Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-22 / 248. szám

1968. október 22. 2 Kedd Nyugat-berlini provokációk A „Der Abend” című nyugat­berlini lap hétfőn értesülést kö­zöl, amely szerint a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt november elején Brandt és Schiller nyugat­német szociáldemokrata minisz­terek, valamint Schütz nyugat­berlini főpolgármester részvéte­lével a város helyzetével foglal­kozó nagygyűlést rendez a nyu­gat-berlini „SportpaaIasta”-ban. A lap tudomása szerint a no­vember elejére Nyugat-Berlinbe összehívott CDU-kongresszus ke­retében is több nagygyűlést kí­vánnak tartani a városban. A bonni miniszterek újabb nyu­gat-berlini fellépése, hasonlókép­pen a Nyugatnémet Keresztény- demokrata Párt kongresszusa és nagygyűlései, nyilvánvalóan Nyu- gat-Berlin és Bonn jogellenes kapcsolatait kívánják aláhúzni. Ezek a provokációk várhatóan to­vább fogják élezni a helyzetet a város és az NDK között és mérge- zőleg hatnak a nemzetközi lég­körre. (MTI) Szerdán román szakszervezeti küldöttség érkezik megyénkbe A Szakszervezetek Megyei Ta­Ma leszáll az Apolló—7 Az utolsó televíziós közvetítésre j került sor hétfőn az Apolló—7 1 amerikai űrhajó fedélzetéről. Kedden az űrhajó leszáll az At- : lanti-óceánra három utasával. A fékezőrakétákat kedden, magyar idő szerint 11.45 órakor kapcsol­ják be, amikor az Apolló Hawaii felett lesz. A leszállás színhelye I az amerikai kontinens keleti I partvidéke, ahol az Essex repü­lőgép-anyahajó és több más ha­dihajó áll készenlétben. A hétfői tv-közvetítés során a j képen jól látszott, hogy az űruta- j zás során az űrhajósoknak alapo­san kinőtt a szakálla. Schirra és társai egyébként megállapították, hogy a higiéniai berendezéseket a jövőben tökéletesíteni kell. (MTI) Hazánkba érkezett a tinn külügyminiszter Péter János külügyminiszter meghívására hétfőn Budapestre érkezett Ahti Karjalainen finn külügyminiszter és felesége. A vendégek fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Pé­ter János külügyminiszter, Szilá­gyi Béla külügyminiszter-helyet­tes, valamint a Külügyminisztéri­um és a Külkereskedelmi Minisz­térium több vezető beosztású munkatársa. Megérkezése után a finn kül­ügyminiszter rövid nyilatkozatot adott a sajtó, a rádió és a tele­vízió képviselőinek. Nagyon bol­dogok vagyunk — mondta —, hogy találkozhatunk magyar ba­rátainkkal. — Biztos vagyok ben­ne, hogy látogatásunk nagyban hozzájárul majd kapcsolataink to­vábbi fejlődéséhez. A magunk ré­széről mindent megteszünk, hogy ez valóban így is legyen. (MTI) Szovjet kormányküldöttség érkezett Budapestre M. A. Leszecsko miniszterelnök­helyettes vezetésével vasárnap a késő esti órákban szovjet kor­mányküldöttség érkezett Buda­pestre a magyar—szovjet gazda­sági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bi- [ zottság hétfőn kezdődő hetedik j ülésszakára. A delegáció fogadására a Ke­leti-pályaudvaron megjelent: Ap­ró Antal, a Minisztertanács elnök- helyettese, dr. Horgos Gyula, ko­hó- és gépipari miniszter, dr. Já­vor Ervin, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese, Erdélyi Ká­roly külügyminiszter-helyettes, továbbá az együttműködési bizott­ság magyar tagozatának több tag­ja és szakértője. Ugyancsak jelen volt a fogad­tatásnál F. J. Tyitov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. (MTI) Vietnam: Megesküdött Jacqueline Kennedy és Onassis Képünk egy évvel ezelőtt készült Onassis Christina elneve­zésű jachtján, a Földközi-tengeren. Középen Onassis, jobbra az ifjú Franklin D. Roosevelt. Aristoteles Onassis és Jac­queline Kennedy vasárnap dél­után férj és feleség lett. A híres pár esküvője a férj saját tulajdo­nában levő Skorpios-szigetnek kápolnájában zajlott le, s több mint félszáz őr ügyelt arra, hogy tisztes távolban tartsa a kíváncsi riporterek sisere-hadát „Az év­század mennyegzőjétől”. A világsajtó egy része epés megjegyzéseket fűz a skorpiosi házassághoz. „Ebben a fiatal pol­gárasszonyban, akit az Egyesült Államok legsznobabb iskoláiban neveltek, mindig erős vonzalom élt a pénz, a hatalom, a pompa és a hiúság iránt” — írja a France j Soir. (MTI) nácsának meghívására október 23-én, szerdán több napos láto­gatásra megyénkbe érkezik a Ro­mán Szocialista Köztársaság Arad megyei Szakszervezeti küldöttsé­ge. A küldöttség eszmecserét foly­tat a szakszervezetek megyei ve­zetőivel, tanulmányozza a szak- szervezetek tevékenységét, életét, és meglátogatja megyénk külön­böző üzemeit, létesítményeit. Faji összecsapások fehér és néger A dél-vietnaimá amerikai had- táp-területeken és utánpótlási körzetekben mintegy „honi min­tára” egyre inkább elszaporodnak a faji összecsapások az amerikai expedíciás hadtest néger és fehér sorkatonái között. Az amerikai haditengerészet Da Nangban, az fl Külpolitika híreiben szerepelnek Erőegyensúly A világpolitikai történéseket, a világhelyzet alakulását, a mindenkori erőviszonyok hatá­rozzák meg. Ezeket az erőviszo­nyokat mérlegelik a világhatal­mak, amikor valamilyen na­gyobb szabású külpolitikai lé­pésre szánják el magukat. Szá­zadunkban az imperializmus ve­zető hatalmai immár kétszer sodorták bolygónkat pusztító világháborúba: mindkét esetben a fő mozgató rugó az erőegyen­súly erőszakos megváltoztatásá­ra irányuló törekvés volt. A má­sodik világháború következtében azután új erőegyensúly alakult ki a világban, amelyet az jel­lemzett, hogy a szocializmus a történelem viharossá felgyorsult fejlődése nyomán nemcsak vi­lágrendszerré vált, hanem vezető hatalma éppúgy, mint az impe­rializmus vezető hatalma, a nuk. leáris tömegpusztító fegyverek birtokosává vált. Az imperializ­mus vezetőit — bár szívük sze­rint mindent elkövetnének a szocializmus világrendszerének megsemmisítésére — a hatalmas erő visszarettenti a meggondo­latlan kalandtól, hiszen bizo­nyosak lehetnek a „másik oldal” elkerülhetetlen visszacsapásá- ban. Az erőegyensúlynak persze megvannak a földrajzi vetüle- tei is. így Európában szerves részei ennek a második világ­háború következtében kialakult határok, s az a fejlődés, mely a második világháborút követte. Az imperialista hatalmak — el­sősorban a nyugatnémet impe­rializmus — nehezen tudják elviselni azokat a korlátokat, amelyek közé az erőviszonyok kényszerítik őket. Az elmúlt esz­tendőkben sokszor élezték ki mesterségesen az európai hely­zetet, s provokáltak ki válságo­kat, mint például Berlin eseté­ben történt. Máskor véres ellen- forradalmi kísérletet szerveztek és támogattak, mint 1956-ban Magyarországon, vagy megpró­báltak fenyegetésekkel, zsarolá­sokkal és aknamunkával célt ér­ni. Ezek a kísérletek, ha a szo­cialista világrendszer idejében nem lépett volna fel a legna­gyobb eréllyel és határozottság­gal ellenük, a harmadik világ­háború irányába taszíthatták volna Európa népeit, s az egész emberiséget. Ezért volt ugyan­csak rendkívül veszélyes az az ellenforradalmi törekvés, amely az öt testvérország augusztus 21-i csehszlovákiai akcióját megelőzte. Ha a szocialista kö­zösség országai tétlenül eltűrték volna, hogy kettévágják a Var­sói Szerződés északi és déli szár­nyát, ez csak bátoritotta volna a bonni és más imperialista erő­ket, hogy a határok revízióját követeljék éppen az „új erővi­szonyokra” való hivatkozással. Idejében kellett tehát megtör­ténnie a szocialista közösség el­lenlépésének, hogy megelőzze az erőegyensúly megváltoztatá­sára irányuló imperialista kísér­letet. az amerikai hadtest katonái között Egyesült Államok tengerészigya- logságának legnagyobb dél-viet­nami támaszpontján zavargások miatt korlátozta az USA-katonák mozgásszabadságát. A parancs már a műit hét hétfőjén hatályba lépett, miután egymást követő két hétvégén súlyos összecsapások zajlottak le. A nyugtalanság két héttel ez­előtt pénteken kezdődött — a né­gerek gyűlést tartottak, hogy pa­naszaikat megvitassák fehér baj­társaikkal. Egy nappal később a „China Beach” — vidámparkban négerek megtámadtak őrt álló matrózokat. A tettlegességgel gya­núsított személyeket — kilenc ten­gerészgyalogost őrizetbe vettek. Vasárnap ismét csoportba verőd­tek a négerek, s a találkozóról ha­zatérők közül egy fehér katona tőrrel többeket megtámadott. A Tito Jugoszlávia belső helyzetéről és nemzetközi kérdésekről Belgrád Tito jugoszláv köztársasági el­nök a bolgár—jugoszláv határ kö_ zelében levő szerbiai Leskovacon vasárnap a dél-morvai partizán­brigádok megalakulásának 25. év­fordulója alkalmából rendezett nagygyűlésen Jugoszlávia belső helyzetéről tavaszi, nyári beszé­deinél jóval derűlátóbb képet raj­zolt fel. Az országban 1965-ben bevezetett gazdasági és társadal­mi reform eredményeit úgy mi­nősítette, hogy „most már lassan, de biztosan felzárkózunk az ipa­rilag fejlett országok mellé”, hogy „sikerül megszilárdítanunk az árakat és a dinár érbékét, s ez­zel megnyertük a reform egyik feketék lefegyverezték a merény- j legfontosabb ütközetet*. A mun- 15t I kanólküiiség problémájáról szól­0 CSEMADOK Központi Bizottságának ülése Galánta Vasárnap Galántán ülést tartott a Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kulturális Szövetségének Központi Bizottsága. Az ülésen a CSEMADOK hét végén sorra ke­rülő rendkívüli kongresszusának előkészületeivel kapcsolatos ak­tuális feladatokkal foglalkoztak. Dobos László író, a CSEMADOK Központi Bizottságának elnöke méltatta a szervezet hozzájárulá­sát a csehszlovákiai közélet de­mokratizálásához, szerepét a szo­cialistaellenes befolyások elleni harcban és az élet normalizálá- sában Szabó Rezső, a CSEMADOK Központi Bizottságának főtitkára arról tartott beszámolót, hogyan vesz részt a szövetség a csehszlo­vákiai nemzetiségek helyzetét szabályozó törvény előkészítésé­ben. Az ülésen elfogadott záróok­mány szerint a nemzetiségekről | szóló törvény határozottan és je- j lentősen megszilárdítja a cseh- I szlovák szocialista társadalmat, Csehszlovákia népeinek és nemze­tiségeinek egységét. A CSEMA­DOK mindent el kíván követni a dél-szlovákiai szlovákok és ma­gyarok testvéri együttműködésé­nek sikeres fejlesztése, békés al­kotómunkájának biztosítása érde­kében. A szervezet azzal a kérés­sel fordul mindenkihez, hogy te­remtsék meg ehhez a lehető leg­jobb előfeltételeket. Magyar küldöttség utazott Moszkvába Dr. Ajtai Miklósnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének és Kiss Árpád miniszternek, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnökének vezetésével hétfőn küldöttség utazott Moszkvába, j 1®r Jugoszláviával szemben sem va — Jugoszláviában hivatalos adatok szerint több mint 300 ez­ren vannak munka nélkül — be­jelentette, hogy „fokozatosan meg­oldjuk a lakosság foglalkoztatá­sának problémáját, s e célból nagyszabású közmunkákat szerve­zünk”. Kijelentette, hogy „Jugoszlávia az elmúlt tíz vagy még több esz­tendőben sohasem mulatott ak­kora egységet, mint ebben az év­ben”, amit elsősorban a nemzet­közi helyzet alakulásával magya­rázott. Hozzáfűzte: „Jugoszláviá­ban a szocializmus olyan mély gyökeret eresztett, hogy többé so­ha, senki nem döntheti meg”. A csehszlovákiai eseményekről szólva, Tito ebből az alkalomból is szembehelyezkedett az öt szo­cialista ország akciójával. „Állás­pontunk ismeretes és a jövőben is megmásíthatatlainul ragaszko­dunk hozzá” — jelentette ki, rész­leteiben azonban nem elemezte a csehszlovákiai helyzetet. A jugo­szláv elnök szerint „Jugoszláviá­nak ez a politikája felháborodást váltott ki néhány barátunk és szomszédunk között a keleti or­szágokban”; s „támadásnak” mi­nősítette az ezzel kapcsolatos el­hangzott álláspontokat, amelyek­re „válaszolnunk kell, ha eiyi kérdésről van szó”. Felhívta a ju­goszláv sajtó figyelmét, hogy eze­ket a problémákat a JKSZ prog­ramjának megfelelően kezelje. Tito beszédében különösen éles hangot használt Bulgáriával kap­csolatban, ugyanakkor azonban nem tért ki azokra a hivatalos bolgár megnyilatkozásokra, ame­lyek leszögezték, hogy Bulgáriá­nak nem volt és nincs is semmi­féle területi igénye a Balkánon, ahol a szocialista országok mű­szaki tudományos együttműködé­séről konzultálnak. (MTI) Tito újból síkra szállt az el nem kötelezett országok csúcsértekez­letének megtartása mellett. (MTD

Next

/
Thumbnails
Contents