya, 19 unokája és 5 déduno- I nül nehéz életkörülmények kája van a 85. születés- és név- zött. Hét gyermeke mellé napját ünneplő Szabó Mihálynak. I odavett egy félárvát is, akivel Nem tudom, más években ho- nem törődött az apja. Nevelt- gyan zajlott le az idős családfő lánya gyakori látogatással rója le Mihály bácsi immár nyugdíjas fia mondott a népes család nevében. — Nemcsak gondos családapa ő nekünk, gyermekei számára, hanem b példaképünk is. Tisztességre, becsületre, emberségre tanított bennünket. EMBERSÉGRE, az embertelekö- még kettős évfordulója, a mostani na gyón megható volt. A hatalmas tor. ; tán 85 gyertyát gyújtottak meg. háláját. Most is eljött. Mihály bácsi mondogatta is a bőségesen terített asztal mellett: Lám, ő el Az unokák elárasztották ajándé- tudott jönni a messze bányavi- kokkal ■ szivarral, pipával, itóká- dékről. Vajon miért nem jött Mi- val és meleg szavakkal. Megható éS 3 családja> innen volt az a köszöntő is, amit János. Van jövője a rizs termesztésének Az utóbbi évtizedben a személyenként 1,2 kiló évenkénti rizsfogyasztás 5—6 kilóra növekedett hazánkban. A rizs vetés- területe pedig — amint az a szeptember 27-i országos rizs- termesztési tanácskozáson elhangzott, felére, azaz 35—36 ezer holdra csökkent. Igv az ország rizsbehozatalra szorul. A népgazdaság évente 4—5 millió dollárt költ rizsimportra. Ez az igen tekintélyes kiadás mellőzhető lenne, ha az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek néhány tízezer holddal növelnék a jelenlegi vetésterületet. Erre lehetőség van. vsak fel kellene újítani a kiöregedett rizstelepeket. A Szarvasi Állami Gazdaságban a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásával — ta- lajművelés, fajtamegválasztás, tápanyag-utánpótlás, vegyszeres gyomirtás, tudományos igénnyel szervezett árasztási program és növényvédelem eredményeként — 5—6 éven át optimálisnak minősítik a rizs monokultúrát. Ebben az üzemben több ezer hold átlagában is jóval 20 mázsa fölé növelték a hodankénti hozamot. Egységnyi területről Szarvason csaknem kétszer any- • nyi nyers rizst takarítanak be, mint a Békés megyei átlag. Megvan tehát a magyarázata annak, hogy a rizsimportra fordított évenkénti 4—5 millió dolláros kiadást miért tekintik feleslegesnek. A hazai, szűkebb értelemben véve a Békés megyei rizstermesztési lehetőségek kihasználásával népgazdaságunk csökkenthetné importkiadásait. A gazdaságirányítás új rendszerében az állaim olyan köz- gazdasági tényezőkhöz nyúlt, melyektől joggal remélhetjük a termelés fellendülését. A nyers rizs felvásárlási árának újbóli megállapítása, a telepek építésére fordhott összeg 50 százalékának állami dotációja csak egy része az intézkedéseknek. Növelik ezek jelentőségét, hatékonyságát dr. Lajtos János kandidátusnak, az ÖRKI kutatójának új intenzív rizsfajtái, melyek Kákái néven kerültek köztermesztésbe. Mezőgazdasági kereskedelmi szerveink olyan gyomirtó és növényvédő-szereket hoztak forgalomba már az idén is, melyekről korábban szó sem lehetett. Sőt, újabb intézkedések is történtek a betakarítás gépesítésére. Külkereskedelmi szerveink jugoszláv és szovjet gyártmányú rizsarató kombájnok beszerzéséről tárgyalnak. összességében elmondhatjuk, hogy a rizsprogram megvalósulása jó úton halad. Kérdés azonban boev mezőgazdasági üzemeink, főként a szövetkezetek vezetői mikor teszik mérlegre: érdemes-e foglalkozniuk e fontos népélelmezési cikk termesztésével? Tulajdonképpen ezeket a gondolatokat tárta fel a maga valóságában az országos risztermesztési ta nácskozás. A rizsimportra fordított évenkénti 4—5 millió dolláros kía közelről? Ezek a megjegyzések csak rövid időre komorították el az ünnepi hangulatot. Mihály bácsi beszédes kedvét. Amint sorolni kezdte életsorsa részleteit, milliók sorsához hasonlónak tartottam. Aztán bebizonyosodott, hogy jóval kiemelkedett egykori munkásadást az állami szervek most és lakótársai közül. a hazai gazdasági tényezők javítására fordítják. Megyénk termelőszövetkezeteiben is jelentős rizstermeszté- si tartalékok vannak. Ezek kiaknázására az előkészületeket ezekben a hetekben kellene megtenni, hiszen a mázsánként! Öten voltak testvérek, s kénytelen volt 2 elemi elvégzése után kanásznak szegődni. Aztán béreskedés, majd 4 évi sorkatonaság és a hosszú I. világháború következett. Amint hazajött az öldöklő háborúból, emberibb vagy legalábbis állandó munkát keresett, intenzív rizs 23—30 mázsa közötti holdankénti hozama azt sejteti, hogy gazdaságainkban a bevételek továbbnövelésére újabb lehetőség van. A Szarvasi Állami Gazdaság példája igazolja, hogy a rizs termesztéséből meg lehet gazdagodni! Hogy ez máshol is ígv lehessen, azért a Szarvasi Állami Gazdaság vezetői, az ÖRKI tudományos kutatói szakmai tanácsadásra vállalkoznak. A rizs nagyüzemi termesztése, a termesztés technológiája elkészült. Ez a gyakorlatban is kiállta a próbát. Erre alapozva elmondhatjuk: az ÖRKI és a rizstermesztő állami gazdaságok tapasztalatai alkalmasak arra, hogy megyénk északi részében ismételten fellendüljön ez az üzemág, amely eddig csak 50 százalékos kapacitással szolgálta az országot. Dupsi Károly 800 forintos felvásárlási ár, az i s a mostani pamutszövőbe került 1921-ben. A FELSZABADULÁS évében nyugdíjazták. Kis földecskéjén gazdálkodott aztán, de csak addig, amíg szervezni nem kezdték 1950-ben Rosszerdőn a tsz-t. Az elsők között lépett be, s 9 évig dolgozott szorgalmasan a közösben. Most sem tud tétlenkedni. A háza körüli kertet még most is ő ássa fel és ő kapálgatja. Fiairól, lányairól is külön-kü lön lehetne írni. Jánosról, aki ugyancsak a pamutszövőből ment nyugdíjba, Mihályról a legidősebbről, akinek fiai és vejei egy kisebb fegyveres egységet képeznek. Imre és István termelőszö vetkezetben szorgoskodik, szinte kezdettől fogva. Családjuk is ott keresi boldogulását. Lányai közül egy Csehszlovákiában, kettő pedig Békésen él, amint mondják, összehasonlíthatatlanul jobban, mint ahogyan 30—40 évvel ezelőtt a szüleik éltek. K. I. R reform az árlapon Mindannyian tudjuk, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformja nem hoz gyökeres változást gazdasági életünkben egyik napról a másikra, de még egyik hónapról a másikra sem. Idő kell ahhoz, hogy a vállalatok megtanuljanak élni az új lehetőségekkel, a nagyobb önállósággal. Tudjuk és mégis türelmetlenek vagyunk egy kicsit mi, fogyasztók, szeretnénk egyre több helyen tapasztalni, hogy az eddiginél jobban figyelembe veszik kívánságainkat. A megyei népi ellenőrzési bizottság megvizsgálta a tanácsi és szövetkezeti vendéglátóipar első félévi gazdálkodását. A fogyasztók szemével néztek körül a népi ellenőrök az éttermekben, arra kerestek választ, milyen új vonások tapasztalhatók az üzletpolitikában, meg- felel-e a keresletnek az ételek ára, választéka, minősége. Mindössze fél év állt a vendéglátó- ipar rendelkezésére — az előkészületre fordított» hónapokkal együtt valamivel több —, hogy új vonásokkal gazdagítsa üzletpolitikáját. Ahhoz kevés eny- nyi idő, hogy megvalósítsák mindazt, amit a reform több évre szóló távlati programként előirányoz. De arra elegendő, hogy tájékozódjunk az indulás nehézségeiről, kezdeti eredményekről. Az első lépések — a vizsgálat szerint — bizony eléggé bátortalanok, aprócskák. Igen kevés vendéglő élt például azzal a lehetőséggel, hogy az ételek nyersanyagait, zöldséget, stb. közvetlenül a gazdaságoktól is 1 megvásárolhatja. Méltánylandó az ellenvetés: nem mindegyik közös gazdaság tudja garantálni a rendszeres határidőre való áruszállítást és bizony néha a termékek minősége sem kifogástalan. Ugyanakkor a régi kipróbált partnerek is — MÉK. baromfifeldolgozó, hűtőház — igyekeznek rugalmasabban kereskedni és tőlük telhetőén kedvébe járnak a vendéglátóiparnak. A hűtőház például tisztított zöldséget ad a vevőinek újabban. Valóban nem célszerű felrúgni a régi kapcsolatokat valami bizonytalan újért cserébe. De a tsz-ek zöme azért ma már megfelel a kereskedelmi partnerrel szemben támasztott minden követelménynek és a frissebb, jobb nyersanyag beszerzése nylván könnyebb a legrövidebb tton. A fogyaszttk örömmel fogadták, hogy a vendéglátói pari vállalat néhány éttermében bevezették a „csdádi menüt” és a „slágerételeké”, amelyek húsz- százalékos áengedménnyel kerülnek forgaomba. Sajnos viszonylag keés vendéglátó helyen és ott sem megfelelően propagálva! Szívesen tlálkoznánk az étlapon az ediginél több olcsó menüvel is. \ vendéglők azonban — tisztiét a csekély kivételnek — mgszokásból, óvatosságból, ragazkodnak a régi re- ceptkönyvhc, a korábbinak megfelelő rersanyaghányaddal dolgoznak, iár az is eredményként körvelhető el, hogy Szarvason i Szeghalmon a helyi szokásrk, ízlésnek megfelelő koszté is talál a vendég. De mikor tünk el végre odáig, hogy egy-<y vendéglő valamilyen ételsicialitásról legyen nevezetes ? Újat, jcoat hozni természetesen csa az képes, az mer, aki isméi a vevőkör igényét. gusztusátA NEB tapasztalatai szerint szont piackutatást még kezcleges fokon sem folytatna! a vendéglők. Amíg jdig az unásig ismert ízekkel, ilasztékkal — a választék itt természetesen az olcsóbb drágább ételek vál- takozásáis értjük — fogadja vendégeia vendéglátóipar, nehezen hzük el, hogy újszerű, az eddiiél jobb üzletpolitika kialakítin fáradozik. Mert bármily prózaian hangzik is. a vendében ülve. egy kicsit a gyom! keresztül értékeli az ember gazdasági reformot. Irásu elején azt mondtuk, türelmének vagyunk egy kicsit. AVEB-vizsgálat szerint, bár mitkoznak biztató jelek is, neregészen indokolatlan a türelmenség A köpcös főnök Az ismeretlen finoman célzott arra, hogy bizonyos, magukat egyelőre megnevezni nem kívánó személyek közbenjárása nélkül Zarinys aligha helyezkedhetett volna el oly gyorsan a Bell társaságnál. Pártfogói azonban nem jótét lelkek, jóindulatukat meg is vonhatják Zarinystől. Olyan nehéz felmondani egy emigránsnak és helyére egy született amerikait fölvenni? A fenyegetést a kockás kabátos könnyedén, szinte hangsúlytalanul mondta ki. Egy percig sem állítja, hogy Zarinyst a felmondás veszélye fenyegetné. Csak éppen felvázolta a helyzetet, hogy a fiatal mérnök értékelni tudja a kapott segítséget. — Biztosak vagyunk abban, hogy ön, Zarinys úr, igazi lett hazafi. Mindössze egyetlen megbízatásról van szó. Ennek elvégzése után visszatér és folytathatja mérnöki munkáját. Sőt, azt is megteheti, hogy nem dolgozik többé. Mert szolgálatait jól megfizetik... Gondolkodjék az ajánlatunkon. Zarinys megígérte, hogy gondolkodni fog... Búcsúzáskor az ismeretlen terjedelmes kérdőívet nyújtott át, s azt kérte, hogy töltse ki és juttassa el Washingtonba. — Ez semmire sem kötelezi önt, — nyugtatta a fiatalembert. Néhány hónap múlva Zarinyst a fővárosba hívták. A pályaudvaron a kockás kabátos I. SATUNOVSZKII: CULL EZREDES Kémregény KUDARCA ember fogadta, elvitte a szállodába, ahol bemutatta Cullnak, az amerikai titkosszolgálat ezredesének. Ezek után elbúcsúzott Zarinystől és örökre el is tűnt az életéből. Zarinysnak ezentúl Cull ezredessel, a köpcös, bajuszos, látszatra a légynek sem ártó emberkével kellett tárgyalnia. — Nem vagyok lett. hanem amerikai. De valahányszor az ön szerencsétlen sorsú népére gondolok. mindig összeszorul a szívem. Nagyon helyesen állapította meg az elnök úrnak írt levelében, hogy a kommunista rendszeri belülről... Zarinys arca felderült... — Csak meg kéne rázni egy kicsit azt a szovjet gépezetet, s az egész lett nép felkelne... Cull nem hagyta, hogy Zarinys befejezze mondókáját: — Fiatalember, önnek nincs tiszta képe Lettországról. Édesapja kissé egyoldalúan informálta önt. Ha máshonnan nem. legalább a könyvekből tudnia kéne, hogy a lett lövészek Lenin biztos támaszai voltak az októberi fordulat és a polgárháború idején. S az a több ezer vörös-partizán, aki a német megszállás idején harcolt, most is bizonyára védelmére kelne a szovjethatalomnak! Küzdelem vár ránk — folytatta az ezredes —, nehéz harc. Ám a győzelem az olyanoké lesz, mint ön is, Zarinys úr, az igazi hazafiaké. Lettországban nemcsak hívei élnek a szovjet rendszernek, de ellenségei is szép számmal. Csak meg kell szervezni őket, célt adni... Zarinys kimondta az igent. Néhány hónapig senki sem háborgatta. Tisztában volt azzal, hogy a jövendő munkaadói élete legapróbb részletét is kiderítik, míg ő ül és vár. Végül parancsot kapott, hogy mondjon fel a vállalatnál, utazzon Washingtonba és szálljon meg a Stepler szállodában. Itt érte jön majd egy Defel nevű tiszt, a felderítő- iskola egyik tanára... A Washington—toréi autósztrádán éjjel-nappal tapasztalhatni a főváros közelségét. Vég nélkül özönlenek a gépkocsik, egymást érik a sok tonnás teherautók, tejszállító kocsik, hangos kürtöléssel kergetik egymást az ..országúti cirkálók”... Az úton haladók nem sok ügyet vetnek az erdőben meghúzódó Tineton farmra. Földszintes épületei közül csak egyetlen emeletes ház és a garázs emelkedik ki. A farmhoz hatalmas karám is tartozik, innen »ban sohasem hallatszik ki tetpőgés vagy birkabége- tés: «arám üres. Kissé távolabb, domb tetején még egy ház < Itt él George, az öreg farmiTöbb éve már, hogy Georpem vet. nem arat, nem legeli Viszont takarítja a nagyiz szobáit, és mossa lakóinruhaneműit. A zve! etes épületbe egy téli estéd lakó érkezett, aki Lett isz néven mutatkozott be. Igazevét — a Zarinys-et — csakt ember ismerte a felde- rítőüán: Cull ezredes és a vezctanár, „Andi”. Aső este Michel, a felde- rítő'la parancsnoka ismertette Isszel az iskola házirendjét megmutatta neki a szobája szobában szekrény, asz néhány szék és két ágy állt-ehet, hogy társa is lesz — ídta Michel. — Ez a má- sikák” azon ban egészen a tárám végéig váratott maga ■endszeres foglalkozások miásnap reggel megkezdőd- telndi fél hétkor felkeltette Lft és reggeli tornára vezé- n> A reggeli után megjelent e^c kalapos úr és megkezdte zárak nyitása” címmel szlő tantárgy oktatását. Az úber zsebéből álkulcsgyűj- t«yt húzott elő és bemutatta Ii-nek, hogy mi a „tiszta na”. Ily módon pótolgatta az inérnök egyetemi tanúimé rak hiányosságait. (Folytatjuk)
