Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-18 / 245. szám
19M. október 18, 4 Péntek „Különböző Jogi akadályok miatt..." Jófajta lengyel szenet vásároltam, de azt hiszem, nem lesz még egyszer olyan melegem tőle. mint amikor a hazaszállításával bajlódtam. Naiv módon kezdtem a tüze- lővásártáshoz: betértem a TÜ- ZÉ'P békéscsabai megrendelő Irodájába és rövid tájékozódás után kértem hat mázsa szenet, három mázsa fát. Az iroda alkalmazottja már írta volna a számlát, amikor — csak úgy mellékesén — megkérdeztem: — A haza- szállításról gondoskodnak? Az addig készséges és hivatása magaslatán álló hölgy egy csapásra elbizonytalankodott: — Ameuy- nyiben esetleg erre vetődik egy fuvaros, akkor szólok neki. Biztosabb azonban, ha a kedves vevő gondoskodik járműről valamelyik telepünkön. — Ezek szerint, mi a szerepe a megrendelő irodának? Hiszen ha kocsist csak a külső telepeken lehet szerezni, akkor egyszerűbb ott helyben megvásárolni a tüzelőt is — mérgelődtem. Bocsánatkérő mosolyt és néhány vállvonást kaptam válaszul. A vasútállomás mellett levő telepen próbáltam szerencséi. Szenet, fát kaptam olyat, amilyet akartam, fuvarost viszont nem. Pedig lebzselt ott a napsütötte farakások tövében legalább fél tucat vállalkozó. Amikor azonban megtudták, i hogy mindössze 9 mázsa szállítaniva- lót kínálok, leplezetlen megvetéssel utasították vissza az üzletet. Ügy hiszem érthető, hogy felháborított ez a bánásmód és a TÜZÉP vezetőségénél reklamáltam. Kifejezték együttérzésüket és afelől is biztosítottak, hogy nem én vagyok az egyetlen kispénzű vevő, aki kénytelen volt eltűrni ezen az őszön a fuvarosok packázásait. Még jó, hogy tiszteletlen megjegyzés, arrogáns hangú kioktatás néikül megúsztam — vigasztaltak. Vajon hogy alakult ki a jelenlegi helyzet, honnan veszi a bátorságot a magánfuvaros, hogy félvállról, tiszteletlenül tárgyaljon — a TÜZÉP telephelyén! — a vevővel? Válaszul egy levelet mutattak a TÜZÉP vezetői. A 8-as számú AKÖV közölte ebben, hogy idén már nem óhajt részt venni a tüzelő szállításában. Mint ismeretes, korábban a megye városaiban az AKÖV szerződéses kapcsolatban állt egyfelől a TÜ- ZÉP-pel, másfelől a magánfuva- rosokkal. A vevőnek nem volt más dolga, mint odamenni a TÜZÉP-telepen tartózkodó vállalati megbízotthoz és megrendelni a fuvart. A továbbiakban az AKÖV gondoskodott arról, hogy a tüzelő a kívánt időre a tetthelyre kerüljön. Ügy látszik, azonban a megye közlekedési vállalata nem találta kifizetődőnek a lakosság szolgálatát, mert — élve az önállósággal — egyszerűen felrúgta a megállapodást. Ezek után a TÜZÉP vezetősége — mit tehetett volna mást? — megpróbált szerződést kötni a K 10S7 Békés megyei titkárságával, illetve a fuvaros szakosztállyal. Sikertelenül. A KIOSZ titkársága „különböző jogi akadályok”-ra hivatkozva, elutasította a fel!;' nált szerződést, ami azt célozta, hogy a tüzelőszállítás szervezetten, a vevők megelégedésére folyjon. Így következett be a jelenlegi helyzet, nevezetesen az, hogy a TÜZÉP Vállalat megrendelő irodái nem tudják teljesíteni feladatukat és a vásárlók kénytelenek alkudozni a nagy jómódban elkényelmésedéit fuvarosokkal. Mi, vevők nem így képzeljük el az új mechanizmust. Az AKÖV-tői például azt várnánk, hogy szaporítsa és ne csökkentse a szolgált:' ásókat. A KIOSZ megyei irodájától pedig azt. hogy „különböző jogi akadályokra" való hivatkozás helyeit igyekszik megfelelő szerződést kcl'ii. Be ha már mindenki az önállóságra hivatkozik, akkor legalább a TÜZÉP-nők is legyen .loga ahhoz, hogy kitiltsa telepeiről a nyerészkedő, kisebb vásárlókkal megengedhetetlen hangon tárgyaló magáu'j;'. arosokat. Békés Dezső A villanyszerelő és a villamosmérnök (Két generáció) Amikor 1932-ben Mocsári Zoltán villanyszerelő a városi áramszolgáltató részvénytársasághoz került, éjszakánként még kevés utcában égett a villany, az üzemek pedig alig használtak villamos energiát. A villanytelep akkori teljesítményével ma képtelenség lenne csak a rádiókat és dig mint egyetemi hallgató, gya- [ azzal, hogy a technikai fejlődés kornokként dolgozott a DÁV Bé- | nélkülözhetetlen feltétele a tarsa- késcsabai Üzletigazgatóságánál. | dalmi előrehaladásnak. A mérnök És ma is szeretettel emlékezik ; álljon ennek a szolgálatában. Tu- vissza azokra, akik foglalkoztak ! dásával, képességével. Így téríti vissza a társadalomnak, amit az a képeztetésére fordított. És, hogy ennek a kötlességének még jobban eleget tudjon tenni, most — egy évi gyakorlati munka vele, különösen Kovács Istvánra, a szerelőműhely csoportvezetőjére. Közben megismerte a munkások életét, gondjait, bajait. Ez an- . nál könnyebben ment, hiszen ő a tv-ket működtetni, ha egyszerre maga js munkáscsalád gyermeke j után — mérnöki továbbképző tankapcsolnák be azokat. j és édesapja mindig arra nevelte: [folyamra jelentkezett és elhatáA régi erőművek már nem tér- i eredményt csak velük együtt tud rozott szándéka, hogy melnek villamos energiát. A me- i elérni. Becsülje őket, dolgozzon gyébe nagyfeszültségű távvezeté-j értük. Ne szégyellje, ha valamit kékén jut az áram és a fogyasztás ! nem tud, kérdezze meg tőlük. Ez- több, mint 12-szerese a réginek, j zel a tekintélyét csak növeli. Ha .... ,. . , . , | egyszer elszakadna a munkasokA felszabadulas utáni években akkor mindennek vége. óriási ütemű hálózatépítés kezdo..... . . , , . . .. Az egyetemről kikerülve jól dott, hogy a falvakba is eljusson ; nem csekély áldozatok a fény. Az üzemek fokozatosan at- árán ’lett belőle Viiiamosmérnök tértek a gépek villamos energiával ■ ' való meghajtására. A falvak, majd a tsz-ek és állami gazdaságok villamosításában jelentős szerepet töltött be Mocsári Zoltán, aki j ezért sok elismerésben részesült í és megkapta a Villamosenergia- ipar Kiváló Dolgozója, valamint a j Mezőgazdaság Kiváló kitüntető jelvényt is. Mint a DÁV ösztöndíjasa, a békéscsabai üzletigazgatóság tervező csoportjához került, A gyakorlati ismeretek megszerzéséhez sok segítséget kapott Komlósi Sándor, Kraszkó János és Csicsely György technikusoktól, akik több éve ter- . . vezői munkakörben dolgoznak. Dolgozója Elméleti [kérdésekben nemegyszer ő adott segítséget munkatársainak. Bevallja, hogy kezdetben bizaldolgoMint építésvezető zott, majd főművezető lett. Jó [ matlanságot érzett maga iránt. Alkotó vágytól telítve fogott a munkához, többet akart produkálni, mint amit „hivatalosan vártak tőle’’. Ügy gondolta, hogy fokozottabb munkatempóban kell dolgoznia, ha valamit el akar érni, bizonyítania kell, hogy a későbbiek során komolyabb feladattal bízGárdonyi Géza: EGRI CSILLAí szakember hírében állt. Kora ifjúsága óta önképzéssel igyekezett az elméleti ismereteit gyarapítani. Akkor a technikus ritka volt, mint a fehér holló, hát még a mérnök. Ki másra lehetett volna bízni a villamosítás gyors megvalósításra váró nagy feladatának irányítását? A villanyszerelőkre, j z^ meg' közülük is a legjobbakra. Az 1950- .. .' . es évek elején aztán már kezdő- j KarriOriZITlUS ©Z talán? Ha dött a technikumi oktatás levele- ] valakit csupán az egyéni érvényező tagozaton. Erre az időre Mo- ; sülés, a magasabb kereset utáni csári Zoltán így emlékezik vissza: í vágy hajt, akkor kétségtelenül az. — Szerettem volna én is tanul- j Ifj. Mocsári Zoltánnak azonban ni, de nagyon sok munka hárult | más a szemlélete. Tisztában van rám. A vezetőim sem nagyon tá- | mogatták az ilyen irányú törekvésemet. Pedig éreztem, hogy az élet egyre nagyobb követelményeket támaszt és csupán a rutin előbb-utóbb már kevés lesz. Nem az egyetlen, akit a fejlődés rohanó áradatában olyan feladattal bíztak meg, amelynek meghatározott a kezdete és a vége. Érezte ezt, mégsem ellenkezett. Arra .gondolt, hogy a stafétabotot egyszer majd a fiának adja át. — Jói tanult a gyerek és nagyon szeretett velem kijárni a <'munkahelyekre. Érdeklődött minj' den iránt. 0 >9V jegyezte el magát még általános iskolás korában a szakmával ifj. Mocsári Zoltán. Mint 1 ► gimnazista, a nyári később mérnök-közgazdász megszerzi képesítést. Nemrég feltették neki a kérdést: — Merné-e vállalni a DÁV január 1-én megalakuló sarkadi ki- rendeltségének vezetését? Ez már igazán komoly feladat egy fiatal mérnöknek. Zavartalan energiaellátást biztositani néhány tízezer embernek, sok üzemnek, a Sarkadi Cukorgyárnak. Emberekkel foglalkozni, becsületes légkört kialakítani, emellett Sarkad és a környékbeli községek közvilágításának korszerűsítési feladataiban közreműködni, a tsz-eknek szaktanácsot adni.. Ezernyi terv, szép elképzelés. — Vállalom — hangzott a válasz. Egy lépést jelent előre. így használ többet a társadalomnak. Amíg fiatal az ember, erőt érez magában, érdemelje ki és vállalja a nagyobb feladatokat. Mivel pedig az a meggyőződése, hogy soha sem tudna elszakadni attól a környezettől, amelyben élt és nevelkedett, kérte a pártba való felvételét. így még jobban tudja követni édesapjának azt az intelmét, hogy becsülje a munkásokat. Dolgozzon azokért, akiknek mindent köszönhet. Pásztor Béla Úttörő-akadályverseny a KMP megalakulásának félévszázados jubileuma tiszteletére Feldolgozta; Hárkusz László. Rajzolta: Záród Ernő. A békéscsabai Kállai Éva Űt- törőház október 15-én délután az úttörőcsapatok 7. osztályos őrsei számára nagyszabású akadály- versenyt szervezett. Az akadály- versenyt a KMP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletének jegyében rendezték meg, s az ünnepi alkalmat a díszparancsban is hangsúlyozták. A verseny útvonalában szerepelt az I. kerületi, valamint a VI. szünidőben | kerületi pártház, a megyei párt- * 'már segédmunkásként, később pe- | bizottság és a fegyveres erők klubja, ahol 1944-ben a városi és a megyei pártbizottság dolgozott. A pártházakban veterán kommunisták fogadták az úttörőket, és beszélgettek velük korabeli élményeikről, küzdelmeikről. Az akadályverseny jól sikerült, első a 11. sz. iskola Gagarin csapatának Béke őrse lett, második a 10. sz. iskola Béke őrse, harmadik az 1. sz. iskola Tigris őrse. A győztesek könyveket, társasjátékokat és valamennyien a 250. éves Békéscsa- ba-jelvényt kapták jutalmul.
