Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-16 / 243. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY El T AN ÁCS LAPJA

1968. OKTÓBER 16., SZERDA

Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM

A titkosan választott elnök

Ne hagyjuk néhány mondat időtartamára se kétségek között az olvasót. Bocsássuk előre gyorsan: a tsz-vezetőségek — és külön az elnökök — titkos választása bevált Magyarországon. Nem kevés aggodalom előzte meg a tsz-törvény idevágó előírásának alkalmazásét. A lefutott első ciklus azonban azokat igazolta, akik bíztak a szövetkezeti parasztság józan ítélőképességében, politikai érettségében.

Ennek illusztrálására idézhetünk számokat is. Négy évvel ezelőtt 3000 tsz-ünkben még csaknem ezer olyan elnök vezetett, aki egy évnél rövidebb ideje töltötte be tisztségét. Ma viszont az „új” elnökök száma kevesebb, mint háromszáz. Azután az is tény, hogy az eddig sorra került választások, titkos szavazások során a vezetőségek tagjainak csupán 10 százalékát cserélte le a tagság. Tíz elnök közül 9 a helyén maradt, újra megválasztották a teljesen szabad, demokratikus forma mellett is.

Nem került tehát sor „földcsuszamlásra”, de őrségváltásra” sem. A téma mégis megkívánja, hogy egy kicsit beszéljünk róla.

Vegyük először a kivételes példákat. Néhány helyen valóban előfordult, hogy érdemtelen hangadók kaparintották kezükbe a döntés irányítását. Demagóg nézetek, pillanatnyi he- behurgyaságok következtében komoly érdemeket szerzett, derék vezetőket is kibuktattak korábbi tisztségükből. Ezek a példák azonban kivételek. Tanulságuk legfeljebb annyi, hogy jó lenne a vezetőségválasztás technikáját pontosabban kidolgozni és időt hagyni a tagságnak arra, hogy felelősséggel latolgathasson. A mai módszer mellett ugyanis a döntés gyakran negyedórák alatt születik meg, tehát egy hirtelen felbukkant — vagy „bedobott” — érzelem azonnal elhatározássá is merevülhet

Sokkal nagyobb figyelmet érdemel azonban az, hogy mit is vizsgál hát tulajdonképpen a tagság, amikor az elnök és más vezetők személyéről dönt. Sok száz példa igazolja, hogy elsősorban a régi vezetők vagy újonnan szóba került jelöltek emberségét! Vagyis azt, hogy a szövetkezeti közösség vezetője azonosulni tudott-e a tagsággal. Érezte-e az emberek gondját-baját, arra törekedett- e a gazdálkodás irányításában, hogy a döntések a tagság érdekeit szolgálják. Megtalálta-e az emberi hangot, a közvetlen érintkezésnek azt a formáját, amely még nem „haverkodás”,

de nem is valami megfellebbezhetetlen kinyilatkozás.

Szinte általános, fő követelmény ez. Inkább a gyenge tsz- ekben vagy az olyan helyeken fordul elő, ahol nincs agronó- mus, hogy a tagok a szakértelmet helyezik első helyre a követelmények között. Ilyen esetekben szívesen keresnek „kívülről” is elnököt. Másutt elsősorban a helybeliek közül szemelnek ki méltó jelöltet

Miért kell ezt ilyen részletesen elmondani ?

A tsz-ekben most a legnehezebb a munka, és így legtöbb az idegeskedés. Ugyanakkor most alakulnak ki az évi végeredmény körvonalai.

Sajnos, nem kevés példa igazolja, hogy egyes vezetők ezekben a feszült pillanatokban megfeledkeznek a titkos szavazás teremtette, bizonyos fokig újszerű követelményekről. A munka összetorlódását látva, idegességükben hajlamosak arra, hogy ne vezessenek, hanem érdes parancsszavakkal kormányozzanak. És — bennük lévén még a régi tempó, amely szerint tisztségük jórészt a járás, a hatóságok véleményétől függött — időnként hajlamosak arra is, hogy egy-egy szép közgazdasági mutató, egy- egy kifelé látványos vállalkozás kedvéért megnyirbálják a tagság személyes jövedelmének forrásait, jobban, mint azt a gazdagabb jövő, a közös vagyon felhalmozásának érdeke megkívánná.

Nem akarunk itt arra buzdítani, hogy az elnök — csúnya, régi kifejezéssel élve — a „tagság uszályába” kerüljön. Nem serkentjük a vezetőket elvtelen szavazatvadászatra, mert annak a közösség jövője látná a kárát. Azt se állítjuk, hogy túl sok olyan elnök akadna, amilyent az előbb leírtunk.

Mégis emlékeztetünk a küszöbönálló, jövő évi titkos szavazásra. Nagy kár lenne, ha egyébként a vezetéshez értő, derék, becsületes, a szocializmus ügyét szívükön viselő elnököket, vezetőségeket buktatnának ki ügyes hangulatcsinálók csak azért, mert az illetőkkel „elszaladt a ló”. A közös és az egyéni, a népgazdasági és a szövetkezeti érdekek egyeztetése mindig is fontos volt. Az emberséget, a feddhetetlenséget, a közös ügy okos, hajthatatlan szolgálatát mindig megköveteltük a vezetőktől. Ma azonban már a réginél jobban megköveteli ezt a saját érdekük is. A titkos szavazás teremtette új helyzettel nemcsak a tagoknak, de a vezetőknek is számolniuk kell!

Földeáki Béla

Németh Angéla: aranyérmes!

Olimpiai bajnokunk dobás közben. (Telefotó — AP—KS))

Az olimpia második napján, hétfőn délután az atlétikai stadionban magyar győzelemnek tapsolhattak a nézők.

Németh Angéla nőd gerelyhajításban igazolva a kora nyáron do- dott 60.20 méteres világ idei legjobb eredménye beállítását, kiváló teljesítménnyel, új országos csúccsal szerezte meg az aranyérmet. Értékes helyezést ért el Rudasné is, akit csak az utolsó sorozatban ütött el az osztrák Jankó a bronzéremtől.

Gerelyhajításban olimpiai bajnok: Németh Angéla (Magyarország) 60.36 m, országos csúcs, a világ idei legjobb eredménye. 2. Mihaela Penes (Románia) 59,92 m. 3. Evamaria Jankó (Ausztria, 58,04 m). 4. Rudasné Antal Márta (Magyarország) 56,38 m).

*

15.30 órakor kezdődött a gerelyhajítás. A magyar versenyzők kö- j zül Rudasné hatodiknak, Németh j Angéla hetediknek dobott. A féle), metesnek ígérkező vetélytársak közül Penes 14., Koloska 15., Ja- worska 10. volt dobási sorrendben. A legjobban az olimpiai bajnoki védő Penes kezdett 59,92 méterrel. Németh Angéla első dobása [ 57,66 m, Rudasnéé pedig 56,38 I volt. Ekkor látszott, hogy a verseny kb a két magyar lány és a román bajnoknő között dől el. A második sorozatban Németh Angéla dobása után felcsattant a taps, amikor megjelent az eredményhirdető táblán: 60,36 m. Ez | egyben a világ idei legjobb ered- ! ménye, új magyar csúcs. Mintha megijedtek volna tőle a nagy ellenfelek. Most már az egész ma- i

gyár tábor azért szurkolt, hogy ne változzon az élen a sorrend, legfeljebb Rudasnétól vártak még egy olyan dobást, amellyel véglegesen biztosítaná tudja a bronzérmet. Németh továbbra is igen megbízhatóan dobott, csak egy érvénytelen eredménye volt, sajnos, a megijedt ellenfelek közül az j osztrák Jankó magához tért az utolsó sorozatra túldobta Rudas- nét, eredménye 58,04 m volt. Pe- nesnek volt még egy 58,36-os eredménye, s amikor a román versenyző az utolsó sorozatban már nem tudott javítani, a magyar sportolók egy csoportja, a rendezők éberségét kijátszva, a női tőrvívókkal élükön, berohantak a pályára és a könnyesen mosolygó Németh Angélát lelkesen ünnepelték. Igen értékes 3 pontot hozott Rudasné is, s nem sok választotta el attól, hogy ismét érmet hozzon haza az olimpiáról.

*

A magyar atlétika nagy sikerét jelenti Németh Angéla győA Hazafias Népfront megyei bizottságának vendégeként a Budapesti Lengyel Kulturális Intézet vezető munkatársai 2 napot töltenek megyénkben. Látogatásuk alkalmával október 16-án Körös- nagyharsányban, október 17-én pedig Csárdaszálláson magyar— lengyel barátsági napot rendez- j nek.

999

19 6 8

MEXICO

MÁK

A XIX. Olimpia műsora:

ATLÉTIKA: Kalapácsve.

tés selejtező (Zsivótzky, Eckschmidt, Lovász). Hármasugrás selejtező (Kalo, csai, Ivanov). Női magasugró selejtező (Csábiné). Rúdugrás döntő. Férfi gerelyhajítás döntője. 200 és 400 m előfutamok. 400 m női döntő. 3000 m akadályfutás döntője. 200 m döntő.

LABDARÚGÁS: Spanyol, ország—Nigéria, Brazília— Japán, Csehszlovákia—Bulgária, Guatemala—Thaiföld. ÖKÖLVÍVÁS: selejtezők. ÖTTUSA: Úszás.

VlVAS: Kard egyéni selejtező. (Pézsa, Bakonyi, Meszéna, Kalmár dr. és Kovács közül három indul). Férfi tőr egyéni döntő.

SÚLYEMELÉS: Váltósúlyú verseny (Bakos).

VÍZILABDA: hat mérkőzés.

zelme. Váratlanul robbant az olimpiai bajnokok sorába — legalábbis a nemzetközi szakértők szerint —, hiszen nagy világversenyen még nem vett részt, és komolyabb nemzetközi viadalon is kevésszer.

Megható pillanat volt látni a dobogó legfelső fokán, amikor Csanádi Árpád, a NOB magyar tagja a nyakába akasztotta az olimpiai bajnoki aranyérmet és hallani a jól megérdemelt teljesítményéért a közönség lelkes tapsát.

*

Az Estadio Olimpicoban magyar idő szerint kedden délután megkezdődtek az atlétikai versenyek során a női ötpróba küzdelmei, amelynek részvevője Tóthné Kovács Annamária. A mezőny meglehetősen nagy létszámú, hiszen 34-en mérik ösz- sze egymással tudásukat. Nagy meglepetés viszont, hogy a nyugatnémet Rosendahl betegség miatt nem állt rajthoz.

Tóthné biztatóan kezdett, 10.9 mp-et futott, és ezért 1061 pontot kapott. (MTI)

A barátsági napokon a lengyel vendégek a község vezetőivel és dolgozóival találkoznak, látogatásokat tesznek a termelőszövetkezetek üzemegységeiben. Mind a két községben képkiállításon mutatják be a lengyel nép életét és barátsági nagygyűléseket is ren- | deznek.

Magyar—lengyel barátsági napok Körösnagyharsányban és Csárdaszálláson