Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-22 / 248. szám

SS68, október 22. 3 Kedd Békéscsabán, Gyulán, Szarvason. Orosházán Újabb 18 Ikarus a héten kezdődnek a gazdasági szabadegyetemek előadásai Két közgazdasági szabadegye­tem előadásai kezdődnek meg a héten Békés megye városaiban. Az MSZMP megyei bizottsága művelődési és propaganda osztá­lya, a TIT és annak közgazdasági szakosztálya különböző tagozatú szabadegyetemeket hirdetett meg a vállalatok, üzemek vezető be­osztású dolgozói részére. Ezek kö­zül elsőként a kereskedelmi és pénzügyi tagozatú sorozat előadá­sai kezdődnek eL Október 23-án Gyulán 9 órakor, Békéscsabán 14 órakor, valamint október 24-én Orosházán 9 órakor Polgár Bódog, a Könnyűipari Minisztérium mű­szaki gazdasági tanácsadója a vállalati pénzgazdálkodásról tart ismertetést. A további öt előadá­son az érdeklődők hallhatnak a vállalati üzlet, és árpolitikáról, a vállalaton belüli egységek gazdál­kodásáról és a piaci kapcsolatok­ról. A vállalati gazdaságosság ope­ratív módszerei című szabadegye­temi sorozat első előadásait októ­ber 24-én Gyulán 9 órakor, Bé­késcsabán 14 őrsikor, illetve ok­tóber 25-én Orosházán 9 órakor, Szarvason 15,30 órakor Kozmutza Pál, gazdasági tanácsadó tartja „A vállalati belső mechanizmus, a vállalati egységek, ' gyáregysé­gek, műhelyek önállósága és együttműködése” címmel. A to­vábbi programban az új gazdasági rendszer által felvetett problé­mák hatékonyabb megoldásában kíván segítséget adni a neves elő­adói gárda. A moszkvai autóbusz­park újabb tizennyolc Ikarus autóbusszal bő­vült. A szovjet főváros uta­zóközönsége kedveli a ké- nyelmös magyar Ikaruso- kat, amelyek 200 személyes befogadóképességük foly­tán különösen csúcsforga­lom idején népszerűek. Nincs aggodalomra ok Bucsán „Csak Bucsán...” címmel rövid összefoglaló jelent meg a közel­múltban a Békés megyei Népúj­ság hasábjain, mely a szeszélyes időjárás kihatását vizsgálta nagy általánosságban a termelőszövet­kezetek terméseredményeinek alakulásában. Az összefoglaló többek között megállapítja, hogy jelentős mérleghiány — az igen szélsőséges időjárás ellenére is csak a bucsai Űj Barázda Tsz- ben mutatkozik, melynek meg­szüntetéséhez jelentős segítséget adott a megyei tanács. — A tagság és a, vezetőség ne­vében csak a köszönet hangján lehet nyugtázni ezt a segítséget — mondotta Szöllősi Gábor el­nök elvtárs. — Emellett azonban helytelen lenne, ha elhallgatnánk azokat a helyi erőfeszítéseket, amelyek a sorozatos természeti csapások által okozott termelés- kiesések pótlására születtek, s jelentős — előre nem tervezett — munkaerőt igényeltek. Egy határozat nyomában : Űj víztornyot építenek Békésen — Csökkent a vízpazarlás — Mélyfúrási kút Köröstarcsán A békési járási tanács végre­hajtó bizottsága határozatban uta­sította a községi tanácsok végre­hajtó bizottságait, hogy a lakos­ság ivóvíz-szükségletének biztosí­tása érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket a vízpa­zarlás megszüntetésére. Értesülé­ván létesíteni, hogy a lakosság és a tisztasági fürdő vízellátása meg­felelő legyen. VUUUUUlllHHUllUlUlWlUUUllllUUllllUHIWHIHU — Milyen nehézségekkel kellett megküzdeni a növénytermesz­tésben? — A növénytermesztés legna­gyobb részében az egész gazdasá­gi év folyamán kettős feladatot kellett megoldani. Vagyis az aszály sújtotta területeket újra kellett művelni a másodvetésekhez hiszen az állatállomány takar­mányellátásában a szálas takar­mányoknak lényeges szerepük van. Így került mintegy 400 hol­don földbe a másodvetés, mely­nek jelentős részét öntöztük, a többi része pedig az augusztusi esőzések nyomán tűrhetően fej­lődött. s így jó ideig biztosítja az állatállomány zöldtakarmány- és silóigényét. — A jelenlegi helyzet alapján hogyan látja biztosítottnak a gazdaság éves tervének telje­sítését? N— Mióta az a felmérés készült, amely rögzítette a mérleghiányt, több olyan bevételünk adódott, melyre annak idején még nem vagy kevésbé számoltunk. A várt­nál jobban fizetett a burgonya és a cukorrépa is, s jelentős be­vételhez jutunk a mintegy kilenc vagonnyi almaterméstoől is. Ezek mellett — bár nem erre alapoz­zuk jövőnket — igen komoly be­vételhez jutottunk már eddig is a különböző melléktevékenysége­inkből. Mindent összevetve: nem bocsátkozom jóslásokba, ha azt mondom, hogy az igen mostoha időjárás ellenére, mire zárszám­adásra kerül sor, nem lesz szá­mottevő különbség a terv és a valóság között. Szilárd Ádám BÉKÉSI ÜVEGFONÓ sóink szerint a határozat alapján az érintett községek az intézke­déseket megtették. Kiderült, hogy ; a járás területén csupán Békésen j és Köröstarcsán nem volt megfe- j lelő a vízellátás a nyári hóna­pokban. Ennek különböző okai voltak és vannak. így Békésen a 100 köbméteres hydroglóbus nem tudja biztosítani a szükséges víz- mennyiséget, mivel ez a megoldás csak átmenetinek készült. Ameny- nyiben 1969-ben az új 290 tonnás kehely elkészül, a 600 köbméte­res térfogatával megszűnnek a vízellátási zavarok. A vízpazarlást és panaszokat látva, a községi végrehajtó bi­zottság elkészítette az engedélye­sek névsorát és az ellenőrzések során — ebben részt vállaltak a tanácstagok és a lakosság is — igyekezett rendet teremteni. A végrehajtó bizottság közbenjárásá­ra a víz- és csatornamű vállalat . 40 vízórát szerelt fel, azóta a na­pi vízfogyasztás mintegy 200 köb­méterrel csökkent. Végleges meg­oldást egyébként a jövőben csak az új víztorony felépítésével vár­hat a község, ez oldja meg a tel­jes vízellátást. Köröstarcsán ebben az évben két mélyfúrási kút vált üzemkép­telenné. Megkisérelték a kutak kijavítását, de ez nem járt ered­ménnyel. A községben jelenleg csak egy használható kút van. A végrehajtó bizottság a következő évben egy mélyfúrási kutat ki- I Negyedévenként nyolcvanezer liter üveget fonnak körül fűz­vesszővel a Békési Háziipari Szövetkezet bedolgozói. Így ötlite­res demizsonra átszámítva 16 ezer demizsonba kerülhet kezük nyomán az idei új bor. A bedol gozók havi keresete 1200—1400 forint. Képülik Gábor Istvánné üvegfonót ábrázolja munka közben. Kép, szöveg: Márton László A mi konzekvenciánk A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS új a szolgáltatóipar jelentősen fej­rendszere lehetőséget ad a terme- lődött. A jelenleg működő egy­lési és a kereskedelmi verseny; kibontakoztatására. Van azonban néhány akadálya ennek. A legfőbb ilyet az a típusú ember hordja, aki időről időre nem képes saját munkáját felülbírálni kon­zekvenciák levonása céljából. Pe­dig ez lenne a lényeges azért, hogy a szocialista építő munka új lendületet kaphasson. Két évvel ezelőtt, amikor az új j gazdaságirányítás bevezetésének I lehetőségeit taglalta a társada- lom, a mai értelemben nem volt | tisztázott a viszonyaink közötti konkurrencia fogalma. Akkor óva intettek attól, hogy meglevő vállalataink mellé, azaz velük szembe azonos profilút szervezze­nek a vállalkozó szellemek. Ha így jártunk volna el, akkor az új j üzemek szervezése, berendezése, szakmunkásokkal, mérnökökkel j való ellátása bizonyára próbára tette volna a népgazdaság erejét. A kereslet és a kínálat mai ér­telembe vett arányai felbomlot­tak volna. A gazdasági életben az anarchia ütötte volna fel a fejét. A külföldi tapasztalatok kon- > zekvenciáit tehát jól hasznosítot­ta a párt és a kormány, amely le­hetőséget adott több száz szak­embernek, közgazdásznak, filo­zófusnak, ipari és mezőgazdasági vezetőnek — a környezeti élet elmélyült tanulmányozására, a tanulságok kellő levonására, a céljainknak megfelelő gazdaság- politika formálására. AZ EFFAJTA TÖREKVÉS he­lyességét nem nehéz bebizonyíta­ni. Ahol késtek a gazdaságpoliti­kai konzekvenciák levonásával. ! ott félbenhagyott gyárépítkezé­sek, a gazdasági életből szanált üzemek jelezték az élet szigorú ítéletét. Ezeken a helyeken való- 1 jában próbára tették a népgazda­ság, vagyis a társadalom teher- j bírását. A felesleges kiadásokkal kifejezetten csökkentették a szo­cialista építő munka hatékonysá­gát. ségek — kisebb hiányosságoktól eltekintve — jól látják el felada­tukat. Vannak helyek azonban, ahol a szolgáltatás akadozik vagy pedig a kereskedelem nem igazo­dik kellően a sajátos igényekhez. A gazdaságirányítás új rendszere a lakosság érdekeinek védelmé­ben lehetővé teszi a szolgáltatás és a kereskedelmi élet színvona­lának növelésére az úgynevezett konkurrencia kifejlesztését. Me­gyénkben ennek számos jelét ta­pasztaljuk. Elegendő megemlíteni a termelőszövetkezeti mellék­üzemágakban beállott fejlődést. Néhány tsz berendezkedett ke­nyérkészítésre is. Amióta Csorvá- son tsz-pékség is működik, kife­jezetten javult a kenyér minősé­ge. Amióta a tsz-ek megnyitották piaci standjaikat vagy zöldség- és gyümölcsboltjaikat, sokat ja­vult a MÉK által piacra hozott áru frissesége, és ami szintén fontos, az árak — a rendkívüli időjárás ellenére — elfogadható­ak. A békéscsabai fmsz „Deliká- tesz” üzletének megnyitása óta igen sokat törődnek a szomszéd­ságában levő kiskereskedelmi hentesüzlet töltelékáruval való ellátásával. Hogy a naptól védjék a portálba rakott cikkeket, ár­nyékoló alkalmatosságot szereltek fel. Ha ezt a változást a két üz­let közötti kokurrenciára vezet­jük vissza, csupán egy kérdésre kellene választ keresni: a többi kiskereskedelmi boltban miért nem az ittenihez hasonló a vásár­lókról való gondoskodás? Tulaj­donképpen ezért lenne fontos, hogy időről-időre az arra illetéke­sek mérlegre tegyék saját tevé­kenységüket. Az ember eddigi munkáját csakis az újabb és újabb konzekvenciális átértékelés alapján tökéletesíti, küzdheti le azokat a korlátokat, melyek az emberi, a szocialista társadalom haladása elé kerültek. Az új gazdaságirányítás rend­szerének kivitelezésében — okul­va a külföldi tapasztalatokból — nálunk nem volt ilyen értelmű elcsúszás. Az állam olyan közgaz­dasági ösztönzőket alkalmazott, melyek összességükben jelentősen : hatottak. Ennek eredményeként helyes irányba, a társadalom j megnövekedett igényeinek meg­felelő vágányra terelték az ipari, i a mezőgazdasági és a kereskedel- i mi életet. Távolról sem mondhatjuk azon- I ban azt, hogy e téren minden ' rendben van. A centrális gazda- , ságirányítás időszakából még most is számos korlát áll a dina­mikus fejlődés útjába. Ezt ta­pasztaljuk különösen akkor, ha a lakosság helyi ellátása kerül szó­ba. KÉTSÉGTELEN, hogy az utób­bi évtizedben a kereskedelem és j A gazdaságirányítás régi gya­korlatának felülvizsgálása után ma, az új irányítási rendszer gya­korlati alkalmazásának időszaká­ban nagy és rendkívül felelősség- teljes munka vár vezetőkre és be. osztottakra. Az emberi sorsok alakulásának további módját ugyanis helyben: üzemben, in­tézményben közösen határozzák meg. Mert a munkához demok­ratikusan egyeztetik gondolatai­kat, így minden eddiginél na­gyobb teret kaphat a helyi érdek. AHOL EZ DOMINÁL, s ez a híd köti össze a társadalom ki­sebb egységét a nagyobbal, ott a demokratikusan hozott határoza­tok megvalósításához — paran- J csolgatás helyett — lényegesen 1 kedvezőbb pozícióból kezdhet- : nek. Dupsi Károly Jobb a hozzáértés — Jobb a technikai felszereltség — Nagyobb a termés Az 1968. évi nyári betakarítás adatait részeire szedték a megyei tanács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályán. A jelenté­sekből azt vizsgálták, hogy egy- egy termelőszövetkezetben előre­léptek-e a búzatermesztésben. Örvendetes tényeket állapítottak meg: tavaly 23 tsz termelt 10 má­zsa alatti átlagterméssel búzát. Az idén ezek száma ötre csök­kent. Húsz mázsa felett tavaly három, az idén viszont már hét termelőszövetkezet takarított be holdankénti átlagtermést. Hu­szonegy szövetkezetben — ezek a gazdaságok tavaly a derékhad- ] ban haladtak — jelentősen növe­kedett a búza hozama. Ezekből az adatokból olyan kö- j vetkeztetést vontak le, hogy a ' tsz-ekben dolgozó szakemberek az idén nagyobb hozzáértéssel, a tavalyinál jobb technikai felsze­reltséggel termelték a búzát, i vagyis jól kihasználták azokat a lehetőségeket, melyeket műtrá­gyában, vegyszerben, gépben és vetőmagban a kereskedelem ren­delkezésükre bocsátott. Lényegé­ben ennek tudható be, hogy Bé­kés megyében kétezer vagonnal került több búza felvásárlásra szeptember végéig, mint a múlt év azonos időszakában.

Next

/
Thumbnails
Contents