Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-24 / 224. szám

1968. szeptember 24. 3 Kedd Tíz ország küldi el szakembereit az országos vízépítőipari napokra Megkezdődött a híírom hétig tartó tanácskozás-sorozat 99Haxádnak rendületlenül...” A szemerkélő eső ellenére sok ezer fiatal a battonyai békemeneten Hétfőtől kezdve három héten át váltják egymást a tudományos tanácskozások a fővárosban, Mis­kolcon, Szolnokon és Pécsett a Magyar Hidrológiai társaság és az Országos Vízügyi Hivatal vízipari központja álltai rende­zett Országos Vízépítőipari Na­pok kenetében. Ezeken a tanácskozásokon kö­rülbelül ezer hazai és előrelát­hatólag jóval több minit fél­száz külföldi — bolgár, csehszlo­vák, lengyel, NDK-beli, román, szovjet, jugoszláviai, angol, francia és nyugatnémet — szak­ember részvételével megtárgyal­ják a vízművek, a csatornák és a szennyvíztisztító-telepek építés- technológiájával, az öntözőmű­vekkel, a vízkutatással, az ár­vízvédelmi töltések, földgátaik, valamint a mélyfúrású kutak épí­üz új fényreklám-betűk sikere Az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz plexiiből készült új fény­reklám-betűi nagy sikert arattak. Nemrég a MEGYEVILL a ktsz- szel 3 évre szerződést kötött a reklámbetűk szerelési és javítási munkáira Békés, Csongrád és Szolnok megyékre vonatkozóan. Eddig mintegy 80—100 ezer fo­rint értékű megrendelést kapott a MEGYEVILL, szerelésre. Vár­ható, hogy egyre jobban elterjed ez a különféle színben készít­hető, tetszetős reklám. Évekkel ezelőtt hallottam a következő történetet: az egyik üzemben olyan újítást vezettek be a termelés növelésére, amely a réginél lényegesen nagyobb termelékenységre, ugyanakkor kevesebb anyag és élőmunka felhasználására vezetett. Ebből az újításból a népgazdaságnak több tízmillió forint megtaka­rítása lett. Az újítót egymillió forint körüli díj illette, csak­hogy ennek kifizetése hétről- hétre, hónaprói hónapra húzó­dott. Az ügy végül is a kor­mányig jutott. Végül is az illetékes aláírta a papírt, a kormány viszont ma­gyarázatot kért: miért halogat­ták az aláírásra előkészített ak­ta intézését? A válaszból az érződött, hogy a beosztottak fe­lülbírálták a népgazdaságnak évente több tízmillió forint tisz­ta hasznot hajtó újítást arra gondolva, felesleges aláírásra bevinni, mert az újítóból úgy­sem csinálnak milliomost. Csak akkor lepődött meg a magyará­zat adója, amikor a kormány egyik vezetője ennyit mondott: aki így gondolkodik, téves fel­fogásban él, hiszen a miniszte­rek vagy helyetteseik legszíve­sebben mindennap kiutalnák az elfogadott és a gyakorlatban jól hasznosuló újításokért járó ösz- szegeket még akkor is, ha — mint jelen esetben — millióról vagy milliókról volna szó. Ez a kis történet ma már csak az anekdota erejével hat. Bár lehet, hogy igaz volt, de az is lehet, hogy csak valaki kita­lálta. Most azonban nem az a lényeges, hogy kiderítsük: kivel, mikor, milyen körülmények kö­zött történt, hanem az, hogy ennek kapcsán az ember alkotó munkájának anyagi, de főként erkölcsi elismeréséről szóljunk. A munka anyagi elismerése a gazdaságirányítás új rendszeré­ben révbe jutott. A részesedés felosztását tartalmazó intézke­désével kapcsolat»« időszerű kér­déseiket. Igen nagyarányú feladatok megoldására keresik ezeken a tanácskozásokon a legkorszerűbb, legcélszerűbb és leggazdaságo­sabb módszereket. Húsz éves 'táv­latban az árvédelem biztonságá­nak fokozására több mint 200 kilométer hosszú új töltést kell építeni, 450 kilométerrel kell nö­velni a szabályozott folyók hosz- szát, el kell érni, hogy a káros belvizek az eddigi 25 nap helyett 15 nap alatt vonuljanak le a ter­mőterületekről. 310 000 hektárnyi területen kell lehetővé tenni az öntözéses gazdálkodásit, ugyan­akkor a mesterséges halastavak területét 28 000 hektárral kell növelni. A mai 47 százalék he­lyett a lakosság 85 százalékát kell vízvezetéki vízzel ellátni, a csa­tornázás arányát pedig 26 szá­zalékról 60 százalékra kell fokoz­ni. A feladat méreteire jellemző, hogy a lakosság ellátottságának egyetlen százalékkal való növe­lése a vízellátás terén 350 millió, a csatornázás esetében pedig fél- milliárd forintba kerül. Az országos jelentőségű konfe­rencia-sorozatot hétfőn délelőtt a MTESZ -székházában dr. Vitális Sándor professzor, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke nyi­totta meg. Kedden Miskolcon kezdődik meg a kétnapos konferencia a vízművek, a csatornák és szenny­víztisztító-telepek építés-techno­lógiájának fejlődéséről. dések ismeretesek. Ez megnyug­tató, akárcsak az, hogy az élet anyagi részét mostanában senki sem vonja kétségbe, hiszen a prémium — pénz formájában — soha sem jöhet rosszkor. Gaz­dasági vezetőink körében azon­ban mind gyakrabban beszéd tárgya: a vállalat sikeres veze­tése utáni erkölcsi elismerés igénylése. Lehet, hogy grotesz- kül hangzik, hogy az üzemi ve­zetés igényli a jól végzett mun­ka erkölcsi elismerését. Évek alatt ugyanis olyan gyakorlat honosodott meg, hogy a jól dol­gozót előbb-utóbb észreveszik. S ha az illető belefér a keretbe, felterjesztik miniszteri vagy kormánykitüntetésre. A keret azonban körülhatárol sok mindent. Csakis így terelőd­hetett el a figyelem több olyan gazdaságszervező és vezető mun­kájáról, akik a 16 millió forint mérleghiánnyal küszködő üzem­ből néhány év alatt 16 millió forint jövedelmet felmutató gazdaságot kovácsoltak, vagy olyan vezetőkről, akik a megye valamelyik sarkában kommu­nista szerénységgel dolgoznak, s immár 10—11 év óta, megszakí­tás nélkül, évről évre nagy jö­vedelmet tesznek le a népgazda­ság asztalára, természetesen a felsőbb szervek elismerése nél­kül. Ezek a tények félreérthetet­lenül mutatják, hogy a munka erkölcsi elismeréséhez bátrab­ban kellene hozzányúlniuk álla­mi szerveinknek. A sok mindent behatároló keret-szemléletet mára szerencsésen túlnőtte az idő. A mezőgazdaságban is ép­pen azért születhettek kimagas­ló eredmények, mert az üzemek szervezői, vezetői, dolgozói a helyzetnek megfelelően sajáto­san és gondolkodva, népgazdasági szemlélettel — tegyük hozzá — igen eredményesen oldják meg a rájuk váró feladatot. Ezért vi­szont észre kellene őket venni. Dupsi Károly Verbai Lajos beszél a battonyai Az ólomszürke felhők, a ki­tartóan szemerkélő eső nem volit képes „lehűteni'’ a viharsarki fia­talok lelkes készülődéseit, az im­már hagyományossá váló de­monstrációra, a battonyai béke- menetre. Vasárnap reggel fiúk és lányok tarka csoportjai népesí­tették be a község központját, egymás után érkeztek a vidám fiatalokkal teli tehergépkocsik, autóbuszok a megye legkülönbö­Szovjet fiú és magyar kis lány vidám eszmecseréje. zőbb tájairól. A forgalmat egyen­ruhás ifjúgárdisták irányították. Délelőtt 10 óra után — azon az út­vonalon, melyen a Vörös Hadsereg legelső alakulatai érkeztek ha­zánkba 24 évvel ezelőtt — meg­indult a Békés ' megyei fiatalok békemenete. A Központi Tiszt­helyettesképző Iskola fúvószene­kara után a battonyai első számú általános iskola úttörői nyitották meg a sort. A békemeneten váro­saink diákifjúsága, az üzemek és a falvak dolgozó fiataljai egy­aránt képviselve voltaik. A felvo­nulók táblái, zászlói, a lobogó pi­ros nyakkendők, a felszabadulás­ról való megemlékezés, a közelgő munkásmozgalmi évforduló tisz­teletének, a hazafiasságnak és a béke védelmének gondolatait fe­jezték ki. A felvonulok a község piac­terére érve ifjúsági nagygyűlést tartottak. A fellobogózott dísz­itjusági nagygyűlésen. Mellette emelvényen helyet foglaltak Enyedi G. Sándor, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Mihalik György, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, a fegyveres testületek képviselői, a járás és a község közéleti ve­zetői, veteránok, kiváló dolgozók. Szovjet komszomolista küldött­ség. ás a Német Demokratikus Köztársaságból drezdai munkás- fiatalok is részt vettek az ünnepi megemlékezésen. A nagygyűlés szónoka Verbai Lajos, a KISZ Központi Bizottságának osztály­vezetője volt. Beszédében emlé­keztetett a II. világháború bor­zalmaira, hangsúlyozta, hogy ha­zánk népében, de az egész Európa becsületes embereiben is örökké él a hála a háború fő terhét vi­selő és a fasisztákra döntő csapást mérő szovjet nép iránt. Felidézte a magyar munkásmozgalom tör­ténetében fél évszázaddal ezelőtt lezajlott kiemelkedő eseményt, a KMP megalakulását. A kommu­nisták — mint mondotta — az­óta is következetesen harcolnak a haladás élvonalában a nép éle­tének jobbra fordításáért. Végül a Szózat szavaival fog­Mihalik György és í. I. Malcev. lalta össze mondanivalóját. „Ha­zádnak rendületlenül légy híve..." Most mindennél időszerűbb klasszikus költőnk felhívása, hi­szen szocialista hazánk, nagy­szerű eredményeink birtokában mindennél fontosabb, mindennél drágább, hogy vívmányainkat to­vább fejlesszük és bármilyen ár­mány ellen megvédelmezzük. A szovjet vendégek nevében felszólalt I. I. Malcev, a hazánk­ban ideiglenesen állomásozó egyik szovjet alakulat Komszomol- szervezetének titkára. Ezután a nagygyűlés résztvevői a szovjet hősi emlékműhöz vonultak, ahol a fegyveres testületek képviselői és ifjúgárdisták álltak díszőrséget. A párt-, állami és tömegszerveze- ték nevében a hála koszorúit he­lyezték el az emlékmű talapzatán. Az egyre erősödő eső csak a tervezett tábortüzet és tűzijátékot hiúsította meg, a sportesemények kedvelőit azonban nem tudta megzavarni a pálya szélén, nagy sikere volt a művelődési otthonban sorra kerülő változatos, tarka kulturális műsornak is. Vidám hangulatú ifjúsági bállal zárult a több mint négyezer fiatalt meg­mozgató ünnepi demonstráció. Az ünnep hangulata tükröződik a fiatal arcokon. (Vajda—Esztergáiy) Okét is észre kellene venni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents