Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-23 / 249. szám

yt>8. október 23. 4 Szerda A tárgyalóteremből: Házaspár a vádlottak padján EGY TÓTKOMLÖSI HÁZAS­PÁR, Horváth János és felesége bűnperében hozott ítéletet az; Orosházi Járásbíróság. A férfi nem első ízben ütközött össze a' törvénnyel, az elmúlt három év­ben garázdaságért, orgazdaságért és hivatalos személy elleni erősza­kért kellett bűnhődnie. Most könnyű testi sértés szerepelt a ne­ve után a vádiratban, madárcson- tú kis felesége azonban alaposan túltett rajta: ő súlyos testi sértést követett el. Tettük szenvedő ala­nya a 16 éves Gruján Mária. De miért haragudott olyannyira a házaspár a lányra, hogy június derkán Horváth a sötét utcán megtámadta és ütlegelte, két nap­pal később pedig felesége egy zsebkéssel négyszer hátba szúrta? Ennyi tény ismeretében az ember féltékenységet, szerelmi bosszút sejt az ügy hátterében. És többé- kevésbé valóban így is volt. HORVATHNÉ KORÁBBAN ba­rátnője volt a szomszédjában lakó Gruján Máriának. Bizalmas, jó viszonyukra jellemző, hogy 1967- ben — a férj tudta nélkül — együtt szöktek Budapestre, világot látni, vagy ha úgy tetszik, szeren­csét próbálni. Horváth — valló- ! mása szerint — nemcsak azt fáj­lalta, hogy asszonya minden kü­lön értesítés nélkül faképnél hagy­ta kicsi gyerekével együtt, hanem azt is, hogy a szökés előtt eladta a télire hizlalt kis malackát, s árát néhány nap alatt elköltötte Pesten. Mindezért azóta is a terv sugalmazóját, Gruján Máriát okol­ta és visszatérte után megtiltotta feleségének, hogy vele kapcsolatot tartson. AZON A BIZONYOS júniusi napon a Komló-étteremben ita­lozott Horváth János és a régi sé­relem miatt érzett harag néhány korsó sör után ágaskodni kezdett benne. Tálán mégsem történik semmi különösebb, ha a rossz sor­sa nem vezérli az italos férfi út­jába a lányt egy sötét külvárosi utcában. Horváth elérkezettnek látta az időt. hogy törlesszen: úgy megpofozta, hogy G. Mária más­nap az orvoshoz ment, látleletet készíttetni. A hajdani barátnő, Horváth Jánosné most már a férje pártjára állt, felelősségre vonta a lányt, miért akarja a törvény ke­zére juttatni. A szóváltásból rövi­desen családi perpatvar alakult ki, mert megjelent a színen a férj anyja, Horváth Andrásmé is, aki G. Mária szüleit kezdte szidal­mazni. Nem kis munkájába került a nyomozóknak, mire tisztázták, hogy innen kezdve miképpen ala­kultak az események. Horváth Já­nos — úgy vélve, hogy egyszer már bosszút állt — igyekezett el­vonszolni az anyját a veszekedés színteréről. A Gruján-mama azonban e pillanatban tettre vál­totta a szidalmakat és egy kőda­rabbal fejbe vágta a férfit. Hor­váth Jánosné a vér láttán, félbe­hagyta a krump 1 i hámozást, felpat­tant a küszöbről és nem az idős aszonyt, hanem lányát, Gruján Máriát támadta meg a kezében szorongatott késsel. Négyszer súj­tott a hátára, de — mindkettő­jük szerencséjére — a penge csak egy, viszonylag súlyosabb, 8 na­pon túl gyógyuló sebet ejtett. A BÜNTETETT ELŐÉLETŰ Horváth Jánost kétrendbeli ga­rázdaságért és könnyű testi sértésért 10 hónapi szabad­ságvesztésre ítélték, s mel­lékbüntetésül további egy évre el­tiltották a közügyektől. Felesége a súlyos testi sértésért 9 hónapi sza­badságvesztéssel bűnhődik. Békés Dezső Megfiatalodó vasút A gyermeknek vígan pöfögő mozdopy, az utasnak cammogó vagy gyorsan suhanó szerelvény, a gazdasági szakembernek teher­rel rakott kocsik sora — vasút. A gazdaság érrendszere, mondják, s így igaz. A most száz esztendős, s 1868-ban, az I. törvénycikkel, s ugyanabban az esztendőben tör- I Vénycikkek további sorával létre- ; hozott államvasutak fontosságá­ról és fejlődéséről csaknem min- dent elmond néhány számsor. 1868-ban 2631 kilométer volt, ma I több mint tizenötezer kilométer a vasútvonalak hossza. Az érrend­szeren 1887-ben 13 400 000 utas, s 16 millió tonna áru mozgott, öt­ven esztendő múlva, 1937-ben 74,7 millió utast, s 25,7 millió tonna árut szállított e vasút, harminc év elteltével pedig, 1967-ben 562,4 millió utast és 117,7 millió tonna árut! Expressz-sebességgel Legyünk stílusosak: a vasút expressz-sebességgel fejlődött, s ma aligha hasonlíható nem a száz, nem is a harminc, hanem a tizen­nyolc évvel ezelőttihez. 1950-ben még „csak” 41,7 millió tonna áru, s 256,8 millió utas volt a tel­jesítménye. Elég összevetni a né­hány sorral föntebb levő 1967-es adatokkal ezt, s aligha kell tovább j indokolni az expressz-sebességet. Szerepéről, fontosságáról pedig í mindent elmond, hogy a közúti i szállítás erőteljes fejlődése ellené­re is 1967-ben a teherfuvarozás­ból 74,6, a személyszállításból pe­dig 73,4 százalékkal részesedett a vasút, a tonna-, illetve az utas- kilométerek alapján. | rű, nagy raksúlyé teherkocsik forgalomba állítása, a 4 tengelyes, 8 ajtós sze élykocsik tömege, a : hegesztett pályatestek, az előfe- 1 szített vasbetonaljak, a vasúti távközlés modernizálása egyértel­műen bizonyít e rohamos fejlődés mellett. Trónörökös: a Diesel A növekvő szállítási igények, a személy- és árutovábbítás gyorsí­tása nyugdíjba kényszeríti a vas­út évszázados jelképét, a gőzmoz­donyt, s ezzel alapvető szerkezeti változásokat hoz. 1960-ban az ősz- | szes vontatásból még 88,4 száza­lékkal részesedtek a gőzmozdo­nyok, ez év elején ez az arány 49,9 százalékra csökkent, ám ugyanakkor a villanyvontatás az j 1960. évi 7,7 százalékról 19,7 szá­zalékra, a Diesel-vontatás 3,9 szá­zalékról 30,4 százalékra emelke­dett. Összehasonlíthatatlanul kor­szerűbb vasút ez, mint a nyolc évvel ezelőtti, a távolabbi eszten­dőkről nem is szólva. A korszerű­sítés értelmét, célját nemcsak a továbbított áruk és a szállított utasok mennyiségének, számának rohamos emelkedése igazolja, ha­nem — többek között — az is, hogy a tehervonatok átlagos brut­tó súlya 151 tonnával növekedett — az 1960. évi 843 tonnáról 994 tonnára —, s átlagos utazási se­bességük is nagyobb lett. Több utast és árut juttat el gyorsabban rendeltetési helyére napjaink vas. útja tehát, s még inkább így lesz ez az elkövetkezendő években, amikor teljes egészében átveszi a szolgálatot a villamos- és Diesel­vontatás. piszkos és elhanyagolt állomások és várótermek felszámolása, álta­lában a kulturált utazási lehető­ségek és körülmények megterem­tése. A vasúti teherkocsik átlagos fordulója még mindig sok, 3,54 nap; csökkenteni lehet az üresen futó kocsik arányát — 1967-ben 32,4 százalék volt —, ésszerűbben csoportosítani a vontatási esz­közöket, tökéletesíteni a személy- szállítást. A vasút a maga, s az egész or­szág érdekéből kiindulva eddig is sokat tett a forgalom jobb le­bonyolításáért. Az irányvonatok, a rakodás növekvő gépesítése, a rendezőpályaudvari munka auto­matizálása. a személyszállításban a gyorsított vonatok rendszeré­nek bevezetése, hogy ismét csak kiragadott példákat említsünk, jól igazolják ezt. Ide sorolhatunk mást is, a nem gazdaságos — rö­vid távú — szállítások közútra va­ló átterelését, a hazánkon átmenő, ún. tranzit-szállítások emelkedé­sét — az export, és importforga­lomban való nagyobb részesedést. Napjainkban, az őszi csúcsfor­galom lebonyolításával, ismét vizsgázik a matuzsálemi korú, száz esztendős mégis egyre fia­talabb vasút. S hogy ez a fiatalo- dás, a korral való lépéstartás eredménnyel járt, arra az ország- gyűlés ütötte rá a végső pecsétet. A törvényhozó honatyák száz esztendeje foglalkoztak utoljára átfogóan a vasúti közlekedéssel. Amit elmondtunk cikkünkben, bizonyíthatja: az új vasúttör­vénnyel van mit átadni a múlt­nak. s van mit megfogalmazni a — jövendőnek. (M. O.) l Új tudományos módszer A pitesti pedagógiai intézet ku­tatói új módszert dolgoztak ki a halállomány hozamának felbecsü­lésére és a víz szennyezettségi fo­kának megállapítására. Az eljárás lényege az, hogy a vízben színe­ző anyagot oldanak fel, amely a fénysugarak és az ibolyántúli su­garak hatására mérhető változá­son megy át, s így jelzi a vízben található élő vagy holt anyag mennyiségét, valamint a víz szennyezettségét. Az új módszer sokkal egyszerűbb és előnyösebb az eddigi kémiai és hidrobiológiái eljárásoknál. Előnye például az, ! hogy különlegesebb laboratóriumi felszerelés nélkül is alkalmazha- j tó és rendkívül gyors. Vasút, vasút, vasút. Pontosab­ban: gépészek, forgalmisták, táv- írászok, szerelőik, pályafelvigyá­zók, jegyvizsgálók .. . több mint százharminckét-ezer emberből álló sereg, amely vontatógépek, személy- és teherkocsik sok ezres légiója fölött dirigál. Okos nyu­galommal, s mégis, nagy gyorsa­sággal. Ésszerű szervezettséggel s nagy óvatossággal, de a szállítási határidők pontos betartásával, a kocsifordulók gyorsításával, az üresen megtett kilométerek csök­kentésével. Közhelynek számít, de mint általában a közhelyek, ez is igazság: a vasút nélkül megbé­nulna az élet. A budapest—mis­kolci vonal villamosítása, az au­tomatikus térközbiztosító beren- idezések — a többi között Buda­pest—Hatvan, Budapest—Tatabá­nya között — a tehervonatok lég- .’fékezésének bevezetése, a korsze­Az eszközök fejlődése törvény­szerűen magával hozta a vasút­nál dolgozó, több mint 132 ezer ember „lépés-váltását”. Az auto- matikát figyelő, a fűtőházak for­ró poklából a Diesel-szerelőcsar­nokokba átkerült, a gőzmozdo­nyokról a villamos mozdonyok vezetőállásába föllépő vasutas, a pályaépítő gépeket kezelő mun­kás aligha hasonlítható a fékezö- fülkében didergő, a pályán kram- pácsoló, a kazánnál verejtékező vasutashoz. A végső pecsét A gazdaságirányítási rendszer a vasútnál is növeli a gazdasá­gosabb és gyorsabb szállításban való érdekeltséget, s kétségtelen, az elért eredmények ellenére is van javítani való. A személyszál­lításnál a zsúfoltság megszünte­tése, a kényelem biztosítása, a „Használati” könyvek Legújabban egyes nyugati fő­városokban nem azért jelennek meg könyvek, hogy azokat ol­vassák, hanem hogy a lakásokat díszítsék velük. így is nevezik őket: irodalom, mint bútor. Clau­de Tchou párizsi könyvkiadó megkezdte a „hálószoba-könyvek” kiadását. Ezeknek a selyembe kö­tött könyveknek az a céljuk, hogy a lakó szemeit gyönyörköd­tessék és kellemes álmokhoz se­gítsék. Robert Morell sikerrel ad­ja ki az „O” könyveket; ezeket a kerek könyveket a hálószobák­ban, fürdőszobákban, sőt a kony­hában is el lehet helyezni. Gárdonyi Géza; EGRI CSILLAGOK Feldolgozta: Márkusz László. Rajzolta; Záród Ernő. ÍTOIC ESZTCNDíf föLYT FL... * W0S KIRAtf mmx. w NEMZEMKíWcn TUMAtíOÖÍA E0­P®KB?íl| J«l»/ÍTŐL; féizoK uobbm; GÁBOR PAP ÉS GERGELY ÉJSZAKA ALÁAKNÁZTAK A MECSEK ORSZÁG ÚTJÁT. HŐSÜNK I6Y EZEN A HAJNALON RENKIYÜLI NAPRA ÉBREDT; MA6AT A TÓR0K CSÁ­SZÁRT REPÍTIK FEL A, PARADICSOMBA. GERGELY MÁR ÚTRAKESZEN ÁLLT? AMIKOR ÉSZ­REVETTE AZ ASZTALON HEVERD LEVELET.. GERGELY LÁTNI AKARTA A TÖRÖK SEREGET. A TÖRÖK . SZOLGÁVAL, TULIPÁNNAL GA­BOR PAP UTÁN SIETETT. HOSSZÚ ÓRAKON KERESZTÜL VONULT A, TÖRÖK SEREG AZ ALÁAKNÁZOTT ÚTON... EZEK BUDÁT AKADJÁK! zz­' AMIKOR A SZULTÁN A SZIKLÁHOZ ÍRT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents