Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-14 / 216. szám
1938. szeptember 14. 3 Szombat Virág- és gyümölcskiállítás Szerdai számunkban olvashattuk, hogy Békéscsabán, a Megyei Könyvtárban megnyitották a könyvtár házikertész-szakkörének nyújtva. kiállítását. Szebbnél szebb virágok, gyümölcsök pompáznak itt, a látogatóknak ritka élményt Almák, körték, dísznövények. A dáliák királynője. Fotó: Demény QOOGOQOOCX>OOQQOQQQaQOQSJQCmQQQOQQQQOaOQOO<XX3aQQCSt Enyhültek a zöldtakarmányozási gondok Ahol a talaj az elmúlt hetekben sem kapott elegendő nedvességet, öntözéssel segítenek. Az öntözőrózsák a napraforgó, a muhar és a osalamádé-táblákra szórják a vizet. Országosan csaknem 150 000 holdat öntöznek még szeptember középen. Az ismétlődő esők hatására jól fejlődött a lucerna, a vöröshere is megfelelően alakult. A mezőgazdasági üzemek megkezdték a betakarítást. A tapasz- | tálatok szerint a pillangós takarmányok hozama meghaladja az előző kaszálás, s sarjánál pedig a legtöbb helyen az anyaszéna termését. A mezőgazdasági üzemek az elmúlt évinél kótszerte több, mintegy 150 vagonnyi őszi takarmány- keverék vetőmagot vásároltak fel, számítva arra, hogy az idei gyengébb szálas takarmány-termés miatt tavasszal ugyancsak jó hasznát veszik majd a fehérjékben gazdag, nevelő zöldtakar- mánynák. A vetőmagok jó része már a földbe került és az elmúlt hetek esős időjárása kedvezett is ezeknek a növényeknek. Az augusztusban elvetett lucerna, káposzta, repce és bíborhere már kikéit és mindenfelé szépen fejlődik. I. országos Moszkvics-találkozá a Nyírségben A Szabolcs-Szatoár megyed, | találkozó résztvevői kedvezményes valamint a Hajdú-Bihar megyei termelői áron vásárolhassanak jó Idegenforgalmi Hivatal és a Ma- fajtájú szabolcsi almát, gyár Autóklub a jó szomszédi A pártélet alaptörvénye: kapcsolatok, s egymás jobb meg- 1 Megyénk autósai a MÁK békésI demokratikus centralizmus ismerése jegyében október 5-én j csabai Kossuth téri klubhelyisé és 6-án, (szombat, vasárnap) meg- gében jelentkezhetnek a túrára, rendezik az I. országos Moszkvics- találkozót és túrát a Nyírségbe, i A találkozón — melyre a szov- J jet autóklub tagjai köziül is sokan bejelentették részvételüket — j csak szovjet gyártmányú gépkocsival lehet részt venni. Október | 5-én délelőtt Debrecenben gyüle- | keznefk az autósok, innen indulnak Nyíregyháza, a következő nap pedig Kisvárda felé. Az úti- programban szerepel Záhony, Városnamény, Vaja és Nyírbá- tony idegenforgalmi, népművészeti és történeti érdekességeinek megtekintése. A rendezők arról is gondoskodtak, hogy az autósA párt életét belső törvények szabályozzák, amelyek meghatározott rendszert képeznek szervezeteik felépítésében, gyakorlati tevékenységében. Ezek jelentőségükben, tartósságukban meglehetősen különböznek egymástól. A párt- kongresszusok feladata, hogy a pártélet törvényeit rendszeresen felülvizsgálja; megerősítse azokat, amelyeknek helyességét, szükségességét a gyakorlat igazolta, korrigálja vagy hatályon kívül helyezze azokat, amelyeken az élet túlhaladott Van azonban a pártéletnék alaptörvénye is; a demokratikus centralizmus. Alaptörvény ez kettős értelemben. Egyrészt állandó érvényű szabálya a párt- naík, mert mellőzni sohasem szabad. Az állandóság azonban nem mozdulatlanság. A demokratikus centralizmus is állandóan fejlődik, erősödik. Másrészt alaptörvény, mert meghatározó szex-epet játszik a párt egész tevékenységében, mindennapos gyakorlatában. A demokratikus centralizmus érvényesítése jelenti a legfőbb szervezeti biztosítékot arra, hogy a pért és a munkásosztály eszmei, politikai célkitűzései nem maradnak kívánságok, óhajok. Mindehhez tegyük hozzá: e fontos alaptörvény szerves tartozéka, hogy a párt politikájának, feladatainak széles körű megvitatásánál jelentkező véleményeltérés esetén a kisebbség köteles magát alávetni a többség határozatának. Vagyis a vitát, a kérdések érdemi megtárgyalását — amelyben az adott pártfórum minden tagja teljes joggal részt vehet —, határozatnak kell követnie. Ez — a pártfegyelem révén — minden kommunistára egyaránt kötelező. A pártdemokrácia a bírálat és önbírálat kifejlesztését is jelenti; ez teszi lehetővé a párt számára a munkában észlelt hibák, rendellenességek feltárását, az alsó szervektől, a tagságtól jövő kezdeményezések figyelem- bevételét. A demokratikus centralizmus egyébként nemcsak a párt belső életének, hanem a ' szocialista államnak is jelentés alapelve, amelyet az állami irányítás széles körében érvényesíteni kell. M i a helyzet jelenleg a párt alaptörvényével? A IX. kongresszus óta eltelt csaknem két év bebizonyította, hogy pártunk életében a Központi Bizottságtól az alapszervezetakig következetesen érvényesül a demokratikus centralizmus. Ennek bizonyítéka elsősorban az, hogy a IX. kongresszuson elfogadott határozatok végrehajtása gazdasági és politikai életünkben mindenütt következetesen és eredményesen folyik. Az utóbbi hónapokban különösen sokat beszéltünk a gazdaságirányítás reformjának előkészítéséről, illetve ennek zökkenő, mentes bevezetéséről. Arról azonban már kevesebb szó esett, hogy ez a nagy jelentőségű — mondhatni, történelmi — esemény, milyen kapcsolatban volt a demokratikus centralizmus érvényesülésével. A gazdaságirányítás reformjának bevezető Bz újkígyósi Aranykalász Mg Termelőszövetkezet gázolajfütésís szeszfőzdéiét beindította, bérfőzést vállalunk Ügyintéző: Kovács István, telefon: ÜjkigyÓ6 10. 18568 sét, mint ismeretes, a Központi Bizottság kezdeményezte. A kommunisták azonban minden munkahelyen, minden alapszervezetben nemcsak elfogadták, illetve aktívan állást foglaltak mellette, hanem mindenütt tevékenyen részt vettek a reform alapgondolatainak ismertetésében, a bevezetésével összefüggő gyakorlati feladatok végrehajtásában. Talán nem túlzás azt sem állítani, hogy az új mechanizmus sikeres megvalósításának egyik legfőbb politikai feltétele az volt, hogy az alapszervezetekben, az úgynevezett „első vonalban” dolgozó kommunisták rendkívül áll hatosán és tudatosan képviselték a reform ügyét. Vagyis a demokratikus centralizmus nemcsak a pártszervezetek mindennapos életében játszik nagy szerepet, hanem nélkülözhetetlen az országos, a mélyreható változások alkalmával. A tagadhatatlan eredmények és pozitív vonások azonban nem tehetnek önelégültté bennünket ezen a téren sem. Negatív jelenségek is vannak, amelyeket észre kell venni és amelyeknek tanulságait fel kell használni a demokratikus centralizmus további erősítésében. A helyzetet vizsgálva, változatlanul az egyik legfontosabb probléma, hogy még mindig sok. helyütt nem értik helyesen a centralizmus fogalmát. Bizonyos értelemben egyoldalúan kezelik, leszűkítik, csak a központi, illetve a felsőbb szervek döntéseire. Gyakran találkozunk olyan nézettel, hogy a helyi pártszervezet álláspontját már nem sorolják a centralizmus fogalomkörébe, még akkor sem, ha az legközvetlenebbül is valamelyik központi határozat végrehajtását szolgálja. Ez a szemlélet az egyik forrása annak az eléggé elterjedt gyakorlatnak, hogy a különböző állami és gazdasági szervek képviselői az alapszervezet vezetőségének, vagy taggyűlésének állásfoglalását nem tekintik figyelemreméltónak; a párt véleményének, psakis a pártbizottságok vagy még inkább a felsőbb szervek álláspontját tartják. I z a kérdésnek azonban csak az egyik oldala. Ahhoz, hogy az alapszervezetek valóban nagy tekintélyű, tárgyalóképes partnerré váljanak mindenütt, szükség van arra is, hogy az alapszervezetek élén felkészült, tapasztalt, a párt politikáját jól képviselő vezetők álljanak. A most sorra kerülő vezetőségválasztások tehát minden bizonnyal erősitik a párton belül mind a demokráciát, mind a centralizmust is. A demokráciát úgy, hogy a vezetők kiválasztásánál érvényesül a párttagság akarata. A centralizmust pedig azzal, hogy a kommunista kollektíva, az alapszervezet felruházza a vezetőket a hatalommal, a döntés pártszerű jogával. Így a vezetőség állásfoglalásában a párttagság megtalálja saját véleményének kifejezését. A centralizmus értelmezésében találkozni olyan nézettel is, amely a központi irányítást lényegében azonosítja a bürokráciával, illetve többé-kevésbé annak táptalajaként kezelik. Itt tulajdonképpen összekeverik a központi irányítást a túlzott központosítással. A helyesen értelmezett és megvalósított centralizmus nem erősíti a bürokráciát, hanem éppen fordítva: hatékony eszköze a bürokrácia elleni harcnak. Számtalan példa van arra, a központi bizottsági határozatok, pártvezetőségi ' állásfoglalások, taggyűlési döntések egész sora vált a bürokrácia felszámolásának segítő jóvé. E A centralizmus erősítésének feladata összhangban van a demokrácia állandó szélesítésének követelményével. Sőt, a párt- demokrácia fejlesztése részben központi útmutatások, kezdeményezések alapján történik. A feladatok között első helyen kell említeni a rendszeres elvi, elvtársi pártszerű vitákat. Ahol a párttagság hallgat, ahol nem vesz részt az álláspontok formálásában, ahol tudásával, tapasztalatával nem gazdagítja a tanácskozást, nem segíti a döntések megalapozottságát, ott baj van a pártdemokráciával. Következtetésként minden pártszervezet elemi kötelessége, hogy ösztönözze a párttagságot: nyilvánítson véleményt a fontosabb politikai, gazdasági és más kérdésekben. Erről az utóbbi évtizedben, különösen a IX. párt- kongresszuson nagyon sok szó esett. A párton belüli vitát természetesen nem elegendő a felszólalók számán mérni, hanem azt. is célszerűen megvizsgálni, hogy a felszólalók mit mondtak, érdemben állást foglaltak-e. felszólalásukkal előbbre vitték-e a napirenden levő ügyet. A formális pártélet egyes helyeken nem a tagság hibája. A magvas felszólalásoknak, a színvonalas állásfoglalásoknak a feltételét a pártszervezetek vezetőségeinek, illetve a felsőbb pártszerveknek is meg kell teremteniük. Ha úgy tetszik, a vitát elő kell készíteniük. Nem „forgató-könyvre”, nem szerepkiosztásra, hanem a tárgyalt kérdésről adott információra van szükség. Tehát előzetesen meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a párttagok a tények alapos ismeretének birtokában fejthessék ki véleményüket és alakítsák ki álláspont, jukat. M em a demokrácia szellemét 11 bizonyítja, hogy egyes helyeken ugyan türelemmel meghallgatják az ellenvéleményt, csak éppen érdemben nem reagálnak rá. Nincs ugyan korlátozás, mindenki szabadon beszélhet — és ez jó —, csak az elmondottaknak éppen foganatja nincs. Nem új jelenségek ezek. Hosz- szú ideje folyik ellenük a harc, sőt van is némi javulás. Mégsem szabad velük megbékülnr annál inkább, mert változnak a körülmények, amelyek között dolgozunk éspedig olyan értelemben, hogy az egyes területek vezetőinek nagyobb az önállósága, szélesebb a hatásköre, s ez helyes és szükségszerű. Mindamellett ez a demokratikus folyamat is felidézhet antidemokratikus veszélyeket, amelyeknek nem utolsósorban a helyi párt- ellenőrzés állhatja útjukat. S demokratikus centralizmus erősítésének csupán néhány vonását ismertettük. De, talán ennyiből is világos: a demokratikus centralizmust fejleszteni, erősíteni annyit jelent, mint védeni, erősíteni pártunk kommunista jellegét. Veszélyes foglalkozások Bgy brazíliai biztosító társaság gazdag anyag alapján összeállította a veszélyesebb foglalkozások listáját. Az alábbi felsorolás az életre és testó épségre veszélyes foglalkozást a veszélyesség csökkenő mértéke szerint ismer - tetór futíballbíró, taxi-sofőr, há- zasságközvetitö, bírósági végre, hajtó, rendőrbiztos, boxer, riporter, magándetektív, vasúti ellenőr, varázsló
