Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-22 / 223. szám
1988. szeptember 22. 7 Vasárnap A LEGIFJABB ifjúsági klub Szeptember 18-án, szerdán este, pontosan 20 óra 10 perckor alakult meg a megye, alighanem legújabb Ifjúsági klubja, a Diákklub. Így, legalábbis, amíg újabbról nem kapunk hírt, joggal illethetjük a legfiatalabb jelzővel. Ha szabályos, „anyakönyvi kivonatot” készítenénk a klubról, akkor a megfelelő rovatokba a következőket írhatnánk. Neve: Diák-klub. Születési helye: Békéscsaba, Trefort utca, az Építők Munkácsy Mihály Kultúrotthona. még tudni kell, hogy a hangulat még nem volt igazán „klubszerű”, kicsit mindenki feszélye- zettnek látszott, s hála a kitűnő Apolló-zenekarnak, hogy első foglalkozás után joggal mondhatjuk; életképes ez a klub bizonyára hallatnak még magukról ezek a szakmunkás-tanuló fiatalok. A tervek szerint: kéthetenként tartják majd rendszeresen a foglalkozásokat, mégpedig a következő menetrend szerint: este 7- től 8-ig szellemi vetélkedő, Jelentős pillanat egy új klub életében. Az első táncospár Szabó Ági és Keliger Lajos. Az Apollő-zenekar megtette a magáét, rajtuk nem múlik, hogy valóban jó klub legyen a Diák-klub. Fotó: Esztergály A születésnél bábáskodott; Szom. bathy András igazgató; ideiglenesen kijelölt vezetőség: Bőke Gyula klubvezető, Szabó Ági fodrásztanuló és Rácz Lajos építőgépszerelő tanuló, s persze a három alapító: a 611. számú szakmunkásképző-intézet, a ruhagyár és a kötöttárugyár fiataljai. A megalakulás körülményeiről zenehallgatás, irodalmi rendezvény szerepel a programban, utána 10 óráig tánc, társasjáték, kötetlen műsor. Mit lehet kívánni egy: újonnan alakuló, s a legfiatalabb jelzővel büszkélkedő klubnak? Hosszú életet, tartalmas programot és minden klubtagnak jó szórakozást! (br) Iskolai termékek boltja A szakközépiskolák szakmai gyakorlatain, valamint a gimnáziumok gyakorlati foglalkozásain készült és készíthető hasznos munkadarabok, termékek — iskolai és közszükségleti cikkek, eszközök stb. — forgalomba hozatala és a termeltetés segítése céljából megnyitották az iskolai termékek boltját Budapesten, a VII. kerület, Landler Jenő utca 47- ben. A bolt foglalkozik minden hasznos, középiskolában előállított munkadarab, kísérleti vagy szemléltető eszköz, modell, gép, műszer, alkatrész, szerszám stb. értékesítésével, akár iskolai célokat szolgálnak azok, akár közszükségleti cikkek vagy félkész termékek. Az iskolai termékek boltja a középiskolák eladásra felajánlott termékeit bizományi rendszerben veszi át. Kútfúrók Most egy kis akácos erdőbe települt Ambrus Vencel kútfúró brigádja Mezőmegyer közvetlen közelében, alig 40—50 méterre a szélső házaktól. A községet átszelő kövesút sincs mesz- szebb 100 méternél. A település mindössze egy kiselejtezett autóbuszból, a fúróberendezésből cs egy karámból áll. A busz pihenőkocsi céljait szolgálja. Néhány fekvőhely, szekrény, sparhelt, mosdóberendezés található berme. A karámban négy juh fekszik jól- lakottan és nem is sejtik, hogy — mint az ott élt elődeik — a bri?ád tartalékélelmét képezik. Gondozójuk egyébként Sanyi bácsi, teljes nevén és beosztásán Papp Sándor éjjeliőr, aki kezes báránnyá szelídítette őket. Ez az idillikus környezet kellemes benyomást kelt a látogatóban. Csak a mintegy 30 méterre levő fúróberendezés két motorjának messzire hangzó berregése zavarja a táj nyugalmát. Négy sisakos ember — név szerint a brigádvezetőn kívül Kovács István, Puskás András és Zsitnyán László — serénykedik a berendezés körül, szinte érzékelhető összhangban, pontoséin határolt mozdulatokkal. Nagy önfegyelem kell, ha azt akarják, hogy haladjon a munka. Márpedig az Amb- rus-brigád akarja. Erről nevezetes. A brigád lelke pedig maga Ambrus Vencel fúrómester. Huszonöt éve járja a megyét, hogy vizet „fakasszon”, közben ötször részesült elismerésben, még miniszteri kitüntetést is kapott. Véleménye szerint a villany a vízzel együtt vitte a kultúrát a falvakba. De nehezen várják ma is a vizet, ahol még kevés van belőle! Nem egy helyen barátságból megvendégelték a brigádot, amikor elkészült a kút. Birkapaprikással és egy-két üveg söiTel — a köszönet és hála kifejezéseként. A hosszú évek során sok-sok tapasztalatra tett szert Ambrus Vencel. A fúrás ugyan eléggé zsákbamacska, mert a földbe nem lát senki, ő azonban a különböző körülményekből következtetni tud. Ennek egyszer egész „komoly hasznát” látta, amire így emlékezik vissza: — A Halaspusztai Állami Gazdaságban dolgoztunk. Odajött a főkönyvelő hozzánk és azt mondta: nem lesz percenként 100 liter víz sem. Kérdeztem tőle: mit fizet, ha több lesz? — Egy üveg sört minden liter után. Jó — válaszoltam —, én meg a kétszeresét annak, ha kevesebb lesz 100 liternél. — Mi lett az eredmény? — Kétszázhúsz liter szabad kifolyással. Ki lehet számítani, mit fizetett a főkönyvelő — derül még mindig rajta — És itt Mezőmegyeren mit vár? — ötszáz litert percenként. Persze, azért egyszer-kétszer már tévedtem. Nem tartja elpazarolnak a 25 évet. Sok-sok siker koronázta munkáját. Különös élményt jelentett számára mindig, amikor a kútban megjelent a tiszta, iható víz, amit az érdeklődő emberek boldogan vettek tudomásul. De már nehezére esik a vándorló, nomád élet. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat gondoskodik is arról, hogy könnyebb munkakörbe kerüljön, a tudását, tapasztalatát azonban még át kell adnia. Azért dolgozik mellette Zsitnyán László technikus immár második éve. És azt látni kell, hogy milyen nagy ambícióval Dicséri is őt a brigádvezető: — Most már belejön... Mindegy hogy a gépet kell letakarítania vagy a mosógödröt tisztítania, nem méltatlankodik. Azt is megszokta, hogy ha sürget a munka, akkor nyolc óra után sem hagyjuk abba. Jól emlékszik még árra a fiatalemberre, aki néhány napig dolgozott, aztán kijelentette: nem azért végzett technikumot, hogy itt „kulizzon”. Elment, nem tartották vissza. Talpig ember kell ide, aki — a szó szoros értelmében — állja a sarat, na meg a téli hideget (mínusz 10 fokig nem áll le a munka) és a nyári hőséget. Még arról is gondoskodnia kell a brigádnak, hogy miből éljen. Nincs terített asztal. Zsitnyán Lászlónak — aki csak hallgatja a „felnőttek” beszélgetését — láthatóan jólesik a brigádvezető dicsérete. Hogy szint valljon, megkérdezem: — Az iskolában más volt az elképzelése? — Ott még igen. Különleges szakma ez, piszkos munka, de rájöttem, hogy megvan ennek is a maga szépsége. Meg akarom tanulni, hogy értsek hozzá. Sajnos, kevés a kútfúrás szakirodalma... — A keresete? — szakítom félbe. Elmosolyodik, mint akit valami apró csínyen értek tetten: — Az irodában havi 1200 forint volt, itt pedig 2000-nél is több. Azért mégsem a pénz vonzza csupán. Öt találták alkalmasnak arra, hogy majdan a vállalat összes kútfúrásának az irányítója legyen. A bizalmat pedig meg szokták hálálni. Legalábbis a becsületes emberek, mint amilyen Zsitnyán László is. így munka közben csak néha-néha tudunk szót váltani és a két motor is olyan hangosan berreg hogy alig halljuk egymás hangját Ö azonban csak megmagyarázza sorjában, hogy mi a kútfúrás lényege. Még rajzot is készít a noteszomba, hogy jobban megértsem. De nem lehet sokáig feltartani a kútfúrókat a munkában. A Békéscsabai Konzervgyárnak kell a víz. Ez a kút most annak készül. Aztán a brigád majd máshová települ. Még sok helyen várják a vizet a megyében. A régi bányászköszöntéssei búcsúzunk: — Jó szerencsét! Pásztor Béla Mozaik Békésről Az utóbbi időben Békés községről keveset lehetett hallani, vagy olvasni. Azonban, aki az újonnan épült útjain átutazik, annak szemébe ötlik a sorházépítkezés mellett a szolgáltatóház és a többszintes lakóházak építése. Persze, találni a főtéren mást is. A nyitott árkok és a föld- hányások valami újat mutatnak. És valóban. A néhány évvel ezelőtti víztársuláshoz hasonlóan — aminek eredményeképp a több mint 20 ezer lakos minden utcában jó ivóvízhez jut — most alakult. A munkálatokat máris megkezditek. Az elképzelések hosszú távra szólóak. Az építkezés ütemét azonban nagyban gátolja az alacsony beruházási összeg. Most a község vezetői azt az elképzelést formálják, hogy a lakosság segítségét, anyagi áldozatát és társadalmi munkáját hogyan hasznosítsák. Mindezt teszik csendben és szívósan, hogy Békés fejlődése mindjobban bizonyítsa a község városiasodását... — tai. A héten még javában tartott a szőlő- szezon. Az embernek be sem kellett mennie az üzletbe, ha venni akart a csemegéből, hiszen jó szo- j kás szerint a bolt előtti alkalmi standnál is vásárolhatott. Ennek a szabadtéri szölőakciónak azonban van egy roppant kellemetlen következménye. Ugyanis a gyümölcsösládák körül röpködő darazsak némelyike, a kért szőlővel együtt bekerül ' a vásárlónak adóit barna papírzacskóba. Az még a jobbik eset, ha a szőlő- és darázstulajdonos csak otthon veszi észre, hogy „húst” is csomagoltak árujához. Ha azonban a páciens még útközben égő fájdalmat érez a. szőlőszacskót himbáló tenyerén, akkor fuccs a csemegének. Ügy eldobja, mint a pinty, és A hét minden figyelmét a fullánkocska keresésére szenteli. A héten hivatalosan is beköszöntött az ősz. Az eset nem keltett különösebb feltűnést, hiszen évenként visszatérő jelenség, hogy a nyár után ősz következik. Persze a miniszoknya szemlélői visszasírják a jó időt. Nyáron ugyanis az utcán járva ki-ki kedve és ízlése szerint csodálhatta a rövid szoknyás leányzók lábait, most sajnos nincs lehetőség ilyen alkalmi nézelődésre. Ugyanis a megye- székhely útjainak javítása, felújítása miatt és a kiadós eső jóvoltából az utcák tele vannak alattomos, pocsolyás kis gödröcskékkel és a férfinép inkább saját lábával törődik (hova lépjen), mint a hölgyekével. A héten, pontosabban csütörtökön délután valamivel 13 óra után fényes, mozdulatlan tárgy látszott lebegni Békéscsaba fölött a keleti égbolton. Nosza, mindenki felszegte a fejét, előkerültek a szemüvegek, látcsövek, s már javában formálódott a legenda idegen égitestek lakóinak látogatásáról, amikor valaki tudni vélte, hogy tulajdonképpen humbug az egész; Bice- refalván a játékos kedvű Lajcsika bocsátott fel nylon zsinóron egy jobb sorsra érdemes luftballont. Persze az ötlet így is kolosszális, hiszen néhány napra ellátta témával a szenzációra éhes embereket, és az újságoknak is volt miről írniuk. (brrr) A Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás azonnali belépéssel felvételre keres: 2 fő gépésztechnikust üzemfenntartási csoportvezető, művezető munkakörökbe, 1 fő gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót, valamint HEGESZTŐ és LAKATOS szakmunkásokat. Jelentkezés: az állomás személyügyi előadójánál. 718
