Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-04 / 207. szám
BÉKÉS m A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1968. SZEPTEMBER 4., SZERDA Ara 80 fillér XXni. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM Az aszály után Néhány hete már, hogy az országban hol itt, hol ott vagy mindenütt esik az eső. A talaj komolyan beázott, az ekék könnyedén hasítják a barázdákat, az éltető víz eljutott a kukorica mélyebbre nyúló gyökereihez is, a rétek, legelők kizöldül tek. Minden jel arra mutat tehát, hogy túljutottunk egy igen súlyos aszályperióduson. Elérkezett tehát a tanulságok levonásának ideje. A tanulságok pedig igen meglepőek. A tényekkel szemben nemcsak a városi közvélemény áll kicsit értetlenül, de a parasztok, sőt a szakemberek is. Egy ilyen, hónapokig tartó vízhiány és ennek a végén érkező perzselő hőség korábban bármikor esztendőkre tette volna tönkre a parasztokat és megrázta volna az egész országot is. Most pedig? Igaz, vannak gondjaink. A kertészeti termékek árai általában magasak és az állattenyésztők többé vagy kevésbé súlyos takarmánygondokkal küzdenek. De mégis tény, hogy a népgazdaságot az aszály nem rázta meg, koplalást nem okozott. Minden előzetes riadalom ellenére az átlagos búzatermésünk a 13 mázsa felett van, tehát messze meghaladja a korábban jó esztendőkben szokásos átlagokat Kukoricatermésünk rekordokat nem ígér, de a Mezőgazdasági Minisztérium szakemberei erősen bíznak abban, hogy a tavalyi átlagot meghaladja. Sertés- és szarvasmarhaállományunk egyaránt magasabb a tavalyinál. Hol van tehát a magyarázata annák, hogy viszonylag csekély károkkal vészeltük át a természet kegyetlenkedéseit? Furcsán hangzik, de igaz, hogy semmi külön vagy különleges magyarázat nincs, a siker titka az elmúlt esztendő következetes mezőgazdaság-építő munkájában, az agrártermelés általános fellendítésében kereshető. Az elmúlt esztendőkben az országos agrárpolitika és a parasztság nem az aszály leküzdésére, hanem a korszerű mező- gazdaság megteremtésére készült. Ennek jegyében esztendők óta tisztességesen, gondosan műveljük talajainkat, a földeket képessé tettük arra, hogy minden nedvességeit befogadjanak és megőrizzenek. Korábban a gyomok voltak azok, amelyek a nedvesség jó részét elpárologtatták, a táperő jelentős hányadát elpazarolták a talajból. A korszerű vegyszerek alkalmazása és a jó gazdák gondossága megszabadította a földeket a gyomoktól, ez a negatív tényező az idén alig jelentkezett. A talajerő visszapótlásával világszínvonalon még korántsem állunk, de bárki elismerheti, hogy évről évre több szerves és műtrágyát kapnak talajaink, tehát a jól táplált növények könnyebben vészelik át a viszontagságokat. És végül, mások lettek maguk a növények is. A nálunk használt legfontosabb intenzív búzafajta, a Bezosztája, az idén bebizonyíthatta, hogy különleges viszonyok között is képes beváltani a hozzá fűzött reményt. Szépen állta a sarat másik intenzív búzafajtánk, a hazai Fer- tődi is. Kukoricát már áltálában a hibrid fajtákból termelünk, az idén azonban közel egyhatodnyi arányban megjelentek a legújabb fajták: az igényes, de sokra képes egyszeres kereszte- zésű hibridek is. Ha az idén is lesznek helyenként kiemelkedő rekodtermések, abban már a terjeszkedő öntözésnek van oroszlánrésze. Az öntözéses gazdaságok vezetői persze az idén tele voltak panasszal. Nem tudták bővíteni a területet, sőt sokszor a meglevőt sem voltak képesek kihasználni, szivattyúk, csövek, szórófejek és főleg pótalkatrészek hiányában. Valóban az AGRO- KER az ipartól először csak any- nyit rendelt, amennyit a gazdaságok tavaly ősszel igényeltek. Akkor még senki nem tudta, hogy aszály lesz. Tavasszal már négyszeresére emelte rendelését az AGROKER, de a hirtelen igényt az ipari kapacitás, nyersanyagok és számos esetben rugalmasság hiányában csak részben tudta kielégítem. Ehhez azonban gyorsan hozzá kell tenni, hogy nem mindenütt segített volna az elégséges műszaki erő, mert kevés vdit a vizünk. A mellékfolyásokban alig csörgedezett valami, nem tudott elég vizet adni az Alföld fő folyója, a Tisza sem. Vessünk még egy pillantást az állattenyésztésünkre, a takarmányhelyzetre is. Itt egy tanulság a szembeötlő: helyesen jár el az a gazdaság, amelyik vállalja a kockázatot, a vetőmag- és traktorköltséget, és a másodvetéseket a porba is belerakja Az idén ugyanis az a majd félmillió hold, amely a vetés idején még reménytelennek tűnt, az esők hatására mostanra szépen kikelt, fejlődésnek indult, enyhíteni fogja a gondokat. Azt viszont nem tanácsolhatjuk, hogy jövőre most már mindenki emelje fel a szálas takarmányt termő területeket, mert akkor aszály esetén is lesz elegendő szénája. Sajnos, a mező- gazdaság területe korlátozott, szántóföldünk kevés, aligha lesz gazdaság, amely felborítja vetésszerkezetét és várható bevételeinek alakulását csak azért, hogy egy különleges helyzetre felkészüljön. Azt viszont meg kell tennie minden gazdaságnak, hogy a lehető leggondosabban számoljon minden fő- és mellék takarmánnyal, mert a pazarlást ezután még kevésbé engedhetjük meg. Végezetül pedig ismét csak annyit mondhatunk, hogy szocialista mezőgazdaságunk alapjában véve kiállotta a súlyos próbát, ami reményt nyújt a jövőre, ígéret arra, hogy fokozódó felelősségérzettel és gondossággal, az időjárás szeszélyei ellenére is még nagyobb eredményeket érhetünk eL Első csengetés * * * Hová jelentkezhetnek a fiatalok szakmunkástanulónak? Tanácskozott az SZMT kulturális bizottsága Szeptember 3-án, kedden Békéscsabán tanácskozott a Szak- szervezetek megyei Tanácsának Kulturális, Agitációs és Propaganda Munkabizottsága. A részvevőknek Bányai Béla ismertette a kulturális bizottság második félévi munkatervét, amely szerint fokozott figyelmet kell fordítani a gazdasági mechanizmus propagálására, az általános, politikai és szakmai képzésre, valamint a hármas évforduló méltó megünneplésére. A bizottság megtárgyalta és elfogadta a tehetséges munkásparaszt gyermekek továbbtanulásának helyzetéről készített jelentést, amely a szeptember 13-i elnökségi ülés elé kerül. A keddi tanácskozás részvevői külön napirendi pontban foglalkoztak az írószövetség által meghirdetett „Olvasó népért” mozgalom konkrét tennivalóival. A BUDAPESTI ŐSZI VÁSÁRON: Gáztüzelésű kazánokat, hordozható csempekályhákat, bátorokat, szőnyegeket, elektromos és háztartási cikkeket állít ki és árusít megyénk ipara Az idén rendezik első alkalommal a Budapesti őszi Vásárt. A szeptember 6-tól 16-ig tartó vásáron a látogatók nemcsak gyönyörködhetnek, hanem meg is vásárolhatják a kiállított termékek zömét. így hát a BÖV a magyar ipar, a kereskedelem és a lakosság nagy találkozója lesz. Megyénkben is szorgalmasan készülődnek a vásárra, ahol — s ez természetes — szeretnének a vállalatok és ktsz-ek jó üzletet csinálni. A tanácsi ipart, amint azt Hegyi Sándortól, a megyei tanács ipari osztályának közgazdasági főelőadójától megtudtuk, az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat képviseli. Termékeik közül bizonyára nagy sikert aratnak majd a 15, a 20, a 25, az 50 és a 60 ezres etáge gáztüzelésű kazánok. Előnyük, hogy földgáz, valamint propán- és butángáz tüzelésére alkalmasak. Hagyományos termékeiket, a hordozható csempekályha-család, valamint a HCSK—3-as hordozható esem- j pekályha fémjelzi majd. Ezen- I kívül 75-ös, 100-as és 125-ös sa- j tukat árusítanak majd. Gazdag árukészlettel vesznek részt az őszi vásáron megyénk kisipari szövetkezetei. Erről Joó w^wwwvyíwwwwwv János, a KISZÖV műszaki osztályának helyettes vezetője tájékoztatta lapunk munkatársát, j A többi közt elmondta, hogy a j ktsz-ek nemcsak bemutatják termékeiket, hanem árusítják is j azokat. A Mezőberényi Faipari Ktsz másfél millió forint értékben Mezőberényi ebédlő- és hálógarnitúrákat, valamint gyermekszobabútorokat bocsát a vevők rendelkezésére. A Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz körülbelül egymillió forint értékű áruval vesz részt a vásáron. Jól jellemzi a bő választékot, hogy hordozható csempekályhákat, háztartási húsgépeket, kávé- és borsőrlőket árusítanak. Elektromos és apró í cikkeik között megtalálhatók a vasalók, a vízmelegítők, az ipari i és porcelán világítótestek, infra hősugárzók, irodalámpák és kü-1 lönböző kilincsek. A Mezőhegyesi Vasipari Ktsz mintegy másfél millió forint értékű árukészletet szeretne eladni. Slágercikkeik: a három méretű szőlőprések, szőlő- zúzók, gumírozott dobverő-lécek. Ugyanakkor közszemlére bocsátanak ólom és bronz csapágyat és súlyzáras önitatócsészét. A termékeikről itthon és külföldön jól ismert Gyulai Fa- és VWWWWWWWV«OA«VW Fémbútoripari Ktsz a Technika Házában vesz részt a kiállításon, mégpedig igen gazdag választékkal. Itt mutatja be az érdeklődőknek a legújabb típusú irodabútorokat, tárgyalószobát, üdülő- és vendéglátóipari berendezéseket, lakásbútorokat, kanapét, fotelágyat, állítható tv-fotelt és zongoraszékeket Megyénk háziipara is él a kínálkozó lehetőséggel. Bozsó Ta- másné, a Békéscsabai Szőnyeg- szövő HTSZ gyártásvezetője tájékoztatójában újságolta, hog ’ mintegy 300 ezer forint értékű árut küldtek a vásárra. A legkényesebb ízléseket is kielégítik az újfajta, műszálas fali és padló torontáli szőnyegek, a szebbnél szebb perzsaszőnyegek, amelyeket a megye és az ország többi háziipari szövetkezetével együtt a HISZÖV pavilonjában értékesítenek. Remélik, hogy ajándékcikkeiknek : a szetteknek, az asztalfutóknak és virágállvány-terí- tőknek is nagy lesz majd a keletje. Mi is reméljük, hogy megyénk ipari vállalatai és szövetkezetei jó boltot csinálnak majd a Budapesti őszi Vásáron. P. P. /wvwwww* Megkezdte működését Gyulán az új, korszerű üzemanyagtöltő állomás. Fotó: Demény
