Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-23 / 249. szám
1968. október 23. 3 Szerda As országgyűlési képviselő nyilatkozik: a közös és egyéni gondokról, a kollektív szerződésről, a munkaidőcsökkentésről (Tudósítónktól) Energikus külsejű, fiatalos megjelenésű, mosolygós asszony. Pedig az élet nemegyszer próbára tette, ám életkedvét, bámulni- való temperamentumát semmi sem tudta megtörni. Ott-kezdő-* dött, hogy már 12 éves korában dolgoznia kellett: könnyítenie kellett a család nehéz helyzetén. De állta a sarat, s most is bámulatos ügyszeretettel tevékenykedik nem éppen irigylésre méltó funkcióiban. Tavaly a nép bizalmából a legfelsőbb törvényhozó testület tagja lett. Neve ott szerepelt az első sztahanovisták között, később Kiváló Dolgozó, majd a Könnyűipar Kiváló Dolgozója lett, a Magyar Szabadságharcos Érdemérem kitüntetettje. Üjhelyi Sándorné országgyűlési képviselővel, a Budapesti Harisnyagyár Gyulai Gyára üzemi szakszervezeti tanácsának titkárával beszélgetünk köznapi életünk eredményeiről, gondjairól. — Hogyan tudja összeegyeztetni a képviselői funkcióval járó tevékenységet az ÜSZT titkári teendőkkel? — A dolog lényegében egyszerű — mondja meggyőződéssel. — Az alapkoncepció az emberek ügyes-bajos dolgaival való törődés. A szocializmus építése mindnyájunk ügye, de el nem választható az emberek egyéni munkájától, magatartásától és problémáitól. Nos, az én munkám is ilyen: a képviselői és az ÜSZT- titkári tevékenység a legtöbb esetben összefonódik. Sokszor magam sem tudom, hogy adott pillanatban melyik funkciómban járok el. Azt hiszem, ez így he- j lyes. A lényeg az, hogy az egyéni és a közös ügy érdeke találkozzék, A közös ügyek... Mindenekelőtt a város közös ügyeiről, a „mindenkit érdeklő” ügyekről faggatom. Faggatom? Ez túlzás. Szinte egy szuszra sorolja: — Mit is szólnának a választóim, ha ezeket a problémákat elhanyagolnám? — tűnődik. — Higgye el, egy ilyen kis városban is sok-sok gond vár megoldásra. Itt van mindjárt a városi iparfejlesztés gondja, amelynek közvetlen függvénye a lakosság jobb foglalkoztatása. E kérdésben — amelynek részét képezi gyárunk kilátásba helyezett rekonstrukciója is — intenzívebb összefogásra volna szükség. Nagy gondunk a lakásépítések elégtelen üteme is. Gyulán állami erőből alig épül lakás, szövetkezeti meg egyáltalán nincs. S ha már így van, akkor viszont a magánerőből építőknek kellene nagyobb kölcsönnyújtási lehetőséget biztosítani. — Javításra szorul az általános egészségügyi ellátás is. Jó néhány kisebb-nagyobb egyéb beruházás mellett a már nevezetessé vált Várfürdő fejlesztése is feladatként áll előttünk. Sok-sok közérdekű tennivaló ez, amelynek valóra váltásán nagyon sokat lendíthet a széles körű állami és társadalmi összefogás. Itt az emberek szeretik városukat, nem rettennek vissza a társadalmi munkától és más közreműködéstől a közös ügy megoldásában. ...és az egyéniek Feljegyzéseiben tallózom. Az utóbbi hónapokban munkahelyén 60, lakásán 41 egyéni probléma megoldásában nyújtott segítséget, gyakorta sikerrel. — A legtöbb panasz az alacsony nyugdíj és amiatt adódik, hogy a nyugdíjat kiegészítő kereset nem haladhatja meg az ötszáz forintot. Ennél is nyugtalanítóbb és nehezebb probléma az egyéni lakásigények kielégítése. Tizennyolc ilyenből eddig mindössze hármat sikerült megnyugtatóan elintéznem. Nézetem szerint valamilyen módon a vállalatokat is ösztönözni kellene arra, hogy fejlesztési alapjuk terhére részt vállaljanak a lakásépítésekből. — Gondolom, sokféle panasszal fordulnak önhöz. Mondjon ezek közül csapán egy-két érdekesebbet. | — Hosszú listát eredményezne a felsorolás. Az iparitanuló-áthe- ; lyezés, munkahely-felkutatás, bölcsődei férőhely biztosítása, szanatóriumi beutalás elintézése és még nagyon sokféle gond megoldása, mind-mind „a profilomba tartozik” és szinte naponként ismétlődik. Az ilyen ügyek elintézésében persze nagyon sokat se- I gít, ha a dolgozók mindjárt konstruktív javaslattal lépnek fel. — Hogyan érti ezt konkrétabban? — Erre is egy példát. Gyárunkban az egyik szocialista brigád rukkolt elő nem mindennapi javaslattal. Vállalták az egyik fiatal, nehéz anyagi helyzetbe került munkatársuk patronálását oly módon, hogy anyagi rendezettségéig a brigádkollektíva viseli gondját, még gazdálkodik is helyette. Kollektív szerződés — Munkaidőcsökkentés Mindez a képviselői funkcióval járó feladatok egy töredéke csupán. S ezekkel párosulnak még a vállalati ügyek-bajok. Most ezek felől érdeklődöm. — A másfél évvel ezelőtti szak- szervezeti választásokat követő küldöttgyűlések lényegében meghatározták a tennivalókat. Elsőrendű célunk volt a szakszervezeti demokratizmus szélesítése. Az emberek meghallgatása, bevonása a közös problémák megoldásába, széles körű közvéleménykutatás, a műhelybizottságok bővítése, a gazdaságirányítási rendszerre való megfelelő felkészülés különböző fórumokon történő megvitatása, mind-mind alkalmas eszköznek bizonyult e célkitűzés elérésében. Ezeket az eszközöket használtuk fel a kollektív szerződés megkötésénél is. Aprólékosan, mozaikszerűen raktuk össze a dolgozók különféle javaslatait, észrevételeit, aggályait. Minden egyes javaslatot megfontoltan vizsgáltunk meg abból a szempontból, hogy az mennyiben szolgálja a közösség érdekeit. Így végső soron a legszélesebb demokratikus alapokra helyeztük a gyár belső törvényeit. Állami vállalat és a Dél-Békés megyei — Mi a helyzet a munkaidőcsökkentéssel? tsz-ek közös társulása előtt álló nagy lehetőségeket tagTegnap, október 22-én délelőtt jelentős esemény színhelye volt Orosháza. A Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a Baromfiipari Országos Vállalat orosházi gyáregységének vezetői közösen létrehozták megyénk első olyan vállalkozását, amelyben az állami és a szövetkezeti vagyon játsza a főszerepet. A közös vállalkozás — mondotta előadásában Horváth Pál, a területi tsz-szövetség titkára — arra irányul, hogy magas színvonalon koordinálja a BOV orosházi gyáregységének területén a törzsbaromfi-tartást, a baromfi- keltetést és az áruforgalmazást. Szép Ferenc, a BOV orosházi gyáregységének igazgatója felszólalásában a baromfitenyésztés Éjjeliőrt azonnal felvesz a BÉKÉSCSABAI LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KTSZ, Petőfi u. 4. sz. alatt. x lalta, mivel az utóbbi hetekben a magyar baromfiterméknek a szocialista tábor országain belül olyan jelentős piacot találtak, melynek kielégítésére a meglevő törzs- és árunevelő telepek nem elegendőek. A társulás létrejöttét több gazdasági körülmény is indokolja. Ezek közül kiemelték, hogy Békés megye termelőszövetkezeteiben 5—6, részben állami vállalat, részben pedig magasabb fokon szervezett társulás versenyez a termelők megszerzéséért. Természetes, hogy valamennyi vállalkozás igen jelentős jövedelemre tesz szert, melyből a termelőüzemeknek nem juttat. A most létrejött társulás célkitűzései között első helyen szerepel a jobb minőségű termelésre ösztönzés, s a megyéből illetéktelenül kikerült haszon visszatartása a baromfikultúra színvonalának továbbfejlesztésére. A társulás alakuló ülésén úsv határoztak, hogy mindenekelőtt a G—65-ös hazai húshibrid-ba- romfi tenyésztését karolják fel. Áz állásfoglalás helyességét az orosházi gyáregységben folytatott nróbavá aások is alátámasztják. Ez a húshibrid-faita a világ egyik legjobb pecsenye-baromfija. — Persze, a munkaidő-csökkentés. Most „ez a divat” — moso- lyodik el, majd komolyra vált. — Július 1-ével az egész gyárban bevezettük. Talán egyik intézkedésünket sem kísérte oly széles körű érdeklődés, mint éppen ezt. Természetesen e kérdésben is, miként a kollektív szerződés megkötésénél, nagy körültekintéssel, előzetes felmérésekkel, az idevágó rendeletek alapos tanulmányozásával kerestük a helyes megoldást. A rövidebb munkahétre történő átállás 7,8 százalékos termeléscsökkenést vont maga után. Ezt különböző munka- és bérügyi intézkedésekkel — a munkanormák rendezésével, ösztönző munkabérekkel, kategorizált prémiumrendszer bevezetésével, az anyag- és munkaellátottság javításával stb. — ellensúlyozni tudtuk. Napjainkban már ott tartunk, hogy maradt a rövidített munkahét, dolgozóink bérszínvonala pedig átlagosan öt százalékkal növekedett. Beszélgetésünk megreked, tanulási kötelezettsége elszólítja. Mert a megszámlálhatatlan teendője mellett még felsőfokú oktatásra is vállalkozott. Hogyan győzi mindezt idővel és energiával? Ez már az ő titka meg azé a kimeríthetetlen erőé, amely kifogyhatatlan szeretettel űzi az emberekkel való törődését. Egy bizonyos: választókerületének polgárai jó helyre adták a voksot... Kazár Mátyás Lelkiismeretesebb áruminősítést és átvételt Nem öncélúan, hanem azért térünk vissza a Népújság örménykockázatot mindenért a termelőgazdaságoknak kell vállalniuk. kúton megtartott árutermelési ankétjára, mert több olyan megállapítás, vélemény hangzott el, amelyeknek az első tudósításunkban nem tudtunk helyet adni. Szó volt róla,j hogy az árutermelés rangsorolásában nem a hátsó sorokba tartozik az örménykúti Egyetértés Tsz. Zöldi Lukács, a szövetkezet elnöke rövid áttekintést adott a mai formájában 1962-ben kialakult Egyetértés Tsz fejlődéséről. Legna- Zöldi Lukács gyobb gondjuk az, hogy a 849 szövetkezeti gazdának 54 év az átlagos életkora. Örvendetes viszont az, hogy az alakulás óta eltelt években 28-ról 248-ra növekedett a nőtagok száma. Biztos megélhetést látnak a szövetkezetben, amely tavaly is 17 969 forint jövedelmet osztott tagonként. Bagi János, a j békésszentand- j ási Tessedik ; Tsz elnöke ma- j gasabb védőár megállapítást ! kért a vállalatoktól, és lelki- ismeretesebb •áruminősítést, átvételt. Ne forduljon elő lyan sajnálatos eset, hogy átvett papri- • a 70 százaiéit >s jó minőségről 30—35 Bagi János százalékra csökkenjen, mire a konzervgyárba szállítják. Ne forduljon elő az sem, hogy a kínálat mennyisége szerint önkényesen csökkentse a gyár az átvételi árakat. Ha a konzervké- szítmények ára nem csökken az olcsón felvásárolt áruból, akkor ne csökkenjen indokolatlanul nagy mértékben a megtermelt zöldség ára sem. Szóvá tette Bagi János, hogy a külföldi gyártmányú gépekhez, többek között a jugoszláv gyártmányú rizsarató kombájnhoz sem tudják beszerezni az elhasználódott alkatrészeket. Ehhez kapcsolódva mondotta el Makai György, hogy ők egy 180 000 forintért vásárolt DT—67-es lánctalpas traktorhoz nem kapnak egy mindössze 1000 forintba kerülő* de fontos alkatrészt. Emiatt a traktor már olyan régóta áll, hogy 'azóta legalább Makai György 300 hold földet szántott volna fel. Ez is és még több minden más is azt bizonyítja, hogy a Valastyán János, az örménykúti Petőfi Tsz elnöke elmondotta, hogy immár 2 évtizede alakultak ki árutermelői kapcsolataik a különböző vállalatokkal, de még nem fordult elő olyan probléma, amit közös erővel meg ne oldottak volna. Hozzáértő emberre Valastyán János bízták az áru átadását, és vigyáztak arra, hogy a lehető legjobb minőségű árut adják. Ez a törekvésük súrlódásmentessé tette eddig partneri kapcsolatukat a vállalatokkal. _____|[mi| Kardos Pál, az állatforgalmi Ér -általat igazJ®' 4a tója elmon- dotta. hogy az % . i Ili elmúlt évben túlzásnak tar- tották a termelik^*® lőszövetkezeti fef-'- I Pl szövetségek bá, Js, ; báskodását a [ S j ,errnelási és ér|^'v W _ J tőkésítési szeríj * ődések meg“ ^ kötésénél. Azp ±W,’., óta kellemesen \ , csalódtak a------- " J szövetség tényK ardos Pál kedésében, ők maguk is rájöttek, hogy szükség van az áruátvétel, a minősítés és a szerződés pontjainak ellenőrzésére. A termelőszövetkezeti szövetségek ebből a szempontból is maximálisan képviselik a termelőszövetkezetek érdekeit. Kitoljak Andii- ’’ás, a szarvasi I l- rym, iárási tanács ! <i: "-’Qt. felvásárlási ! * , csoportjának i „ -” M m vezetője arra lÁ , ~ kérte a vállalaIÍÍk ' Jlf okát. hogyjutrm ' ? ' -.ássák el a termelószovetke- klplsí v zeti áruátadók,1 nak az áru terfefiift. - '•%''?.£ meltetésével. Py&jlil ,„/ í minősítésével 1" •jlpV'i kapcsolatos íráJ . : sós anyagaik »*** j egy-egy példaKT _ .. — —' nyát, hogy az Kitoljak András így szerzett ismereteik csökkentsék az ezzel kapcsolatos eddigi vitákat. Szükségesnek tartja, hogy a vállalati és termelőszövetkezeti megbízottak által megkötött termelési szerződést aláírásukkal a vállalatok és a tsz-ek vezetői hagyják jóvá, mert ezzel is több későbbi súrlódás és vita lehetőségét zárják ki. Fontosnak tartja, hogy a paprika előfeldol- gozásához hasonlóan oldja meg a konzervgyár a paradicsom előfel- dolgozását is, mert az ideihez hasonló esős időben rengeteg paradicsom megy tönkre a szedés és a szállítás lehetetlensége miatt. K. I. Fotó: Demény r.
