Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

1968, október 19.

2

Szómba.

Befejeződött az országig;} illés ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról.) dó követelményeknek megfelelően módosítja, a korábban rögzített hatásköri szabályok fő elveit érintetlenül hagyja. A korábbi jogszabályi rendelkezések a minisztériumi felügyelet alatt álló vállalatok és egyéb szervek ellenőrzésének hatáskörét a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz koncentráltak. Ez a jogszabályi rendelkezés a gazdaságirányítás

! mai követelményeinek nem felel meg. Ezért a törvényjavaslat olykn rendelkezést tartalmaz, ' hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság egy új hatásköri jegyzékben szabja meg a területi népi ellenőrzési bizottságok hatáskörét. A gazdaságirányítás rendjében bekövetkezett változás tette indo. kolttá az anyagi eszközök zárolására vonatkozó korábbi jogszabályi felhatalmazás részleges módosítását is.

Kiterjedt vizsgálatok a népgazdaságban

— A népi ellenőrzés megalakulása óta eltelt 11 év alatt vizsgálataink a népgazdaság szinte valamennyi ágazatát érintették. Arra törekedtünk, hogy tevékenységünk a kormány útmutatásának megfelelően a társadalom előtt álló legfontosabb feladatok meg. oldását szolgálja, a fontosabb gazdasági kérdésekre koncentrálódjon. Folyamatosan vizsgáltuk az építőipar fejlesztésére hozott határozatok végrehajtását.

— A rohamosan növekvő ipari termelés fokozott igényeket támasztott a közlekedéssel szemben. Vizsgálataink során azokat a tartalékokat kerestük, amelyek kiaknázásával minimális anyagi ráfordítással is jelentősen segíteni lehet a szállítási gondokon. Vizsgáltuk a termelőszövetkezetek anyagi, műszaki ellátottságát és rámutattunk a géppark strukturális aránytalanságaiból, a járulékos és kapcsolódó beruházások megvalósításának elmaradásából származó problémákra. Felhívtuk a figyelmet a melléküzemági tevékenységben rejlő tartalékokra. Vizsgáltuk a mezőgazdaság szakember-ellátását. s ellenőrzéseinkkel elősegítettük azt a törekvést, hogy az önálló gazdálkodást akadályozó adminisztratív korlátokat megszüntessék, a szövetkezetek belső integrációja megerősödjék,

s ezzel a közős gazdaságokban ki- j egyenlítettebb, magasabb szintű legyen a foglalkoztatás, megszilárduljanak a jövedelmi források.

— A szervezet társadalmi jellegéből fakad az a törekvésünk, hogy minden eddigi ellenőrző j szervnél többet foglalkozzunk a ' lakosság életkörülményeit közvetlenül befolyásoló gazdasági, szociális, kulturális célok megvalósulásával. így például a 15 éves lakásfejleszbésd terv végrehajtásának ellenőrzésekor megállapítottuk, hogy a lakásépítések zömmel a községekben történnék, ezért a városok kedvezőtlen lakásellátottsága

lassúbb ütemben javul a távlati tervben előirányzottnál. Sok helyütt kihasználatlan még a házgyárak kapacitása, s nem javult lényegesen az építkezéssel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárás és az anyagellátás sem.

— Vizsgáljuk a javító-szolgái- j tató hálózat helyzetét, mert a hoz- í zárak érkezett jelzések szerint az í árutermelés nagyobb jövedelmezősége a javító-szolgáltató tevékenység bővítését gátolja. Ez a lakosság ellátása szempontjából megengedhetetlen. Nemrég vizsgáltuk a lakosság sütőipari áruval való ellátását, s vizsgálati témánk volt a cipők minősége.

Évente csaknem tízezer lakossági bejelentés és panasz

— A szociális, kulturális, egészségügyi ágazatokat vizsgálva például olyan tapasztalatra jutottunk, hogy a támogatást, a szociális juttatásokat sok esetben nem a legrászorultabbak kapják. Felmérésünk szerint az utóbbi tíz évben a dolgozó anyák 60 százaléka egyszer sem vette igénybe a kedvezményes üdülést. Az ezekben a témákban végzett vizsgálataink tapasztalatai azt mutatják, hogy célszerű felülvizsgálni a béren kívüli juttatások körét.

— Minden vizsgálatunkban he. lyet kaptak a társadalmi tulajdon védelmét biztosító feladatok. E munkánkhoz sok és értékes segítséget kaptunk azoktól a dolgozóktól, akik kcr'-dekű bejelentéseikkel gyakran hívták fel figyelmünket a beavatkozást igénylő esetekre.

— A lakosságtól a bizottságainkhoz évente csaknem tízezer bejelentés, panasz érkezik. Ezek a jelzések arról is információt nyújtanak, hogy a lakosság miként vélekedik egyes állami in! tézkedésekről, a közélet tisztaságáról, az á”ami szervek és a lakosság kapcsolatáról. A gazda felelősségérzetével írják meg észrevételeiket, javaslataikat, amelyeknek túlnyomó része a közös ügy féltéséből fakad. A lakosságtól érkezett közérdekű bejelentés hívta fel a népi ellenőrzés figyelmét például arra, hogy az illetékes szervek közömbössége miatt jelentős összegű állami bevételtől esünk el.

Ismeretes, hogy az utóbbi időben megnőtt az ingatlanok iránti kereslet, amit egyesek úgy használnak ki, hogy földjeiket parcellázzák és magas áron értékesítik, j Az így szerzett, nemegyszer mii- j liós jövedelem után azonban adót ; nem fizetnek, pedig a 3/1961. PM számú rendelet szerint a mező- gazdasági ingatlanok parcellázása útján elért jövedelemtöbblet progresszív jövedelemadózás alá esik. Ez a rendelkezés azonban elsikkadt a bürokrácia útvesztőjében.

Javult a dolgozók

— A bejelentések és panaszok vizsgálata — a konkrét ügyeken túl — arra is választ ad, hogy az állami szervek hogyan intézik a dolgozók ügyeit. Évekkel ezelőtt még sok hibát találtunk, az utóbbi időben végzett vizsgálatok azonban már az államigazgatási munlka erős javulásáról adnak számot. Meggyorsult a beadványok intézése, színvonalasabb, kulturáltabb lett az ügyintézés. Csökkent a törvénysértések és panaszok száma, az ügyek nagyobb százaléka már az alapeljárás során eredményesen megoldódik.

ügyeinek intézése

— összegezve az eddig elmondottakat: úgy gondolom, hogy a népi ellenőrzés intézménye a 11 évvel ezelőtt meghatározott alapelveknek megfelelően fejlődött és működött. A népi ellenőrzés a szocialista demokratizmus terméke, kiszélesíti annak lehetőségét, hogy a dolgozó tömegek az állam- igazgatás, a gazdálkodás fejlesztésében tevékenyen közreműködjenek, tapasztalatot szerezzenek.

A szocializmus építésében nem nélkülözhető a dolgozó nép közvetlen részvételén alapuló állami

ellenőrző szerv, így annak élet- I javaslatot az előterjesztett modoré hívása hazánkban szükségsze- j sító javaslattal fogadja el. rű volt. E gondolatok jegyében ! Ezután dr. Bartha János, az or- kérem a tisztelt országgyűlést, szággyülés jogi, igazgatási és igaz- hogy a népi ellenőrzés eddigi mű- , ságügyi bizottságának tagja, a ködéséről adott beszámolómat és törvényjavaslat előadója emelke- a népi ellenőrzésről szóló törvény- i dett szólásra:

Dr. Bartha János:

A törvény

világosan megfogalmazza a népi ellenőrzés feladatát

— A népi ellenőrzésről beterjesztett törvényjavaslatot a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megtárgyalta és azokkal a módosításokkal együtt, amelyeket írásban kézhez kaptak a képviselők, javasolja elfogadni.

— A törvény világosan, közérthetően fogalmazza meg a népi ellenőrzés feladatát, szervezetét, működését és szervezetének viszonyát az ellenőrzésre jogosult — illetve ellenőrzésre köteles —, állami, társadalmi és szövetkezeti szervekkel. Az általános és részletes indokolás választ ad arra: miért van szükség az új törvényre, a népi ellenőrzés miképpen igazodik a társadalom fejlődése által támasztott követelményekhez.

Rámutatott ezután, hogy az új jogszabály a korábbinál jobban hangsúlyozza: a területi népi el- lenőníési bizottságok, azok tagjai, az őket megválasztó tanácsoknak közvetlenül felelősek, tehát lényegében a Központi Népi Ellen| őrzési Bizottság és az illetékes ta- j nács kettős irányítása alatt végzik munkájukat.

— Sajátosan alakul a népi ellenőrzés munkaszervezése is. Lényege, hogy a vizsgálatokat a dolgozók széles társadalmi támogatásával — a népi ellenőrökkel — végzi. Ebben a szervezeti formában lehetőség van arra, hogy azt a népi ellenőrt, különleges szakértő vonja be, aki a vizsgálandó területet legjobban ismeri, érzi, ismeri a szóban forgó terület gondjait.

Végül elmondta, hogy a bizottság úgy véli: helyes/ ha a KNEB a jövőben az állami, társadalmi és szövetkezeti szervek munkáján kívül a magánosok által folytatott iparszerű (üzletszerű) tevékenységet is vizsgálja, ellenőrzi.

Az ebédszünet után az ország- gyűlés Vass Istvánné elnökletével I folytatta munkáját. Több képvise. i lő felszólalása után dr. Korom ; Mihály igazságügyminiszter szóI lalt fel.

Dr. Korom Mihály:

Szükséges a népi ellenőrzés színvonalának növelése

Bevezetőben rámutatott arra, hogy a szocialista társadalom teljes felépítésére irányuló elhatározásaink végrehajtása, a gazdasági és a kultúra megfelelő fejlesztése megköveteli a társadalmi folyamatok tervszerű, tudományos irányítását. Ez pedig elképzelhetetlen magas színvonalú ellenőrzés nélkül, amely egyrészt megfelelő információkat tud szolgáltatni a kitűzött feladatok 'végrehajtásáról, a nehézségekről, problémákról — és így segíti a vezető állami szervek elhatározásainak sikeresebb megvalósítását, az újabb döntések jobb megalapozottságát —, másrészt a céljainkkal ellentétes jelenségek feltárásával elősegíti azok megszüntetését.

— Társadalmi fejlődésünk jelenlegi és jövőbeni követelményei tehát nagyobb igényeket támasztanak az ellenőrzéssel szemben. Ezért szükséges az ellenőrzési tevékenység színvonalának növelése, módszereinek továbbfejlesztése. Ezt szolgálja az új törvényjavaslat.

— Az ellenőrzés sokrétű feladatainak eredményes megoldása megfelelő munkamegosztást követel, s egyúttal szükségessé teszi az ellenőrzési teendőkkel megbízott szervek szoros együttműködését, hogy elkerüljük a párhuzamosságokat és a túlszervezést — mondotta.

A miniszter ezután a népi ellenőrzés intézményének az ellenőrzés rendszerében betöltött kiemelkedő szerepéről szólt. Rámutatott arra, hogy a népi ellenőrzés vizsgálatai komplex jellegűek, tehát a jelenségeknek nem egyik, vagy másik vonatkozására terjednek ki, hanem azok egészét átfogják, a széles összefüggések feltárását szolgálják, s így hatásosan segítik az illetékes vezető szerveket, de az ellenőrzötteket is a megfelelő intézkedések megtételében. A dolgozók tízezreinek közvetlen részvétele azzal az előnnyel is jár, hogy az említett módon végzett vizsgálatok valóban sokoldalú, átfogó és reális képet adnak, s a szerzett tapasztalatok mindinkább ismertté válnak a társadalomban. Így az ellenőrzésnek nevelő hatása széles körben érvényesülhet.

Befejezésül a miniszter hangoztatta: társadalmunk fejlődésének mai és előrelátható jövőbeni követelményei, az eddigi munka során szerzett sok jó tapasztalat alapján elérkezett az ideje egy új népi ellenőrzési törvény megalkotásának. A benyújtott törvény- javaslat megfelel a követelményeknek. A javaslat törvényerőre emelése elősegíti, hogy a népi ellenőrzés az eddigieknél is magasabb színvonalon lássa el feladatait. Ezért a javaslatot — az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága által előterjesztett kiegészítésekkel — elfogadásra ajánlom.

Több felszólalás után szünet következett, majd Kállai Gyula elnökletével folytatódott a tanácskozás. Kállai Gyula megadta a szót dr. Dabrónaki Gyula államtitkárnak, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének, aki válaszolt a felszólalásokra.

Kállai Gyula elnök ezután ismertette a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén előterjesztett módosító indítványokat. valamint az országgyűlés vitájában előterjesztett módosító javaslatot, majd szavazást rendelt el. Az országgyűlés a módosításokat elfogadta. ,

Űjabb szavazás következett, amelynek eredményeként az országgyűlés a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is elfogadta.

Ezután napirend szerint következtek az interpellációk.

Ezzel véget ért- az országgyű- í lés háromnapos ülésszaka.

t

Kállai Gyula zárszava

— Ügy vélem, önökkel egyetértésben állapíthatom meg, hogy országunk fejlődésének, népünk életének, szocialista építőmunkájának nagy kérdéseit vitattuk meg és fontos törvényeket alkottunk. Országgyűlésünk a kormány beszámolóját megvitatva megállapította, hogy kormányunk tevékenysége az ország további felemelkedését, a szocializmus további építését, a nemzetközi béke és biztonság erősítését, tehát a magyar nép alapvető érdekeit szolgálja, és hozzá tehetem; jól szolgálja. Azok a törvényjavaslatok pedig, amelyeket jogerőre emeltünk, országunk életének fontos területeit szabályozzák. A vasutakról szóló törvény hozzájárul népgazdaságunk további erősítéséhez, a népi ellenőrzésről szóló törvény pedig tovább fokozza a tömegek ellenőrző szerepét az állami és társadalmi élet egésze felett, s ezzel a szocialista törvényességet, íiz állampolgári fegyelmet és a szocialista demokráciát erősíti és szélesíti.

— Háromnapos tanácskozásunk ismételten bebizonyította, hogy hazánkban a nép és a vezetés egységes. Épp ezért teljes egyöntetűséggel, egyhangúlag hagytuk jóvá kormányunk több mint egyéves tevékenységéről szóló beszámolóját, s a napirenden levő többi fontos előterjesztést.

— Mielőtt háromnapos ülésszakunkat berekeszteném, engedjék meg, hogy megtisztelő megbízatásnak tegyek eleget. Önök tudják, hogy nemrégiben két szocialista országban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban és a Mongol Népköztársaságban járt parlamenti küldöttségünk. Mindkét helyen meleg barátsággal, s a népeink, országaink közötti politikai, gazdasági és kulturális együttműködés elmélyítésének őszinte szándékával fogadtak bennünket, alkalmat adtak arra, hogy megismerkedjünk a két szocializmust építő ország népeinek életével. Meggyőződhettünk róla, hogy velünk egy frontban harcolnak az imperializmus, különösen az amerikai imperializmus agreszsziói ellen, a nemzetközi békéért és biztonságért, a népek szabadságáért, a szocializmus győzelméért.

— Úgy gondolom, küldöttségünk látogatása Koreában és Mongóliában hozzájárult népköz- társaságunk külpolitikai céljainak megvalósításához, országgyűlésünk nemzetközi kapcsolatainak erősítéséhez, a magyar—koreai, a magyar—mongol barátság és együttműködés elmélyítéséhez. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelsőbb népi gyűlésének és a Mongol Népköztársaság nagy népi huráljának vezetői és tagjai arra kértek bennünket, hogy hazatérve adjuk át a magyar országgyűlésnek legjobb kívánságaikat, elvtársi, baráti üdvözletüket. (Nagy taps)

Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm háromnapos fáradozásukat, alkotó közreműködésüket, hasznos javaslataikat, eredményes munkájukat. További jó munkát kívánva valamennyi képviselőtársunknak, az ülésszakot berekesztem. (MTI)