Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-23 / 249. szám

1968. október 23. 5 Szerda 99 És én csak mondtam, mondtam,,/* Felkészülés közben. A vázlat elengedhetetlen. Fotó: Demény A vetítőgépet ő maga hozta el a gimnáziumból, igaz, tanítványai segítettek egy kicsit útközben. Ap­rólékos gonddal helyezte el a ha­talmas cserépkályha tövében a horzsolások nyomait viselő mű­évben tervezett 167 előadásból mindössze 12 maradt el, az sem az előadók hibájából. Ha már a számoknál tartunk, állítsunk össze egy kis statiszti­kát a községbeli ismeretterjesz­tésből. Az idén Gyomán 205 isme­retterjesztő előadást kötött le a község összesen húsz üzeme, vállalata, iskolája és intézménye. A témánkénti megoszlás szerint általános természettudományi 65, pedagógiai 27, jogi 26, történelmi 24, irodalmi-nyelvi 22, egészség­ügyi 18. Az előadásokat a község félszáz TIT-tagja tartja, pedagó­gusok, orvosok, jogászok, mező- gazdasági szakemberek. Feltűnően kevés a mezőgazdasági témájú TIT-rendezvények száma. Erre azonban az szolgál magyarázatul, hogy a termelőszövetkezetek sa­ját maguk oldják meg ismeret- terjesztő feladataikat. A nagyüze­mek vezető szakemberei képesek arra, hogy csaknem bármelyik té­mában megfelelő színvonalú is­mertetést tartsanak a tsz-tagok­nak. Ez jó és hasznos dolog, nem le­het szemrehányással illetni a ter­melőszövetkezeteket a TIT-en ke­resztül bonyolódó előadások ala­csony száma miatt. Bár előadó lenne bőven, s Herzberger Ti­bornak éppen az okoz gondot, hogy az előadói gárda tagjainak mindegyike szóhoz jusson. Nem fordulhat már elő olyan szükség- állapot, mint például a „hőskor­ban”, 8—9 évvel ezelőtt. — Egyik termelőszövetkezetbe jogászt kértek a TIT-től, aki majd | — Titok nincs, ha pedig van, akkor azt minden előadó ismeri. Tanár vagyak, jó néhány évvel ez­előtt diák is voltam és magam is gyakran szerepelek hallgatói mi­nőségben. Tudom azt, hogy a kö­zönség figyelme 40—45 percig fo­gad csak be aktívan s ennél az időnél nem hosszabb egyik elő­adásom sem. A tények felsorakoz­tatása, az érvek és ellenérvek párhuzamba állítása mellett lehe­tőséget találok elmondani valami olyan apróbb érdekességet, kurió­zumot, amely nem szerepel a tör­ténelem-könyvekben, de ébren tartja a figyelmet a hallgatóban és lazításul szolgál. Ami a felkészü­lést illeti, arról nem sokat tudok mondani. Véleményem szerint a rendszeres tanulás, képzés sem teszi szükségtelenné azt, hogy legalább egy vázlatban ne rögzít­sem az előadás tartalmi, gondolati vonalát. — Tudom, hogy önnek sok el­foglaltsága van. Heti húsz órát tanít, községi népfronttitkár, a gimnázium szakszervezetének tit­kára és persze a TIT községi szer­vezetője, s előadásokat is tart. Nem sok ez egy kicsit? — Soknak sok. Bár ez inkább időbeosztás kérdése. Jut idő fog­lalkozni a fiammal és hódolha­A Műszaki Könyvkiadó országos sikere Gerő László: Magyar várak Egyedülálló témájú útikönyv, kultúrhistóriai kalauz, építészet- történeti áttekintés — így sum­mázható a vélemény a magyar várépítészet jeles szakértőjének a Műszaki Könyvkiadó gondozá­sában most megjelent művéről. A Budai Vártól a Visegrád fö­lött őrködő erődítményen át Kő­szegig. Sárospataktól Szegedig — országos várnéző sétára invi­tál a szerző. S a megtett séta el­ső tanulsága: hazánk nem is olyan szegény középkori erődít­ményekben, mint azt a közhie­delem tartja. A másik: a vár­építészet haladt a korral, aho­gyan fejlődtek az ostrom fegy­verei, úgy változtak az erődí­tés módszerei is, így igen tarka kép rajzolódik ki az éppen „di­vatos” építési stílusokról. A szerző csaknem másfél év­tizede — Magyarországi várépí­tészet című művével hívta fel a figyelmet az omló nemzeti kincsre, hegyek csúcsán, telepü­lések fölött messzire látszó vá­rainkra, nem eredménytelenül. Éppen könyve zárófejezeteiben olvashatunk arról, mi minden történt a várak helyreállítása érdekében. A magyar várak ér­tékes építészeti emlékeink a tö- rökdúlás előtti századokból. s megismerésük történelmünk egészének jobb megértéséhez ad segítséget. A „Magyar várak” valameny- nyi hazai erődítmény bemutatá­sa mellett igen alapos történel­mi hátteret is rajzol, választ ad például olyan kérdésekre, hogy miért volt célszerű a belső to­rony, miért övezte az egyik vá­rat vizesárok, s a másikat nem, miért építettek várakat síkságon is, s így tovább. A feleletek már nem építészeti, sokkal in­kább katonai, s még inkább tör­téneti indokolásokat tartalmaz­nak, s éppen ez teszi a szak­szerű munkát élvezetes olvas­mánnyá, utazásra, ismerkedésre serkentő útikalauzzá. A szép ki­állítású kötetben sok metszetet, rajzot és fényképet láthatunk. Igazi repülő csészealj A North American Aircraft vál- alakú jármű átmérője 4,2 méter, la latnál dolgozó egyik tudós ebéd magassága egy méter, súlya 260 utáni pihenője idején naponta öt j percig azon gondolkozott: hogyan kilogramm. Két 90 lóerős benzin­tok szenvedélyemnek, a sakknak j iehetne igazi repülő csészealjat, motor hajtja, vízszintes és függő- is.^ Most persze az olimpia a fő . vagyis tányér alakú repülő jár- l€f>es irányban egyaránt közieked- szam- I művet konstruálni. ! hét. A motorok többszintű ’' Brackó István | Megszületett a terv. A tányér , csavart hajtanak meg. bőrdobozt, amelyből egyetlen mozdulattal emelte ki és állította tájékoztatja a tagságot, a földjogi egy kis asztalkára, a homályban i kérdésekről. Senki sem vállalta a leginkább törpe elefánthoz ha­sonló, ormányos vetítőgépet. A ke­ze a filmek között válogat, és a jegyzet papírlapjait rendezgeti. Időnként az órájára pillant. Pontosan maga sem tudja, há­nyadik ismeretterjesztő előadá­sára készül Herzberger Tibor, a gyomai gimnázium tanára, a TIT községi szervezője. Egy híján tíz éve, 1959 óta tagja a TIT-nek, az­óta tart előadásokat, leginkább történelmi, társadalompolitikai témákról. Most éppen az ősziró­szakemberek közül, így magam tartottam meg az előadást. Annak rendje és módja szerint „megta­nultam a leckét”, de az előadást követő kérdésekkel nem boldogul­tam. Kellemetlen az, ha egy elő­adó nem tudom-mal felel az ér­deklődő hallgatóknak. De a kér­déseket felírtam és egyik jogász­ismerősöm tanácsát kikérve, le­vélben válaszoltam meg azokat... Ma már nem fordul elő ilyesmi. A helyi mozgalom ereje, tisztasága A párt szarvasi járási I végrehajtó bizottsága legutóbb a termelőszövetkezeti vezetők fel- készültségét és munkájuk haté­konyságát tárgyalta. E témához nemcsak a párt- és állami vezetők szóltak hozzá, hanem a végrehaj­tó bizottság tsz-elnök tagjai is. A párt- és állami vezetők nagy kö­rültekintéssel méltatták a tsz-el- nökök következetes munkáját, el­bizottságon szerzett tapasztalato­kat. Az egyik felszólaló azt mondot­ta, hogy a tsz elnöke is ember, vagyis a tsz-elnöktől senki sem követelhet többet, mint amennyit általában az embertársaitól el­vár. Ez a fogalmazás banálisnak tűnt. Ennek ellenére mégis érde­Az sem, ami úgy a hatvanas évek A tsz-elnökök véleménye az elfog­laltságot illetően megoszlott. Já­rási vetületben ismeréssel adóztak a napi elfog- I ebben valami. Az előterjesztett laltság sokszor két műszakot is ki. [ jelentésből ugyanis kitűnt, hogy tevő óraszámainak teljesítéséért, egyik-másik tsz-elnöknek nincs időbeosztása. Hajnaltól késő estig nőknek ideje a családra is. Ellen­kező esetekben a vezetés széthúz, mindenki a „saját feje után megy” és a sok feltételezett jóindulat rossz irányba viheti a gazdaságot. A párt szarvasi járási végrehaj­tó bizottsága nem véletlenül tűz­te napirendjére a tsz-elnökök te- | vékenységének és életkörülmé- mes néhány mondat erejéig időz- nyeinek megvitatását. A testület- ni mellette, mert mégiscsak van , be választott tsz-elnökök tapasz­elején esett meg velem, amikor filmvetítéses előadásra készültünk talános — a — ez lehet az ál- tsz-vezetők közül zsás forradalom eseményeivel sze- ! a villany nélküli Endrőd-Ugaron. több a „güriző”, a mindenről tud­retné közelebbről megismertet- Képzelje el. nem akart beindulni ni a Kner Nyomda fiataljait, de 1 az agregátor motorja, ami ára­hogy az idő múlik, úgy válik egv- ! mot adott volna a vetítéshez' Ko1' 1' - uu' ,, I légám váltig biztatott, hogy csak re valószínűtlenebbe az eloadas 1 B m megtartása. Mindössze 3 hall- beszéljek, beszeljek, o addig meg- gató jelent meg, s ült még jó fél í a rakoncatlankodo motort. órát a tervezett kezdési időpont | után, aztán újra visszakerült he- j lyére a filmvetítő és a doboz egy j kerékpár kormányára akasztva magamét a lámpafényben, az egy- türelmetlenkedő hallgatók ni akaró, a sóik mindenbe beleszó­ló és véleményt mondó, mint a tulajdonképpeni vezető. Hogy ez így alakulhatott, abban az a tsz- elnök típus a hibás, amelyik még ma is a 10—15 évvel ezelőtti mun­kamódszerben él. Ha már egyszer erről az időt és a maga munkáját beosztani nem tudó vezetőről beszélünk, amint előtt, végül is kénytelen voltam be- 1 ezt a végrehajtó bizottság tagjai is utazott vissza a gimnáziumba. ! Azon kevés számú eset egyikének voltam tanúja, amikor füstbe ment egy érdekesnek ígérkező előadás. — Ez is hozzátartozik a munkám­hoz. de ezt nem szoktam meg és nem is fogom megszokni. A múlt fejezni a mondókámat. Elmaradt a vetítés és a sok bosszús ember hazament. Herzberger Tibor népszerű elő­adó. Hogyan készül fel egy fog­lalkozásra, mi a titka a jó előadás­nak? Á Békéscsabai BÁRNEVÁL férfi és női segédmunkást vesz fel. JELENTKEZNI a gyáregység munkaügyi osztályán lehet. 18936 tették, akkor szólnunk kell a szö­vetkezeti tagság véleményéről. Szövetkezeti gazdáinknak még ma is az a jó tsz-elnök, aki napon­ta megjelenik a határban, a mű­helyekben, vagyis, aki ott él, ahol az emberek dolgoznak. A járási és a megyei szervek vezetői sze­rint viszont az a jó tsz-elnök. aki képes jól megszervezni beosztott­jai munkáját, aki az üzem éves és távlati tervének készítésekor bizonyos feladatokra inspiráció­kat ad, aki ténylegesen gazdálko­dik a vezető beosztású műszakiak felkészültségével, aki a gyakor­latban végzett munka alapján mé­ri az emberek értékét. E követelménylistát folytathatnánk tovább is, hiszen a jó tsz-elnök kritériumához az utóbbi években még sok mindent írtak. Mégsem ezt tesszük, hanem a határt és az állatszálláson dol­gozó társait látogatja. Amíg a tag­ság általában napi 10—12 órát dolgozik, az elnök gyakran 16—20 órát. Az ilyen időbeosztású elnök­nek vajon jut-e ideje, hogy a szö­vetkezet ügyeiben eligazodjon? Ha máskor nem, hát éjszaka ta­nulmányozza a napvilágot látott rendeleteket. S ha ez így van, va- I jón mikor beszéli meg az ezekből adódó feladatokat közvetlen se­gítőivel, politikai és szakmai mun­katársaival? Mikor pihen, mikor él családi életet? A tsz-elnök munkáia lényegében hármas feladatra irá­nyul: politikai értelemben szer­vez, törődik a szövetkezet gazdá­ival és ellenőriz. Mindenekelőtt segíti azok munkáját, akiket a közgyűlés — elnöki beosztásánál fogva — alárendelt. Az tsz elnö­ke tehát a közös gazdaság első embere. Ugyanolyan, mint az ál­lami vállalat igazgatója, csakhogy az alépítmény az egyik helyen szövetkezeti, a másik helyen álla­mi tulajdon. Találó az első ember kifejezés, melyhez a végrehajtó bizottság tsz-elnök tagjai olyan magyará­zatot fűztek, nogy amilyen az el­nök, idővel olyanná válnak a be­osztottak. Sok igazság van ebben. Ahol az elnök kiegyensúlyozottan dolgozik és él, ott a valóságban gazdálkodnak a szakmai vezetők összegezzük a járási végrehajtó í felkészültségével. Ezért jut az el­talatait felhasználva segített a munkában magukat agyonhaj­szoló szövetkezeti vezetőkön, amikor a tsz-elnök munkaköré­ben központi helyre jelölte a po­litikai tevékenységet, gazdasági és kádernevelési ügyekben egy­aránt. A tsz-elnök a szövetkezet első embere, s mint ilyen, ő a kö­zösség példaképe a munkában és a magánéletben. Mint ember té­vedhet. A tsz-ek közgyűlése azon­ban gondoskodik arról, hogy ez minél ritkábban fordulhasson elő. Egyes szakterületeket ezért is bíznak most már valamennyi tsz- ben magas képzettségű szakembe­rek irányítására, akiknek munká­ját a közgyűlés felhatalmazása alapján a tsz-elnök ellenőrzi. A végrehajtó bizottsáq ülésén elhangzott felszólalásokból érződött, hogy a jó tsz-elnök, mint követelmény receptúráját nem lehet mindegyik gazdaságra és elnökre egységesen megírni, kimondani. Sok függ a tsz-ben uralkodó állapotoktól, a tagság általános műveltségétől, a közvet­len beosztottak szakmai kvalifi­káltságától s nem utolsósorban a pártszervezet munkájától. Egy gondolat azonban minden eset­ben általánosítható. Ebben állást foglalt a végrehajtó bizottság is: a tsz-elnök politikai, társadalmi tényező, a szövetkezet gazdái sok esetben az ő munkájának módsze­rével, hatékonyságával, magán- és családi életével is mérik a he­lyi mozgalom erejét, tisztaságát. Dupsi Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents