Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-19 / 220. szám

19(58. szeptember 19. 4 Csütörtök ===== Ú3 REZSŐ: TÖRTÉNELEM A COrSETÜKÖR ELŐTT nan u üü Mi okozta a tatárjárást? Csontig ható kemény tél járta Mongóliában akkor... Még olyan rohanó hegyi vizek, mint a Tola és a Kerulem is befagytak. Ogotáj nagykánnak a sátorvárosa szinte elmerült a temérdek hóban. Csupán a kán hatalmas jurtájának a teteje magasodott ki a fehérségből. Ogotáj a kinti zordságból persze mit sem érzett. A jól fűtött bensőségben éppen azzal fogla­latoskodott, hogy szörnyen unta magát. Becsengette hát hivatal- segédjét, egy vikszos bajszú köztatárt, s megérdeklődte, mit totózott ki a meteorológiai inté­zet, milyen időt jósol holnap­ra? — Ha eláll a szél és a hava­zás, s a fellegek is tovatűnnek nagyúr, akkor szélcsend leszen és napsütés, majd pediglen tél után tavasz, majd nyár, azt kö­vetően ősz és ismét tél követ­kezik. Ogotáj bólogatott, hogyhát egészen újszerű jóslás. — Addig is, míg elérkezik a Kikelet Hava, mi a fészkes fe­nét csináljak, jó szógám? — Tessék televíziózni. — Ha vóna. De mondjad csak, nem kapható véletlenül részlet­re? — Fogalmam sincs, nagyúr, de majd megtudakolom valame­lyik üzletben. Megjegyzem, bök­kenő akkor is lenne! Kezesek kellenének. No, közben teszek a tűzre némi ganajt, ki ne alud­jék. Miközben ekként társalogtak, kintről éktelen orrfúvás hallat­szott, hogy meglebbent tőle a bejárati lepel. — Batu kán alvezér úr! — vágta magát haptákba a hivatal- segéd. — Honnét tudod, hiszen még nem is látni — csodálkozott Ogotáj. — Onnét, hogy senki e vilá­gon nem tud ily felséges erővel orrot fújni, csakis ő! — mond­ta p>alástolatlan elragadtatással a köztatár. Ez volt egyben élete utolsó elragadtatása, mert a nagyúr lekapva a sátorfáiról handzsárját, egyetlen suhintás­sal fejét vette. Nem bírta, ha mást istenítenek előtte. Valóban Batu lép>ett be. Zseb­kendőjét zsebébe süllyesztve, a hullára, majd Ogotájra pillan­tott: — Szórakozunk, szórakozgá­tunk, vezérem? Amaz unottan legyintett: — Mi mást tehetnék ebben az átkozott mongoloid télben. Nem römiznénk egyet, Batu- kám? — Sokkal jobb szórakozást ajánlanék! • — Ki vele! Mi aiz? — élén­kült fel Ogotáj. — Idefigyelj, vezérem. Még ha csak te unatkoznál, de unat­kozik az egész nép>ed és vacog­nak a hidegtől. A ménes meg éhezik. Minden paripánk, ah, mit „paripánk”, minden gebénk csont és bőr. A fázás ellen egy kis mozgás jót tenne. Abrakot kellene organizálni valahol, va­lamerre a jószágnak. Csináljunk egy kiadós tatárjárást! — Tatárjárást? És beválna, csakugyan ? — De mennyire! Ember, állat kimelegedne. Aztán a konyhára is hozna valamit a kriuccanás. — Hát legyen. Nem bánom. Aztán hová, merre? — A magam részéről vállal­nám. hogy kutyafejű tatáraim- rnail még az idén betörök Euró­pába, elfoglalom Kijevet, odébb tönkreverem a lengyeleket és tavasszal, három hadoszlopban, Magyarországra török. — Talán tatár és nem *ör>k! — Nem azt mondtam, hogy török, hanem török, vagyis sem nem török, sem nem tatár, ha­nem betörés. — Á! Betörés! Szajré, dohány! Így már értem. De mond csak, a magyarokba nem fog beletör­ni a bicskád? Ne feledd, vala­mikor ők is tatároskodtak Nyu­gaton. Ott is ragadtak. — Ne aggódj, Ogi. Van, ha még megvan nekik a gya^yás királyuk, a II. András, az szinte nekünk dolgozik, holott nem is tudja. Az oroszok ellen hadakozik, gyengíti őket, hogy nekünk könnyebb legyen átgá­zolni rajtuk.' — És bejutni Magyarország­ra! Remek! Látom, ismered a dörgést. Hát akkor szervezd azt az expedíciót és indulás! — biztatta Batu kánt Ogotáj, mi­közben átlépve hivatalsegédje tetemén, elcsúszott annak isza­pos vérében. Feltápászkodott. Arca holtsápadt lett: — Hány­hatnék — nyögte. — Mitől, te? — csodálkozott alvezére. — Ahogy elcsúsztam, estem­ben eszembe jutott, hogy az asz- szony ma hagymás disznóvért süt vacsorára, holott azt retten­tőn utálom. (Az Ázsiából Európába törő mongolok, Batu kán parancs­noksága alatt nekirontottak az oroszoknak és 1240-ben elesett Kijev. Ezzel leomlott a bástya, mely addig oly sokszor védte hazánkat a pusztai népek betö­résétől. A kijevi és a halicsi fe­jedelem Magyarországra mene­kült. — A tatárok a következő évben tovább nyomultak előre, tönkreverték a lengyeleket, majd három hadoszlopban ha­zánk ellen indultak.) (Folytatjuk) II Hazafias Népfront kezdeményezései a mezőkovácsházi járásban A Hazafias Népfront Mezőko­vácsházi Járási Bizottsága rend­szeresen szervezi a különböző szakterületen dolgozó emberek tanácskozásait. Itt speciális gazda­sági problémák gazdasági megvita­tása mellett módot találnak arra, hogy politikai kérdésekben is szót értsenek. Ezt mutatják az e héten sorra kerülő rendezvények. Szerdán Mezőkovácsházán a járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezési ősz táljával együtt, tanácskozásra gyűltek össze a községek állatorvosai és a terme­lőszövetkezetek főállattenyésztői. Többek között megvitatták dr. Bogár Imre állatorvos előadása alapján, a járás állategészségügyi helyzetét és a gazdaságos takar­mányozás módját. Csütörtökön Battonyán a Petőfi Tsz-be hívták meg a község négy termelőszövetkezetének vezetőit és szakembereit. Nagy András fő- agronómus beszámolója után megbeszélik a battonyaá tsz-ek kenyérgabona többtermelésének lehetőségeit, a jó tapasztalatok ki­cserélését, valamint a további együttműködés különböző for­máit. Másodszorra is virágba borult a szilvasa Szakköri Megnyitó a békéscsabai űttöröházban Nem mindennapi természeti ér­dekességben gyönyörködhetnek Békésen az Attila utca lakói. A 3-as számú ház udva.an az egyik besztercei szilvaía szinte máról holnapra teljesen virágba borult. Sajnos a dús virágzást már nem követheti a gyümölcs beerese, mer' a naptár rövidesen az őszt mutatja... Hétfőn délután mintegy 500 pajtás volt ott a békéscsabai Kál­lai Éva Űttörőházban a szakkörök ünnepélyes megnyitóján. Horváth Imréné, az úttöröház igazgatója beszélt a tervekről, a szakköri élet feladatairól. A megnyitón a pajtásokkal együtt részt vettek a szakkörök vezetői is. ŐSZI ESTÉK — népművelés Visszapillantva az úttörőház múlt évi tevékenységére, megál­lapítható, hogy a békéscsabai pajtások örömmel járnak az ott szervezett szakkörökbe, melyek­nek száma az idén tovább nö­vekszik. A városi úttörőelnökség is elhatározta, hogy a szaktárgyi szakköröket külön patronálja, anyagi és szellemi erővel segíti azok tartalmi munkáját. Már az elmúlt évadban is kiderült, hogy a pajtások nagy érdeklődést ta­núsítanak — például — a motor- szerelő szakkör iránt, erre most 78-an jelentkeztek. Nagy a sike­re a lányok között a kisgazdasz- [szony szakkörnek, mely 72 részt­vevővel kezdi meg a foglalkozá­AZ ÍRÓASZTALON KIS ka­zalban állnak a meghívók, ame­lyek Sárvártól a Hernád mentéig lebonyolított — nem is eseménye­ken, inkább rendezvénysorozato­kon való részvételre invitáltak. Az idei nyár a látványos népmű­velési események nyara volt. Most, hogy az ősz itt van már a kertek alatt, aligha számíthatunk arra, hogy folytatódik az ilyen külsőségek közepette végzett nép­művelő tevékenység. A szabadté­ri előadásoknak, kiállításoknak, vetélkedőknek nem kedvez a bo- rongós, csapadékos őszidö. Külön­ben sem nélkülözheti ez a mun­ka az egyszerűbb, bensőségesebb, személyhez szólóbb megnyilvánu­lási formákat. Az ősz kedvez ezeknek. És szinte csábít arra: gondoljuk végig, milyen irányban fejlődhetne tovább falun a nép­művelői gyakorlat E tevékenység egyik országos irányítója említette a minap: sze­retnénk, ha a népművelés köze­lebb kerülne a társadalom min­dennapi problémáihoz; segítene abban, hogy a gondok keveseb- bedjenek; a népművelés oly „pró­zai” kérdésekre is okos és hasz­nálható választ tudjon adni — hogyan élhetünk még tartalma­sabb, szebb életet. NAGYON Jó dolog ha többen tudják, mit jelent a futu- rizmus szó; kik voltak az urbá- ) nus írók; vagy mik a szonáta is- J mertetőjegyei a zeneművészet­ben. A népművelésnek minden fokon sok a teendője. A tömeg­munkának azonban lényegesen egyszerűbb és mindennapibb kér­désekre kell naponta válaszolnia. Tegnap levelet kaptam egy ol­vasómtól. Tanácsot kért Húszon- j egy éves, egy esztendeje nős, mindenképpen gyermeket szeret­ne. A felesége azt mondja, előbb gyógyuljon meg — tbc-vel most is betegállományban van —, fe­jezze be általános iskolai tanul­mányait, mert az ötödiknél vala­mi okból abbahagyta a tanulást és végül sajátítson el valami szakmát. Első gondolatom az volt, vajon mit tudott ez az emberpár egy­bekelése előtt a házasság egész­ségügyi, gazdasági és kulturális alapjairól. Nagyon keveset, mert nálunk tulajdonképpen nincs iga­zi gazdája a házasságra való ilyen természetű fölkészítésnek... Tu­lajdonképpen ez is népművelési feladat volna. Ám, hogy a tevékenység mégis mind határozottabban fordul a praktikus kérdések felé, annak feltűnő jelei vannak. Olyanok, mint például a Technikakedvelők I. Országos Kiállítása, melyet a Budapesti őszi Vásár keretében rendeznek meg. Ott az iskolán kívüli műszaki nevelés eredmé­nyeit mutatják be és ez a keret alkalmat nyújt az országszerte működő, mintegy kétezer ilyen szakkör elvi, pedagógiai, módszer­tani kérdéseinek megvitatására is. AZ ELMÜLT években az ország jó néhány községében vé­geztek szociográfiai fölméréseket. Egyik-másik helyen az éves kul­turális munkaterv elkészítésekor szem előtt tartották az ily mó­don napvilágra került tanulságo­kat is. Keveset tuduna arról, hogy a későbbiekben törődtek volna e munkák nyújtotta figyel­meztetésekkel. Mint ahogy érdemes volna a népművelés helyi embereinek so­kak figyelmét fölhívniuk arra, milyen szerepük van a mai pa­rasztotthonokban a népművészeti tárgyaknak? Kiderülne, hogy na­gyon kevés. Míg városon igen ka­pósak a népi hímzések, kerámiák, szőnyegek és hasonlók, az újon­nan berendezett falusi házakban keresve sem talál ilyesmit az em­ber. Pedig van helye környeze­tünkben a külföldön oly népszerű magyar népművészeti tárgyak­nak. És ez megint csak a „hogyan éljünk” kérdéskörével kapcsola­tos. A népművelés ott válik iga­zán hatékonnyá, ahol majdnem személyre szóló választ tud adni az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Roppant nehézségekkel kell megküzdenie annak a népműve­lőnek, aki az élet jelentkező ak­tuális problémáira gyorsan akar reagálni. Emlékezetes, hogy, ami­kor sok helyütt az országban ját­szották a beat-zenét, akkor még mindig inkább a más zene létjo­gosultságát sommásan elvető ra­jongás vagy az átok hangzott el róla. Hogy hol a zenetörténeti helye, melyek népszerűségének forrásai, milyen jelensége ez az afroamerikai zenének — arról csak később hallhatunk. A mind hosszabb őszi estéken ezernyi kérdés bukkan majd föl. Köztük olyanok is: mire tanított meg bennünket az idei aszály?! Vagy: a rengeteg őszibarackfa termőre fordulása módosítja-e a gyümölcstélepítési terveket? Esetleg: a melléküzemágak fej­lődése nem igényli-e a tsz-eken belüli népművelési tematika je­lentős módosítását? Néhány ,ie- lyen, ahol sok az ipari dolgozó, a 44 órás munkahét bevezetésével megnövekedett szabad idő föl- használásának milyen kulturált lehetőségei vannak? VAN EGY NÉPI szolás-mon­dás: megérik, mint őszre a kö­kény. Nos, őszre a népművelési tevékenységet gazdagító gondola­toknak is meg kell érniük. Gyü­mölcsük pedig akkor lesz, ha a helyi adottságokból, a helyi igé­nyekből indulnak ki. Egyébként csak formális „népművelési terv­teljesítés” lesz, aminek, hogy a szólás-mondásoknál maradjunk: nagyobb a füstje, mint a lángja. Bajor Nagy Ernő sokat, a játékkészítő szakkörnek | pedig 38 kisdobos tagja lesz. A jelek szerint a famegmunkáló, a fémmegmunkáló, modellező és csónakkészítő szakkörökbe is so­kan jelentkeznek, a rádiós pedig 12 év óta az úttöröház legnépe­sebb szakköre. Vezetőjük, Szé­kelyhídi Pál az idén is sok érde­kes tervet szeretne megvalósítani Az ünnepélyes megnyitón ar­ról is szó volt, hogy a pajtások egyik legfontosabb kötelessége kiválóan felkészülni az úttörö- szakpróbákra és a „Forradalom lángjai” mozgalomban való rész­vétel, a hármas évforduló jegyé­ben. A megnyitót követő napokban a szakkörök a közös munka elő­készítésével foglalkoztak, terve­ket készítettek. Több szakkör már megtartotta első foglalkozá­sát Magyar írók művei a hungvejpingisták feketelistáján Moszkva A Lityeraturnaja Gazeta című szovjet hetilap szerkesztőségébe levél érkezett egy Moszkvában tartózkodó, önmagát megnevezni nem kívánó kínai állampolgártól. A Tevéi elmondja, hogyan hordták máglyára a hungvejpingisták an­nak az intézeti könyvtárnak ál­lományát, ahol a levélíró dolgo­zott. Először jegyzék alapján vá­logatták ki a „Mao Ce-tung gon­dolatainak ellentmondó” műve­ket, majd válogatás nélkül-min­den könyvet elégettek. A szovjet hetilap a levélírótól megkapta a „Mao tanításával szembeszálló könyvek” fekete­listájának eredeti példányát, amelyen sok száz mű szerepel. A „Magyarország” rovatban ott lát­ni Mikszáth Kálmán „Különös házasság”-át, Veres Péter „Pró- batétel”-ét, továbbá Móricz Zsig- mond „Válogatott elbeszéléseit”. Köziiletek munkaerőigénye A Budapesti Lakásépítő Vállalat (Budapest, X., Pongrácz út 21.) felvesz szakmunkástanulónak VIII. általánost végzett fiúkat ács-állványozó, köz­pontifűtés-szerelő és épületüvegezö I szakmákra. A tanulóknak otthoni el­helyezést biztosítunk. 726 A Nyergesújfalui Magyar Viscosa Gyár felvételre keres férfi betanított és segédmunkásokat különböző munka- körökbe, valamint lakatosokat és vil- j lanyszerelőket. A munkaidő heti 10, | illetve 42 óra. Munkásszállást biztosí- | tunk. Munkabér a kollektív szerződés és megállapodás szerint. Napi egyszeri I kedvezményes étkeztetést biztosítunk. ’ Jelentkezés a vállalat munkaügyi fő* osztályán, munkaerőgazdálkodási cso- I portnál hétfőtől péntekig, 9 órától 12 óráig. 3973 I A Pamuttextilművek Frottiergyára, Budapest, XIII., Fáy u. 81—83. fel- i vesz: 16 éven felüli níket szövő be j tanulónak, lánccsévélő betauulónak három műszakos munkára. Betanu­lási Idő alatt napi 1,— forintért egy­szeri étkeztetést, szükség esetén ágy­bérletet biztosítunk. Betanulási Idő után 1200—2000 forintig terjedő kere­seti lehetőség. 3654 Gyakorlattal rendelkező, középfokú képesítésű női adminisztrációs munka­erőt és élelmiszerkereskedő segédet azonnal felveszünk. FÜSZÉRT-fiók, Csorvási út. * 729 Járulékos szervezőket alkalmazunk könyvszakmában. „Móra” könyves­bolt. Szeged, Kárász u. 5. 56712 Szövőátképzős munkakörben 16 éves fiatalokat felveszünk. Jó kereseti le­hetőség. Leányotthon! elhelyezést biz­tosítunk. Hazai Pamutszövőgyár, Bu­dapest, IV., Baross u. 99. 3568 Tíz fő takarító-segédmunkás nőket- és 1 fő férfi segédmunkást felveszünk. Jelentkezés a Békés megyei Vendég­látóipari Vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Gutenberg utca 3. i860«

Next

/
Thumbnails
Contents