Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-19 / 246. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1968. OKTÓBER 19., SZOMBAT Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM II politikai napilapok terjesztéséről tanácskoztak a postások Elfogadták a vasutakról és a népi ellenőrzésről beterjesztett törvényjavaslatot Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB else titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás— Paraszt Kormány elnöke, valamint Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülésen részt vett az országgyűlés vendégeként Budapesten tartózkodó uruguayi parlamenti küldöttség Luis Rinon Perrel képviselőházi elnök vezetésével. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést az elnöklő Vass Istvánná nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint folytatódik a vita a beterjesztett új vasúttörvény-tervezet és közlekedéspolitikai koncepció fölött. Elsőként dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra, majd több képviselő szólalt fel. A szünet után az elnöklő Kállai Gyula dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszternek adta meg a szót, aki válaszolt a vitában elhangzott felszólalásokra. Ezután Nemeslaki Tivadar, a törvényjavaslat előadója szólalt fel. Bejelentette, hogy öt képviselő módosító javaslatokat terjesztett elő a vasútról szóló törvényjavaslathoz. Az ipari bizottság, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a módosító javaslatokat megtárgyalta. Az országgyűlés a txisutakról szóló törvény- javaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is elfogadta. Ezután a napirend szerint a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke emelkedett szólásra. Dr. Dabrónaki Gyula beszéde A népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke terjesztette az országgyűlés elé. — Tizenegy évvel ezelőtt az 1957. évi 7. törvénnyel hívta életre az országgyűlés a népi ellenőrzést. — Az országgyűlés a népi ellenőrzés intézményével sajátos szervet hozott létre. A feladatok jellegét, az államszervezetben betöltött helyét, felépítésének rendjét és hatáskörést tekintve e szervet az állami szervek vonásai jellemzik, ugyanakkor — a társadalmi erők szervezett részvétele folytán — egyre erőteljesebben kidomborodik társadalmi, népi jellege. Az eltelt csaknem 11 év alatt a népi ellenőrzésnek e kettős, állami és társadalmi jellege tovább erősödött. Ezt a vonását erősítették azok a módosító jogszabályok is, amelyek nyomán hatásköre és tömegkapcsolatai egyaránt erősödtek. Az új törvényjavaslat mindezeket az állami és társadalmi jelleg erősítésére vonatkozó intézkedéseket átveszi, sőt egyes vonatkozásokban tovább is fejleszti. — Az 1957. évi 7. törvény értelmében a népi ellenőrzési bizottságok tagjai az arra illetékes államhatalmi szervet meghatározatlan időtartamra választották. A jövőben — a törvényjavaslat szerint — a népi ellenőrzési bizottságokat az országgyűlési képviselőkkel, illetve a tanácstagokkal azonos időtartamra, tehát általában négy évre választják. Az új szabályozájs a korábbinál jobban megfelel a szocialista demokratizmus követelményeinek, jobban hangsúlyozza, hogy a népi ellenőrző bizottságok választott tagjai és tisztségviselői közvetlenül felelősek az őket megválasztó tanácsoknak. A törvényjavaslat továbbfejleszti a választó államhatalmi szervek és a népi ellenőrzési bizottságok kapcsolatát. Előírja, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkájáról az országgyűlésnek, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak, a területi népi ellenőrzési bizottságok pedig a választó tanácsoknak kötelesek beszámolni. — A törvényjavaslat a népi elTegnap1. délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács üléstermében értekezletet tartottak a megye postahivatalainak vezetői, hírlapfelelősei, hogy megbeszéljék az év utolsó hónapjainak hírlapterjesztés-politikai feladatait. Célul tűzték ki, hogy ez évben ezerrel növelik a Szabad Föld, ( kétezerrel a Népszabadság elő- I fizetőinek számát, a Békés me- : gyei Népújságnak pedig három- [ ezer új előfizetőt szerveznek. Zsivótzky a régen megérdemelt csúcson Török Ferenc dr. Móna István dr. Balezó András Kiss Antal ezüstöt szerzett gyaloglásban — Lovász Lázár, Pézsa Tibor harmadik. Veress Győző negyedik — A három testőr bravúrja A nyári olimpiai játékok csütörtöki versenynapján több szám döntőjében voltak érdekeltek a magyar versenyzők. A legnagyobb várakozást az öttusa-bajnokság befejező számát a terepfutás előzte meg, hiszen a magyar közvélemény legalább egy aranyérem megszerzésére számított Drámai küzdelem — „gyilkos” pályán megtett 4000 m után csapatunk — győzött! A három testőrnek — ahogy a Balezó—Móna dr.—Török dr. ösz- szetételű magyar együttest elnevezték — az 1963 óta sorozatban nyert világbajnokság után sikerült megnyernie 14 325 ponttal a Szovjetunió (14 248) és Svédország (14188) előtt az olimpiai bajnoki címet. Az egyéni versenyt a svéd Ferm nyerte, 11 ponttal Balezó előtt, akinek meg kellett elégednie az ezüstéremmel. Az atlétikai műsor számunkra legjelentősebb száma a kalapács- vetés döntője volt, amely fényes magyar sikert hozott. Zsivótzky Gyula két olimpiai ezüstérem után az ötödik sorozatban elért 73.36-os dobásával legyőzte a tokiói bajnokot, a szovjet Klimmet, s végre átvehette a már régen kiérdemelt aranyérmet. A magyar kalapácsvető iskola további nagy sikere: Lovász Lázár (69.78) a dobogó harmadik helyére állhatott fel és Ecksmidt Sándor sem okozott csalódást: 69.46 m-el az ötödik helyen végzett. Nagyszerű magyar siker született az 50 km-es gyaloglásban. A 33 éves tatabányai Kiss Antal az NDK-s Hohne mögött másodiknak ért célba. Kiss teljesítménye nagyon kellemes meglepetés. A kard egyéni döntőben Pézsa Tibor képviselte a magyar színeket 2—2 lengyel és szovjet, Zsivótzky Gyula egy olasz vívó társaságában. Az olimpiai bajnoki címet a lengyel vívósport kimagasló egyénisége, Pawlowski nyerte a szovjet Ra- kita előtt. Pézsa, Tokió bajnoka a harmadik helyre került. Ha a döntő közepe táján nem sérül meg, minden bizonnyal nagyobb szerepet játszhatott volna a bajnoki címért vívott küzdelemben. Óriási harc folyt súlyemelésben, a középsúlyú döntőben. Az elsőséget a szovjet Beljajev szerezte meg, a harmadik hely sorsát a testsúly döntötte el Ozi- mek javára Veress Győzővel szemben, akinek így harmadik olimpiáján nem sikerült a harmadik bronzérem megszerzése. lenőrzés rendszerének legfontosabb alapelveként tartja fenn azt a rendelkezést, hogy a vizsgálatokat a dolgozók széles társadalmi ‘támogatásával, népi ellenőrökkel végzn. — Munkások, parasztok és értelmiségiek önként és szívesen vállaltak megbízatást a népi ellenőrzésben. Már „törzsgárda” is kialakult: csaknem hétezer azoknak a népi ellenőröknek a száma, akik kezdettől részt vesznek a munkánkban. A népi ellenőrök csaknem 30 százaléka munkás vagy tsz-tag, több. mint 40 százalékuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai j végzettséggel. Tizenöt százalékuk nő, s a népi ellenőrök között a I legkülönbözőbb szakterületek ma. gasan képzett elméleti és gyakor- J lati ismerői is megtalálhatók. I- — A törvényjavaslat a korábbi hatásköri szabályokat csak a gazdaságirányítás új rendjéből adó(Folytatás a 2. oldalon.)
