Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

Világ proletárját egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI TANÁCS LAPJA ME G Y El PÁ RTBIZOTTS ÁG 1968. OKTOBER 20., VASÄRNAP Ara 1 forint XXIII. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM MA: II szovjet—csehszlovák szerződés * • • Beszélgetés a pártegységröl * Falak „ostromlói” * * * Egri csillagok Az országgyűlés után A kormány tevékenysége, köz­lekedés vasút, népi ellenőrzés — ez volt címszavakban a három­napos parlamenti tanácskozás tárgysorozata. Voltaképpen elég­gé szerteágazó témakör, amely az előterjesztések és a csaknem 'élszáz képviselői hozzászólás ta­núsága szerint is a végzett mun­ka, a mai élet és a jövő megany- nyi fontos kérdését érintette. Aki azonban összefoglalni és jelle­mezni kívánja az elhangzottakat, az természetszerűleg egyetlen nézőpontot keres és azt nem is nehéz megtalálnia. Mert akár — mondjuk — a miniszterelnöki beszámoló mező. gazdasági vonatkozású informá­cióit, akár a vasúti közlekedés korszerűsítését, akár a népi el­lenőrzés új, jellegzetesein demok­ratikus vonásait vizsgáljuk, egy­azon fejlődés megnyilvánulásait ismerhejtük föl. Valójában a párt által megfogalmazott kor­mánypolitika került most — egyéves áttekintésben, de a már megfogant tervekkel, elhatározá­sokkal egyetemben, szinte ke­resztmetszetben — az ország- gyűlés, s azon keresztül az or­szág színe elé. A kormányunkról adott ismer­tetés sohasem szűkölködik mon­danivalóban. Most azonban — és ez nem közhely — a szokásos­nál jóval eseménydúsabb idő­szakról szólt a számadás. Első esztendejébe lépett a gazdasági reform, és az év végéhez köze­ledvén, bár illő szerénységgel, de nem titkolt elégtétellel lehet szólni az első eredményekről, a korábban táplált aggodalmak helyébe lépett megkönnyebbü­lésről, sőt jogos büszkeségről. Hogy mást ne mondjunk: „az év­század legsúlyosabb tavasza és nyara” után a kormányelnök viszonylag jó mezőgazdasági eredményekről szólhatott, a nagyüzemi gazdálkodás már nem először bebizonyosodott fölényén túlmenően, most már az új gaz­dasági mechanizmus igen kedve­ző hatásának köszönhetően is. És miután nemsokára 1969-et írunk, szóba kerültek az 1970 után esedékes, negyedik ötéves terv előkészületei is, amelyek immár részei a rövid, a közép és hosszú távú tervezés egységes, tudományos alapokra helyezett rendszerének. Végül a nemzetközi politika eseményei is az érdeklődés elő­terébe helyezték az országgyű­lést. És a várakozás nem volt alaptalan: a kormány elnöke a szovjet—csehszlovák egyez­ményről, a bennünket nagyon közelről érintő csehszlovákiai helyzetről, normalizálódásának előrehaladásáról, s az egyez­ménynek megfelelően a magyar csapatok hazarendeléséről szá­molhatott be Ami a tárgyalt törvényjavasla­tokat illeti, különösen a közleke­dés és a vasút problémáinak vi­tája volt élénk. Érthető, hiszen ez a lakosságot és a gazdasági életet is igen szélesen érintő kér­dés. A felszólalók közül többen elemzően tárták fel, miként ju­tottak el az országos és helyi közlekedési helyzet alapos ta­nulmányozása nyomán a közle­kedéspolitika új elgondolásainak helyesléséig. A miniszter pedig az utolsó kételyeket is eloszlat­ta, hangoztatván, hogy az átté­rés a vasútról a korszerűbb és gazdaságosabb közúti közleke­désre csak ott és akkor lehetsé­ges, ahol és amikor a kényelme­sebb, gyorsabb új közlekedés feltételei már adva vannak. Egyetlen település lakói, gazda­ságai, vállalatai sem eshetnek tehát „két szék között a pad alá”. Az ország pedig nem keve­sebbet nyer az átszervezésből, mint a modem közúti autóbusz és gépkocsiközlekedés megte­remtését és vasúthálózatunk korszerűsítését. A népi ellenőrzésről elhang­zottak viszont azt tették az ed­diginél is világosabbá, hogy mennyire elterjedt és főleg el­fogadott, mintegy magától érte­tődő állami és mégis társadal­mi formája ez a nélkülözhetet­len ellenőrzésnek. E fontos napirendek mellett még interpellációkra is jutott idő. Ebből is látnivaló: miköz­ben az ország dolgain fáradoz­nak, a maguk munkáját is egy­re javítják, csiszolják a képvi-1 selők. <b. j.) | Próbaüzem előtt A XIX. Nyári Olimpia műsora Vasárnap Birkózás. Szabadfogású elő­döntők és döntők. Kerékpár. Tandem (Bárá­ny ecz, Lendvai). Labdarúgás. Negyeddöntők, ökölvívás. Újabb fordulók. Úszás. Férfi műugrás. 100 m férfi (Szentirmai) és női (Gyar­mati) pillangó előfutamok, 200 m női vegyesúszás előfutamok. (Túróczy, Egervári). 200 m fér­fi- és női vegyesúszás döntője. 400 m női gyorsúszás döntője. Vívás. Kardcsapat selejtező. Női tőr egyéni döntő. Vízilabda. Nyolc mérkőzés. Hétfő 19 6 8 MEXICO Atlétika. Maratoni futás (Tóth, Mecser, Sütő). Magasug­rás és női súlylökés döntő. 1500 m, 4x100 férfi, női, 4x400 döntő. Kerékpár. Tandem döntő. 4000 m üldöző-csapatverseny döntő. ökölvívás. Újabb forduló. Sportlövészet. Kisöbű sport­puska összetett verseny (Ham­meri és Petrovácz). Torna. Női egyéni és csapat- verseny (Bánfai, Békési, Tolnai, Ducza, Makray, Müller, Oro- szi). Előreláthatóan másfél hónap múlva próbaüzemelést szerveznek a jelenleg műszaki átadás alatt levő békési duzzasztóművön. A próbaduzzasztásnak az lesz a cél­ja, hogy vízügyi ■ szakembereink megbizonyosodjanak az építmény technikai berendezéseinek jó mű­ködéséről. Jövőre azonban már szóba kerül a duzzasztó hatékony kihasználása. A Békésen felfogott kettős-körösi vízből ugyanis je­lentős mezőgazdasági területeket öntöznek. A megyei tanács végrehajtó bi­zottságának vezetői és a vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztá­Űszás. 4x200 m gyorsváltó előfutamok. 200 m női gyors, 200 m mell- és 100 m hát (Cseh) előfutamok. 100 m férfi és női pillangó döntő, 4x200 m gyorsváltó döntő. Vívás. Párbajtőr egyéni selej­tező (Kulcsár, Nemere, Schmitt, B. Nagy, Fenyvesi közül három indul). Kardcsapatdöntő. Vízilabda. Nyolc mérkőzés. szántóföld kap vizet. Az úgyneve­zett öntözőfürtök kialakítása az üzemekkel egyetértésben kedvező ütemben halad. Elsőnek — ez a legvalószínűbb — a békéscsabai Szabadság Tsz öntözéses minta- gazdasága kap majd a Kettős-Kö­rös felduzzasztott vizéből. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat kardoskúti üzemegy­ségének területén befejezés­hez közeledik az úgynevezett dúsgázüzem építése. A rövi­desen megkezdődő próbaüzem után az új egység napi egy­millió köbméter gázt juttat az országos hálózatba Fél évszázados okmány megyénk természeti kincsének, a földgáznak hasznosításáról Fejlesztik az öntözést a békési duzzasztó környékén Mintegy tízezer hold szántóföld kap vizet lya hozzálátott az öntözővíz hasz­nosításának szervezéséhez. Az új duzzasztómű környékén Békéscsa­ba, Gyula, Kétegyháza és Elek ha­tárában mintegy 10 ezer hold A Gyulai Levéltárban a hár­mas munkásmozgalmi évforduló­ra való készülődés idején sok értékes okmány, régi irat kerül elő. Többek között olyan okmányt találtak a közelmúltban, amely­ben fél évszázaddal ezelőtt rög­zítették az első javaslatot me­gyénk természeti kincsének, a földgáznak hasznosítására. Zádor Mór gyulai pénzügyi igazgató töb. bek között megemlíti az írásában: Pusztaszőlősön, Csorváson és Ge­rendáson az artézi kutakban fel­tört földgázzal malmot hajtanak, világítanak. Részletes javaslatot ad a természeti kincs feltárására, felhasználására. 1919 márciusában hangzott az első ígéret arra, hogy megyénk­ben megindul a földgázhaszno­Naponía 400 hold búzát vetnek, 60 vagon kukoricát és 60 vagon cukorrépát takarítanak be Mezőhegyesen A Mezőhegyesi Állami Gazda­ságban jól kihasználják a napfé­nyes őszt. A kukoricaföldeken 15 gép dolgozik. Naponta mintegy 60 vagon kukorica kerül a tároló­helyekre. Jól beváltak a cukor­répabetakarító kombájnok is. Naponta 60 vagon termést taka­rítanak be és adnak át a szom­szédos cukorgyárnak. A búzater­mesztéséről országosan híres gaz­daságban naponta 400 holdon ke­rül földbe a jövő évi kenyérnek való magja. A jubileumi versenyvállalás egyik fő pontja az őszi betakarí­tás, szántás, vetés idejében való befejezése. A traktorosoknak a sok borús, esős idő után „bese­gít” a jó idő, ők pedig élnek a le­hetőséggel. sítás. Az ígéret azonban akkori­ban papíron maradt. A fél évszá­zados évfordulón azonban el­mondhatjuk, hogy a szocialista állam megvalósította a régi elkép­zeléseket, ma már lakásokban, üzemekben és sok más helyen hasznosítjuk az olcsó tüzelőener­giát, a továbbfejlesztésre pedig nemcsak az elképzelések szület­tek meg. t

Next

/
Thumbnails
Contents