Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-24 / 224. szám
19€í. Szeptember 24. 4 —— Kedd Nem kellett mármint üvegcserepeket az év I nagy szenzációjához, a napfogyatkozáshoz. Nálunk spéciéi nem is lett volna mit. A hosszas szom-! bat délutáni keresés után azzal az eltökéltséggel aludtam el késő éjjel, hogy amennyiben vasárnap reggel legkésőbb 10 óráig sem tudok fejenként legalább egy üvegcserepet felkutatni, bezúzok egy ablakot. Egy gondos családapa elvégre nem foszthatja meg családját egy ritka látványtól, még áldozat árán sem. Az égiek megmentették az ablakunkat. Olyan gyászos-fekete felhőleplet vontak az égboltra, hogy még kormozatlan üveggel sem lehetett látni a Napot. S ha már gyászos volt a felhő, illő volt. hogy hulljon a könnye, vagyis az eső, vigasztalanul, s reggeltől estig. Szegény Stipek barátom is' annyira elázva érkezett haza a horgászásból, hogy a saját felesége sem Ismert rá. Pedig csak kormolni... belülről ázott el, a borozsgyáni italboltban, ahova még a kora reggeli órákban, kifelé menet húzódott be az eső elől. Nem az ő bűne, hogy estig zuhogott. Knotek barátom hasznosabb időtöltési törekvéssel indult el hazulról. Éppen ezen a teljes nap- fogyatkozású vasárnapon akarta kigyomlálni alaposan felburján- zott házikertjét. Nem tehet róla. hogy nem jutott tovább a „földgyomránál”, vagyis a Kórház utcai Sportpresszónál. A csabaiak szerencséjére! Ugyanis egy hangos drukkerrel több volt délután az Előre—Sz. Dózsa mérkőzésen. Egykori aktív sportoló felesége megbocsátotta neki egész napi távollétét azért, mert saját érdemének, vagyis ijesztő hangjának tulajdonította az első lélektani gólt, amit az ellenfél ettől megijedve rúgott saját hálójába. K. I. I Gazdasági Bizottság határozata: Nyolcszázmillió forintos beruházás a műbőrgyártás fejlesztésére Mivel a műbőrök felhasználási területe nagymértékben kiszélesedett, a kormány Gazdasági Bi- bottsága elfogadta a Könnyűipari Minisztériumnak a győri gyár rekonstrukciójára, bővítésére vonatkozó előterjesztését. A Gazdasági Bizottság döntése alapján több mint 800 millió forintos beruházást hajtanák végre a győri vállalatnál, s a régi berendezések felújítása, illetve újabb gépek üzembe helyezése, az egész gyár korszerűsítése révén I évente 12,3 millió négyzetméter- I rel növelik a termelést. ÚJ REZSŐ: TÖRTÉNELEM A COrBET ÜHÖÍl ELŐTT =30 = Magyarország ismét kinyit A mélységesen letört honban egyszer csak előkerült valahonnan az ország igazgatója, Béla király. Felmérvén a vállalati ügyeket, odalyukadt ki, hogy igencsak megfogyatkozott a nép, nem lesz elegendő ahhoz, hogy mindenkit mindennel ellásson. Fogta hát magát és megalakította a PIBIV-et, vagyis a Parasztokat, Iparosokat, Bányászokat Importáló Vállalatot. Magyar- országból rövid időn belül nemzetközi munkahelyet kreált. Görög, olasz,' német, szlovák meg cseh szótól lett hangos a nemrég még oly néptelen táj. Hogy ezzel így meglett, elkiáltotta magát: — Hej! Ti égetnivaló tatárok, jöttök még a mi utcánkba! De jaj lesz nektek! Nyomban munkához látott, hogy technikailag is felkészítse az országot egy esetleges újabb invázió ellen. Elrendelte korszerű páncélos vitézek sorozat- gyártását. Kiruccant a gyepükre és megállapította, hogy el- gyeptelenedtek, korszerűtlenek már, a mongol hordák tőlük meg nem rettennek többé. — Várakat a tetejükbe! A nép elégedetten bólintott: — Jól csinálod, negyedik Béla, hallod-e! Csak azokkal az előkelőségekkel kéne másként valahogy. Darabig nyugtunk volt tőlük, de most igyekeznek megint fölénk hágni, kerekedni. Béla okos szatócsként tárta szét karját: — Tehetek-e másként, drága ennivaló népem? Miből fejlesz- szem a hagyományos fegyverzetet? A földesurak meg a bárók pénzéből tehetem csupán. No, de megyek is. Sok a dolgom. Szövetséget kötök, de nem a nyugattal. Velük póruljártam annak idején, igaz-e, népem? — De mennyire! Ügy ránk hagyták rohanni a tatárságot, hogy alig maradt időnk a nádasokba disszidálni — hördült fel a sokadalom a visszaemlékezés hatására. — Kivel tetszik hát szövetséget kötni, Béla bácsi? — kérdezte selypesen egy copfos lányka. — Megpróbálok a lengyellel meg az orosszal, kislányom. — Az jó lesz! — tapsikolt a kérdező. — Jó bizony! — helyeselt a nép is. Mikor a dúlás felszámolása után Magyarország ismét felhúzta a redőnyt, s kinyitott Európa hosszú utcájában, katonailag is kitűnő erőben várta a tatárokat. Ám azok nem jöttek. — Mi történhetett a híresekkel, a fenegyerekekkel? — csodálkozott mindenki. Egyik napon orosz ember jelent meg a Kárpátok gerincén, Vereckétől nem messze. Kucsmáját lengetve, vígan kiáltotta oda a magyaroknak: — Tatárjárás kaput! Ügy megvertük Batuékat, hogy a kán neve betűire hullott szét! így aztán Batu kánból Betű-kán lett. Nem kell rettegnetek többé, testvéreim! A magyarok vállukra kapták a hírhozót, s meghordozták az országban. Ezerszerte jobb érzés volt, mint a Véres Kard cipelése. (Így fejeződött be a tatárjárás.) (Vége) INTERJÚ Késsül a középfokú oktatás kálósat fejlesztési terve Amint már arról a sajtó is hírt adott, ez év nyarán az Országos Oktatási Tanács megtárgyalta a középiskolák és a szakmunkásképző-iskolák területi, szakonkénti, szakmacsoportonkénti fejlesztésének főbb irányelveit. A középfokú oktatási hálózat fejlesztési tervének kidolgozása azonban folyamatos, hosszabb ideig tartó feladatot jelent. A most folyó munkálatok az 1975/76. tanévre elérendő állapotot kívánják felvázolni. A kialakult tervekről, elgondolásokról a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője, Ven- dégh Sándor elvtárs a következő tájékoztatást adta lapunknak: — Hogyan és milyen főbb tényezők figyelembevételével indult meg a középfokú oktatási hálózat fejlesztési koncepciójának kidolgozása? — A középfokú oktatásban és annak fejlesztésében az elmúlt esztendőkben csaknem ötévenként történtek olyan változások, amelyek a különböző típusú képzésben részesülő tanulók számában jelentősebb módosulást hozott. — Milyen alapvető célok megvalósítását tűzi ki a most kidolgozás alatt álló fejlesztési terv? Legfontosabb feladat a szak- középiskolák és a szakmunkás- képző iskolák fejlesztési tervének I szakmánkénti és megyei közigazgatási egységenkénti összehango- j lása. Az erre vonatkozó munka egy szakasza most lezárult. A j szükséges egyeztetések után a ! középiskola és a szakmunkáskép- ; ző iskola hálózatfejlesztésének j együttes tervezését segítő irányelveket a megyei tanácsok rendelkezésére bocsátottuk. A fejlesztési terv tartalmazza j az 1975/76. évi középiskolai és i szakmunkásképző iskolai I. ősz- tályokba ~ felvehető tanulók or- i szagos létszámát. Ezen túlmenő- [ en megyénként az általános is- j j kola VIII. osztályát végzők szá- I mát, valamint előzetes orientáci- ; j ókat a felvehető első osztályos | tanulók számának megyénkénti, iskolatípusonkénti és szakonkénti alakulására. A hálózatfejlesztés munkálatai során elsősorban a következő célokat kívánjuk megvalósítani: Ennek oka, hogy az általános iskolát végzett fiatalok továbbtanulását távlati igények ismeretének hiányában, túlnyomóan a művelődéspolitikai célkitűzések, valamint a rövid távú, ún. „napi” j munkaerőigények és az oktatási intézmények befogadó képessége! határozta meg. Az utóbbi évek-1 ben mind jelentősebb tényezőkké } váltak az oktatási reform célki- tűzései, a szakemberszükségleti irányszámok és a demográfiai helyzet alakulása. Az utóbbi té- j nyezők hatása a középfokú ok-1 tatás fejlődésére gyakran egymással ellentétes hatású volt.; Ily módon az iskolatípusonkénti beiskolázás alakulása, a középfokú oktatás szerkezetének egész- [ ségtelen megváltozását eredményezte. 1955-ben például az I. osztályos középiskolai tanulók közel 70 százaléka gimnáziumban tanult, s csökkent a szakképzést ‘ nyújtó középiskolák aránya. — A társadalmi szükségletek és lehetőségek mérlegelése, a tudományos-technikai haladás, követelményei alapjárt, az okta- j tási reformtörvény célkitűzései, a szakképzést nyújtó középiskolák számának növelését és a szakmunkásképzés fejlesztését határozta meg. A szakképzést nyújtó iskolák fejlesztésével egyidejűleg a gimnáziumi beiskolázási arányok csökkentésére kerül sor. Jelenleg, az említett tényezők | elemzése alapján folyamatban: van a középfokú oktatási hálózat- I fejlesztés távlati, 10—15 éves tér- 1 vének kidolgozása. * — Az oktató-nevelő munka színvonalának emelését szolgáló j tárgyi és személyi feltételek javítása, az anyagi eszközök haté-1 konyább kihasználása érdekében iskolatípusonként, rokonszakon- j ként önálló iskolaegységek kialakítására törekszünk. Azokon a településeken, ahol több közép- j iskola működik, célszerű a gim-1 náziumot és a szakközépiskolát külön-külön elhelyezni. Elsősor- j ban azokat a gimnáziumokat alakítjuk át teljes egészében szak- [ középiskolává, amelyekben már I jelenleg is szakközépiskolai osztályok működnek, és ahol a szakmai képzés feltételei viszonylag könnyebben kialakíthatók. Azonos szakközépiskolai szakon, egy településen csak akkor helyesel-1 jük több iskola fenntartását, illetve szervezését, ha a működő iskola teljes kapacitása nem elégíti ki az adott szakra jelentkező j iskoláztatási szükségletet. A szakképzést nyújtó középiskolák fejlesztésének, a középiskolai hálózat stabilizálásának egyik legfontosabb feltétele a kollégiumi (diákotthoni) ellátottság javítása. A kollégiumi (diákotthoni) ellátás tervezésénél azonban figyelembe kell venni a megye településhálózatát és a középiskolai hálózatot, a középiskolai oktatás szerkezetét — valamint a közlekedési lehetőségeket. — Tudomásunk szerint a középfokú oktatási hálózat területi fejlesztési tervének kidolgozásában jelentős szerepet kapnak a megyék állami és társadalmi intézMiinkaidöszabályozás a mezőgazdasági üzemekben Figyelemre méltó feladal ot kaptak az állami mezőgazdasági üzemek a kormánytól és a Szak- szervezetek Országos Tanácsától: 1970 végéig valamennyi üzemben be kell vezetni a 8 órás munkanapot. A MEDOSZ Békés megyei Bizottsága az állami gazdaságok területi főosztályának egyetértésével a Mezőhegyesi Állami Gazdaságot bízta meg egy intézkedési terv összeállítására. Mezőhegyesen ugyanis 1969-től kísérletképpen bevezetik a 8 órás munkaidőt. Az intézkedési terv az ezzel kapcsolatos üzemszervezési feladatokat tartalmazza elsősorban. A Békés megyei Állami Erdő- | gazdaságban szintén a 8 órás | munkanap bevezetésére törekszenek, illetve egyes helyeken ennek csökkentése szerepel a vállalati intézkedési tervben. Megyénk gépjavító állomásain a szakmai I és a politikai vezetés szintén azon munkálkodik, hogy egy ösztönző bérezés kidolgozásával és bevezetésével együtt a munkateljesítmények jelenlegi színvonalon való tartásával 8 órára csökkentse a napi elfoglaltságot. ményei. Ezzel kapcsolatban szeretnénk, ha összefoglalná a megyékre váró leglényegesebb tennivalókat. — Jelentős új vonása a most folyó munkának, hogy a megyék felelőssége és koordinációs tevékenysége kiterjed a területükön működő valamennyi középfokú oktatási intézményre — beleértve a szakmunkásképző iskolákat is. A hálózatfejlesztési javaslatot tehát valamennyi érintett oktatási intézményre kell elkészíteniük. Szükség szerint ezért a tanácsok konzultálnak majd az adott megye területén iskolát vagy kollégiumot fenntartó főhatóságokkal fejlesztési terveikről. A hálózat- fejlesztési javaslatokat a megyei tanács vb szakigazgatási osztályai készítik el. Ha azonban e feladatukat jól látják el, akkor szükség szerint konzultálnak a járási, városi és kerületi tanácsokkal is. Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a megyékhez kiküldött irányszámok, javaslatok csupán tájékoztató jellegűek, megvan tehát a lehetőségük arra, hogy iskolahálózatuk jelenlegi helyzetének ismeretében eltérjenek, s nem legyenek szigorúan kötve az országosan kidolgozott elképzelésekhez, hanem saját területi munkaerőszükségletük birtokában önállóan tervezzenek — A Művelődésügyi Minisztérium minden bizonnyal jelentős koordinációs szerepet vállal olyan esetekben, amikor egy-egy iskolatípus fejlesztése több egymással szomszédos megyét érint. Ezen túlmenően a megyék között milyen közvetlen együttműködést tart szükségesnek és lehetségesnek? — A szakképzést nyújtó iskolák többsége országos vagy nagyobb terület, egymással szomszédos megye szükségleteit elégíti ki. Nem lenne tehát helyes, ha fontos ipari, mezőgazdasági szakképzést nyújtó iskolák esetében minden megye önellátásra rendezkedne be. Ez megoldhatatlan, hiszen a szakképzés differenciált iskolahálózatot igényel. Időtálló középfokú oktatási hálózat kialakítása ezért szükségessé teszi, hogy a tanácsok figyelembe vegyék a körzeti iskoláztatást, amely kifejezi a társadalom igényét a végzők munkába állására. Helyesnek tartjuk tehát azt a kezdeményezést, hogy a megyei javaslatokat a szomszéd megyékkel egyeztetve készítsék el. Elgondolásaink szerint előreláthatólag 1969 első felében elkészül ma-jd a megyei javaslatok összefoglaló értékelése. A megyei információk birtokában, a IV. ötéves terv anyagi eszközei, valamint a szakközépiskolák új tantervei és a szakmunkásképzés szakmai reformja, a szükséges tárgyi-műszaki és működési normatívák ismeretében 1969 végéig elkészítjük a középfokú oktatási hálózat komplex, anyagi és személyi előfeltételeket tartalmazó fejlesztési tervét. ' A GERLAI MAGVETŐ TSZ felvesz gyakorlattal rendelkező traktorosokat. Fizetés megállapodás szerint. Útiköltséget térítünk. Jelentkezés hétköznapokon 7—17 óráig, a szövetkezet központi irodájában. 738 ✓
